Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)

1980-07-28 / 206. szám

Tudósítóink jelentik |g Tudósítóink jelentik ü Tudósítóink jelentik !| Tudósítóink jelentik Szeged: Pogony: Hajó a levegőben Bezárt az ipari vásár Vasárnap bezárt az 50. Sze­gedi Ipari Vásár, melyen 260 hazai vállalat és szövetkezet, valamint 160 külföldi — szovjet, lengyel, finn és jugoszláv — cég állította ki termékeit. Az utolsó napon is sok látogató volt, így végül összesen több mint 110 ezren keresték fel a vásárt. Tegnap osztották ki a látogatók .szavazatai alapján odaítélt díjakat: a nagydíjat a Videoton kapta új típusú te­levízióiért és rádióiért, számító­gépeiért és hősugárzó-beren- dezéseiért. És a baranyai mérleg? Teg­nap telefonon beszéltünk há­rom kiállítónkkal. Érdeklődés kísérte a XIV-es AFIT után­futóit, a helyszínen is vettek fel rendeléseket. A Szeged vá­ros nagydíját elnyert Pécsi Bőrgyár standján, amint Katits Lajos piackutatótól megtudtuk, a legnagyobb sláger a gyár bőreiből varrt vadászruhák vol­tak — az Alföldön mellesleg sok a vadász és a vadásztársa­ság —. másik üzleti hír: ju­goszláv cipőgyárak jelezték, talpkrupon és cipővelúr fejében cipőt szállítanának nekünk. A vásár százezredik látoga­tóját még szombaton a Pécsi Kesztyűgyár látta vendégül és ajándékozta meg. A szerencsés látogató, mint Déri Jánostól, a Kesztyűgyár kiállítási főnökétől megtudtuk, egy szuhakálói bányász volt, aki családjával együtt érkezett. A pécsiek a helyi ruházati vállalattal a helyszínen árusítottak is, össze­sen 300 ezer forint értékű bőr­holmi talált gazdára, fele any- nyi, mint két évvel ezelőtt. Hiába, a bőrárak azóta igen­csak elszaladtak. A tíz nap alatt tárgyaltak úgyszólván va­lamennyi kereskedelmi partne­rükkel, szót ejtve már a jövő évi modellekről és megrendelé­sekről is. A kereskedelem, de a látogatók körében is a leg­nagyobb sikerük a sertésvelúr- bőrből és műirhából varrt ka­bátoknak volt, nemcsak a szép kidolgozás, de a valódi irhá­nál lényegesen olcsóbb ár miatt is. (- mz -) Boglár lel le: Vidám vasárnap Július utolsó vasárnapját a vidámságnak szentelték Boglár- lellén, ahol a platánsoron már kora reggel fölállították színes sátraikat a népi iparművészeti kirakodó vásár árusai. A Gömb­kilátónál épített szabadtéri színpadon bohócok, bűvészek, artisták szórakoztatták a közön­séget. Ezúttal a kicsinyekről sem feledkeztek meg, akik az Orange együttes „Mesezsák" című műsorának tapsolhattak. Nem hittem a szememnek. Plajó a levegőben? Pedig az volt, kis vitorlával, halálfejes lobogóval, parányi motorral és . . . szárnyakkal. Az „öszvér- megoldás”, a vitorlás és a re- pülőmodell fura keveréke soka­kat meglepett. Kétségtelen, fez a repülő al­kalmatosság volt az idei Me­csek Kupa modellezőverseny eredményhirdetése után tartott nemzetközi modellrepülőnop szenzációja tegnap délután a pogányi repülőtéren. Azért akadt más csodálnivaló is: re­pülő vasaló, iszonyatos gyor­sasággal az égbe emelkedő rakéta (ejtőernyővel ereszkedett vissza a fődre), a felhők között lebegő motoros katicaboqór, négy kilós helikopter, a nézők feje fölött himbálózó pöfögő sajt, modell vontatta gólyama­dár, gépből kiugró ejtőernyős bábu. A tekintetek minduntalan az égboltot pásztázták: a metilal- kohol és ricinus keverékével működő, 10—15 perces légiútra vállalkozó modellek siklottak, pörögtek, bukfenceztek, sok mindent végrehajtottak, csak­hogy ámulatba ejtsék a néhány száz fős nézősereget. Sikerült. A taps sem hiányzott, jutott belőle jócskán az osztrák Han­no Prettnernek, aki szó szerint profi a szakmában, repülő mi­csodájának mutatványait a Las Vegas-i bemutató után most a pogányi repülőtéren összegyűl­tek is megcsodálhatták, S hogy a szemlélődök ne csak nézők maradjanak, a repülőépí­tési kedvet felcsigázandó négy úttörő-, öt vitorlázómodellt és fődíjként egy, mintegy ezer fo­rintot érő modellmotort sorsol­tak ki tombolán. Mondanom sem kell, a nyereményeknek még nagyobb sikerük volt, mint a minirepülőknek . . . (horváth) Baja: Hamlet a Lordok Házából A magyar mozihálózat ezen a nyáron is sikeresen versenyez a tévével: a nyári filmmúzeu­mok szinte telt házzal játsszák a klasszikus alkotásokat. Szom­baton este tíz órakor Baján volt rég látott mozinéző-tömeg. Méltán, hiszen Shakespeare egyik legnagyobb tragédiájá­nak, a Hamletnek a filmválto­zatát játszották, Sir Laurence Olivier rendezésében és címsze­replésében. A művészetéért a Lordok Házának tagjává válasz­tott Laurence Olivier 1947-ben készítette ezt a világsikerű film­jét, s a mai közép- és idősebb nemzedék egyik legnagyobb művészi élménye volt. Baján most az ifjúság is élvezhette. Hanno Pettner, balról, világbajnok „repülő sajtjával" a bemutatón A hűtőház 606 milliós beruházása Éppen másfél évtizede kezdő­dött Baján a „jégkorszak", ugyanis 1966 őszén készült el és kezdte meg üzemelését a bajai hűtőház. A hazai hűtőipar dinamikus fejlődése és az, hogy Baja gyorsan épülő délkeleti ipari városrészében átadták a Bajai Húskombinátot szüksé­gessé tette a hűtőház bővíté­sét. A 700 vagonos hűtőház, amely nemcsak Bács-Kiskun, de Baranya megye ellátását is szol­gálja, 1982 novemberéig egy újabb 1000 vagonos hűtőrésszel bővül. Ugyanakkor tovább épí­tik az eddiq 10 ezer tonnás fel­dolgozóüzemet is, amely a be­ruházás befejezésekor 22 ezer tonna termék előállítására lesz képes. A hűtőházat bővítő beruházás 606 milliójából tavaly felhasz­nálásra került 40, míg az idén 130 millió forintot kívánnak be­építeni. Eddiq elkészült az új kazánház épülete, az új gép­raktár, egy 8000 négyzetméte­res tároló, valamint az ideigle­nes transzformátorállomás, de máris hozzákezdtek a végleges, építéséhez. A jelenlegi 100 vagonos hű­tőtermek mellé a Kecskeméti Házgyárból szállított előregyár­tott elemekből 200 vagonos ter­meket építenek, amelyek lehe­tővé teszik, hogy több mélyhű­tött zöldség, gyümölcs és tész­taféleség mellett, a jelenleg 700 tonna - Bács-Kiskun és Baranya megye lakóit ellátó — hús többszörösét is fogadni tud­ják. K. L. A bajai hűtőház most elkészült új gépraktára Fotó: Arató Tamás M ost sajnálom csak igazán, hogy szí­nekben nem lehet a szombati szebényi lakodal­mat visszaadni; legszíveseb­ben blokkfüzet helyett film­felvevővel mentem volna e falumozgató „holtomigla- nomra”. A szebényi tánc­együttes híre kifutott már a megyehatárokon túlra, el­képzelhető tehát, hogy meny­nyire kitettek magukért a magyarruhás lányok, fekete­csizmás legények, amikor maguknak táncolták el az igazi lakodalmast. A két szó­lótáncos mondott örök hű­séget egymásnak ; a tánc- együttes vezetőjének fia, ifjú Horváth István vi e táncba Moldvai Ritát.. . kirabolva a rokonok, ismerősök, barátok emelkedett hangulatú töme­géből . . . Közel 650—700 vendég ér­kezett Szebénybe, s mint azt a lányos háznál a jóval het­ven felett járó Illa Józsefné említette: már régen volt ilyen népes lakodalom a községben. Fúvószenekar ját­szotta a talpalávalót, s a me­net végigropta az utat a Kos­suth Lajos utcától a temp­lomig . . . Id. Horváth István 25 éve tanítja a felnövekvő nemze­déket a tánclépésekre, s ta­lán maga sem gondolta an­nak idején, hogy a lakodal­mas koreográfiája egyszer ennyire szívet dobogtató lesz ... Hat gyermeke közül most a legkisebb fiú — a 27 éves István — szánta rá ma­gát az életre szóló lépésre, s úgy gondolták; ha már lagzi, legyen igazi. Bent a kultúrházban asz­talokat terítettek, sógor, ko­ma, jóbarát hordta az inni­valót; asszonyok hada főzte a jobbnál jobb falatokat a ponyva alatt az udvaron. Keszler Gyuri bácsi, zengő- várkonyi lakos, nagy falusi lakodalmak vezénylő szaká­csa sorolta fel a készletet. Hat disznót, 130 csirkét vág­tak mára, 200 kiló marhahús­ból főtt a pörkölt, 117 tepsi rétest sütöttek, 97 tepsi kalá­csot fontak. A főétkezésre 300 liter húsleves főtt, 1000 töltelékből töltött káposzta. De még nincs vége: 480 pár hurka, 180 tányér kocsonya várt sorsára. Jófajta, magas­állású, hófehérbelű házike­nyeret 270 kiló lisztből da­gasztottak, s hogy ne szárad­jon ki a torok: 12 hektó sör, 4 hektó jóféle vörös bor, s 3 hektó szépszínű-aranyló vi­lágos került üvegekbe, poha­rakba, majd csúszott le a torkokon. Az ételek ízesíté­sére elfogyott 20 kiló só. 6 kiló paprika és 1 kiló bors — többek között. Tetőfokán a hangulat: tánccal, lakomával. Az ifjú feleség, amikor az álmairól faggatom, így válaszol: — Nagyon jól éljünk. Ez a legfőbb. Aztán legyenek szép gyerekeink. S végül . . . Pista, te is mondj már va­lamit I K. F. A vasárnap krónikája Ez a vasárnap is jól kezdő­dött. A rádió kora reggeli Út­közben műsorát hallgatva, elő­ször nem hittem a fülemnek. Még hogy vaddisznók sétálnak o budapesti Komjádi uszoda környékén! Először egy legyin­téssel vaklármának gondoltam a dolgot, de a három vad mégsem hagyott nyugodni. Vé­gül is megtaláltam a hírforrást, a BKV fődiszpécsere személyé­ben, aki váltiq állította, hogy a bátor négylábúak megjele­nése valóban igaz volt, de mire a közlekedési szakemberek a nyomukba eredtek, a vaddisz­nóknak nyoma veszett. Gondo­lom, visszahúzódtak a budai hegyekbe, mert mégiscsak fur­csa lenne az olvadozó aszfalton rohangászó vaddisznó. Egyébként az időjárásra teg­nap sem panaszkodhattunk: a Dél-Dunántúlon a hőmérsékleti maximum tizenkét óra után ala­kult ki; a 25 fok két órán át tar­totta magát. A Tenkes-hegyi jégeső-elhárí- tó rakétarendszer ügyelétén a Dráva vonalában kialakult ziva­tarzóna miatt kétórás készült­séget rendeltek el, de a raké­tákat nem kellett elindítani. i; A Dél-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság árvízvédelmi szakem­bereit viszont riasztani kellett a hétvéqén. A Körösök vidékén ki­alakult árvíz miatt húszfős, mű­szakiakból és gátőrökből álló csoportot vezényeltek Sarkadra, hogy segítséget nyújtsanak a Körösvidéki Vízügyi Igazgató­ságnak. Ugyancsak tegnap dél­után kaptuk a hírt arról is, hgoy szombaton késő este ké­szenlétbe helyezték a pécsiek a hetven emberből álló árvíz- védelmi osztagukat, akik a harminc gépkocsival Cserkúton várják a további parancsot. Egyébként, mint megtudtuk, a Körösök határszelvényében megkezdődött az apadás. Még az ország keleti felében a magas vízállás okoz fejfájást, addig másutt nyugodtan töltöt­ték a hétvégét o vizek mellett. Erről kaptunk tájékoztatást a siófoki vízirendészet ügyeletesé­től, aki elmondta, hogy az utol­só júliusi vasárnapon csendes volt a Balaton, a remek fürdő- zőidőben nem történt ‘ragédia. A Útjainkon reggel és napköz­ben sem volt túl erős a forga­lom — lévén, a szabad szombat miatt sokan már péntek délután víkendre indultak-a késő dél­utáni órákban viszont egymást érték a kocsik Balatonról, Or- fűről, Szigetvárról, Harkányból és Sikondáról hazafelé jövet. A Volán pécsi főpályaudvaráról a délelőtti órákban tizenhat pót­járatot indítottak: a legtöbbet Orfűre és Harkányba. A pécsi vasútállomás is felkészült a Balatonról visszaözönlők szállí­tására: valamennyi szerelvény­re több kocsit akasztottak, mint hétközben. * A szolgáltató vállalatok ügyeletes szerelőinek, hibaelhá­rítóinak szerencsére alig akadt dolguk. A aázműhöz mindössze kettő, a DÉDÁSZ-hoz pedig öt trejelentés érkezett a nap fo­lyamán. * A Nádor és a Pannónia szál­lodákban vasárnapra alig ma­radt vendég. Nem így a mecse­ki kempingben! Estére közel száz sátrat vertek föl a Pécsett éjszakázó autósturisták és a pavilonokban sem maradt sza­bad ágy. S. Gy. Gemenc: Sasvédelem A Gemenci Állami Erdő. és Vadgazdaságban a fontos gaz. dálkodási feladatok közben sem feledkeznek meg a termé­szetvédelemről, köztük az egyre ritkuló vadmadarak, köztük a sasok, ölyvek, sólymok, gólyák oltalmazásáról. A napokban Vargacz Zoltán­nak a pörbölyi erdészet fiatal erdőmérnökének irányításával pontosam bemérték azt a távo­labbi erdőrészt a Duna-ártéri vadonban, ahol a rétisasok költőfái találhatók.meg. Ezen a félreeső részen két kocsikerék nagyságú sasfészket tartanak nyilván már évek óta, egymás­tól 300-400 méternyi távolság­ban. Ezeket körülhatárolva, mintegy hat hektárnyi erdőrészt megmentenek a kivágástól. A környéken ugyanis fakitermelés­re kerül sor a jövőben, az öt­venezer forint eszmei értékűre becsült sasok oltalma pedig rendkívül fontos, mivel már ha­zánk természeti kincsei közé tartoznak. Még így is attól tar­tanak, hogy a meghagyott er­dőrészből is elvonulnak ezek az emberkerülő, nagy ragadozó­madarak. Sajnos már ritkulnak a sike­res költések is a gemenci réti­sasfészkekben. Régebben el­pusztult és lehullott sasfíókot találtak, az idén nem tudtak betekinteni a sasfészkekbe, mert mintegy harminc méter magas nemesnyárfák felső, el­vékonyodó ágai közt rejtőznek nagy fészkeik, lehetetlen meg­közelíteni azokat. Szerencsére, mert az orvmadárgyűjtők sem férhetnek hozzájuk, esetleg csak a nyestféle ragadozók. De mindkét típusú „ragadozót" szemmel tartják az erdészek is. Ballabás László ÉS A BALKÁN­TOURIST UTAZÁSI AJÁNLATAI BULGARIA—TÖRÖKORSZÁG Utazás repülővel és autóbusszal Isztambul—Pamporovó Pamporovó—Isztambul Napospart—Isztambul Isztambul—Napospart Burgasz—Isztambul Isztambul—Burgasz BOLGÁR TENGERPART Albena. Utazás vonattal szept.—okt. 7. ,nap 5700,— Ft szept.—okt. 7 nap 5700,— Ft szept.—okt. 11 nap 5800—7000,— Ft szept. 10 nap 5200—6600,— Ft szept.—okt. 11 nap 6400—7200,— Ft szept.—okt. 10 nap 6000—7600,— Ft szept. 10 nap \ 3800—4700,— Ft Aranyhomok. Utazás repülővel október, 8 nap 2900,— Ft Aranyhomok. Utazás repülővel október, 15 nap 5600,— Ft Napospart. Utazás repülővel október, 8 nap 2600,— Ft BOLGÁR KOLOSTOROK Utazás repülővel és autóbusszal szept., 8 nap 6800,— Ft JELENTKEZÉS AZ IBUSZ BARANYA MEGYEI IRODÁIBAN Kellemes utazást kíván a BALKANTOURIST — IBUSZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom