Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)
1980-08-06 / 215. szám
1980. augusztus 6., szerda Dunántúlt napló 3 Egy vizsgálat tapasztalatai Munkavédelem az áfészek ipari üzemeiben ■ Kevesebb üzemi baleset ■ Hiányosságok a biztonsági szemléken ■ Kárigény és kártérítés B aranya megyében az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek a kereskedelmi fő profilon túlmenően jelentős ipari tevékenységet is kifejtenek. Az ipari munkakörben foglalkoztatottak száma ezerre tehető. Ezekben az üzemekben a megyében működő ügyészi szervek megvizs- gáták a munkavédelemre vonatkozó jogszabályok végrehajtását. E vizsgálatok néhány jelentősebb megállapításairól kívánunk rövid áttekintést adni. Az áfészek tőlük telhetőén igyekeznek az ipari tevékenységet korszerűsíteni, az ott dolgozók munka- és életkörülményeit javítani, az üzemi balesetek megelőzése érdekében meg. felelő inétzkedéseket tenni. 1979-ben halálos, súlyos és tömeges baleset a megvizsgált 9 áfésznél nem történt. Az üzemi balesetek száma mintegy 100 volt és ennek egyharmada függött össze az ipari tevékenységgel. Mind az üzemi balesetek száma, mind pedig a kiesett munkanapok száma alacsonyabb, mint az előző évi, A megvizsgált ófészekhez az üzemi baleseti sérültek 80 eset. ben jelentettek be kárigényt. A kárigény tárgyában hozott határozatok érdemben általában megfeleltek a törvényes követelményeknek. A vizsgálatok során figyelmet érdemlő hiányosságot, mulasztást a biztonsági szemlék és az üzemi baleseti kártérítési eljárások tekintetében észleltük. A biztonsági szemléket illetően megállapítottuk, hogy azokat nem mindig tartották meg az előírt időben, és az egyes szemlékről esetenként távol maradt a részvételre kötelezet, tek egy része. Felreertett Jogszabályok A rendelkezések értelmében a gazdálkodó szerv vezetője esetenként személyesen is köteles a biztonsági szemlén részt venni. Ezt a kötelezettségét véglegesen másra nem ruházhatja át. A helyi szakszervezet képviselője (az szb társadalmi munkavédelmi felügyelője) pedig a szemlebizottság állandó tagja, és így valamennyi szemlén köteles részt venni. Az üzemi balesetből eredő kárigény elbírálásokkal összefüggésben észleltük, hogy a jogszabályok értelmezését illetően is vannak félreértések. így például egyes áfészek tévesen értelmezték az üzemi balesetből eredő kárfelelősség ,,hi. vatalból” történő elbírálására vonatkozó rendelkezéseket. Úgy vélték, hogy már nem kötelező a sérült írásbeli' felhívása a kárigény bejelenthetőségére, és ezért mellőzték a sérült felhívását és anélkül döntöttek a kárfelelősség tárgyában. Ez a gyakorlat törvénysértő. Továbbra is hatályban van a 2'1964. (IV. 3.) MüM sz. rendelet, cmelynek 12. § (1) bekezdése egyértelműen előírja, hogy. ,,a vállalat — ha a sérelemért felelős — a dolgozó bejelentése, ennek hiányában a rendelkező, sére álló adatok alapján köteles a kárt megtéríteni. A vállalat köteles a bejelentés megtételére a dolgozó figyelmét felhívni.” A kárigény érvényesítésére a vállalat írásbeli alapon a formanyomtatványon köteles a dolgozók figyelmét felhívni. E felhívásban közölni kell a sérülttel, illetve elhalálozása esetén hozzátartozójával az említett rendelet 2., 5. és 6. §-ának teljes szövegét, amely arról ad tájékoztatást, hogy mit kell érteni a kártérítésként kérhető „elmaradt jövedelem’*, „dologi kár”, „költségek és kiadások" fogalma alatt. A felhívás kézbesítését követő mintegy egy hónap elteltével - ha addig bejelentés nem érkezett — indokolt „hivatalból”, azaz a rendelkezésre álló adatok alapján a felelősség kérdésében dönteni. E döntés eredményétől függőén kell a további intézkedéseket megtenni. Jogorvoslati felhívás A vállalatnak 30 napon belül kell a kártérítést a dolgozó részére kifizetnie, illetőleg ha oz igénnyel, vagy annak mértékével nem ért egyet, erről a határidőn belül köteles a dolgozót értesíteni. Az utóbbi esetben, valamint ha a vállalat 30 napon belül intézkedést nem tett, a dolgozó a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz fordulhat kérelem, mel. Kárigény elutasítása esetén e jogorvoslati lehetőségre fel kell hívni a dolgozó figyelmét. A jogorvoslati felhívásban utalni kell arra, hogy a dolgozó a Munka Törvénykönyvében meghatározott elévülési időn belül — 3 év — terjeszthet elő kérelmet a döntőbizottsághoz. Indokolt azonban felhívni a dolgozó figyelmét arra is, hogy célszerű a kérelmet minél előbb előterjeszteni. Egyes áfészeknél az előzőekben említett rendelkezéseket úgy értelmezték, hogy csak a kárigény elbírálásának kell 30 napon belül megtörténnie, a kártérítés kifizetésének azonban már nem. Megítélésünk szerint a kártérítésnek 30 napon belül történő kifizetése a jogszabályi rendelkezésen túlmenően azért is indokolt, mert a sérült a bal. eset miatt egyébként is jobban rá van szorulva az említett kártérítésre, és indokolt, hogy ezt a pénzt minél előbb megkapja. A kártérítések késedelmes kifizetésének oka több esetben arra is visszavezethető, hogy az áfészek nem közvetlenül fizették ki a kártérítést, hanem az igénybejelentést egyszerűen megküldték az Állami Biztosítónak, amely a vele való általános biztosítási szerződés alapján átvállalta és kifizette a kért összeget. Indítványoztuk, hogy az ófészek a jövőben a sérült kárigényét közvetlenül fizessék ki, mert ezáltal az említett határidő-mulasztásban megnyilvánuló törvénysértések megszűnnek, másrészt az Állami Biztosító és a sérült közötti eset. leges és indokolatlan jogviták elkerülhetők lesznek. Más kérdés az, hogy az áfészek a kártérítésként kifizetett összegeket az Állami Biztosítóval utólag rendezhetik. Félreértések voltak tapasztalhatók egyes áfészeknél a dolgozóknak a munkaviszony keretében okozott kárért — így az üzemi balesetből eredő kárért való felelősségi szabályok értelmezését illetően is. Egyes áfészek az említett kárfelelősséget szűkítve értelmezték, holott a Munka Törvénykönyvének 62. § (1) bekezdése egyértelműen fogalmazza meg a vonatkozó előírásokat: „A vállalat a dolgozónak munkaviszony keretében okozott kárért vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel”. Ez az általános szabály, az ettől eltérő kivételeket, nevezetesen azokat az eseteket, amelyek fennforgása alkalmával mentesülhet a vállalat a felelősség alól, e § (2) bekezdése tartalmazza és a következőképpen fogalmaz: „Mentesül a'vállalat n felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. En. nek hiányában is mentesül a kár azon része alól, amelyet a dolgozó vétkes magatartása idézett elő”. E három kimentési ok közül leggyakrabban a dolgozó vétkességére hivatkozással kívánnak mentesülni a felelősség alól a munkáltatók. Ezért a baleset okoként a legtöbb esetben a sérült figyelmetlenségét jelölik meg. Az esetleges figyelmetlen, ség azonban nem biztos, hogy adott esetben a vétkesség megállapítására is elegendő, illetve alkalmas. A vétkesség ugyanis azt fejezi ki, hogy a kárt okozó nem járt el úgy, ahogy azt a társadalom elvárta volna tőle, jóllehet tudta, vagy tudnia kellett, hogy az adott esetben mi a helyes magatartás. A vétkességnek egyébként két fokozata von: a szándékos, ság és a gondatlanság. Dizonyítaní a vétkességet A lényeg azonban az, hogy c vállalat a sérült vétkességét körültekintően köteles vizsgálni és megalapozottan bizonyítani. Ha a vállalat a jogszabálynak a kárfelelősség alóli mentesülésére vonatkozó rendelkezéseiben előírtakat bizonyítani nem tudja, vétkességére tekintet nélkül köteles a sérült dolgozó teljes kárát megtéríteni. Dr. Antal Ferenc csoportvezető ügyész Kedvezményes virágvásárt rendez a PÉCSI KERTÉSZETI ÉS PARKÉPÍTŐ VÁLLALAT 1980. augusztus 8-án és 9-én Pécsett, a TORNACSARNOKBAN, valamint, a KERTVÁROSI és URÁNVAROSI PIACOKON. CSEREPES DÍSZNÖVÉNYEK NAGY VÁLASZTÉKBAN! Állatárverés Az augusztus 19.—szeptember 4. között megrendezésre kerülő Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár érdekessége lesz az állatbemutató, amelyen ezúttal — mintegy felelevenítve a régi kiállítási hagyományokat — kos- és kocaárverésre is sor kerül. A vásáron 120 merinó- juh kerül „kalapács alá”. Ezzel az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség igyekszik elősegíteni. hogy minél jobb tulajdonságokkal rendelkező tenyészállatokhoz jussanak a tenyésztők. A kosok árverését a juhok kiállítási részlegében augusztus 28-án rendezik meg. Száznegyven kocasüldőt is értékesítenek ; szeptember 2-án tartják meg az árverést az OMÉK sertésistállójában. Aranyérmes szakcsoport Patisson és rebarbara a kiskertekben Évente rendszerint új terménnyel jelentkeznek a komlói kiskerttulajdonosok. Az elmúlt hónapokban a patisson és a rebarbara meghonosításával kísérleteztek a város körüli parcelláikon, de juttattak a boltokba kígyótökből is, melyet kirántva tálalnak a háziasszonyok. A három szakcsoportban tevékenykedő ezerháromszáz, főként bányász kistermelő évek óta jelentősen hozzájárul a bányászváros lakóinak zöldség- és gyümölcsellátásához. Ez év első felében az áfész 221 mázsa zöldségfélét és 17 mázsa gyümölcsöt vett át tőlük, főként fólia alatt hajtatott primőrárut. Azonban ez csak termelésük harminc százaléka, javarészt a boltokban közvetlenül értékesítik terményeiket, és természetesen ellátják háztartásukat. Országosan példamutató tevékenységükről ismertek a komlói szakcsoportok. A mezőgazdasági termelésre nemigen alkalmas talajon, kedvezőtlen éghajlati viszonyok között érnek el kiemelkedő eredményeket. A három szakcsoport közül idén a „Zrínyi Ilona" társulás kapta meg a SZOVOSZ „Bereczky Máté" aranyplakettjét, melyet az augusztus 19-én kezdődő budapesti mezőgazda- sági kiállításon vehetnek át, ahol bemutatják kiváló zöldség- és gyümölcsterményeiket is. Nászút - kombájnon Gyorsan dolgozik az ifjúsági brigád A „Titanic” lassan újra szélbe fordul és beleharap a búzatenger hullámaiba. A másik kombájn is a tábla végére ér, fordul, s követi nagy nevű társát. Megint egy kilométernyi út, amit hétnyolc kilométernyi sebességgel végigdöcögnek. A terep most lejt az Egyházaskozár és Tófű ke ,-ötti útra. Kicsit egyenetlen, de a búza nincs megdőlve és a termés is remeknek mondható az egyházaskozári termelőszövetkezet itteni tábláján. Délelőtt 11 óra. A két kombájn leáll egy rövid kis pihenőre. Afféle cigarettaszünet ez cigaretta nélkül, hiszen itt a száraz tarlón tilos rágyújtani. Vízhordó kisfiú fut a kannával, aztán a tábla másik végéből előkerül a műhelykocsi is. A megállás rendellenesnek tűnhetett, mert a kombájnosok nem jeleztek, hogy teli a tartály. Azért a teherautó mégis odakocog. Az E—512 kombájnok vezetői izzadton, borostásan szállnak le a gépről. Hétfő reggel kezdték az aratást, most szerda délelőtt van. Két és fél nap van már mögöttük, amit hajnaltól estig végigdolgoztak. Jó volt az idő, épp csak ma reggel ijesztgetett egy kicsit az eső. Illés Tibor, aki Titanic névre keresztelte gépét, nagyot kortyol a vízből és elégedetten mondja: — Egy hétre tervezték az ara. tást és a hatszáz hektárból eddig már 360 hektárt learattunk. Ké éve kombájnos, egyébként fémszerkezet-lakatos a termelőszövetkezet műhelyében. Huszonnégy éves. Segédvezetője, Szpotár István még csak tizenhét: autószerelő, két hete tagja a termelőszövetkezetnek, s azóta ismerkedik a kombájn vezetésével. A másik gépet Pölczmann Sándor egyedül vezeti. Az aratás idejére levetette az angyalbőrt. — Ilyenkor a szövetkezet min. denkit mozgásit. így kaptam én is két hét szabadságot a hadseregtől. Határőr, huszonnégy éves ő is, s amikor arra terelődik a szó, hogy miként bírják a munkát, a hajnaltól estig tartó tal- ponlevést, s hogy viseli el mindezt a család, a többiek cinkosan mosolyogva árulkodnak: Sándor két nappal az aratás kezdete előtt házasodott. — Ez a két hét lenne a nászút, de a kombájnon töltöm. Nem baj — teszi hozzá —, majd pótoljuk jövőre, amikor leszerelek. Az alkalmi kombájnos brigád többi tagja más táblákon dolgozik, így is egy kis számolgatásba telik, míg kiderül: nem hiába nevezik a szövetkezetben a kombájnosokat ifjúsági brigádnak. A 11 kombájnvezető és segédvezető átlagéletkora 26 év. Tizenöt órát dolgoznak naponta. Este csak akkor hagyják abba a munkát, amikor már nedves a harmattól a gabona. Minden perc drága: az ebédet, uzsonnát, vacsorát kiszállítják nekik a határba. — Hét-nyolcezer forintra számítunk az aratás idejére. Eddig még soha nem volt kevesebb — meséli Illés Tibor. — S ez a tábla különösen jó: van rajta hektáronként 62—63 mázsa is. Pedig hát - mutat körbe a hegyekre —, igencsak benne vagyunk a Mecsek gyomrában. Éppen ezért kicsit később kezdődhetett itt az aratás, mint Baranya délibb részein. Az egy- házaskozárí ifjúsági kombájnos brigád ezért bérmunkában Drá- vaszerdahelyen kezdte az aratást,- Hat nap alatt végeztünk. Mondták is a búcsúbanketten, hogy ilyen gyorsan még soha nem arattak le - büszkélkednek. Az aratási vacsora a mostani munka után sem marad el, s az is hagyomány, hogy ilyenkor a szövetkezet jutalomutazásra küldi a kombájnosait, akiknek egytől-egyig KISZ-vállalásuk is, hogy jól dolgozzanak. A legjobb kombájnosokat külön is megjutalmazzák. A jó teljesítmény persze a géptől legalább annyira függ, mint a kombájnostól. Nem csoda, hogy annyit törődnek velük a gépvezetők. Illés Tibor is azért nevezte el „Titanic”-nak a gépét, mert „olyan szép, mint az egykori óceánjáró volt". Csak éppen ez nem süllyedt el első nekifutásra, hanem eddig mindig előkelő helyen végzett az aratási versenyben. S ez valami olyan az egyházaskozári ifjú kombájnosok számára, mint a „Kék szalag”, amit az Atlanti-óceánt átszelő leggyorsabb hajók kapnak, amit annak idején a Titanic is megpróbált megszerezni. A búzatábla tengerében szerencsére nincsenek jéghegyek. De az ifjúsági kombájnos brigád azt is megfogadta, hogy még jelképes jéghegyek sem lesznek. Dunai Imre