Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)

1980-07-22 / 200. szám

2 Dunántúli Tlgplo 1980. július 22., kedd Károkat okozott a tegnapi vihar Nagy vihar söpört végig teg­nap délután Nyugat-Dunántú- lon. Kezdődött egy olyan szél- rohammal, hogy többen már valami megbízható kapaszko­dót kerestek. A pogányi meteo­rológiai állomás mérései sze­rint Baranyában a széllökések sebessége helyenként és időn­ként elérte a 85—88 km/óra sebességet. Meg is lett ennek a következménye Pécsett, a Séta tér alatt, a Leöwey Gim­názium előtt egy öreg akácfa combvastagságú ágát döntötte a szél a szerencsétlenségére ott parkírozó POC 7886 rend­számú, 1500-as Ladára a hoz­zá csatlakoztatott kisméretű lakókocsival együtt, nem cse­kély rongálást okozva. A kocsi lengyel tulajdonosa bizonyára nem így képzelte pécsi kirán­dulását. Biztos, hogy nem erre a vi­harra vártak a DÉDÁSZ pécsi és szerte Baranyában dolgozó szakemberei, ügyeletes vezetői sem. Az olimpiai közvetítések megtekintése helyett ugyanis már a százat is csaknem el­érő hibák, áramszünetek elhá­rításán kellett fáradozniuk. Néhány példát: Pécsett, a Jakabhegyi úton előállott veze­tékszakadás és az azt követő zárlat áramellátási zavarokat okozott Újmecsekalján és a Szigeti út részén, a nyugati Mecsek-oldalban, s szerte Pécs területén még vagy tizenöt he­lyen. A város területén hét gépkocsi, tizenöt szerelő és két műszaki irányító igyekezett a mielőbbi hibaelhárításon. • Bár nem a vihar számlájára írható, ezúttal a legrosszabb­kor jött: a kozári kőbányában egy rossz robbantás során ki­özönlő kőtömeg széttépte a pécsbányatelepi elektromos vezetékeket, így néhány órára áram nélkül maradtak az En­gels úttól Fehérkútig. A szélvihart kísérő rövid eső­zés nem okozott különösebb kárt, a villámlás mór annál inkább. Szentlőrincen egy 12 lakásos épület, Máriagyűdön egy szalmakazal gyulladt meg, ráadásul egy harmadik villám- csapás a pécsi tűzoltóság URH-antennáját is harcképte­lenné tette egy időre. Mohá­cson a Kossuth Lajos utcában tört derékba egy hatalmas gesztenyefát a villámcsapás. Valamennyi esetben az álla­mi és az önkéntes tűzoltóság gyors beavatkozása akadályoz­ta meg a komolyabb kárt és a személyi sérülést. K. Gy. Louaspalya-auatas Üszögpusztán A látványokban bővelkedő program méltán vívta ki a nézők elismerését. A bábolnai harsonások mellett siker­rel szerepeltek a belvárdgyulai és bólyi lovastornászok, utóbbiak szá­mos új elemmel gazdagították bemu­tatójukat. A baranyaiak előtt kevés­sé ismeretes viadalok tűzbe hozták a nézőket. Persze a többi verseny­szám is bőven hozott izgalmat. A legidősebb lovas Móra László volt, a legfiatalabb a kilencesztendős harkányi Magyar! Ildikó, ő ugyan nem versenyzett, a felvonulók között • mutatkozott be. Mindkét napon szép pécsi és bólyi siker született. A me­gye legjobb lovasa címet Würt Fe­renc, a megye legjobb ifjúsági lova­sa cimet Kern Zoltán érdemelte ki, mindketten pécsiek. A versenyzőknek számos megyei vállalat, gazdaság, üzem, intézmény ajánlott fel tisztelet- díjat. Az üszögpusztai új lovaspályát Lukics József, a MEDOSZ Baranya megyei titkára köszöntője után dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára, országgyűlési képviselő nyitotta meg. H. T. RÚOIÓ MELLETT... • Honnét tudnám?! Minden­esetre nemcsak a rádiónak nyi­latkozó szakembernek, nekem is feltűnt, hogy nem' mosolyog:- nak a hazai vendéglátóipar felszolgálói. „Minden oké — mondta a külföldi is -, jók az italok, jók a magyar ételek, de miért nem mosolyognak a pin­cérek?!" Gondolom azért, mert dolgoznak, és ha az ember dolgozik, nincs mindig kedve nevetgélni, mint a fakutya. De aztán megmagyarázták, hogy a „pincérség" olyan szakma vagy hivatás, amelynek íratlan sza­bályai szerint bizony mosolyog­ni kell a vendégre, nem har­sogva nevetni, nem félrefor­dulva — tenyérrel takart száj­jal — röhécselni, hanem előzé­kenyen, derűs ábrázattal moso­lyogni. A kubikos, a favágó, az atomfizikus ne mosolyogjon (ha nem akar, persze), ezt tőlük senki el nem várja, mert nincs közvetlen kapcsolatuk a tö­megekkel. De a kereskedelem- az egészen más. Ott bizony, éppen az előzékeny mosollyal meg kell teremteni azt a lég­kört, amelyben jól érzi magát c vevő, fogyasztó, vendég, még akkor is, ha egyelőre még nem tudja, mit vásárol, mit szemel ki magának az étlapról, melyik asztalhoz kíván letelepedni. Eszembe jutott egy — magya­rul is megjelent — amerikai szokkönyv, amelynek azt volt a címe: „Keep smiling!" Vagyis: „Mosolyogj!" üzletemberek­nek szólt. Bolti lányoknak szólt, pincéreknek, szabóknak pé­keknek, ügynököknek és hát mindenkinek, aki a fogyasz­tót közvetlenül szolgálja. Nem nagy dolog. Csak . . . nehéz megtanulni. Állítólag. A rádióban nyilatkozó szak­emberektől — a továbbiakban — azt vártam, folytatják a témát és következő kérdésként felve­tik: „Miért nem mosolyognak a vendégek?" Mert ez is fontos, nem? Mert néha (néha?!) a A gyomor- és bélrendszer védekezési mechanizmusai Tudományos szimpózium kezdődött Pécsett E gy népbetegség gyógyításának problémái az alapkutatás szintjén — igy lehetne összegezni annak a nemzetközi szimpóziumnak a jelentőségét, amely hétfőn reggel kez­dődött a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. A Finn Élettani Társaság és a POTE I. számú belklinikája közös rendezvényé­nek résztvevőit dr. Flerkó Béla, az orvosegyetem rektora kö' szöntötte. A referátumok sorát dr. Osmo Hönninen finn pro­fesszor nyitotta meg. Olvasóink számára dr. Jávor Tibor egyetemi tanár, az I. számú belklinika vezetője adott tájékoztatást a jelentős tudo­mányos találkozóról: Útikönyvek, térképek, albumok Könyvesboltok és idegenforgalom Sikeres a mini útikönyv — A nemzetközi élettani kongresszus befejeződött Buda­pesten, ám a szakemberek kü­lönböző témakörökben, a kong­resszushoz csatlakozó szimpó­ziumokon folytatják az eszme­cserét. Olyan előadások hang­zanak el itt Pécsett is, melye­ket még nem publikáltak a szaksajtóban. Tudjuk, hogy az információ gyors áramlása a mi területünkön emberéletek meg­mentését jelentheti, így nehéz lenne túlbecsülni e találkozók jelentőségét. Két napig a gyo­mor- és bélrendszer védekező mechanizmusával foglalkozunk. Ismert dolog, hogy az emberi szervezetbe a táplálkozás so­rán számos olyan anyag kerül be, amellyel szemben védekez­ni kényszerül. Elég itt csupán, ha a mezőgazdasági kemizáció káros hatására gondolunk, vagy az egyre nagyobb mérete­ket öltő gyógyszerfogyasztásra, alkoholizmusra. Még a leg­egészségesebb életmódot foly­tató ember gyomor és bélrend­szerének is mikroorganizmusok, parányi kórokozók milliárdjai- val kell megküzdenie. A gyo­mor- és bélrendszer feladata, hogy a felszívódás előtt, illetve annak során védje az emberi szervezetet az idegen, a káros anyagoktól. E védekezési me­chanizmus működését még nem ismerjük kellően, ám azt tud­juk, hogy a védekezési rend­szer rendellenes működése olyan betegségeket okoz, amely a lakosságnak legalább 5—10 százalékát érinti. Különböző szakterületeken sok kutató szer­zett már hasznos információkat. Most Pécsett klinikusok, immu­nológusok, bakteriológusok, kórsZövettanászok, gyógyszer- kutatók, bőrgyógyászok, onko­lógusok cserélik ki tapasztala­taikat. Igy lehetőség nyílik ar­ra, hogy a különböző aspektus­ból született eredmények szin­tézisét kaphassák a résztvevők, és ez új lendületet adhat a to­vábbi kutatásoknak. Szenzáció- számba menő újdonságok is el­hangzottak: hétfőn délben egy japán kolléga például arról be­szélt, hogy milyen eredménye­ket értek el a bélrendszer gyul­ladásos betegségének gyógyí­tásában a vér alvadékonysá- gónak befolyásolásával. A szimpózium után klinikánkon értékeljük az elhangzottakat, hogy új ismereteinket mielőbb a gyógyítás szolgálatába állít hassuk E. A. Májusban indult, s e bónop 16-ig be kellett küldeniük a he­lyes megfejtéseket azoknak az úttörőknek, akik részt vettek a Központi Sajtószolgálat, a Ma­gyar Úttörők Szövetsége és a Dunántúli Napló tízrészes rejt­vénypályázatán. A beérkezett 276 helyes megfejtés közül hár­mat sorsoltunk ki. A szerencsés nyerteseknek tegnap délelőtt szerkesztőségünkben adtuk át a díjakat. A Központi Sajtószol­gálat és a Magyar Úttörők Szö­vetsége által felajánlott kéthe­tes zánkai táborozást Vági Ti­bor, pécsi úttörő nyerte. A Du­nántúli Napló 500, illetve 300 forintos játékvásárlási utalvá­nyát Csősz Melinda pécsi és Ritz Éva bólyi úttörő nyerte. * Éva érkezik elsőként édes­anyja kíséretében. A szőke ha­jú, mosolygós kislány Balaton- földváron nyaralva értesült sze­rencséjéről. A Baranya megyei Építőipari Vállalat üdülőjében Új színnel gazdagodtak a könyvesboltok is, ahogy bekö­szöntött a turistaszezon: kira­kataikban, polcaikon megjelen­tek az utazás, üdülés segéd­eszközei, az útikalauzok, szó­tárak, térképek, albumok, út­leírások. A legtöbb turista Pécs történelmi belvárosában fordul meg, tehát mi is itt tájékozód­tunk, milyen kínálattal várják az útra készülő modern nomá­olvasták a Dunántúli Naplóban. Éva rendszeres rejtvényfejtő, jelenleg is versenyez a kisdo­bos rejtvénysorozatában. Nyer­ni most nyert először. Éva jó tanuló, 4,8 volt ötödik osztályban a tanulmányi eredménye. Legkedvesebb tan­tárgyai a magyar, matematika, élővilág. — Ki szerettette meg veted a rejtvény fejtést? — Anyuék és a bátyám. Ö másodikos az építőipari szak­középiskolában. — Mit veszel az utalványon? — Logikai játékot. Vági Tibort édesapja hozta kocsival. — Hozzá kell szoknom, hogy a hónap végétől családi „fuva­ros” leszek — mondja nevetve. — Nagy volt a boldogság, hogy Tibor megnyerte a zánkai tá­bort, annak ellenére, hogy két nappal előtte kezdjük meg c családi nyaralást Harkányban. Tibor természetesen Zánkát vá­lasztotta. A kéthetes tábort újabb követi, Fenyvesre utazik. A kettő között egy nap szünet sincs, így majd felmegyek érte. A részleteket még ráérünk ak­kor megbeszélni, mikor meglá­togatjuk Zánkán. Tibor most fejezte be a he­tedik osztályt a Karikás Frigyes utcai Általános Iskolában. Ő is jó tanuló. — Ágival együtt fejtettük a rejtvényt — meséli —, s mindket­ten beküldtük. Ági kicsit zsör­tölődött, mikor megtudta, hogy §>n nyertem, de hamar megvi­gasztalódott, hiszen ő még csak hatodikos, van ideje szerencsét próbálni. Vágó Tibor csöndes, komoly fiú. Ö is szenvedélyes rejtvény­fejtő, óm nyernie eddig még nem sikerült. . . * A második díjat nyert kis­lánnyal, Csősz Melindává! saj­nos nem tudtunk találkozni. Édesanyja mondta, hogy jelen­leg nyaral Tolna megyében, Te­ve! községben. Melinda az Acsády úti Általános Iskola ta­nulója, jó eredménnyel végez­te a hetediket. Sikeréről a na­pokban értesítik, biztos nagy lesz az öröm! T. É. dókat és . az ideérkezőket a könyvesboltok. A Panoráma sorozat nagy útikönyvei közül változatlanul kapható az üzletekben a Gö­rögország, Svájc, Szovjetunió és Románia útikalauz, a Szé­chenyi tériben az egyiptomi is. Legjobban a szomszédos or­szágok útikönyveit keresik a vásárlók, érthető módon, és igen várják a nyár végére, esetleg szeptemberre beígért NSZK-kalauz első megjelené­sét, Népszerűvé vált a Pano­ráma mini útikönyv sorozata, amely könnyen kezelhető zseb­formátuma, egy-egy útvonalon végighaladó pontos és aprólé­kos tájékoztatása és olcsóságo révén praktikus kelléke az egyes tájegységek megismeré­sére vágyó utazónak: kapható a Balaton, a Thüringia, a Szlovákia. Népszerűek a ha­sonló formátumú és kiállítású városkalauzok: Lisszabon, Ró­ma, Nápoly, Varsó, Szófia, Moszkva és Bukarest kötet kapható jelenleg a Széche­nyi téren, s aki netán Rotter­damra kíváncsi, az a Magyar írók Boltjában talál városka­lauzra. Zsolt Róbert azoknak írt könyvet, akik kisebb, hazai utakra készülnek: a Kirándulók könyve részletes túraleírások­kal, térképekkel ad tippeket ol­csón kivitelezhető hazai kirán­dulásokra. Magyar városokat bemutató Panoráma sorozat is indult az idén, sikeres fogad­tatásra talált az első, Székes- fehérvár kötet, és várja a kö­zönség a továbbiakat is. Sze­rényebb kivitelű kis útikönyvek szólnck Portugália, Irán, Irak és Mongólia látnivalóiról, és ennek az időszaknak kedvelt olvasmányai a Gondolat Kiadó Viláaiárók sorozatának kötetei is. ötödször jelent meg He­yerdahl: Tutajjal a Csendes­óceánon című híres útleírása. Szibéria, a Hoorn-fok, Nepál, Lima vagy éppen Mikronézia tájaira viszik el a világiárók azokat. akik „karosszékből” akarják megismerni a távoli vidékeket. Nagv a választék a külön­böző formátumú magyarorszá­gi és Külföldi térképekből: ha­zánk turistacentrumai mellett egész Európára szóló térképkí­nálatot talál a vásárló az üz­letekben. Az idegennyelvű könyvesbolt ajánlja a drágább, de pontosságukról híres svájci Hallveg-autótérképeket, és mindenütt kelendőek a Terra kiadó útiszótárai is: spanyol, német, orosz, lengyel nyelvűek kaphatók a Széchenyi téri üz­letben, lengyel, finn, spanyol, szerb-horvát és francia társal­gási szótárakkal egyetemben. Találtunk néhány ajándék­nak is beillő, szép kiállítású albumot — ezek is keresettek a vendégjárás, a turistaszezon idején. Gazdag a választék az idegennyelvű könyvesboltban az Európa nagy képtárait be­mutató olasz sorozatból, vagy a német-magyar-lengyel közös kiadásban megjelenő Welt der Kunst - A művészet világa kö­teteiből. Itt kapható német nyelven Gink Károly Magyar- ország című nagy sikerű színes fotóalbuma, ugyanez lengyelül a Széchenyi téri üzletben vá­sárolható. Szép ajándék Ha­lász Zoltánnak a Corvina ki­adónál megjelentetett, képpel, szöveggel gazdagon illusztrált Magyarország albuma, és egy hasonló, reprezentatív kötet, amely az Országházat, annak művészeti értékeit mutatja be ugyancsak sok színes képpel. G. O. Ténvleo: nil szonorkodnak?! vendég is csikorgatja a fogát. Tekintettel erre a hol döglesz- tően forró, hol hűvös júliusra, nem kell nagy horderejű té­mákkal bombázni az olvasó ogyát, amely ilyenkor inkább a könnyed, szellős mesék befo­gadására alkalmas. Tehát: a kerthelyiség szomorú pincéré­től kér a vendég egy kólát, mi­re a pincér: „Helyette?” És to­vább szomorkodik. Vagyis nincs kóla. Megegyeznek valami kis étekben, frissítőkben, a két vendég azonosat fogyasztott, mindkét számla összege azo­nos, de egyben fizetik. A szo­morú pincér számol: „Kétszer harmincöthúsz, az összesen het­vennégy". A két vendég tiszte­lettel bámul a szomorú szemű számtanzsenire, majd átnyújtva a négy darab húszforintost, föl­ajánlják a borravalót: „Négyet kérünk vissza”. Visszaad ket­tőt. Szomorúan. Talán ugyanezen a napon, azonos órában, a város másik kerthelyiségében két vendég tárgyal a szomorú pincérrel: két sört kérnek és egy tányérka pirított burgonyát (sült krump­lit). Húst nem? Nem. Csak bur­gonyát. Vagyis körítést, mert e gyűjtőfogalom alatt külön sze­repel. Nyilván megvásárolható és elfogyasztható. „Hús nélkül nem megy!” — jelenti ki szo­morú határozottsággal. Később előkerül az üzletvezető (nem szomorú, hanem dühös) és rendet teremt, azonnal kihozat­ja a pirított burgonyát, és hús nélkül, mert a vendég így kí­vánta. És ha a vendég vodkör- tével kéri a krumplit citromos lével leöntve, akkor is kihozza. Pedig az üzletvezető is pincér volt. Az ma is. Szereti a hiva­tását. Igaz, ő sem mosolygott. Nem is tudom, miért. Én viszont elég jókedvű va­gyok. Rab Ferenc Zánkai tábor, játékutalványok Pályázatnyertes áttörök

Next

/
Oldalképek
Tartalom