Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)

1980-07-21 / 199. szám

Siklós: Folklór délelőtt A vasárnap krónikája Akik kora reggel sport­táskába és mindenféle szatyrokba pakolták a va­sárnapi elemózsiát, nem bánták meg, hogy kimoz­dultak a panelrengetegből. Útjainkat ellepték a bara­nyai, somogyi, tolnai és za­lai kirándulóhelyekre igyek­vők autói, mások vonatra vagy autóbuszra szállva igyekeztek a víz mellé. * Kőrútunkat kezdjük Har­kánnyal, ahová zsúfoltan érkeztek a buszok. A Volán reggel hat mentesítő jára­tott indított az utasok vi­szonylag kulturált elszállí­tása érdekében. Aki az au­tóbusz-pályaudvar melletti piacon kívánta megvásárol­ni a gyümölcsöt, megtehet­te, ám a görög- és sárga­dinnyét leginkább szeleten­ként vitték: előbbinek het­ven, utóbbinak ötven forint volt kilója. Kajszibarackot is kínáltak, potom negyven forintért, végül is inkább a csöves — igaz, egyelőre mirelit — kukoricánál ma­radtam, kivárva soromat a főtt kukoricát árusító pavi­lonnál. * A strand forgalma már az első igazi nyári napra emlékeztetett: a pénztárnál megtudtuk, hogy több mint tízezer vendég kereste föl a fürdőt és estére is leg­alább kétezer fürdőzőt vár­tak, csakúgy, mint szomba­tom. Zalakarosról több mint tizenkétezer vendégről kap­tunk hírt, a gunarasi fedett­fürdőben is telt ház volt, Csokonyavisontán viszont az ezerötszáz vendég köze­pes forgalomnak számított. A A KPM Közúti Igazgató­ságának ügyeletes diszpé­csere azt jelentette, hogy a meleg miatt több baranyai úton aszfaltolvadás ke­letkezett. így többek kö­zött az Oroszló—Szentiőri ne közötti szakaszon, a pécs- várad—hirdi úton, Komló és Magyarszék között, va­lamint Szágy körzetében. A szórókocsik a kora délutá­ni órákban finom kőzúzalé­kot hintettek Pécsvárad és Bird között, valamint a komló—magyarszéki és az oroszló—skentlőrinci útra. A pécsi vasútállomásról induló fürdővonatok leg­alább kétezer utazót szál­lítottak a Balatonra. Késő este kaptuk az információt a siófoki vízirendészet ve­zetőjétől, hogy a viharmen­tes, strandolásra kiváló idő ellenére ismét tragédia tör­tént ezen a vasárnapon. Nagyobb mennyiségű sze­szes ital elfogyasztása után az egyik balatonszemesi szabad strandon fürdózött, s eközben a Balatonba ful­ladt Gabrics Imre Gergely budapesti lakos. Siófokon a zsilip és a vasúti híd köz­ti szakaszon a Sió-csator nába ugrott egy középkorú férfi és elmerült. Szeren­csére éppen a közelben tartózkodott két könnyűbú­vár, akik kimentették a meggondolatlan fürdőzőt. S. Gy. rnrarom Nagy sikert aratott Birinyi József dudajátéka és Zsiros Márta népdaléneklése üécs: Ma kezdődik a fiziológiai kongresszus A XXVIII. nemzetközi fi­ziológiai tudományos kong­resszus résztvevői több or­szágban, így hazánkban is több városban különféle té­makörökkel foglalkozó, úgy­nevezett csatlakozó szimpo- zionakkal folytatják a mun­kát. Pécsett a Finn Élettani Társaság és a POTE I. sz. Bel­gyógyászati Klinikája közös rendezésében ma reggel 9 órakor kezdődik az a szim- pozion, amely a gyomor- és bélrendszer védekező mecha­nizmusával foglalkozik. Csak­nem tíz ország (az USA-tól Venezueláig, a Szovjetuniótól Svédországig, és természete­sen a rendező országok) mintegy hatvan tudósa, orvo­sa cserél tapasztalatokat, egy témáról, de igen széles körű megközelítésben. Elhangzanak majd előadá­sok, amelyek a kórbonctan, kórszövettan, gyógyszertan és még számos egyéb részterü­let megfigyeléseit, kutatási eredményeit tolmácsolják. A résztvevők számára pedig kü­lönösen hasznos lesz, hogy nemcsak a kutatás, hanem a gyakorlati gyógyítás számára is hasznos információkat kap­nak. A vendégek utolsó csoport­ja is megérkezett tegnap este a Pannónia Szállóba. A prog­ram szerint szerdán vesznek búcsút Pécstől és Baranyá­tól. K. Gy. Népdalok, népzene, népi hangszereken Színvonalas műsorok, tiszta forrásból Egerág: Torony gyufaszálból Laci talpraállt Arandelovac: Fürtös György a nemzetközi kerámia- szimpozionon Egyre népszerűbbek a vasár­nap délelőtti folklórműsorok a siklósi várban. Tegnap, július 20-án délelőtt is mintegy 4— 500-an voltak kíváncsiak a ha­vonta egyszer visszatérő ese­ményre. A végre igazi nyári napsütés sok turistát, kirándu­lót és sok külföldit vonzott a vár hangulatos udvarába, ahol 10 óra után kezdődött el négy országosan kiváló minősítésű pávakör, illetve táncegyüttes műsora. Ezek a csoportok álta­lában nem baranyaiak, így a közönség az ország különböző tájegységeinek népzenéjével és táncaival ismerkedhet. Ezért külön ís dicséretes Siklós vá­ros kezdeményezése: színvona­las műsort nyújtanak, tiszta forrásból (előtte délután Har­kányban) — kár, hogy nem gyakrabban­A tegnapi műsor előtt né­hány szót váltottam a nyirado- nyi pávakör vezetőjével, Kedves László fiatal pedagógussal. Ép­pen a 8 citerát hangolta a kulccsal és egy kis műanyag pengető lapocskával. Mint megtudtam, együttesük 1971 óta működik. A 34 tagú páva­kor idősebbekből és fiatalok­ból áll. Jobbára kétkezi dolgo­zók, nyugdíjasok, szakmunkás- tanulók, s a citerósok kettő ki­vételével kisdiákok. Rendszeres meghívottal a folklór találko­zóknak; szerepeltek a rádió­ban, tv-ben, és a közönség ez­úttal is nagy szeretettel fogad­ta a nyírségi dalokból szőtt összeállításukat. A műsor az ácsi népdalkor Májusi szerenád című össze­Házi koszttal, gyerekjátékok­kal, hűtőtáskával, fotellal és nem utolsósorban ernyővel fel­szerelkezve érkeztek a nézők □szög pusztára a pályaavató második napján; 10 000 ember ülte körül az új lovaspályát. Az autóparkoló szűknek bizonyult, a lucernatáblában is gépkocsik sorakoztak. A rekkenő hőség ellenére pergőn zajlottak az események. Lehet, hogy éppen itt Pé­csett láthatták utoljára a ló­sport nagy öregjét, Móra Lász­lót. A visszavonulás gondola­tával foglalkozó versenyző 1949-ben öttusázóként indult először versenyen. Harmincegy esztendő alatt 289 alkalommal nyert Budapest-, és országos bajnokságot, valamint nemzet­közi viadalt. De tagja volt az idei olimpiai keretnek is, az utat azonban lemondta, sze­állításával kezdődött, amely a ma is élő észak-dunántúli nép­dalok mellett kéziratos gyűjté­sű 18. és 19. századi énekeket és falusi katonadalokat tartal­mazott. Az együttes voltaképp egy helyi hagyományokat ápo­ló népi hímzőkörből nőtt ki 1973-ban. Itt is szinte minden korosztály jelen van iskolások­tól a nagymama-koraúakig. Kellemes, tiszta, stílusos nép­daléneklésüknek, citeramuzsi- kájuknak szívesen tapsolt a hallgatóság. Műsorukat két fia­tal szólista követte. Birinyi Jó­zsef a budapesti józsefvárosi Művelődési Ház népművészeti műhelyét vezeti. Népdalének­léssel foglalkoznak - szólista­körüket Budai Ilona vezeti - és hangszerkészítéssel is, népi hangszeres együttesük céljaira. Vezetőjük, Birinyi József gyer­mekkora óta gyűjti az originá­lis népi instrumentumokat. (Je­lenleg mintegy 90 darabos a gyűjteménye.) Ezúttal is duda- játékával és egy sor érdekes népi hangszer: nádsípok, furu­lya, tekerőlant (nyenyere) stb. értő megszólaltatásával örven­deztette meg a közönséget. A kristálytiszta hangú Zsiros Már­ta szegedi főiskolai hallgató is nagy sikert aratott kedves fi­gyelmességével: alföldi létére ritka szép ormánsági dalokat énekelt olyan stílusismerettel, mintha a Dráva mentén ringat­ták volna a bölcsőjét. A na­gyon szép délelőtti műsort a szeremlei hagyományőrző falu­si együttes Szanyi képek és Szeremlei üveges című néptán­ca zárta le. rinte: „elhasználódott az évek során. Ennek ellenkezőjét lát­hatták a nézők: ragyogóan versenyzett mindkét napon. Aligha túlzás( azt állítani, a nézők elégedettek voltak tegnap. Talán még a szomba­tinál is látványosabb felvonu­lással köszöntötték őket a résztvevők. Majd Lukics József, a MEDOSZ Baranya megyei titkára köszöntője után dr. Do­bi Ferenc, országgyűlési képvi­selő, a MEDOSZ főtitkára nyi­totta meg az üszögpusztai új lovaspólyát és átnyújtotta Cser Lászlónak, a PAG MEDOSZ SE lovasszakosztálya elnökének, a MEDOSZ elnökségének tiszte­letdíját. Ezt követően dr. Föld­vári János, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese adta át a Baranya megyei Tanács tisz­teletdíját. — H — Rövid levelet írt Egerágról egy régi kedves riportalanyom, Horváth László: „Annak ideién mutattam önnek egy üvegla­pon néhány egymásra ragasz­tott gyufát és azt mondtam, hogy abból az egerági temp­lom kicsinyített másolata lesz. ön akkor kétkedve nézett iám . . . Őszintén szólva akkor még magam sem gondoltam, mekkora fába vágtam a fejszé­met. De végre elkészült..." 1974 februárjában jelent meg Horváth Lászlóról írásunk: „Laci élni és dolgozni akar" címmel. Az akkor 22 éves fia­talember egy tragikus gyerek­kori baleset következtében — egy iskolatársa véletlenül a gerincébe lőtt — bénán, toló­székhez kötötten élt, nem ta­lálván helyét a számára beszű­kült világban. A riport nyomán a Pécsi Kesztyűgyár November 7. brigádja befogadta, Laci azóta is egyenjogú tagja a kesztyűvarró szocialista brigád­nak, szoros a kapcsolata a bri­gádtársaival. Ezt már tőle tud­tam meg, amikor felkerestem templomnézőben. Halkan, zümmögve járó ak­kumulátoros rokkantkocsival jött elém. Az 1:50-es méret­arányú templom-modellt az öccse hozta ki a lakásból. Tö­kéletes munka .. . — A templom 1778-ban épült a Batthyányak adomá­nyából. Én a Funk Gusztáv plébános úrtól kapott tervraj­zok, fényképek alapján indul­tam el. összesen 1800 doboz gyufát használtam fel. — Valamire ráragasztotta? — Úgy túl egyszerű lett tol­na. Gyufát gyufára ragasztot­tam, így épült az egész. Csak a szabálytalan nyolcszögű to­rony gyufaszálait ragasztottam előzőleg papírra. A keresztek, a szoborfülkék és az' ablak­keretek kivételével minden gyu­fából van. Róla beszélünk. Hogyan él, dolgozik? A brigádról mint má­sodik családjáról beszél. Leg­utóbb László-napon voltak kint nála együtt ünnepelni. Most meg Piri főnökasszonytól ka­pott üdvözlőlapot Belgiumból. Amikor a munka kerül szóba, elkomorodik: — Régebben 80 pár kesz­tyűt is megvarrtam egy hónap­ban, most jó, ha 50—55-öt. Sajnos nem bírom, nagyon fá­radok... — Gerincferdülése van, a kézi hajtású rokkantko­csi szemlátomást megtette a hatását. — Kaptam gyógyíű- zöt, éreztem is, hogy használ, mégsem tudom hordani, mert feltör a medencecsontnál. Mi­lyen is a jó fűző? . . . Nekem csak ez az egy van ... — Va­jon nem lehet olyan fűzőt ké­szíteni, ami jó is, kényelmes is? A szabad idő? A gyufázást egyelőre abbahagyta, most su­bát készít és megtanult makra­mézni. Aztán a magnó, a le­mezjátszó. Annak idején kapott egy Hycomatot, azóta tönkrement és most egy „közönséges" Tra­bantja van a családnak, s La­ci csak akkor mehet, ha édes­apja vagy az öccse ráér. Hív­ják a mozgássérültek most ala­kult egyesületébe, de azzal há­rítja el, hogy „nem vagyok társas lény, meg nem is na­gyon szeretek menni...” Tu­lajdonképpen Egerág a világ a számára, meg a Kesztyűgyár, azon kívül csak nagyon kevés. Évente egy-két nap egy isme­rős fonyódligeti nyaralójában. Hársfai István Az Egyesített Egészségügyi Intézmények azonnali belépésre KERES VILLANYSZERELŐ SZAKMUNKÁST Jelentkezés: állóeszköz-gazdálkodási, műszaki ellátási osztály vezetőjénél, Pécs, dr. Veress Endre u. 2. I. 239/1980. Fürtös György keramikusnak, c Zsolnoy Porcelángyár művé­szeti vezetőjének először ada­tott meg, hogy nemzetközi alko­tótábor részese lehessen, pon­tosabban külföldön töltsön el egy hónapot belga, holland, ro­mán és jugoszláv művészek tár­saságában. A jugoszláviai Arandelovoc közel egy évtizede ad otthont a hazai és külföldi keramikusok és szobrászok nemzetközi alko­tótáborának. Magyarországról idén az egyetlen résztvevő, Für­tös György, aki a Művelődési Minisztérium jóvoltából képvi­selheti a magyar keramikuso­kat. Eddigi benyomásairól, ta­pasztalatairól telefonon érdek­lődtünk. — örömmel fogadtam, hogy a Művelődési Minisztérium en­gem jelölt a nemzetközi kerá- miaszimpozionon való részvé­telre. Az alkotótáborban tíz ke­ramikus dolgozik. Arandelovaci vendéglátóink a teljes ellátás fejében azt várják tőlünk, hogy személyenként három-négy na­gyobb munkát és néhány kis­plasztikát készítsünk el, illetve hagyjunk a telepen, amelyek egy része a belgrádi múzeumba kerül. — Milyen alkotásokat készít? — Több, nagyobb méretű plasztikát, köztük egy kerti cso­bogót továbbá újra mintázom a „Vándor fazekast", csak előd­jénél nagyobb méretben. Az említett két plasztika már ége­tés előtt áll. — A többi külföldi vendég is „hivatásos" művész? — A résztvevők többsége egyetemen, főiskolán vagy kö­zépiskolában tanít és emellett foglalkozik kerámiával. Eddigi tapasztalataim szerint formai, esztétikai és technikai felfogá­suk nem tükrözi a nemzeti sa­játosságokat, azok nem lelhe­tők föl alkotásaikban: inkább a pillanatnyilag érvényesülő művészeti irányzatok a jellem­zőek. — A környezet, a fogadtatás? — Csak dicsérni tudom ven­déglátóink figyelmességét. Arra viszont még nem volt időm, hogy bebarangoljam a városias üdü­lőközpontot és környékét, amely egyébként nagyhírű fürdőhely: talán az augusztus harmadikai hazautazás előtt erre még lesz módom. S. Gy. W. E. üszögpuszta: Átadták az új lovaspályát Vendégek fotellal, hűtőtáskával

Next

/
Oldalképek
Tartalom