Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)

1980-07-01 / 179. szám

1980. július 1., kedd Dunántúli napló 5 Leonyid flrezsnyev pohárköszöntöje (Folytatás az 1. oldalról) NAGYVILÁGBAN Az amerikai nukleáris rakéták elhelyezése ellen volt tüntetés Nagy-Britanniában a Molesworth közelében lévő katonai légi bázisnál. Az euroraké tákról hozott NATO-döntés értelmében amerikai cirkáló-rakétákat helyeznének el ott, Londontól alig száz kilométerre. « helyeken mennyisége tovább növekszik. Az utóbbi tíz évben fontos tapasztalatokra tettünk szert a konfliktushelyzetek rendezésé­ben, a viták és nézeteltérések kiküszöbölésében. Sikerült je­lentős mértékben túljutnunk a nemzetközi kapcsolatokban a hidegháború miatt bekövetke­zett kisikláson. Ezen az úton emlékezetes szakaszt jelentett a Helsinkiben megtartott európai biztonsági értekezlet. A világ és különösen Európa lakosai sza­badabban kezdtek lélegezni. Úgy érezték, hogy házaik kü­szöbén már nem leselkedik a háború réme. És mégis vannak olyan be­folyásos erők, amelyeknek nincs ínyére az események ilyen irá­nyú fejlődése, amelyeknek nem felel meg az enyhülés. Ezeknek az erőknek a válságok szításá­hoz, a fegyverkezési hajszához fűződik érdeke. Nagy erő áll azonban velük szemben: a né­pek béketörekvése. Ez a törek­vés állandó és mindenkinek számolnia kell vele. Tekintettel a fegyverkezési hajsza szítására irányuló újabb és újabb kísérletekre, azzal a határozott felhívással fordulunk a Nyugathoz, hogy állítsa le, tegye félre a különböző jellegű „pótfegyverkezési” programo­kat, mondjon le az újabb fegy­verfajták és fegyverrendszerek, — legyenek azok rakéta-, neut­ron-, vegyi-, vagy bármilyen más fegyverek — előállításáról.” A megoldásra váró kérdések közé tartozik a közép-hatótávol­ságú fegyverek kérdése is. Ezek­ről holnap fogunk tárgyalni. Szeretném kifejezni reménye­met, hogy párbeszédünk ered­ményes lesz. A realista politiká­ban nem fordulhat elő kiútta- lan helyzet, kivéve persze, ha mesterségesen hozzák azt létre. Szövetségi Kancellár Úr! A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kapcso­latai már hosszú ideje kiemel­Helmut Schmidt kancellár pohárköszöntőjében az egész küldöttség nevében köszönetét mondott a meghívásért és a szíves vendéglátásért, majd többek közt kijelentette: „Ezúttail ötödször látogattam Moszkvába. Látogatásomnak o jelenlegi súlyos nemzetközi hely­zetben nagy jelentőséget tulaj­donítok... Az országaink közötti kapcsolatoknak, amelyeknek szilárd alapjait rakta le a csaknem tíz esztendővel ezelőtt megkötött szerződés, a nehéz időkben is szilárdnak és fejlő­dőképesnek kell mutatkozniok, ellenkező esetben nem tennénk eleget azoknok a kötelezettsé­geknek, amelyeknek az 1973. és az 1978. évi közös nyilatkozatok­ban vállaltunk magunkra. Ez­zel összfüggésben említeném még az 1971. évi négyhatalmi szerződést, omely érezhetően javította Berlin helyzetét.” A kancellár a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az NSZK betartja a szóban forgó meg­egyezéseket, tartja magát mindazokhoz a többoldalú megállapodásokhoz, amelyek kötelezik ezt az országot. Utalt az európai biztonsági értekez­let záróokmányára és hangoz­tatta, hogy kormánya szövet­ségeseivel együtt készül a no­vemberre tervezett madridi ta­lálkozóra. Fontosnak mondot­ta, hogy Madridban az egész európai kontinens számára ka­tonailag jelentős és minden­kire nézve kötelező bizalom- építő intézkedéseket dolgozza­nak ki. A nemzetközi helyzet alaku­lását áttekintve Schmidt kan­cellár a továbbiakban úgy fo­galmazott, hogy „az afganisz­táni válság széles árnyékot vet Európában a kelet—nyugati kapcsolatokra, s különösen a harmadik világban, az el nem kötelezett és mindenekelőtt az iszlám országokban okoz mély­séges aggodalmat és nyugta­lanságot.” Utalt arra, hogy a szövetségi kormány partnerei­vel egyetértésben támogatja az ENSZ-közgyűlés 1980. január 14-i határozatát, csakúgy, mint az iszlám konferencia legutób­bi két ülésén elfogadott állás­pontot, amelynek lényege — a kancellár szerint — elérni „a kedő szerepet játszanak a nem­zetközi életben. A múltban kö­zöttünk fennálló feszültség érez­hetően kihatott az európai lég­körre. Ugyanígy, amikor tíz év­vel ezelőtt aláírásra került a moszkvai szerződés, ezt az ese­ményt méltán értékelték úgy, mint egy új történelmi időszak, a kontinensen megvalósuló sok­oldalú konstruktív együttműkö­dés nyitányát. Azt hiszem jog­gal mondhatom, hogy az elmúlt évtizedben nem vesztegettük hiába az időt. A korábbi nehéz évek előíté­letein az egymásról alkotott új elképzelések törtek át. Ezek a vélemények a másik fél törvé­nyes érdekeinek megértésén és azon a nyilvánvaló tényen ala­pulnak, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársa­ság jó kapcsolatai nemcsak mindkét ország népeinek, ha­nem egész Európának a javát szolgálják. Az ön mostani látogatása so­rán aláírásra kerül országaink gazdasági és ipari együttműkö­dése főbb irányainak hosszú­távú programja. A bizonytalan világkonjunktúra körülményei közepette ez nem csak kölcsö.- nös gazdasági kapcsolatainkat szilárdítja meg jelentős mérték­ben, hanem hozzájárul a nem­zetközi gazdasági élet stabili­zálásához is. A hetvenes évek azzal a hit­tel gyarapították és gazdagítot­tak bennünket, hogy az enyhü­lésnek nagy jövője van, hogy a népek békés jövőjét szilárd ala­pokra lehet állítani. A szovjet nép e célok elérése szolgálatá­ba állítja tevékenységét. Ké­szek vagyunk a már kipróbált utakat kibővíteni és újabb uta­kat nyitni az egyetértés és az együttműködés felé a Német Szövetségi Köztársasággal, va­lamint más államokkal, ame­lyek szintén kívánják ezt. Emelem poharam a szövetsé­gi kancellár úr egészségére, a szövetségi külügyminiszter úr egészégére, az európai békére és enyhülésre. független tömbön kívüli Afga­nisztán visszaállítását". Ugyan­akkor a kancellár semmit sem szólt arról, hogy meg kell szüntetni az Afganisztán elle­ni agresszió minden formáját, amely - mint ismeretes — szük­ségessé tette, hogy az afgán kormány katonai segítségért forduljon a Szovjetunióhoz. A Közel-Kelettel foglalkozva Schmidt aggodalmának adott hangot „az izraeli—arab béke­erőfeszítések” egy helyben topo- gása miatt, és hangoztatta, hogy kormánya európai partne­reivel együtt igazságos, tartós és átfogó közel-keleti rendezés keresésén munkálkodik. Schmidt kancellár pohárkö­szöntője további részében le­szögezte, hogy kormánya a SALT—2 szerződés gyors ratifi­kálásában reménykedik, han­goztatva, hogy a két nagyhata­lom különösen nagy felelőssé­get visel a béke megőrzéséért. A kancellár felszólított a kö­zép-hatótávolságú nukleáris ra­kétafegyverekről szóló tárgyalá­sok megkezdésére. Megismétel­te a nyugati országok ezzel kapcsolatos, ismert álláspont­ját. Ugyanakkor nem szólt ar­ról, hogy a nyugati hatalmak, köztük az NSZK, különféle elő­feltételeket támasztanak, azt javasolják, hogy úgy folytassák a tárgyalásokat, hogy közben megvalósítják a közepes ható- távolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítéséről ho­zott NATO-döntést. Végül Schmidt hangoztatta, hogy éppen a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok terén nagy intenzitást értek el az eszme­cserék és a konzultációk vonat­kozásában. A szovjet—NSZK kétoldalú kapcsolatokat jó pél­dának mondotta arra, hogy a tárgyalási készség és az érde­kek egyeztetésére irányuló szándék segítségével meg lehet oldani problémákat, enyhíteni lehet a feszültségeket. Kifejez­ve reményét, hogy a mostani látogatás a kétoldalú együttmű­ködés elmélyítésén kívül hozzá­járul a feleket nyugtalanító problémák megoldásához is, Schmidt kancellár Leonyid Brezsnyevre, a szovjet vezetés­re, a két ország közti jó kap­csolatokra ürítette poharát. Szovjet vezetők üdvözlő távirata Leonyid Brezsnyev táviratot intézett Losonczi Pálhoz abból az alkalomból, hogy újraválasz­tották az Elnöki Tanács elnö­kévé. Alekszej Koszigin szintén táviratban fejezte ki jókívánsá­gait Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökévé történt újbóli megválasztása alkalmá­ból. ♦-f BUDAPEST: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Ka­nada nemzeti ünnepe alkalmá­ból táviratban üdvözölte Ed­ward Richard Shreyer főkor- mányzót. + BUDAPEST: Jakab Sándor főtitkárhelyettes vezetésével hétfőn SZOT-küldöttség utazott az észak-írországi Belfastba, az ír szakszervezetek kongresszu­sára. + AMBOISE: Michel Debré, de Gaulle elnök egykori mi­niszterelnöke hétfőn bejelen­tette: jelöltként indulni szándé­kozik a következő francia el­nökválasztáson. ♦ MEXIKÓVÁROS: A Pi- nothet-junta titkosrendőrsége letartóztatott és barbár módon megkínzott négy chilei újság­írót — közölte a chilei ellen­állási hírügynökség (AIR) va­sárnap a mexikói fővárosban. Az újságírókat — köztük egy nőt — azzal vádolták, hogy együttműködnek a Chilei Kom­munista Párttal. A hét végén a chilei Antofagasta városban ugyanilyen váddal hat egyete­mi alkalmazottat tartóztattak le. ♦ KAIRÓ: Hatos ikreket szült egy 25 éves egyiptomi asszony vasárnap a Kairótól 300 kilomé­terre fekvő egyik kisvárosban A hat újszülött és az anya egészséges. Az ikreknek már négy testvérük van: egy fiú és három lány. ♦ Brutyó János pozsonyi látogatása Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának meghí­vására junius 28—30. között Po. zsonyban tartózkodott Brutyó János, az MSZMP Központi El­lenőrző Bizottságának elnöke. Megbeszéléseket folytatott Mi­roslav Capkával. a CSKP KERB elnökével és Miloslav Bodá- val, a* Szlovák Kommunista Párt KERB elnökével. A szívélyes ba­ráti légkörű találkozókon véle­ményt cseréltek a pártellenőr­zés időszerű elvi és gyakorlati kérdéseiről, az MSZMP XII. és a CSKP XV. kongresszusa ha­tározatai végrehajtásának ta­pasztalatairól. Brutyó Jánost szlovákiai tartóz­kodása során fogadta Miroslav Hruskovic. a CSKP KB elnöksé­gének póttagja, a Szlovák KP KB titkára. A találkozókon részt vett Ko. vács Béla, hazánk prágai nagy_ követe és Tatai József pozsonyi főkonzul is. ♦ ♦ BUDAPEST: V. V. Giri, az Indiai Köztársaság volt el­nöke elhunyta alkalmából rész­vétlátogatást tett a budapesti indiai nagykövetségen Traut- mann Rezső, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke és Házi Ven­cel külügyminiszter-helyettes. Konsztantyin Katusev Budapesten Hétfőn szovjet küldöttség ér­kezett hazánkba a magyar- szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság 25. ülés­szakára. A delegációt Konsz­tantyin Katusev, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhe­lyettese, a kormányközi bizott­ság szovjet tagozatának elnöke vezeti. A vendégeket a Ferihe­gyi repülőtéren Marjai József miniszterelnök-helyettes, a bi­zottság társelnöke és Vlagyi­mir Pavlov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete fogadta. ♦ + JERUZSÁLEM: A knesszet (izraeli parlament) jogi bizott­sága hétfőn változtatás nélkül jóváhagyta azt a törvényterve­zetet, amely az osztatlan Jeru­zsálemet Izrael „örökös" fővá­rosává nyilvánítja, és a törvény- javaslatot visszautalta a tör­vényhozás elé. Tel Aviv ezzel újabb lépést tett afelé, hogy jogi alapot teremtsen Jeruzsá­lem 1967-ben elfoglalt arab városrészének a bekebelezésé­re. + VARSÓ: A varsói katonai bíróság hétfőn az egyik NATO- tagország számára végzett kém- tevékenység vádjával 25 évi börtönbüntetésre ítélte Leszek Hrustot, a lengyel nehézipari és mezőgazdasági gépipari mi­nisztérium volt osztályvezető­helyettesét. Bebizonyosodott, hogy a 47 éves Hrust külföldi kiküldetése során egy hírszer­zőszolgálattal lépett kapcsolat­ba, majd hazájába visszatérve fontos információkat szolgálta­tott ki a Lengyel Népköztársa­ság társadalmi, politikai és gazdasági életéről, valamint honvédelméről. + BELGRAD: Joszip Vrhovec, jugoszláv szövetségi külügyi tit­kár (külügyminiszter) hétfőn délután csehszlovák kollégája, Bohuslav Chnoupek meghívá­sára hivatalos baráti látoga­tásra Prágába utazott. Vrhovec ezzel Chnoupek két évvel ez­előtti belgrádi látogatását vi­szonozza. + HANOI: A Vietnami Szo­cialista Köztársaság nemzetgyű­lésének állandó bizottsága és a VSZK kormánya az Arany Csillag Érdemrendet adomá­nyozta Leonyid Brezsnyevnek. A legmagasabb vietnami kitünte­tésben részesült Alekszej Koszi- gin. Mihail Szuszlov. A szovjet vezetőket — hangzik a közle­mény - azért tüntették ki, mert kimagasló módon járultak hoz­zá a Szovjetunió és a Vietnami Szocialista Köztársaság közötti testvéri barátság, harci szolida­ritás, a sokoldalú együttműkö­dés erősödéséhez és fejlődésé­hez. Baniszadr benyújtotta lemondását Bár a nyugati bojkottintézke­dések sok kárt okoztak Iránnak, az ország gazdasága nem om­lott össze — jelentette ki Bani­szadr iráni elnök a Bamdad című teheráni lapnak adott nyilatkozatában. A vasárnap megjelent nyilatkozatban az elnök azokra a korábbi ame­rikai jóslatokra emlékeztetett, amelyek szerint Irán gazdasága két-három hónappal a bojkott- intézkedések bevezetése után meg bénul. Baniszadr elmondta, hogy a kormányzat erőfeszítéseinek kö­szönhetően a gazdaság vala­melyest megélénkült, az ipari üzemek és a bankok működnek. Az elnök megerősítette: be­nyújtotta lemondását Khomeini. nek aki azt bármikor elfogad­hatja. Bejelentette továbbá, hogy új parancsnokot nevezett ki az „iszlám forradalmi gár­disták” élére. Az új parancs­noknak — Bodzsnordinak — a jelentések csak a nevét közlik. Elődje. Abu Sarif a gárdisták helyettes parancsnoka lesz. ♦ ♦ BRASILIA: II. János Pál pápa hétfőn tizenkét napos látogatásra Brazíliába érkezett. A jövő péntekig tartó látoga­tása idején a pápa vidéki kör­utat is tesz, és tizenhárom mi­sét pontifikái. iiiiiiii Hétfőn Kabulban az ország történetében először országos konferenciát tartottak az afgán ulemák, a mohamedán törvény­látók. Az ország több tarto­mányából összesen nyolcszáz küldött gyűlt össze az afgán fővárosba, hogy megvitassa: mi­lyen szerepet töltsön be a mo­hamedán papság az Afganisz­táni Demokratikus Köztársaság fejlődésében és belpolitikai stabilizálódásában. A konferen­cia elfogadta az afgán forra­dalmi tanács felhívását, hogy hozzanak létre a miniszterta­nács mellett az iszlám ügyek­kel foglalkozó főhivatalt. Dön­tést hoztak arról is, hogy meg­alakítják az cfqán mohamedán papok és ulemák legfelsőbb ta­nácsát. A konferencián felszó­lalt Babrak Karmai, a forra­dalmi tanács elnöke, minisz­terelnök. Méltatta a konferencia létrejöttének jelentőségét és hangsúlyozta, hogy a hivő dol­gozók pozitív szerepet játsza­nak a forradalom védelmében és a vívmányok megőrzésében. * Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn folytatta a vitát Jeru­zsálem jogi státusáról. Az ülé­sen 22 isziám ország közös ha­tározati javaslatot terjesztett be, amely anélkül, hogy hivat­koznék az ENSZ alapokmányá­nak 7. cikkelyére — ez kötelező erejű nemzetközi szankciókat ír elő a békét súlyosan veszélyez­tető helyzetekben — figyelmez­teti Izraelt, hogy ha továbbra is makacsul elutasítja a Jeru­zsálemre vonatkozó ENSZ-ha- tározatok betartását, akkor fon­tolóra veszik „olyan gyakorlati lehetőségek és eszközök alkal­mazását”, amelyekkel a vonat­kozó ENSZ-határozatok betar. fására lehet kényszeríteni Iz­raelt. * Hétfőn befejezte háromna­pos egyiptomi látogatását Franz-Josef Strauss bajor mi­niszterelnök, a nyugatnémet uniópártok kancellárjelöltje. El­utazása előtt tartott sajtóérte­kezletén Strauss elmondotta, hogy Szádot elnökkel — akivel 1977 óta most negyedszer ta­lálkozott - az iráni és az afga­nisztáni helyzetet, Egyiptom „kulcsfontosságú szerepét” és általában a közel-keleti prob­lémát tekintették át. A bonni ellenzék vezére fontosnak ne­vezte, hogy „mind izraeli, mind arab részről azokat az erőket bátorítsák, amelyek hozzájárul­hatnak a kompromisszumhoz”. A napokban Szöulban választják meg a világ szépét A képen a szépségkirálynő-jelöltek — vitathatatlan önbizalommal várják a versenyt. Helmut Schmidt pohárköszöntője

Next

/
Oldalképek
Tartalom