Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)

1980-07-09 / 187. szám

4 Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nauio XXXVII. évfolyam, 187. sióm 1980. július 9., szerda Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Új célkitűzés „Új célkitűzés áll elnökünk itteni tárgyalásának közép­pontjában” — mondta Bonn­ban hétfő este Giscard d'Es- taing szóvivője az újságírók­nak. A távirati irodák tudósi­tói kedden pedig kis apróság­ra hívták fel a figyelmet, mi­közben a nap legérdekesebb hírét röpítették világgá. Észre­vették, hogy Carstens nyugat­német államfő díszvacsoráján Giscard nem annyira a házi­gazdához, mint inkább Schmidt kancellárhoz intézi szavait: „Vissza kell szerezni Nyugat-Európa számára az őt megillető helyet a világpoliti­kában” - mondotta, s kiemel­te, hogy mindkét ország tag­ja a NATO-nak, ami azonban „semmi esetre sem akadályoz­za az önálló Nyugat-Európa kialakulását”. Igen, az „önálló Nyugat- Európáról” az utóbbi napokban már nyíltan beszélnek. Cikkek­ben, eszmefuttatásokban, a sorok között, a gondolat régó­ta kísért, de most Európa fe­lelős államférfiai nyíltan ki­mondják: Nyugat-Európa vi­lágpolitikai szerepet játszhat. Európának, persze, két fele van. És tegnap - nyugati szóhasználattal - „Kelet-Euró- pából” is érkeztek hírek, ame­lyek érdekesen egészítik ki a bonni híradást. A tegnapi Pravda - emlékeztetve Schmidt kancellár moszkvai tárgyalá­sára - rámutat: Moszkvában arra a kérdésre kellett választ kapni, hogy a jelenlegi világ- politikai légkörben „működő- képes-e az államközi konzul­tációk korábban kialakított gé­pezete, a kiéleződött ellent­mondások között milyen mér­tékben nyilvánul meg a kelet és a nyugat együttműködési készsége? Megelégedéssel ál­lapíthatjuk meg - írta a Prav­da -, hogy erre az elvi kér­désre kedvező válasz született." A béke fenntartása tekinte­tében „Nyugat-Európa” és „Kelet-Európa” között nincse­nek valóságos ellentétek. A csúcsokon, a felelős államfér­fiak ezzel teljes mértékben tisztában vannak. Ezt erősiti meg a tegnapi TASZSZ nyilat­kozat, amikor közli: „A Szov­jetunió, az elmúlt tíz évben egyetlen rakétával, egyetlen repülőgéppel sem növelte a közepes hatótávolságú nukleá­ris rakétahordozók mennyisé­gét az ország európai részén, sőt, ellenkezőleg, a közepes rakéták indító állásainak szá­mát és e rakéták nukleáris tölteteinek erejét bizonyos mér­tékben csökkentette. S ami még ennél is fontosabb: a Szovjetunió nem telepit ilyen rakétákat más országok terü­letén.” Leonyid Brezsnyev Varsóban Giscard elnöknek, s Moszkvá­ban Schmidt kancellárnak mindezt nyilván elmondta. És nyilván nem véletlen, hogy éppen ama két államférfi kö­zött merült fel Nyugat-Európa új szerepének gondolata, aki első kézből ismerkedhetett meg a szocialista közösség ál­láspontjával. Végső soron ez azt jelenti, hogy Nyugat-Eu­rópa világpolitikai szerepének növekedése voltaképpen már meg is kezdődött: akkor, ami­kor — Európa megkönnyebbü­lésére - Giscard elnök és Schmidt kancellár a húr to- vábbfeszitése helyett, hozzá­segített a rakétatárgyalás fo­nalának felvételéhez. (Firon) Giscard látogatása az NSZK-ban Giscard d'Estaing francia elnök vidéki körutat tesz az NSZK- ban. A képen: egy katonai parádén Helmut Schmidt nyugatné­met kancellárral. Az NSZK-ban hivatalos lá­togatáson tartózkodó Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök kedden délelőtt a Bonn melletti Gymnich kastélyban rövid megbeszélést folytatott Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszterrel. A külügyminisztérium szóvivője a találkozóval kapcsolatosan annyit közölt, hogy a két po­litikus a kelet—nyugati kap­csolatok állását, valamint ,,a nyugat-európai egységgel” összefüggő kérdéseket vitatott meg. Megfigyelők szerint Gen­scher tájékoztatta a - francia államfőt azokról a tárgyalá­sokról is, amelyeket Schmidt kancellár társaságában a kö­zelmúltban Moszkvában folyta­tott. A tanácskozás után Giscard d’Estaing megkezdte vidéki út­ját, amelynek első állomása Baden-Württemberg. Az elnö­köt Baden-Badenban Lothar Späth tartományi miniszterel­nök fogadta. Első program­pontként a magas rangú fran­cia vendég Schmidt kancellár­ral együtt megtekintett egy francia—nyugatnémet közös katonai díszbemutatót. Ezt kö­vetően mind Giscard, mind Schmidt, rövid beszédet mon­dott, és ebben mindketten a két ország katonai együttmű­ködésének jelentőségét mél­tatták. Később a francia elnök a város és környéke történelmi és kulturális nevezetességeivel ismerkedett, majd Lothar Späth ebédet adott tiszteletére. Giscard d’Estaing kedden délután a Hessen tartomány­beli Kasselbe repült. II Német Kommunista Párt elnökségének állásfoglalása A Német Kommunista Párt (DKP) elnöksége kedden üdvö­zölte azokat az eredményeket, amelyek Helmut Schmidt nyu­gatnémet kancellár és Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitká­ra, államelnök moszkvai tár­gyalásain születtek. Hasznos­nak és jelentősnek minősítette a tárgyalásokat a két ország kapcsolatainak fejlesztése, a béke és a nemzetközi légkör szempontjából. A DKP állásfoglalása elisme­réssel szól a fegyverkezési haj­sza megfékezését célzó új szov. jet javaslatokról, amelyek arra irányulnak, hogy megállapodás jöjjön létre a közepes hatótá­volságú nukleáris rakétafegy­verek korlátozásáról. Ez az új szovjet békekezdeményezés is arról tanúskodik hogy a Szov­jetunió következetesen az eny­hülést és a leszerelést akarja előmozdítani - mutat rá a DKP állásfoglalásában. A DKP elnöksége keddi ülé­sén egyebek között foglalkozott az NSZK és az NDK kapcsola­tainak normalizálásával is. Mél­tatta az NDK építő jellegű hoz­zájárulását a két német állam kapcsolatainak normalizálásá. hoz és üdvözölte Erich Ho- necker és Helmut Schmidt nyu­gatnémet kancellár tervbe vett találkozóját. Az elnökség utalt arra, hogy a két német állam kapcsolati­nak alakulása az enyhülés lé­nyeges eleme Európában. Le­szögezte, hogy a Német Kom­munista Párt továbbra is a jó­szomszédi kapcsolatok fejlesztő, séért száll síkra. Prágába utazott Havasi Ferenc Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására kedden Prágába utazott Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára. Elutazásakor a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Vaclav Moravec, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság magyaror­szági nagykövete. Havasi Ferencet Prágába ér­kezésekor a repülőtéren Josef Kempny, a CSKP KB elnöksé­gének tagja, a KB titkára fo­gadta. Púja Frigyes Lengyelországban Kedden baráti látogatásra Púja Frigyes külügyminiszter Lengyelországba utazott Emil Wojtaszek külügyminiszter meghívására. A Ferihegyi re­pülőtéren a búcsúztatásnál jelen volt Tadeusz Piettzak, a Lengyel Népköztársaság buda­pesti nagykövete is. Púja Frigyest a varsói re­pülőtéren Emil Wojtaszek fo­gadta. Jelen volt Garamvöl- gyi József, hazánk varsói nagykövete is. A nap folyamán megkez­dődtek a tárgyalások. Az iráni biztonsági szervek megvédik a követségeket A teheróni szovjet nagykö­vetség sajlóattaséja hétfőn egy közleményben felhívta az iráni illetékesek figyelmét arra, hogy a Szovjetunióval szemben el­lenséges beállítottságú elemek provokatív cselekményeket szándékoznak végrehajtani a Szovjetunió teheráni nagykö­vetsége ellen, s készek elmen­ni a nagykövetség épületének megszállásáig. Ghotbzadeh iráni külügymi­niszter a PARS hivatalos iráni hírügynökség tudósítójával kö­zölte, hogy az iráni biztonsági szervek megfelelő utasításokat kaptak: tegyenek további intéz­kedéseket mind a szovjet, mind a többi nagykövetség biztonsá­gának szavatolására. Ösztönzőbb szerződések fl húsipar javítja a termelők exportérdekeltséget ■ Jobb minőség, magasabb exportár ■ A többletérték nagyobb része a termelőé Piaci versenyképességünk ja­vításának egyik keréktörője, hogy O' hazai termelő vállala­tok nem érzékelik kellően a vi­lágpiac változásait. Érdekeltség híján nem igazodnak gyorsan és rugalmasan a külpiaci igé­nyekhez, pedig az exportban való nagyobb termelői érdekelt­ség gyors eredményt hoz. A termelő azonnal lép, ha a fel­vásárló vállalat lazít a megme­revedett szerződéses rendsze­ren, ha hajiondó nyitni a világ, piac felé. Ilyen jó irányú nyitásnak le­hettünk tanúi tegnap Pécsett a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat központjá­ban, ahol két fontos, egészen új típusú megállapodást kö­töttek meg egyfelől az ÁHT és a juhtenyésztő termelőszövetke­zetek, másfelől az ÁHT és a Pécsi Állami Gazdaság között a minőségi juh- és sertéshús­export fokozására. Az ország­ban elsőként Baranyában jött létre egy olyan megyei juh- tenyésztési társaság, amelyben a termelőszövetkezetek — a ko­rábbi szentlászlói társulás tag­jai - és az ÁHV a nagyobb juhexportbevételek érdekében együttműködésre léptek. A juh- tartók vállalták, hogy az álló­Megkezdődött a nyári takarítás az óvodákban (Tájékoztató a 2. oldalon) many mennyiségi és minőségi fejlesztésével a piaci igényeket legjobban kielégítő végtermé­ket állítanak elő. A társasági tagok együttműködnek a takar­mányok tartási és épülettech­nológiák elterjesztésében, az egyöntetű végtermék kialakító, sóval hosszú távon biztosítják az igényesebb exportpiacra va­ló termelést. A vállalat piaci információi alapján évenként állapodnak meg az exportáru­szerkezet összetételében. Amennyiben a termelők a vállalt kötelezettségeknek ele­get tesznek, az alapáron túl, a többlet exportérték 92 százalé­kát kapják meg visszatérítés­ként. Ezen felül a minőség, az ütemezés és a kor-ivar arány alapján további 2—3 százalékot utal vissza részükre a Tröszt. Erről tájékoztatta tegnap az ér­dekelt termelőket dr. Pillér László, az Állatforgalmi és Hús­ipari Tröszt vezérigazgatófhe- lyettese, aki örömmel üdvözöl­te a Baranya megyei Juhte­nyésztő Társaság megalakulá­sát, s elmondotta, hogy a Tröszt Szabolcsban és más megyékben is szeretne majd hasonló társaságot létrehozni. Bejelentette továbbá, hogy az illetékes tárcák a közeljövő­ben — a kisárutermelés to­vábbi ösztönzésére — döntést hoznak a kistermelői vágóser­tések árának növeléséről. Kevesebb fehéráru, több ér­tékes darabolt húsipari végter­mék — comb, lapocka, ka­raj —, gazdaságosabb vágó­sertésexport. Ez a célja annak az együttműködési szerződésnek is, amit ugyancsak tegnap írt alá a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipri Vállalat és a Pécsi Állami Gazdaság. A gazdaság új beruházás nélkül — régi épü­letek átalakításával - kívánja bővíteni vágósertés-kapacitá­sát a jelenlegi 20 000-ről 1983- ig 31 000-re. Az ÁHT kilónként 40 fillér termeltetési térítést fi­zet a gazdaságnak. A szerző­désben azt is rögzítették, hogy a színhúsarány növekedéséből eredő többletértéken 1982-től kezdődően megosztoznak. A húsiparnak ezek a kezdeti lépései a minőségi hústerme­lésre, az exportlehetőségek jobb kihasználására ösztönzik a ter­melőket. Kívánatos lenne mind. ezt más állatfajokra szélesebb körben is kiterjeszteni. — Rné —

Next

/
Oldalképek
Tartalom