Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-01 / 210. szám

a Dunantüli napló 1980. augusztus 1., péntek Ülést tartott a komlói Városi Tanács Á szebb> tisztább városért s Nyár végi filmújdonságok Nemigen kényeztette el a filmbarátokat az idei nyár moziműsora. Talán csak a pécsieket, hiszen ők a filmmúzeumi napok­ban júliusban jó pár ér­dekesség között választ­hattak. Augusztusban Bil­ly Wyler Lepkegyűjtőjít, Mark Sandrich Dalol a flottáját, Roman Polanski Iszonyatát és végezetül Robert Altman M. A. S. H. ját láthatják. A Moziüzemi Vállalat „rendes" mozijai is kínál­nak egy pár érdekességet augusztusban, szeptember­ben. A premiermozik a jövő héttől játsszák a ki­váló angol filmrendező, Joseph Andrews című kosztümös filmjét. E hét másik bemutatója, a spa­nyol Jorge Grau Szerelem szieszta idején című filmje csak a közelmúlt politikai változásának köszönheti létrejöttét, hiszen témája a szex . . . Charles Bronsont, a méltán népszerű amerikai színészt a Bosszúvágy cí­mű filmben láfhatjuk vi­szont augusztus közepén. Ugyancsak ekkor játsszák egy fiatal francia rendező­nő filmjét, a Mentolos italt, amely sok önélet­rajzi vonatkozást is tartal­maz. A katona és az ele­fánt című szovjet vígjáték és a Kacsavadászat című csehszlovák krimi után magyar bemutató követke­zik. A pécsi játékfilmszem­lén már bemutatták Ba­csó Péter Ki beszél itt sze­relemről? című alkotását, érdekessége, hogy szerepel benne a Beatrice-együttes is. A szerelem áll a kö­zéppontjában a szovjet Juris Rajzman Egy furcsa asszony című alkotásának, a horror, a krimi és a po­litikai filmet ötvözte a len­gyel az Éjszakai csöndben című film. Japán kaland­filmet láthatunk ezután, A biztosan ölő sárkány lady-t, s ugyancsak krimi az olasz A kétdimenziós gyilkos is. A hónap utolsó bemutatója a Hálókocsi című jugoszláv alkotás, A stúdióhálózat a Repülő madár árnyéka, a Krisztus megállt Eboliban és a Szergij atya című filmek szerepelnek. A szeptemberi mozimű­sorból előzetes érdeklődés­re tarthat számot az örökség című magyar —francia, A pisztrángok című spanyol, a Negyedik fázis című amerikai, ja Naplemente délben című magyar, Az ismeretlen ka­tona lakkcipője című bol­gár, a Hálózat című ame­rikai és a Mégis meglá­tod az eget című szovjet alkotás. IkerbQlt a gyár­kerítésnél „Csirkejárat” a város szélére Ráfizetnek az üzemi büfék­re, nem is egy helyen. Viszony­lag kicsi a forgalom, ugyan­akkor szociális érdekből fenn kell tartani ezeket a kis üzle­teket. Régóta beszelnek róla: ikerbolttá kellene változtatni belőlük minél többet. Vagyis: az üzem „falánál” elhelyezni, hogy mind befelé, mind kifelé árusítsanak. Mind az üzem dolgozóinak, mind pedig az utcáról érkező vevőknek. A Baranya megyei Baromfifeldol­gozó és Forgalmazó Közös Vállalat, meg a Pécsi ÁFÉSZ összefogásából most megszü­letett egy ilyen bolt. A benne levő számtalan előnyről beszél­gettünk Kincses Tiborral, a Ba­romfiipari Vállalat igazgatójá­val : — Nem vagyunk régi üzem, nem vagyunk hagyományos iparág — mondta. - Egyálta­lán a gépesített baromfiipar gyakran kerülhet váratlan hely­zetbe. Például elromlik egy gépsor, s.ott a sok levágatlan csirke. Egy ilyen alkalommal túlóráztak az asszonyok, le­mentem hozzájuk, s a beszél­getés során kiderült: a terme­lés érdekében szívesen vállal­nak túlórát, de akkor hogyan vásárolnak be a családjuk­nak. Hiszen a többségük vi­dékről bejáró háziasszony, összeírattam, hogy ki mit akar venni és a gépkocsivezetőm elment, bevásárolt nekik. Eb­ből a beszélgetésből fakadt, hogy most létrehoztuk ezt az ikerboltot. A Pécsi ÁFÉSZ-szel jó a kapcsolatunk, például a nyúlfelvásárlás dolgaiban. Ők vették át a boltot, amit a ke­rítés mellé, az üzemen kívül építettünk fel. Jóval több, mint egymillió forintba került volna, de a vállalat építő szakemberei alig 7Ö0 ezer forintból létrehozták. A bolt alig két hete nyílott meg, s a 32-es busz néha lassan már vásárlójárat lesz, „csirkejárat” - ahogy mond­ják. Hiszen friss tojást, májat, zúzát, sokféle friss baromfi- ipari árut lehet ott venni. Né­ha pedig jön a hús bentről az üzemből, majd „titokzatos" kis targoncák gördülnek vissza­felé, a boltból be a gyárba. Mi van ezekben? - kérdeztük a vállalat igazgatóját.- Ezernégyszáz dolgozónk van, ha beleszámítom a két kihelyezett üzemet is. Hajnali ötkor már javában dolgozik az első műszak, azt váltja a má­sodik, de van egy harmadik is: hiszen a takarítás, áruszál­lítás éjszaka történik. A több­ségében háziasszony dolgo­zóinknak valóban sok a be­vásárlási gondjuk. Ezenkívül az is megoldatlan volt, hogy a kedvezményes árut miképpen adjuk át. Hiszen saját üzemi büfénkben nyershúst közegész­ségügyi okok miatt nem tart­hattunk. Márpedig nálunk mindenkinek hetenként kétszer kedvezményes vágott csirke jár - általában 45 helyett 31 fo­rintért —, valamint friss, de lámpatörött tojás, 20-30 fil­lérrel olcsóbban. Most az üz­let délelőtt 10-től este 6-ig nyitva van, s a kedvezményes árut ott kapják meg. A „csirkejárat” lassan szo­kás lesz majd Pécsett, s a bolt akkor is eléri a tervezett havi 3—400 ezer forintos for­galmat, ha a környékén nincs zárt lakótelep. Megnyitásával a vállalat és az áfész egy- csapásra többféle eredményt ért el. Piackutatást végez, hi­szen az odabent dolgozó asz- szonyok megrendelése alap­ján jobban megismerik az igényt: hogy mi kell a boltok­ban a vevőnek. Életképes üzletet nyitottak, s ezzel együtt az üzemi büfé feladatának nagy részét is el­látják, szinte kiszélesítik an­nak lehetőségeit. Mellette azért megmaradt - kávéra, hűsítőt inni, miegymásra — az a belső kis büfé is, amit a vál­lalat tart fenn. Vajon a csakis utcára árusító pécsi boltok közül hány ér el havi 3—400 ezer forintos forgalmat? üz­letpolitikai példa tehát az áfész és a vállalat összefogá­sa, az új bolt a 32-es busz végállomásánál. Követendő példa. F. D. Minden piacon iái értékesíthető Kelendő a magyar falburkoló csempe A hazai boltokba 1,2 mil­lió négyzetméter falburkoló csempe jutott az év első felében. Emellett a magyar finomkerámiaipar történe­tében először o nem rubel elszámolású csempeexport­ból származó bevétel hat hónap alatt meghaladta az egymillió-kétszázezer dol­lárt. A javarészt hazai alap­anyagból készülő termék ma már minden piacon gazdaságosan értékesíthe­tő. Az idei kereskedelmi si­ker mellett igazolja ezt az is, hogy o magyar csempe Ausztriában, az NSZK-ban, Dániában, valamint Közel­és Közép-Keleten is kelen­dő. A terméket a Finomke­rámiaipari Művek buda­pesti, hódmezővásárhelyi és romhányi gyárában ké­szítik. A romhányi beruhá­zás révén jelentősen bővült az áruválaszték. Emellett főként az összehongolt gyártmányfejlesztés és a gyárak közötti együttműkö­dés javulása tette lehetővé az idei, tervezettnél is na­gyobb mértékű dollárbevé­telt. A megrendelések alapján várható, hogy a falburkoló csempe kivitelé­ből származó bevétel év végére meghalodja a két­millió dollárt. Komló köztisztaságának hely­zetét tűzte napirendjére a vá­rosi tanács tegnapi ülésén. Az elmúlt öt évben rohamosan fej­lődő városban, ha csak a nö­vekvő lakásszámot tekintjük: a tervidőszakban ezer új otthont adnak át, egyre fontosabbá vált a feladat, hogy a város meglevő értékeit óvják, szépít­sék. Komló köztisztaságáért, kar­bantartásáért felelős szerv, a Városgazdálkodási Vállalat, munkájáról, gondjairól Király Ernő igazgató számolt be a testületi ülésen. Mindenekelőtt bejelentette, hogy egy kuka­mosó berendezést állított üzem­be a vállalat, s a napokban megkezdték a szeméttárolók rendszeres tisztítását. Azonban erőfeszítéseik ellenére is nehe­zen birkóznak meg sokasodó feladatukkal. A növekvő város adta magas szintű tevékenysé­get szerény gépparkkal, mun­kaerőgondokkal oldják meg. Martini József, a városi ta­nács v. b. műszaki osztályveze­tője, a vállalat előterjesztésével összhangban javasolta, hogy a távlati tervekben valósítsák meg Komlón is a konténeres szemét- szállítást. A napirendi vita so­rán a tanácstagok egyetértet­tek abban, hogy a vállalat to­vábbi feladatainak színvonalas ellátása érdekében nagyobb tó­öt évre szóló együttműködé- dési szerződést kötött a Hun- garocoop az egyesült államok­beli Jaguár céggel, melynek keretében a szövetkezetek kül­kereskedelmi vállalata 20 mil­lió dollár értékű felső-konfek- cióruhát exportál. Az amerikai partner know-howt, gépeket és technikusi segítséget nyújt a magyar termelőknek. Az együtt­működés várható eredménye­ként a ruházati termékek for­galma a tengerentúli piacon évente 25 százalékkal emelke­dik. Ez a megállapodás a harmin­cadik az olyan kooperációk so­rában, melyek az ipari szövet­kezetek gazdaságos exportjá­nak növelését szolgálják. A Kőszegi és a Kapuvári Ruhá­zati Szövetkezet például a Tri­umph céggel áll már jól bevált kooperációs kapcsolatban, melynek köszönhetően a Hun- garocoopon keresztül az idén mintegy 7 millió nyugatnémet márka értékű női fehérneműt készítenek exportra. A szombat- helyi Savaria Ruhaipari Szövet­kezet és a szolnoki Vörös Csil­mogatásra von szüksége, de megállapították, hogy nem el­sősorban pénzkérdés a város tisztaságának megőrzése. Sok hasznos javaslatot tettek a munkák javítására. Felhívták a figyelmet a városi tanács szakigazgatási szervei, valamint a vállalatok közötti együttmű­ködés szélesítésére, s elhatároz­ták, hogy a műszaki osztály és a Városgazdálkodási Vállalat intézkedési tervet állít össze, amely tartalmazza a tanácsta­gok előremutató megállapítá­sait. Rajnai Rudolf tanácstag szólt a társadalmi testületek felada­tairól a környezet tisztaságá­nak megőrzésében. Elmondta, hogy o HNF körzeti bizottságok és a lakóbizottságok eddig is sokat tettek e téren, de tevé­kenységük további tudatos fej­lesztésére és természetesen a városlakók társadalmi összefo­gására van szükség ahhoz, hogy minél jobban érezzék ma­gukat szépülő, gyarapodó vá­rosukban, A tanács tegnapi ülésén el­fogadta a város általános ren­dezési tervének első üteméről előterjesztett javaslatot, vala­mint az ifjúságpolitikoi határo­zat végrehajtásáról szóló jelen­tést. lag Ruházati Szövetkezet az NSZK-beli Brühl cég férfinad­rággyártó kooperációs partne­re, a soproni Ciklámen Ruha­ipari Szövetkezet és a Gyulai Szabók Ipari Szövetkezete pe­dig az S-modelle cégnek ké­szít női ruhákat, kooperációs megállapodás alapján. A kooperációs kapcsolatok létrehozása mellett a Hungaro- coop saját pénzügyi alapjainak átadásával is elősegíti a gaz­daságosan exportálható termé­kek gyártását. A külpiaci igé­nyek ismeretében az utóbbi esztendőkben exportfejlesztés céljára hatvan szövetkezetnek nyújtottak összesen több mint 100 millió forintos támogatást, melynek eredményeként ezek a szövetkezetek megötszörözték exporttermelésüket. Ennek ha­tása a Hungarocoop külkeres­kedelmi forgalmának növeke­désében is érezhető, az idén eddig már több mint 50 millió dollár értékű forgalmat bonyo­lítottak le, főként ruházati ter­mékekből, kemping- és kerti bútorokból, sportcipőkből, népi iparművészeti cikkekből. G. M. Kooperációk növelik a szövetkezeti termékek exportját Egy délelőtt a Juhász-tanyán... Családi vállalkozás A hideg sör jólesik; gondo­lom a gazda sem harag­szik, hogy megzavartuk a délelőtti munkában. Erősen tűz a nap: a kutya is behúzódott a veranda árnyékába. Mohács ide mintegy négy kilométer: o tanya a kölkedi út mentén fő­leg a belőle áradó romantiká­val hívogat. Környéke szépen megművelve: emitt a dinnye- föld, odébb káposzta, karalá­bé, a fólia alatt szegfű, megint odébb 12-fajta paprika te­rem ... Felsorolni is nehéz. Juhász József - az idősebb — kertészként ment nyugdíjba. Fiával együtt vették három éve ezt a tanyát, s kezdtek családi vállalkozásba. Józsi bácsi végigmutot a ház mögött húzódó területen: — Látja, iX nem is olyan ré­gen még méteres gaz volt. Kö­zösen ötlöttük ki a fiammal: ezt a tanyát meg kéne venni. Amit más eldob, abból meg le­het élni .. . Nem messze, egy másik ta­nyát egy sofőr vett meg. Ser­tést akar hizlalni — másodállás­ban. — Mindig a magam ura sze­rettem volna lenni — mondja az ifjabb Juhász. - Itt megva­lósíthatom az álmom. Van mun­ka bőven január 1-től decem­ber 31-ig. De megéri. összesen 4200 négyszögölön gazdálkodnak. Hatalmos fólia: úgy tervezik, hogy az év minden szakában legyen áru és elfog­laltság.- Nagyon jó ez a föld — ma­gyarázza. - Vétek lenne enged­ni, hogy kiütéssel győzzön a gőz. Dunai öntés, iszapos, gyü­mölcsözted a befektetést. A kisebbik fiú katona: ho le­szerel szintén idejön kertészked­ni. Az öreg mutatja: ide továb­bi fólia jön, most számolják fel bérleményeiket, és hozzák ki a fóliát a mohácsi kertekből. Eddig öt kertet béreltek, de az nem volt az igazi. Az egyik táblán magasnövé­sű rózsatövek. — Télen gyűjtöttük őket Ba­barcpusztán az erdőben. Szem­zés után vagyunk: jövő év március 8-ra ebből 3000 szál rózsát szeretnék a pesti piacra vinni ... Mondja: a családban szinte mindenki kertész volt. Édesap­ja urodalmi kertész, majd a maga gazdája. Tőle tanulta a szakmát, a kisujjában van min­den. A megszemzett vadrózsa­tövek 96 százaléka megeredt!- Mennyit lehet így megke­resni? Nem válaszolnak azonnal. Aztán a fiatalabb Juhász el­mondja, hogy egyelőre a mun­ka elején tartanak. Egy igazi fóliaház fűtéssel, betonozással, kazánnal együtt úgy ötvenezer forintba is belejön. Egyelőre a bejött forintok döntő többségét beruházzák. Persze: ennivalóra is telik. — Mi nem milliókról álmo­dunk. Csak amennyit becsüle­tes munkávol meg lehet keres­ni. Én erre adtam a fejem, más lakatosnak, megint más asztalosnak, kőművesnek megy. Mi családi vállalkozásba kezd­tünk, a földből szeretnénk meg­élni. Ebből az elhagyott tanyá­ból. A termést piacra viszik. Jós­ka álma: valamikor majd saját boltot nyitni Mohácson és ad­ni a zöldséget-gyümölcsöt ter­melői áron. Választék pedig van: 150-féle növényt termel­nek. — Szabad idő? — Kevés. De nem is hiányzik. Én nem tudok otthon heverész- ni, a plafont bámulva . . . Mikor mennénk, Józsi bácsi megjegyzi: — Ha már módom van ró, egy dolgot szóvá tennék. Nehe­zen megy a termés értékesíté­se: állami cég nem vásárol föl. Higgye el: én a mohácsi kór­házat egész évben ellátnám, de azt sem tehetem. Közvetlen sem vihetem nekik. Pedig a le­szedéstől számítva fél órára ott lenne a konyhán az áru .. . K. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom