Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)

1980-07-12 / 190. szám

2 Dunantmt napló 1980. július 12., szombat Ismerkednek a várossal, kirándulnak Baranyában Egy délelőtt a mecseki kempingben Kevesebb a külföldi vendég Sátrak ugyan vannak, de mégsincs igazi élet a mecseki kempingben. Akik csak éjszaká­ra váltottak helyet, tíz óráig el­hagyták a kempinget, hasonló, an azokhoz, akik kirándulni in­dultak. Az itt megszálló vendé­geket tulajdonképpen két cso­portra lehet osztani: egy részük csak átutazó, mások itt teleped­nek le néhány napra, s innét járják Baranyát. A 300 fő elhe­lyezésére alkalmas sátorhelye­ken, illetve a 206 személyt befo­gadó házakban tegnap délelőtt 132-en voltak. Harminckét ven­dég érkezését délutánra vár­ták ... — A tavalyi év azonos idősza. kához viszonyítva 15 százalékkal csökkent a vendégéjszakáink száma — mondja Mácsai Lász­ló, a kemping vezetője. Elsősor­ban a külföldi vendégek ma­radtak el. Ezt igazolja a jelenlegi arány is. tegnap 116 hazai és 16 kül­földi — franciák, hollandok, né­metek — váltottak helyet a kém. pingben. Az itt tartózkodás át­lagos időtartama 1,3 nap. Gyerektársoság labdázik egy üresen álló nagyobb területen. — A sátrainkat várjuk — mond­ja vezetőjük. Gáli Józsefné pe­dagógus. Drávafokról jöttünk. Mi vonattal utaztunk, a sátra­kat egy tanulónk édesapja hoz­za utánunk gépkocsival. — Miért jöttek a mecseki kempingbe? — Szeretnénk egy kicsit köze. lebbről megismerni Pécset, illet­ve környékét, — magyarázza. — A most végzett nyolcadikosaink közül többen Pécsett tanulnak tovább, kíváncsiak a városra, leendő iskolájukra. Pretzl Ildi, a Leöwey orosz tagozatán, Sá- rosi József szakácstanuló lesz a vendéglátóiparnál, Mózes Lajos az 500-as szakmunkásképzőben Várdai László pedig az 506-os szakmunkásképzőben tanul ősz­től. Jövő péntekig maradunk .. . Nem messze tőlük négytagú család készülődik a Trabant kö. rül de még nem haza, csak Harkányba, vagy Szigetvárra. — Míg leérünk a városba, el­döntjük, hogy hova megyünk — mondja Boros Árpád. Hódmezővásárhelyről jöttek, négy napja vannak itt. — Mónika az iskolaév során annyit kérdezett a Dunántúlról Engedményes iskolafüzet­vásár Mintegy kétmillió iskolás tanszerellátásáról jó . előre gondoskodott a papír- és író­szerkereskedelem, amely az őszi zsúfoltság elkerülésére jú­lius 14.—augusztus 2. között rendezi meg a hagyományos kedvezményes iskolafüzet-vá- sárt — jelentették be pénteken a Pl ÉRT és az ÁPISZ közös sajtótájékoztatóján. Az akció­ban országosan egységesen 30 százalékkal olcsóbban áru­sítják az iskolákban előírt fü­zeteket, füzetcsomagokat. A kiskereskedelmi vállalatok sza­bad elhatározásukból 40 szá­zalékra növelhetik az enged­ményt. Az ÁPISZ például az iskolai füzetcsomagokra — az első osztályosoknak pedig az író- és iskolaszer csomagokra is 50 százalékos árengedményt ad. Akik nélkülüzhetetienek a nyeréshez — idén tanulta földrajzból — hogy elhatároztuk: a nyáron a Dunántúllal ismerkedünk — folytatja a felesége. Háromezer forintot szántunk az útra. Ezret a szállásra, ezret benzinre, ez­ret étkezésre. Úgy tűnik, hogy az utóbbit emelnünk kell. A kempingelhelyezéssel nagyon elégedettek vagyunk, vissza is akarunk térni. Pécset és környé­két rendkívül szépnek találjuk. — Ami viszont kellemetlenül érintett, veszi át a szót a férj — hat autójavítót kellett végigjár­nom a városban, hogy egy ki­sebb javítást — leszakadt a ki­pufogócső — elvállaljanak. A maszekok azzal utasítottak el, hogy ők nem foglalkoznak ilyesmivel, meg hogy már sza­badságon vannak, de még a Diósi úti javítóban is bolondját járatták velem. Azt mondták csütörtök délután, jöjjek vissza péntek reggel. Hat órakor ott voltam, mire közölték velem, hogy az illető szakember mától szabadságra ment. Nevetséges. Végül mégis egy kisiparos, Ré- ger László javította meg a ko­csit. Negyven forintos mun­ka volt... T. É. Magyar-koreai barátsági és szolidaritási gyűlés Az országgyűlés meghívásá­ra hazánkban tartózkodó ko­reai parlamenti delegáció - amelyet Cse Hi Dzong mun­kaügyi miniszter, képviselő ve­zet — pénteken a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Ter­melőszövetkezetbe látogatott. A küldöttséget elkísérte Sta- dinger István képviselő, az or­szággyűlés ipari bizottságának titkára, valamint Kim Jong Szun, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság magyaror­szági nagykövete. A vendégek tájékoztatást hallgattak meg a 7800 hektá­ron gazdálkodó tsz tevékeny­ségéről, majd üzemlátogatáson vettek részt. nyelven, egy akarattal Látogatás a pécsi zenei táborban Megálltunk az épület közép­pontjában és füleltünk, merre is menjünk. Az egyik teremből zongora, a másikból hegedű hallatszott ki, aztán arrafelé vettük útunkat. ahonnan réz­fúvósok szóltak. A nemzetközi zenei tábor színhelyén, a ta­nárképző főiskolán az előadó­termeket jelölték ki a tábor hallgatóinak gyakorlásra. A rézfúvósok ugyancsak zeng­tek. Alain Bancoquart, az egyik francia vendégtanár mosolyog­va adta az utasításokat, oda­odament egyik-másik fiatal ze­nészhez, közösen megnézték a kottán az elvétett hangokat. Majd visszament a helyére és francia, német, angol keverék­nyelven közölte észrevételeit. A fiatalok között két tolmács Is ült, s ha a keveréknyelv nem vált be, gyorsan fordították az információkat, utasításokat. Alain Bancoquart saját művét fuvolára, csembalóra és tizen­négy másik hangszerre írt kama­ra-szimfóniáját tanulták a hallgatók. A mű magyarországi ősbemutatójára 15-én kerül sor. Azt mondja Bancoquart, hogy az egyik legnagyobb érdemük a „gyerekeknek”, hogy óriási kedvvel, akarattal zenélnek és tanulnak. S ezzel az intenzív tanulással e két hét alatt lega­lább annyit elsajátítanak, mint egyébként hat hónap alatt. Franciaországban a zenei tá­boroknak még alig van hagyo­mányuk, de jövőre az ország déli részén szerveznek egy tá­bort, ahol a kortárs zenével foglalkoznak majd.- Nagyon szeretném, ha a pé­csi tábor legjobbjai is ott le­Klimatizált üzemcsarnokok Nemcsak hasznos, de iga­zán szép, a városképet is ja­vító létesítménnyel gazdagodott Komló. Tegnap délben ünne­pélyes keretek között avatták fel a Carbon Könnyűipari Vál­lalat új cipőgyárát, melynek beruházási költsége eléri az ötvenmillió forintot. Az ünnepség kezdetén a vállalat munkáskórusa adott műsort, majd Czeti Vilmos, a Carbon pártvezetőségének tit­kára köszöntötte a megjelen­teket, így többek között Lu­kács Jánost, az MSZMP Bara- ranya megyei Bizottságának első titkárát, Juhász Ottót, a HVDSZ főtitkárát, valamint a megye, a járás és Komló vá­ros párt-, állami, tömegszerve­zeti vezetőit. A résztvevők kö­zött voltak a holland és NDK-beli partnercégek képvi­selői is. Ezt követően Szűcs István, a Carbon Könnyűipari Átadtak a Carbon üj cipőgyárát Vállalat igazgatója mondott beszédet, melyben hangsúlyoz­ta azt a nagy társadalmi ösz- szefogást, melynek segítségé­vel létrejöhetett az új gyár. Kiemelte, hogy q vállalati kol­lektíva, a szocialista brigádok mellett óriási segítséget nyúj­tott szinte az egész város, a Mecseki Szénbányák, a Tolna megyei Állami Építőipari Vál­lalat, a Sásdi Építőipari Szö­vetkezet, a Közmű- és Mély­építő Vállalat, a Komlói Vá­rosgazdálkodási Vállalat, a DÉDÁSZ. Köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik támogatták e létesítmény kivitelezését az alapozástól a szerkezetek fes­téséig. Ezután kitüntetéseket, jutalmakat adott át a munká­ban élen járóknak, majd át­nyújtotta a cipőgyár jelképes kulcsát Bárdos Imrének, az üzem vezetőjének. Az ünnepség végén Morber János, Komló város Tanácsá­nak elnöke vágta át a piros- fehér-zöld szalagot, majd a megjelentek megtekintették a gyárat, ahol naponta két mű­szakban, négy szalagon 2500 pár csizmát készítenek. Az építészetileg is érdekes megoldásokat tartalmazó épü­let minden igényt kielégít, s az ezután ott dolgozó mintegy 550 embernek ideális munka­helyet biztosít. A kétszintes üzemi létesítmény alsó részén kapott helyet az aljarészcsar- nok, az első szinten üzemel a két tűzöde, a felsőbőr szabá­szat, valamint a tanműhely. A főbejárattól jobbra levő há­romszintes szociális egységben helyezték el a raktárakat, az öltözőket, fürdőket, Irodákat és a büfét. A kfímatizált üzem­csarnokokban megfelelően erős fényt biztosítottak. A Carbon cipőüzeme eddig szétszórtan, a város különböző részein működött. Az új gyár kínálta lehetőségeket, a mun­kakörülmények javulását a dol­gozók érzik igazán. Weibl Bé- láné tűző szakmunkás mondja:- Ezt a munkahelyet és a régit össze sem lehet hason­lítani. Eddig egy barakképület­ben dolgoztam, ahol nem ép­pen a legjobbak voltak a fel­tételek. Itt most remek a le­vegő, világos van, szép a für­dő, az öltöző, rendes helyen ehetünk. Biztos vagyok benne, hogy a munka is jobban megy majd ... Az új cipőgyárban tegnap megkezdődött a teljes terme­lés. A létesítmény belépésével jövőre már várhatóan 40 mil­lió forinttal nő a cipőüzem termelési értéke, s javul a mi­nőség is. R. N. hetnének velünk jövőre — szól Bancoquart, de már az óráját is nézi. Sajnos, lejárt a rövid szünet, és az órából minden el­veszett pillanatért kár. Ö egyéb­ként Párizsban él, az ottani kulturális minisztériumban dol­gozik, a kortárs zene szakfel­ügyelője. • De rendszeresen komponál és szerkeszt egy nép­szerű rádióműsort. A folyosón a magyar fiatalok egy norvég fiút tologatnak ked­vesen előre. Gaute Vikdal Os- lóból jött, basszus harsonán tanul a zeneakadémián. — Na. gyón örülök, hogy jelentkeztem ide. Ugyanis jó a légkör jók a tanárok és végre vihetek ha­za egy csomó magyar zenei kot­tát. Mi otthon ugyanis ismerjük az angol, amerikai zenét, de keletről jóformán semmit sem. Ezért érdekel a magyar zene­kultúra, és a francia kortárs ze­nét is szeretem. Ezenkívül fel­frissítem német és angol tudá­somat, otthon sosem gyakoro­lok. Kálmán Zoltán idén végezte a debreceni tanárképzőt és már fel is vették a zeneakadémiára. Klarinétos, akárcsak Kulcsár Sa­rolta, aki az esztergomi zene­iskola tanára négy év óta. Meg­egyeznek abban, hogy roppant nehéz, de annál izgalmasabb a francia kortárs zene, amely az idei tábor programjának közép­pontjában áll. Modern zenét ta­nulni eddig nem igen volt mód­juk, s most annál inkább ér­deklődnek utána. Sorolhatnám még az örömteli véleményeket, amelyek a tá­bor programjáról, a frissen szö­vődő barátsáqról a két hét hasznosságáról szólnak. A nem­zetközi zenei tábor, száznál több részvevője valószínűleg megelé. gedéssel gondol majd vissza az itt szerzett tapasztalatokra, és valóban nem múlik el ered­ménytelenül a röpke két hét. Alkalmi együtteseiknek bemuta­tójával először vasárnap talál­kozhat a nagyközönség Pécsen és Mánfán. B. A. Lottósorsolás Harkányban A borús, hűvös idő is ezreket csalt a harkányi strandra. A me­legvíz és a lottósorsolós együtt igazán csábító szórakozás. A medencéből és körös-kö­rül tömeg nézi a Nautilus együt­tes és az énekesek műsorát, egyre nagyobb izgalommal vár­va a lényeget, az öt kisorsolt számhúzó hölgy — sorrendben Horváth Béla ístvánné, Kolozsi Gyuláné, PallagO' Józsefné. Kiss Imréné és Kisgergely József Fe- rencné — várja, hogy sorra ke­rüljön. Eljön az idő, 9.53. A rá­dióriporter megkezdi az élő köz. vetítést. Sorra húzzák a 28. já­tékhét nyerő számait: 80, 14, 15, 7, 9. De vajon a háttérben ki mit tesz a lottóhúzásért? Török László rádióriporter: — két hónapja hajnalban kelek ezért a pár percért. Amióta én közvetítem, dorgál is a felesé­gem a lehetetlen számok mi­att... Orosz Péter az MR külső köz­vetítések osztályának hangtech­nikusa : - A postások már teg­nap kiépítették a postai közve­títővonalat. Bekevertem a há­rom mikrofont, bejelentkeztem a kapcsolóterembe,Jepróbáltak és összekötöttek az adóval. Pontban 9.53-kor szólt az adó technikusa: „ki vagyunk advcF’. Intettem a riporternek . . . Antal Máté nyugdíjas pénz­ügyőr, 14 éve a 9 tagú lottó-hú- zási stáb tagja: — A kellékek rendbentartása, cipelése, elhe­lyezése a feladatom ... Jó fen. ne már nyerni ... Durkó Sándor pénzügyőr fő­hadnagy: - A húzásoknál a rendészeti feladatokat látjuk, el... Legutóbb Debrecenben és Sárbogárdon kellett meg­győzni a hatodiknak színpadra jövőt, hogy csak öten húzhat­nak ... Nógrádi Endre, az OTP Ba­ranya megyei Igazgatóság to­tó-lottó üzletági főelőadója: — Mór márciusban megkezd­tem a harkányi húzás előkészí­tését. . . Szerencsére minden rendben ment, mind az öt szám. húzónál volt személyi igazol­vány is ... Szalóki Ferenc, a posta sik­lósi távközlési körzetmestere: — Még csütörtökön kiépítettük a vonalat, simán ment minden . . . A húzási bizottság elnöke Pa­taki Lászlóné és a titkár Jung Sándor is túlesett a heti felada­tán ... Hétről hétre több százan, több ezren dolgoznak a háttér, ben, hogy a pénzükért megvált, hassuk a várva-várt szerencsén­ket. Lealábbis a reményt. Va­jon a harkányi húzás kinek kedvezett? Murányi László

Next

/
Oldalképek
Tartalom