Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)

1980-07-01 / 179. szám

e Dunántúli napló 1980. július 1., kedd Ismerjük meg jogszabályainkat! Az ingatlan bérbeadásának általános jövedelemadója Az üdülő, családi ház, la. kás és egyéb helyiség bérbe­adásából származó jövedelmet általános jövedelemadó terhe­li, Ha közületi szerv a bérbe­vevő, az adót levonja a bér­leti díjból és átutalja az adó­hatósághoz. Hasonlóképpen jár el az idegenforgalmi szerv is, ha ez közvetítette a bérbe­adást. Abban az esetben, ha az ingatlant magánszemélynek adják bérbe, az ingatlan fek­vése szerinti adóhatóság állapit, ja meg a fizetendő adót. Az általános jövedelemadó jogszabály (legutóbb 16/1978. (Vili. 17.) PM sz. rendelettel egységes szerkezetben megje­lent) szerint a lakóépület (la­kás), üdülő és más helyiség (üzlet, műhely, raktár, iroda, rendelő, garázs stb.) bérbeadó, sából származó jövedelem után általános jövedelemadót kell fi­zetni. A tulajdonoson (haszon­élvezőn) kívül egyes esetekben a bérlőt is terheli adó, ha bér­leményét hasznosítja. A kisebb terjedelmű építménynek és az épülethez tartozó házikertnek, udvarnak, kapualjnak (gépkocsi tárolására stb.) bérbeadása is adóköteles. A jövedelemadó fi­zetési kötelezettség független a házadótól. A komfort nélküli lakás bér­beadása. valamint lakószobá­nak vagy- a lakás más helyisé­geinek albérletbe adása adó­mentes. Ennek feltétele, hogy bérbe-, illetve albérletbe adá­sa lakás céljára történjék. Adó. mentes az albérletbe adás ak­kor is, ha az ingatlanában la­kó tulajdonos lakás céljára ad. ja bérbe a saját lakásával össze, függő, műszakilag el nem kü­löníthető lakóhelyiséget. Adó­mentes az ágybérlet is. Ha az albérlet (ágybérlet) vagy a kom­fort nélküli lakás bérbeadása 50 000 Ft bevételig 30 3/o 60 000 Ft bevételig 35 °/n 70 000 Ft bevételig 40 °/o 80 000 Ft bevételig 45 % adót kell fizetni. Az ilyen bérbeadást a bérbe, adónak kötelessége évenként a helyiség fekvése szerint illeté­kes adóhatósághoz írásban be. jelenteni. Legkésőbb a tényle­ges átadás napján megtett be­jelentésben meg kell nevezni a helyiséget bérbeadó személy ne. vét és lakcímét, valamint az át. engedett helyiségek számát és pontos címét. A bérbeadásról bevételi nyilvántartást is kell vezetni. A bevételi nyilvántar­tásban fel kell tüntetni az ott éjszakázó szállóvendég nevét, személyi igazolványának (úti okmányának) számát, a kisko­rúak születésének időpontját, az átengedett helyiségek számát, a vendégként eltöltött idő nap. tár szerinti kezdő és befejező időpontját, továbbá a kapott ellenértéket. Ha magánszemély részére közvetlenül adják bérbe a he­lyiséget. az adójuk alapja nem lehet kisebb annál az összeg­nél, amekkorát hasonló eset­ben az idegenforgalmi szerv útján fizetett volna a vendég. Az ismerősök, barátok ingyenes vendégfogadása természetesen adómentes, ha alkalomszerű és rövid időtartamú. A vendégfo­10 ooo Ft-ig 10 001—20 000 FI között 400 Ft és a 20 001—30 000 Ft között 1200 Ft és o 30 001—40 000 Ft között 2400 és a 40 001—60 000 Ft között 4000 Ft és a 60 001—80 000 Ft között 0000 Ft és a 80 001—100 000 Ft között 17 000 Ft és a 100 001 Ft fölött 27 000 Ft és a Az idegenforgalmi szerv az általa kifizetett díjból az adót levonja és azt továbbítja az adóhatósághoz. Ha több ide­genforgalmi szerv révén hasz­nosítja a bérbeadó a helyisé­geket, év végén bevallást kell tennie és énnek alapján köte­lezi az adóhatóság adókülön­bözet megfizetésére. Ha valaki magánszemélynek, illetve külföldi közületi szerv­nek közvetlenül adja bérbe he­lyiségeit, annak adóbevallást kell tennie és ennek alapján kötelezi az adóhatóság adókü­lönbözet megfizetésére. Ha valaki magánszemélynek, illetve külföldi közületi szervnek közvetlenül adja bérbe helyisé, geit, annak adóbevallást kell nem lakás, hanem egyéb célt (üdülésre, dolgozók elszálláso­lására, rendelőként stb.) szol­gál, a bérleti díj adóköteles. Az adókulcsok a hasznosítás fajától és módjától függően kü. lönbözőek: a) Ha a tulajdonos komfor­tos, műszakilag elválasztott la­kást ad ki lakás céljára, a bér 30 százaléka az adó alapja. Ezen összeg utón évi 12 000 Ft- ig 6 százalék; 12 000 Ft-on fe­lül — 24 000 Ft-ig — 10 százalék adót kell fizetnie. Ha az adó­alap ennél is magasabb, az adó kulcsa tovább emelkedik. b) Ha akár a tulajdonos, akár a bérlő nem lakóhelyisé­get (pl. műhelyt üzletet) ad ki lakásnak, a bruttó bevétel 30 százalékát kell adóként fizetnie. Ugyanígy kell adózni az ennél gyakoribb esetekben, ha a he­lyiséget nem lakás, hanem egyéb (műhely, üzlet, garázs stb.) célra adnak bérbe vagy albérletbe. c) Ha a helyiséget akár a tu­lajdonos. akár a bérlő közületi szervnek adja ki hogy dolgo­zóit elhelyezhesse, elszállásol­hassa benne (munkásszállásul), akkor a bérleti díj 80 százaléka képezi az adóalapot, ez utóbbi után évi 12 000 Ft-ig 6 száza­lékos, 12 001 Ft-tól—24 000 Ft-ig 10 százalékos az adó. Ennél magasabb összegek után to­vább emelkedik az adó kulcsa. d) Ha az üdülőt, családi házat, lakást vagy egyéb helyi, séget akár a tulajdonos, akár a bérlő idegenforgalmi szerv közvetítése nélkül, közvetlenül üdülésre (pihenésre) adja ki belföldi, illetőleg külföldi ma­gánszemélynek vagy külföldi jo­gi személynek a teljes bruttó bér képezi az adóalapot, mely után évi 90 000 Ft bevételig 50 % 120 000 Ft bevételig 55 % 120 000 Ft-ot meghaladó bevétel esetén 66 % gadás akkor alkalomszerű és rövid időtartamú, ha a vendé­gek egy naptári évben (több személyt is összevonva) össze­sen legfeljebb 14 éjszakán át veszik igénybe a helyiséget (épületet) pihenésre. Az ezt meghaladó időtartamú ingye­nes vendégfogadás adóköteles. A 14 éven aluli gyermekek, to­vábbá az egyenes ági rokonok és gyermekeik ingyenes ven­dégfogadása mindenkor adó­mentes. e) Ha belföldi közüietnek (vállalat, szövetkezet stb.) ad­ják ki a helyiséget - idegen- forgalmi szerv közvetítése nél­kül - a dolgozók üdülése (pi­henése) céljára, a bérleti díj havi nagyságától függően 30 százaléktól 60 százalékig terje­dő adókulcs alkalmazásával vonja le a bérbe vevő közületi szerv a jövedelemadót. f) Az idegenforgalmi szervek (IBUSZ, SIOTUR. COOPTURIST idegenforgalmi hivatalok stb.) által a fizetővendég elszálláso­lásért (ellátásért) az ingatlan tulajdonosa (haszonélvezője), illetőleg bérlője részére 1980. január 1-től kifizetésre kerülő díjból az adó összege évi 4 százalék, 10 000 Ft feletti rész 8 százaléka, 20 000 Ft feletti rész 12 százaléka, 30 000 Ft feletti rész 16 százaléka, 40 000 Ft feletti rész 25 százaléka, 60 000 Ft feletti rész 40 százaléka, 80 000 Ft feletti rész 50 százaléka, 100 000 Ft feletti rész 70 százaléka. adnia amikor a bérbeadás be­fejeződik, de legkésőbb a kö­vetkező év január 15-ig a te­rületileg illetékes tanácsi adó­hatósághoz. A kivetésre kerülő adóból 50 százalékig terjedő, de leg­feljebb 5000 Ft adókedvezmény illeti meg a férfiakat 60., nőket 55. életévük betöltése után - és - korra tekintet nélkül - a legalább 67 százalékban csök­kent munkaképességűeket, ha a kedvezményt az adóbevallásban kérik és a jogosultságot iga­zolják. Városi Lajos főmunkatárs Baranya megyei Tanács V. B. pénzügyi osztálya Mérlegen az európai baleseti helyzet Növekvő forgalom — csökkenő balesetveszély Az ADAC (NSZK Autóklub) a közelmúltban foglalkozott 8 európai ország közlekedésbiz­tonsági helyzetével. A közölt adatokból számítottuk azo­kat a relatív baleseti mutató­kat, amelyek a 100 millió jár­műkilométerre eső halálos ki­menetelű balesetek számának viszonyítására adnak lehetősé­get. Annak ellenére, hogy az egyes országokban a baleseti sérültek halálát az azonnalitól a 30 napon belüli elhalálozá­sig különböző módon számít­ják, e módszer mégis alkalmas a változások érzékeltetésére. A részletek ismertetése előtt meg kell jegyezni, hogv az európai közlekedési körképet két tényező jellemzi; egyfelől a járművek számának állandó növekedése, másfelől a közle­kedési balesetek viszonylagos csökkenése. Ez utóbbi alól csak Spanyolország k:vétel, ahol az utóbbi öt évben a 100 millió járműkilométerre jutó ha­lálos balesetek száma változat­lanul közel 7,6, amely egyben a legkedvezőtlenebb a vizsgált országok között. Az első három helyet Auszt­ria, Anglia és Svájc foglalja el, ahol csak 2,4; 2,47; 2,8 halálos sérülés történt 1978-ban. A to­vábbi sorrend: Olaszország (3,3), Hollandia (3,75), Fran­ciaország (3,8), Svédország (4,1) és NSZK (4,64). 1975 évhez viszonyítva a ha­lálos balesetek számát a své­deknek sikerült o legjobban mérsékelniük — 36 százalékkal. Angliában 5 százalékos, míg Ausztriában és Olaszországban közel 28 százalékos javulást értek el. Az NSZK-ban 1975 és I979 között 22 százalékkal csökkent a halálos balesetek száma. Ugyanakkor az NSZK mond­hatja magáénak a világ leg­biztonságosabb autópálya-hálo. zatát, ahol — 1979-ben — mind­össze 1.03 végzetes baleset történt 100 millió járműkilomé­ter alatt. Az autópályákon tempólimit nincs, a 130 km ó csak ajánlott sebesség. E pó­lyák mégis ötször biztonságo­sabbak, mint a városi és egyéb utak, ahol o sebességmaximum 50 km ó, illetve 100 km ó. Az egyre fokozódó bizton­ságot még jobban érzékelteti, ha egy pillantást vetünk a 20 évvel ezelőtti helyzetre. 1959­ben a Szövetségi Köztársaság útjain 9 millió jármű közleke- aett és a halálos balesetek száma 13 822 volt. 1979-ben o járművek száma elérte a 28 milliót, ennek ellenére a halá­los balesetek száma 13 100-ra csökkent. Az NSZK közlekedési szak­emberei e javuló tendencia okait a következőkben látják: a gépkocsik aktív és passzív biztonsága javult; a kevésbé biztonságos, régi autók száma egyre csökkent; javult az úthálózat, o bal­eseti gócokat következetesen fölszámolták, és — a biztonsági övék használata általánossá vált. Mindezt Kurt Gscheidle köz­lekedési miniszter azzal a meg­jegyzéssel egészítette ki, hogy javultak a személyi tényezők is, a vezetők egyre jobbak .. . És ez utóbbi nem kerül pénzbe, nem igényel beruhá­zásokat. Nálunk is követhető példa lehet — sőt kell, hogy az legyen. Búsbarna László STOP A Baranya elnevezésű autó­verseny lendezöi szombaton 12 és 20 óra között lezárják Pé­csett az Engel János utcát a Va­dász utca és az Engels út kö­zött, ahol a műszaki gépátvé­telt és az egyik ügyességi pró­bát bonyolítják le. Pécsett, az Ifjúsági Turisztikai Kölcsönző Szolgálat Sarohin tá­bornok utcai üzletében önkéntes kerékpáros KRESZ-vizsgát tehet­nek a nagyobb túrákra induló kerekesek. A közeli jövö autóiból hiá­nyozni fognak a műszerek, pon­tosabban a ma megszokott mutatós, fényjelzős megoldások. A mikroprocesszorok olcsósága lehetővé teszi, hogy a vezetőt szavakkal tájékoztassák a kocsi műszaki állapotáról, sebességé­ről, vagy a tankolás szükséges­ségéről. A jelenleg kidolgozott megoldás szókincse 60 szavas, de nincs akadálya ennek több­szörös bővítésének sem. Az új jelzőrendszer tovább javítja a biztonságot, mert a vezető tel­jes figyelmét a forgalomnak szen­telheti. Autózás olajszegény keverékkel A keverék-üzemanyag esetle­ges hibájától minden wartbur- gos, trabantos autózó reszket (és persze a motorkerékpáro­sok is), különösen akkor, ha rendszeresen úgynevezett ke­verőfejes kutaknál tankolnak (ilyenekből egyébként egyre több van az országban). Pedig — a tapasztalatok tanúsága szerint — ezek műszaki hibája csak elvétve okoz arányeltérést a keveréknél, vagy netán tel­jes olajhiányt. Az előforduló hibákért sokkal gyakrabban a figyelmetlen kútkezelő a fele­lős, aki nem megfelelő arányú keveréket tölt be az autó tank­jába. Igaz ugyan, hogy a ku­taknál egy figyelmeztető tábla felhívja a vásárlók figyelmét a helyes keverési arány ellenőr­zésére, de a bemondott össze­tételű hajtóanyag kiszolgálá­sáért tulajdonképpen mindig a benzinkutas felelős. Ha bebi­zonyosodott a műszaki beren­dezések hibája, vagy a kútke­zelő tévedése, az olajhiány miatt tönkrement motor nagy­javítását, a károk megtérítését minden további nélkül vállalja is az Áfor. A panaszbejelentést követően a kocsiból és a kút- ból vett minto elemzése alap­ján, valamint a motor megbon­tásánál az alkatrészek állapo­tának tüzetes megvizsgálása révén alakítják ki az esettel kapcsolatos álláspontjukat a szakemberek. Fontos szabály, hogy ha olyan meghibásodás történik, amely a motor olaj­szegény keverékkel való működ­tetésére enged következtetni, háborítatlanul, megbontatlanul félre kell állítani vagy szakmű­helybe kell szállítatni az autót, és meg kell várni a három na­pon belüli szakértői vizsgálatot. Tilos tehát a gyertyanyílásokon át olajat önteni a megszorult mo torba, szétszerelni a motort, és lemosni annak alkatrészeit. A kétütemű üzemmódú autók vezetői elsősorban a motor megszorulásakor kezdenek gya­nakodni a keverék olajsze­génységére. Kevesen gondolnak azonban arra, hogy ez a jelen­ség nemcsak kenési elégtelen­ség miatt következhet be, ha­nem például a tűgörgős csap­ágyak meghibásodása követ­keztében is. Az anyagfáradás- tól kitöredezett koszorújú csap­ágyból ugyanis a görgők ki­hullhatnak, egymásra futhat­nak. Tanulságul ide kívánkozik annak a kísérletnek az ered­ménye, amelyet egy kutatólabo­ratóriumban végeztek el egy kétütemű motorral. A fékpadon, terhelt körülmények közt vizs­gált Trabant motor üzemanyag­keverékét fokozatosan „véko­nyították", figyelvén, hogy elégtelen kenés következtében mikor szorul meg. A szakem­berek legnagyobb megdöbbe­nésére a motor még 1:150 arányú olaj-benzin keverékkel is működött, s rendellenes melegedést, majd megszorulást csak ezután észleltek. A gya­korlatban ez azt jelenti, hogy egy olajszegény vagy olajhiá­nyos tankolás után — ha­csak nem volt teljesen üres a tartály — a következő üzem­anyagfelvételig talán el tud menni az autó o' megszorulás veszélye nélkül. Ez persze je­lentős mértékben függ az illető motor műszaki állapotától is. A keverőfejes kutak adago­lását egyébként helyszíni vizs­gálatokkal rendszeresen ellen­őrzik, hogy még tovább csök­kentsék a műszaki hibák lehe­tőségét. A kútvezetők mulasz­tását viszont egyelőre csak a tankoló gépjárművezetők „ébersége" előzheti meg. Kocsiátvételi sorszámok Trabant Limousine (Budapest) 1 552 Trabant Limousine (Győr) 884 Trabant Limousine (Debrecen) 378 Trabant Limousine Speciál (Budapest) 2 476 Trabant Limousine Speciál (Debrecen) 625 Trabant Limousine Speciál (Győr) 1 050 Trabant Limousine Hycomat 963 Trabant Combi (Budapest) 6 249 Trabant Combi (Győr) 1 800 Wartburg Limousine (Bp.) 1 389 Wartburg Limousine (Győr) 1 283 Wartburg de Luxe (Budapest) 1 506 Wartburg de Luxe (Győr) 1 275 Wartburg de Luxe tolótetős 7 034 Wartburg Limousine tolótetős 199 Wartburg Tourist (Budapest) 660 Wartburg Tourist (Győr) 335 Skoda 105 S (Budapest) 630 Skoda 105 S (Győr) 593 Skoda 105 S (Debrecen) 4 544 Skoda 120 L (Budapest) 511 Skoda 120 L (Debrecen) 306 Skoda 120 L (Győr) 615 Polski FIAT 1500 650 Polski FIAT 126 26 529 Zaporozsec 30 570 Lada 1200 (Budapest) 4 046 Lada 1200 (Debrecen) 3 756 Lada Combi 16 464 Lada 1300 (Budapest) 3 037 Lada 1300 (Debrecen) 3 414 Lada 1500 (Budapest) 2 381 Lada 1500 (Debrecen) 2 672 Lada 1600 (Budapest) 1 102 Lada 1600 (Debrecen) 2 537 Dácia (Budapest) 3 124 Dácia (Debrecen) i 228 Moszkvics 2140 9 832 Fizetőparkolókat létesítenek Pécsett, a vásárcsarnoktól ke­letre levő útszakaszon. Hétfőtől péntekig 7-17 óro között, szombaton pedig 7—13 óra kö­zött személygépkocsinként 4 Ft óra, szóló motorkerékpáron­ként 2 Ft'óra1, oldal kocsis m< torkerékpáronként 4 Ft ón egyéb, nagyobb járművenkéi (autóbusz, tehergépkocsi) Ft óra a várakozási díj. A pó kocsi (lakókocsi, utánfutó) díjmegállapítás szempontjáb személygépkocsinak számit. c i--v­»»«* ..... ». ii.. Itt a napfény-autó. Ezúttal nem hangulati jelzőről van szó, hanem a Solartechnik '80 nevű hamburgi kiállításon látható és bérelhető, két személyes, napenergiával hajtott, 132 watt erejű motoros, 12 km/óra sebességű városi autóról, amelyet Solarmobilnak ne­veztek el. „Nyári idő­számítás” azÁFOR-nál A még jobb és egyenlete­sebb ellátás érdekében „nyári időszámítást" vezettek be az ÁFOR-benzinkutaknál és a -szervizeknél. A tavaszi és a nyári időszakot május 1-től szeptember 30-ig számolják, ami annyit jelent, hogy a mó­dosított, megváltozott nyitva­tartási rend erre a terminusra érvényes. A forgalmi tapaszta­latok és vásárlói igények alap­ján a vállalat országos eladási központjai több mint 400 üzem­anyagtöltő állomásnál az idén is felülvizsgálták a nyitvatartá­si időt és ahol szükségesnek látszott, ott módosítottak rajta. Mint az ÁFOR vevőszolgálatán elmondták, különösen az ide- genfogalmilag frekventált he. lyeken ügyeltek a benzinkutak és szervizek munkaidejének cél­szerű kialakítására, arra, hogy az autós turisták ellátása, ki­szolgálása zavartalan legyen. Néhány érdekes adat a nyá­ri benzinkút menetrendből: Bu­dapesten összesen 54 üzem­anyagtöltő állomáson tankol­hatnak az autósok, ezek kö­zül hétköznap és munkaszüneti napokon 28-at vehetnek igény­be éjszaka is. Egyébként a va­sárnap és munkaszüneti napo­kon nyitva tartó benzinkutak száma 39. Tizennégy állomá­son — ezek kivétel nélkül ál­landó ügyeletesek — lehet autó­ápolási cikkeket vásárolni. Bu­dapesten a Vágány utcai töltő­állomás-szerviz hétköznapo­kon reggel 6 órától este 22 óráig tart nyitva, az automata gépkocsimosó állomás szintén, de ezt vasárnaponként déli 1 óráig is igénybe lehet venni. Az állomás benzinkútjai ter­mészetesen folyamatosan mű­ködnek, tehát éjjel-nappal áru­sítanak hajtó- és kenőanyago­kat, apróbb felszerelési cikke­ket. Vidéken összesen 363 üzem­anyagtöltő állomás áll az autó­sok, motorosok, olajkályha tu­lajdonosok rendelkezésére a nyári idényben. Ezek közül 241 helyen megszervezték a vasár­napi és ünnepnapi ügyeletet is, az éjjel-nappali szolgálatot tar­tó töltőállomások száma pedig 67. Az ÁFOR tapasztalata sze­rint ezeknek az „inspekciós” kutaknak a forgalma sok he­lyütt csekély, kevés az olyan autós, aki éjszaka kíván tan­kolni. Jó néhány ilyen kútnál most pontosan felmérik a for­galmat és ahol nem indokolt, ott esetleg megszüntetik az éj­szakai nyitvatartást. Fizetőparkolók a pécsi vásárcsarnoknál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom