Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)
1980-08-06 / 215. szám
2 Dunán t un napló 1980. augusztus 6., szerda Mágocson készült, az ÉPFU szállította Az OMÉK-re készülnek a baranyai kertbarátok Utolsó megbeszélésüket tortottók tegnap az érintett szakemberek a Baranya megyei HNF titkárságán: milyen stádiumban van a megyei kertbarátok készülődése az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás megnyitása előtt alig két héttel. A Boranya megyei áfészek szakcsoportjai, kertbarátok három területen mutatkoznak be az augusztus 19-én nyitó országos kiállításon. A sely- lyeieket két ügyes barkácsoló képviseli: ők a kiskertekben kitűnően hasznosítható traktorokat visznek a vásárra. Ott lesznek a kisallottenyésztök is: a pécsi Bányász nyúlte- nyésztő szakcsoport tagjai. Megközelítőleg 20 négyzet- méteren mutatják be termékeiket a zöldség, és gyümölcstermelők. Itt a friss zöld. ségárutól a szőlőig mindén látható lesz, amelyről o megye különböző tájegységei, kistermelői hírgsek. Természetesen nem marad el a bemutatóról a villányi vörös bor sem. Egyébként a komlói, a siklósi és a villányi áfészek szakcsoportjainak tagjai viszik termékeiket az OMÉK-re. Egy csendes éiifordulő Dr. FüSep Ferenc negyedszazada Sopianae megismeréséért A 1 ásatási napló tanúsága szerint dr. Fülep Ferenc, a Ma- gyár Nemzeti Múzeum főigazgatója pontosan 25 esztendeje — 1955. augusztus 6-án — kezdett először ásatást Pécsett. Pécsett a csillagvizsgáló kupolája Először arról volt szó, hogy helikopterrel szállítják, de a propellerek akkora szelet kavartak, hogy hullámozni kezdtek a háztetők a Mecsek-ol- dalban. A főpróba után az „előadásról'1 le kellett mondani. A TIT pécsi Természettudományi Stúdiójához készült csillagvizsgáló-kupolát közúton lehet csak elszállítani Mágocs- lól - állapították meg a TIT és a honvédség képviselői az utolsó megbeszélésen. Majdnem négy éve fekszik a Planetáriumban egy tekintélyes fényerejű távcső. Mind ez idáig kihasználatlanul, ugyanis nem volt épület, ahol fölszerelhették volna. Az elmúlt évben elkezdődött a csillagvizsgáló építése, és a kupola elkészítését a Mezőgép mágocsi gyáregysége vállalta. Egy hónap alatt hegesztették össze az öt méter átmérőjű félgömböt a daraboló üzem munkásai. A szállítást az 5-ős ÉPFU vállalta. Szállítóautója tegnap délután érkezett meg a mágocsi gyárégységbe, és pontosan őt órakor indult útnak Pécs felé. Vágai József gyáregységigazgató szerint a munka inkább érdekessége miatt érdemel említést. A szállítóautó előtt egy mikrobusz haladt és az utat biztosította. Amerre csak elvonult a terjedelmes rakomány, letépett gallyak jelezték az útját. A falvakban Seffer János, az ÉPFU oktatási tisztje gyalog ment a tréler előtt, nehogy a kupola csúcsa villanyvezetéket rongáljon meg. A konvoj útját mindenütt nagy figyelem kísérte, a furcsa látványra mindenütt kicsődültek az emberek az utcára. A szállítmány - méreteihez képest - gyorson haladt, és túlságosan nagy akadályt sehol sem okozott. A kupolát ma állítják föl a helyére. H. J. Egy évvel előtte a Rákóczi úton a mostani természettudományi múzeumnál egy trafóház alapozásánál útmaradványokat találtak, amelyekről Dómba y János, a Janus Pannonius Múzeum akkori igazgatója .nem tudta eldönteni: római vagy középkori eredetüek-e. — Dombay János barátom azzal csábított erre a munkára, hogy egy egész életre találok itt munkát — emlékezik a negyedszázad előtti kezdetre dr. Füfep Ferenc, akivel most az egyik legjelentősebb lelet, a Szent István téri mauzóleum előtt beszélgetünk ezekről az évekről. S hogy bebizonyítsa Dombay János csábításának igazságát, el is sorolja azokat a pécsi ásatásokat, amelyek kétségtelenül gazdagabbá tették a várost. A római út után -* mert bebizonyosodott a maradványok római volta — a Cella Trichora- nól dolgozott, majd megkezdődtek a Geisler Eta utcában a római kori sírok, sírkamrák feltárásai, aztán 1961-ben a posta — akkor még tervezett — új műszaki épületének a helyén a polgárváros kutatása.- Ez azért volt fontos számomra, mert itt a tér körül mindig csak sírokat ástunk ki, én pedig azt mondtam, hogy tárjunk fel végre egy olyan részt, ahol a kétezer év előtti város lakóépületei is előkerülhetnek. Sikerült is a feltételezés szerinti fórumot megtalálni. — Aztán a 60-as évek végén ismét a temető. A pezsgőüzemi építkezés „felpörgette" az eseményeket és újabb 7 sirkamra és 110 sír került elő. 1975-ben pedig a mauzóleum. — Mindig szerettem volna itt a tér közepén ásni. Amikor megszületett a tér rendezésének a gondolata, teljesült a kívánságom és már az első kutatóárokkal megtaláltuk a mauzóleum két falát. Ezzel szeretnék egy ol*an műemléket adni a városnak, ami európai viszonylatban is rendkívüli jelentőségű. Elmondja, hogy e 25 év alatt két alapelv vezérelte. Az egyik: amit lehet, megtartani és bemutatni — a Geisler Eta utcában láthatók a leletek, a Szent István téri mauzóleum védőépületét jövőre szeretnék megépíteni, a postánál feltárt, a kétezer év építészetének keresztmetszetét adó romok bemutatásának álmát azonban — el kell napolni. A másik alapelve úgy valósult meg, hogy a Pécsett talált hihetetlenül gazdag leletanyagból egyetlen darabot sem vitt Budapestre, amint azt még Dombay Jánosnak megígérte. Elismeréssel szól az elődökről: Szőnyi Ottóról, Fejes Györgyről és Gosztonyi Gyuláról, akik a kétezer éves város fogalmát beSzemközt a helyreállított szarkofággal. Dr. Fülép Ferenc a 25. évfordulón az István téri mauzóleumban vitték a köztudatba, s akiknek a tevékenysége olyan légkört teremtett, amely őt is hozzásegítette, hogy a megye és a város vezetőivel szoros összhangban végezze roppant jelentőségteljes munkáját. Végezetül arra kérjük, hogy a 25 éves jubileum alkalmából foglalja össze: mit tudunk ma az ókori Sopianae-rSl? • — Tudjuk, milyen lehetett a város a Római Birodalom bukása idején, amikor elérték a népvándorlás első hullámai. Tudjuk, hogy az I. és az V. század között az akkori viszonyok között fejlett, modern város volt itt, amely vízvezetékkel, szennyvízelvezetéssel, központi fűtéssel, fejlett kézműiparral rendelkezett. Két dolgot nem tudtam eddig megtalálni: a színházat, vagy amfiteátrumot és a város falát. A negyedszázados kutatás eredményeiről számos publikációja jelent meg, most van előkészületben az Akadémiai Kiadó gondozásában a Pécs I—XII. század közötti történetéről szóló angol nyelvű monográfia. És — amint mondja — adósa' még Pécsnek az István téri mauzóleum leírásával. Hársfai István Bányásznapi Randevú ’80 Szeptember első vasárnapján! A korábbinál gazdagabb program Szeptember 7-én Pécsett rendezik meg a mór hagyományos Bányásznapi Randevú 1980. évi politikai-kulturális és sportműsorát. A negyedik Bányásznapi Randevú a korábbinál gazdagabb, nagyszerűbb programmal várja az érdeklődőket. Az idén a két bányavállalat és a megyei tanács vállalta a házigazdák szerepét, figyelmük és gondoskodásuk kiterjed mindenre, ami a sikert, a résztvevők nagyszerű szórakozását biztosítja majd. A rendezők a program kialakításában abból indultak ki, hogy ebben az évben emlékeztünk meg hazánk felszabadulása 35. évfordulójáról, most kerül sor a 30. magyar bányász, napra, 1980-ban ünnepli alapításának negyedszázados évfordulóját a Mecseki Ércbányászati Vállalat. Ezért olyan rendezvényekre kerül majd sor, melyek méltóak lesznek a bányászok ünepéhez, lehetővé teszik, hogy az egész megye, Pécs város lakossága velük §^yütt, őket köszöntve emlékezzen meg a 30. magyar bányásznapról. Az idei Bányásznapi Randevú arra is választ kíván adni, hogy mit adott a bánya a városnak, mit nyújt a város a bányászok, nak? A Bányásznapi Rándevú eseménysorozata előtti napokban is jelentős rendezvényekre kerül már sor. Szeptember 5-én, pénteken ünnepséget rendez jubileuma alkalmából a' MÉV, melyen fellép a Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttese, Szeptember 6-án, szombaton egész napos vidám szórakozást biztosítanak az újmecsek- aljai Ho Si Minh parkban. Este kerül sor a hagyományos cser- tetői ünnepségre. Szeptember 7-én, vasárnap a műsor Újmecsekalján, a PMSC labdarúgópályáján kezdődik. 10 órától a ,,Tüke-parádé" című szórakoztató műsort tekinthetik meg az érdeklődők, melynek keretében közismert sportolók és színészek lépnek fel, sor kerül a fővárosi színészek és újságírók budapesti SZÚR-mérkőzésének pécsi visszavágójára. Rövidesen megkezdik a rendezvény jegyeinek árusítását! A ,,Tüke-parádé" ez évben a szénbányák és az ércbánya dolgozóinak, családtagjainak vidám találkozójának ígérkezik! A vasárnapi program másik központja Pécs belvárosa: a Széchenyi tér, a Káptalan utca, a Sétatér, a Barbakán és ezek környéke lesz. Mór kora reggel a két bányavállalat fúvószenekarai zenés ébresztővel köszöntik a város lakosságát, majd 10 órától térzenét szolgáltatnak a Széchenyi téren. Az alsó-sétatéren kerül sor a szabadtéri bányabemutatóra, melyet egész nap megtekinthetnek a látogatók. A felső-sétatéren ismét megtalálható majd, számtalan meglepetésével a sajtóutca! A Káptalan utca e napon a kézművesek utcája lesz, melyben 100 népművész árusítja termékeit. Az alsó-sétatéren a Mecseki Kultúrpark állatkerti és vidámparki részlegei szórakoztatják majd a gyerekeket. Három színpad várja délután a közönséget: a sétatéri központi színpad a vidám szórakoztató műsorával, a Káptalan utcai szabadtéri színpad, ahol vidám műsorra, politikai fórumra és a Pécsi Balett bányászokat köszöntő műsorára kerül majd sor, a barbakáni szabadszin- pad, ahol előzetes jelentkezés alapján énekesek, zenekarok, bűvészek, táncosok szabadon felléphetnek. A rendezvények harmadik színhelye Pécsújhegy, ahol este a kézilabdastadionban vidám műsorra, majd a pécsi újságírók és színészek hagyományos, villanyfényes labdarúgó-mérkőzésére kerül sor. Rövidesen elhagyja a nyomdát a randevú Műsorfüzete, mely részletesen tartalmazza a programot, ismerteti a helyszíneket, a kezdési időpontokat. A Műsorfüzet érdekessége, hogy tartalmaz majd egy sorsjegyet, melynek tulajdonosa részt vehet azokon a tárgynyereménysorsolásokon, melyeken 100 értékes nyereményt sorsolnak ki. A Bányásznapi Randevú '80 programjáról, előkészületeiről a Dunántúli Napló rendszeresen tájékoztatja-, majd olvasóit! Figyeljék információinkat, melyeket minden esetben a rendezvényt ábrázoló bányászgyerek alakjának megjelentetésével jel. zünk! Nagykanizsán, a Kanizsa Bútorgyárban az idén 1,2 milliárd forint értékű bútor gyártását tervezik. Mintegy negyvenféle szekrénysort, kárpitozott fekvő- és ülőgarnitúrát, komplett lakószobát készítenek. A teljes termelés mintegy tizenkét százaléka kerül külföldre. Képünk a gyártósoron készülő szekrényeket mutatja. II „Láz” története Í ól felvételizett a gyerek. . . megvárom, amíg a Ve- lenczei bejön ... és akkor kezdünk ... — mormolja Németi Ferenc, a felvétel előtti pillanatokban, amit mi a hangmérnöki pult mellől négy monitoron keresztül figyelünk. És jön is az elnök, lekezelően kedves, s bemutatja a zsarolás egyik legfinomabb változatát. Vajon képesek vagyunk, vajon képes-e a történet szereplője önös érdekeit is mellőzni az igazság érdekében? A kiábrándító válaszon megsértődni nem, de elgondolkodni lehet. Emberi gyengeségeinket, közéletünk és jogalkotásunk visszásságait, az apró igazságok láncolatát vizsgálja a Láz című tévéjáték, melyet most forgat a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója Ba- biczky László rendezésében. A tévéjátékot Lippenszky István pécsi író színmüvéből dr. lós- fay György, a stúdió vezető dramaturgja alkalmazta televízióra. A darab főhőse Kovács doktor,, vidéki körzeti orvos, aki súlyos tüdőgyulladása miatt a szomszédos falu orvosát kéri fel a helyettesítésre, átadóra aznapi utolsó hívását. A beteg közvetlen környezete azonban feljelenti Kovácsot és az „öt dühös ember", az etikai döntőbizottság kezére bízzák. A történet érdekességét elsősorban időszerűsége adja, ahol az egyik oldalon a HIVATAL áll, amelyik példát akar statuálni ezzel az üggyel a ténylegesen előforduló orvosi felelőtlenségekkel szemben, míg a másikon az egyén próbálja felvenni a harcot a konkrét esetben mégiscsak igazságtalan döntéssel. Meséli a rendező, miközben 400 ágyas klinika ötödik emeleti könyvtárszobájában (ahol valóban szoktak fegyelmi tárgyalásokat is tartani) már a második szőnyeget terítik a recsegő parkettára, hogy a szereplők mennyire megkedvelték a darabot. Már a forgatás elején egymás után sorolták föl a velük vagy az ismerőseikkel megtörtént hasonló elkeserítő eseteket. A klinikán egyébként Németi Ferenc és Velenczei István jelenete az utolsó, utána költözik tovább a stáb. Forgattak a Tettye egyik villájában, és a rácvárosi körzeti rendelő helyisége lesz ‘a vidéki rendelő színhelye, s Pécs külterületeiből, környékbeli községeiből teremtik meg a képzeletbeli falut. A felvételek augusztus hetedike körül fejeződnek be, és a tervek szerint 1981. elején sugározzák majd a tévéjátékot. A pécsi színészeken kívül hívtak szereplőket Kaposvárról, Győrből, Budapestről is. Kun Vilmos, Olsavszky Éva, Mécs Károly, Gyöngyössy Katalin, Velenczei István, Németi Ferenc, Paláncz Ferenc, Cserényi Béla, Galambos György, Musz- te Anna, Melis Gábor, Fekete András, Bódis Irén és Szobosz- lay Sándor alkotja a névsort. B. A.
