Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)
1980-08-17 / 226. szám
DN HÉTVÉGE 8. __ KULTÚRA 1980. AUGUSZTUS 17. lfegleges tervek Szeged határában Makói hagymás gazda portója az ópusztaszeri emlékpark skanzen részében Fotó: Enyedi Zoltán Úpusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark A skanzen két újabb épületét augusztus 20-án nyitják meg lfcillcillcozcis példaképekért A cselekvő hazafiság Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal öt éve augusztus 20-i számunkban bemutattuk a Szeged határában, Pusztaszeren kialakítandó nemzeti emlékpark terveit, elképzeléseit. A hetvenes évek első felében itt föltárták egy háromhajós román stílusú monostor romjait, amely az államalapítás idején épülhetett. Az ásatások már akkor Anonymust igazolták, aki szerint a hét vezér ezen a kies-ligetes tájon vezette rá őseinket az állammá szerveződéi útjára. Mi történt azóta? Mint a sajtóból értesülhettünk, július végén Loson- czi Pál elnökletével Szegeden ülést tartott az ópusztaszeri országos emlékbizottság. Bejelentették, hogy a minisztérium 1980 áprilisában ezt a helyet Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark néven múzeumi emlékhellyé nyilvánította. A rendezési tervben korábban több múzeumi épület szerepelt. Ezeket a takarékossági követelményeknek megfelelően egyetlen nagyobb múzeumi objektumban tervezik meg, amely egyúttalv magában foglalja a Feszty- körkép bemutatására szolgáló gyűrű alakú helyiséget is. Az épület helyet ad az itt föltárt honfoglaláskori leleteknek; historikus témájú képzőművészeti alkotásoknak, valamint az 1945-ös első földosztás dokumentumainak is. A kettős körgyűrű alakú „csészealj" forma modern épület ilyenformán ötféle múzeumi funkciót teljesít. Az Árpád-emlékmű mögött romkertet alakítottak ki. Ez a föltárt háromhajós, kerengőfo- lyosós román monostort; a templom ásatások nyomón felszínre került újabb, kb. 40 méter hosszú déli szárny- épületét és Szer falu néhány házának romjait foglalja magában. A központi épület festői környezetében szabadtéri néprajzi múzeum alakul ki. Az építkezések tervezett üte. mével párhuzamosan folyik a Feszti-körkép restaurálása Szegeden. Készül a hatalmas, 1800 négyzetméter területű, 115x15-ös festményt tartó szerkezet elkészítése is. Az utolsó simításokat néhány év múlva, a kép helyére emelése után tehetik meg. Az országos emlékbizottság elfogadta Kiss Sándor szobrászművész és Vadász György közös pályamunkáját az itt fölállítandó felszabadulási emlékműre. Ez egy dombon álló 30 méter magas háromoszlopos torony- épület, amely három egymás fölött függő harangot foglal magában. Az emlékművet mintegy 3—5000-es befogadóképességű amfiteátrum öleli körül. Az emlékpark külső területén a 32 hektárnyi fásítás befejeződött. Folytatják a közművesítést, a belső terület közlekedési útjainak és a vendéglátó helyek, idegenforgalmi feltételek kialakítását. Az országos emlékbizottság az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot fontos nemzeti-társadalmi ügynek tekinti. Ennek jegyében alakul napjainkban is az emlékpark szabadtéri néprajzi része. Csongrád megye öt városának áldozatkészségéből itt mutatják be a tájegység népéletének eredeti rekvizi- tumait. Erről a néprajzos szakembert, dr. Juhász Antalt, a Móra Ferenc Múzeum igazgatóhelyettesét kérdeztük; • — 1979-ben elkészült a skanzen első épülete, egy jellegzetes Szeged-környéki tanya, a XIX. század második feléből - mondotta. — A korabeli belterjes, szőlő-, gyümölcs-, paprikatermesztő kisparaszti gazdaságot mutatja be. Most folyik két újabb épület berendezése. Mindkettőt augusztus 20-án nyitjuk meg. Az egyik egy makói hagymásgazda háza. Eszközei, bútorzata a húszas évek konjunkturális életformáját tükrözik, amit Erdei Ferenc leírásaiból is ismerünk. A másik egy Szenteskörnyéki tanya. Eltér a Szeged-vidékitől: ez nincs elkerítve. A gabona-kukoricatermelő kisparaszti gazdaságot szemlélteti. Épül ezenkívül a > . csongrádi halászház, amely a dél-tiszavidéki népéletet örökíti meg. Jellegzetessége: nincs kútja; a ház lakói j mindenre a Tisza vizét használták akkor. Felállítunk to- j vábbá egy Ffódmezővásár- I hely-környéki olvasókört a • I múlt század közepéből és egy népiskolát a milleneum j éveiből, azaz a múlt század ötvenes-nyolcvanas éveire jellemző fagerendás, egytan- termes, tanítólakásos épületet, Pusztaszerről. Gárdonyi „Lámpás”-át idézi ez hangulatában is. A skanzent egy í Szentes határából itt felállítandó szélmalom egészíti ki, és egy agrártörténeti bemutató hely, ahol gépmatuzsálemek (gőzgép, a „masina”; vetőgépek, cséplőgépek, Hof- fher traktor stb.) láthatóak. Az emlékpark végső kialakítása öt éven belül várható. W. E. A sikondai irodalmi alkotóház vendége volt augusztus elején Nemeskürty István. Felhasználva az író sikondai tartózkodását, arról beszélgettünk: találhat-e a ma embere olyan példaképet magának a magyar történelem alakjai között, akiről később nem derítenek ki valamit, ami miatt csalódnia kell benne? — Feladatunk, hogy segítsünk megtalálni az igazán méltó példaképeket, de nem hinném, hogy ez a történelemtudományok feladata lenne, sőt, még csak nem is kizárólag az iskoláé. A közvéleménynek is feladata hőseit számon tartania. A reformáció genfi emlékművén a három főalak mellett álló hat mellékalak egyike például az a Bocskai István — mögötte kőbe faragva, reliefként két tette is meg van örökítve: az egyiken, hogy békére kényszerítette a császárt, a másikon pedig az országgyűlés — akiről, bár győztes felkelést vezetett, alig esik szó. Sajátos viszont, hogy milyen gyakran emlegetjük elbukott forradalmaink vezetőit! Ehhez képest keveset beszélünk Bocskairól, pedig a magyar történelemtudomány alaposan feltárta a kort, szinte mindent tudunk róla, a hiba tehát itt keresendő. Azt is tudjuk, hogy miért sikerült eredményeket elérni Bocskainak: ő nemcsak ígért földet, hanem adott is támogatóinak. így jött létre a hajdúk megyéje. Nem tudok az ilyen típusú hősnél jobb eszményt adni a fiataloknak: a cselekvő ember eszményét. De hát mi szeretjük siratni magunkat, hőseinket is szívesen választottuk az eibukottak közül, azok aztán szoborrá merevedtek, s így már nem lehettek valódi eszményképek. Szigetvár esetében mennyit beszélünk például a tragikus sorsú Zrínyiről, kirohanásáról, s szinte alig tudják az emberek, hogy élt egy Horváth-Stansych Márk nevű ember, aki jó tíz évvel korábban sikerrel védte meg a várat. — Miben látja az okát annak, hogy a példaképek hatása csökkent napjainkban? — Az utóbbi évtizedekben túlságosan racionálissá vált az oktatás, a hangsúly a közvetlen és gyors hasznot hozó természettudományi tárgyakra helyeződött. Ok lehet az is, hogy — szinte társadalmi rendszertől függetlenül — hajlamosak vagyunk a nagy ünnepségekre. Az Ady-centenáriumkor sikerült például egy országnak Ady- csömört okozni — szinte már annak is elege lett a költőből, Ha a Tetthely vagy a San Francisco utcáin egy-egy darabját sugározza a tévé, bizonyára milliók szorítanak Derrick felügyelőnek vagy Stone hadnagynak. Sokféleképpen lehet magyarázni a krimi népszerűségét, a logikai játékon túl az izgalommal, kalandossággal is. Ha úgy tetszik, a pótlékjellegével: a mindennapok kalandhiányát töri meg egy- egy film vagy bűnügyi könyv kalandossága. Csakhogy nem szabad elfedelkezni arról, hogy a szórakozás a pihenés egyik formája, amikor is bizonyos képességeinket azért hozzuk működésbe, hogy másokat tehermentesítsünk, felfüggesszünk. A közkeletű kifejezés: „kikapcsolódni” — jól kifejezi ezt a jelenséget. A fbntoskodónak tűnő magyarázat azért szükséges, mert azt az egyszerű kijelentést — „szeretem a krimit” — bizonyos körökben kockázatos megtenni. Nem is el-, hanem lenéző mosollyal nyugtázzák, amiben az a vélemény is benne foglaltatik: aki ilyen hétköznapi szórakoaki addig rendszeresen olvasta műveit. Nem azt mondom, hogy ne ünnepeljünk, de csak úgy, hogy az ünnepség emelje az ünnepelt tekintélyét, nimbuszát. Az is az okok között szerepel, hogy volt időszak, amikor arra értéktelen személyeket istenítettünk, s az emberek látták a különbséget a valóság és a kialakított „nimbusz" között. Ezt a sokkot nehéz kiheverni néhány év alatt. Véleményem tehát az, hogy oktatásnak és közvéleménynek együttesen kell létrehozni a múlttal való állandó azonosulást, amely lehetővé teszi, hogy megtalálja mindenki a példaképét a magyar történelemben. A mai napig hiányzik ez a történelemszemlélet: hovatovább egy fiatal azt kell, hogy higy- gye, hogy a XIX. században kezdődik a magyar történelem és irodalom, mert vajmi keveset tudhat meg a korábbi évszázadokról. Ezért írom könyveimet „A magyar népnek, aki ezt olvassa” — hogy kapcsolatba kerüljünk a magyar történelemmel, irodalommal. Talán nem szerénytelenség, ha azt mondom, sikerült néhány olyan személyre ráirányítani a figyelmet, akiket példaképül is választhat ifjú olvasóm. zásnak áldoz, az egyéb becstelenségekre is képes. Ilyen társaságban tudom, megítél- tetésemen az sem enyhít, ha hozzáfűzöm, évi tekintélyes krimifogyasztásom mellett jóval nagyobb mennyiségben befogadom a mai magyar irodalom jeles (és kevésbé jeles) alkotásait, s a világirodalom régi és új remekműveit is. És a sznob lebecsülést az sem közömbösíti, ha elárulnám: Babits Mihály, akit aligha marasztalhatnánk el az olcsó olvasmányok bűnében, szintén kedvelte a krimit. A jó krimit. Persze, én még csak-csak túlteszem magam az effajta lekicsinylésen, de mit kezdjen vele az a gyanútlan krimikedvelő, aki nincs tisztában a szórakozást, a könnyű műfajokat lebecsülő rossz beidegződésekkel, s egy-egy gúnyos megjegyzés, vállon- veregetés után joggal érzi sértve magát. Pedig nyugodtan állítható, hogy a krimiolvasástól — a kalandirodalom más műfajain át — vezethet út a szép- irodalom felé. Különösen ak— De hát ma még több fiatal tartja példaképének egy popegyüttes tagját vagy egy sportolót, mint Mészáros Lázárt, a „Kik érted haltak, szent Világszabadság" egyik hősét... — Nem biztos, hogy ez lebecsülendő. A pop világát nem ismerem, maradjunk a sportnál. Ha azt látom a televízióban, hogy Növényi Norbert sírva énekli a magyar himnuszt az olimpiai dobogón, akkor ezt úgy értékelem: van, létezik magyar történelmi tudat. S míg van egy Hegedűs Csaba, aki erre tanítja a birkózóit, úgy látom, van cselekvő magyar hazafiság is. Ha ezeket a sportolókat választja példaképnek egy fiatal, az nem baj. A sportnál a bajt abban látom, hogy igazánból véve nincs is sport. Ha mondjuk itt, Sikondán vagy bárhol az országban elhatározza magát valaki, hogy tornászni akar, van-e rá lehetősége? Csak úgy, ha beiratkozik egy sportegyesületbe, ahol azonban csak akkor foglalkoznak vele, ha egy verseny esélyesét látják benne. Az nagyban emelné a sportoló példaképek rangját, ha a sport fogalma nem lenne azonos a verseny fogalmával. Mert ma sajnos, ez a helyzet. kor, ha az út mentén segítőkész útbaigazítók, s nem fitymálok állnak. Az irodalom élvezete ugyanis mindenekelőtt olvasni tudást tételez fel, s nem kifinomult ízlést. Utóbbit már csak sok-sok olvasás után lehet birtokolni. Olvasni tudásról szólva a leghétköznapibb dologra gondolok: arra, hogy valaki az elolvasott szöveget úgy értelmezi, azt hámozza ki belőle, amit és ahogy a szerző elgondolta. Ha az olvasást illetően aggodalmaink vannak, még csak nem is a nyolc osztályt el nem végzett emberekre kell gondolni. Magyar tanárok a megmondhatói, hogy a folyamatos, az értei-, met megmozgató, s a szöveg értelmét befogadó olvasás a szakmunkásképző intézetek első osztályaiban is gyakran hiányzik. Természetesen krimi és krimi között van különbség. A rossz kriminek, a ponyvának — joggal — nem adunk ma sem teret. De az sem véletlen, hogy Agatha Christie — az UNESCO statisztikája szerint — a hatodik legtöbbet — Manapságt igaz gazdasági vonatkozásban, divatos fogalmakká váltak olyan szavak, mint kockázat, vállalkozás. Adhatnak-e segítséget a kockázatvállaláshoz a történelmi alakok, a példaképek? — Ha cselekvő hazafiak voltak, hát ezzel magával, a cselekvésükkel —, amit sokszor éppen kiszolgáltatott helyzetük indukált. Könnyű vállalkozásról beszélni, de ezt nem lehet elrendelni. Erre nevelni kell az embereket. S arra is, hogy nemcsak mérhető kategóriák —, tanulmányi átlag, termelékenység —, veszik őket körül, hanem nem mérhető tartalmú fogalmak is: etika, morál, erkölcs. Ezekben lehetnek igazán példaadók történelmünk ismert vagy elfeledett hősei. — Végezetül a szokásos kérdés az alkotóházban lévő íróhoz: min dolgozik most, mi lesz a legközelebbi munkája? — Az igazság az, hogy most csak pihenni jöttem, legújabb kötetem kézirata már a kiadónál van. A Magvető fogja megjelentetni jövőre Parázs a hamu alatt címmel. A köztudatban Bach-korszaknak ismert időszakról írtam; a könyv Haynau leváltásával kezdődik, s az 1859-es solferinói csatával végződik. Ilyesformán folytatása o „Kik érted haltak szent Világszabadság" című könyvnek. Azt szándékoztam megmutatni, hogy hogyan sikerült a magyar nemzeti létet megőrizni és megvédeni egy olyan korban, melynek hivatalos törekvése épp az ellenkezője volt. — Áttekintve történelmi munkáin, olyan kép rajzolódik ki, hogy közeledik a magyar történelem tegnapjához. Ennek részletes, alapos bemutatását igénylik fiatalok is, és azok is, akik átélték a kort. Ezt látszik erősíteni, hogy jelent meg könyve a második magyar hadseregről ... • — Szeretném, ha az olvasó átélné a magyar történelem fo- . lyamatosságát. De számomra történelem az, ami az én eszmél kedésem előtt történt, tehát már az az időszak sem, amit o Requiem egy hadseregért című könyvben leírtam. Ezért bizonytalan vagyok abban, hogy a közelmúltról tudok-e, fogok-e írni. Bodó László fordított szerző a világon. Egérfogó című darabja 1952 óta egyhuzamban, több mint tízezer előadással szerepet az egyik londoni színház műsorán. Sherlock Holmes történeteiből is vagy másfél száz film készült. A jó krimi ugyanis egyfajta mese: bűnesetet feldolgozó történet, amelyben 'a jó — általában a nyomozást irányító személy képviseli — végül is elnyeri jutalmát, a bűnös a büntetést. Természetesen ez nagyfokú leegyszerűsítés, hiszen a krimi „művészetéhez” az is hozzátartozik, hogy a képlet ne legyen túlságosan egyszerű, az elkövetés módja, a felderítés leleményessége az újszerűség izgalmát nyújtsa olvasónak, nézőnek. A kizárólagosság persze a krimi esetében is visszaüt. Ha valaki egyedül ezt a fajta irodalmat olvassa, csak ilyen filmet néz, annak meggyőződésévé válik, hogy más szórakozás nincs is. S ez már öncsonkító hatású — ha nem is fizikai értelemben. Röpirat a krimi védelmében? Nem. A szórakozás, a szellemi játék, az ízlés különböző szintjeinek védelmében. Tehát nagyon is demokratikus alapkövetelmények védelmében. Marafkó László II krimi védelmében ?
