Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)
1980-06-08 / 156. szám
2 Dunántúli napló I960, június 8., vasárnap Víztakarékosság és környezetvédelem Épül a Pécsi Bőrgyár ipariviz-tisztitó berendezése Nem igénylik a Duna-vizet Miként használják fel az ipari vizet a Pécsi Bőrgyárban? A Pécsi Bőrgyár az elmúlt fél évtizedben komoly próbálkozásokat tett, hogy kevesebb víz felhasználásával is ugyanazt a gazdasági eredményt produkálja. Néhány hónapja három műszakban naponta 8—9000 köbméter ipari friss vizet „fogyasztott el” a gyár, aminek a 60 százaléka a pécsi hálózatból származott, míg a többit a három üzemudvari kútból biztosították. De a nagyárpádi vízfolyásból és a tüskésréti tározórendszerből is emelnek ki vizet, ahová a Megyeri úti telepről tisztított szennyvíz érkezik. Ez év májusára félévtizedes megfeszített műszaki fejlesztés eredményeként elérték, hogy a három műszakban naponta csak 5000 köbméter vizet „visznek el" a gépek, a technológiák. A jelenlegi mennyiségnek a felét a gyári kutak szolgáltatják, míg a többi a Megyeri úti telep tisztított szennyvize. Tehát a dunai nyersvízből most már egy liternyit sem vesz igénybe ipari célra a Bőrgyár. Vincze György energetikustól megtudtam, hogy a1 műszaki fő. osztály, a Mélyépterv, a Vegy- terv olasz és NSZK cégek tapasztalatai alapján mily sokat kutatott, kísérletezett. Mi tette szükségessé a szigorú víztakarékosságot? Egyszer az, hogy évente 8—10 millió fo. rintot fizettek ki szennyvízbírságra;. Ha kisebb mennyiségű vizet igénylő technológiákat alkalmaznak, akkor könnyebb, biztonságosabb a kiengedett szennyvizet is megtisztítani. Négy éve építi a DÉLVIÉP a szennyvízderítőt. A gépészeti szereléshez most keresnek kivitelezőt. Sikeresen levegőztetik az ülepített szennyvizet, ugyan, így a kéntartalmú szennyező anyagokat is levegőztetéssel tá. volítják el, míg egy csatorna- rendszerben szétválasztják a krómos és a meszes leveket. Nem titkolják, hogy újra értékesíthető krómot akarnak visz- szanyerni. A több mint 120 mii. Iiáért készülő derítő rendszer építéséből hátra van a mechanikai, a biológiai tisztító, a krómvisszanyerő, és az előülepítő műtárgyak kialakítása. Az átadás 1981 vége, és 1982-től csak a megengedhető mértékben juthatnak ki a Pécsi-vízbe króm, zsír, sók, száraz anyagok és szulfidok. A kevesebb dunai, illetve városi víz felhasználásában közrejátszott az is, hogy a napi 1500 köbméternyi hűtő- és tech. nológiai vizet néhány hónapja újrahasznosítják. A hqirom év alatt 45 millió forint értékben víztakarékos gépeket, berende. zéseket állítottak üzembe. A bőrtisztításban keletkező hulladékzsírt — húst nem vízzel, hanem gépi úton távolítják el. A nyereség itt 300 köbméternyi víz. A bőrkikészítésben felszámolták a vízpazarlást, és naponta ezer köbméterrel kevesebb vízre van szükség. A víztakarékossági intézkedések, törekvések mindenképpen követendő példával szolgálnak a' Duna-vízből „élő” pécsi gyárak, üzemek számára. Csuti János Rockkoncert Nagy várakozás előzte meg a hirtelen élvonalba robbant miskolci EDDA együttes pécsi koncertjét, hiszen a múlt hónapban kiadott első nagylemezük átütő sikert aratott. A Balokány- liget hasonló képet festett péntek este, mint a nálunk újságokból ismert hires Woodstock-i fesztivál. Fiatal arcok, s a legkülönfélébb divaté és színű öltözékek kavalkádját láthattuk a népszerű Ifjúsági Parkban. Szimpatikus megnyilvánulás volt a zenekar részéről, hogy a kulturált szórakozásra hívta tel a fiatalok figyelmét. Öröm volt hallani, hogy nagylemezük anyagát milyen pontosan, rövid, de hatásos improvizációval adták elő. A rövid betétek teret adtak arra is, hogy hangszertudásukba nagyobb betekintést kapjunk. A dalok szövegei mai témájúak: mindennapjaink problémáiról, fiatalságunk gondolkodásmódjáról szólnak. A Nem kell keselyű című dal hangszerelése külön emlitést érdemel: a háború borzalmas pusztításait kifejező hangeffektusokkal jelezték, különösen a végén az orgonán felhangzó kemény dúr- akkorddal. Minden daluk sajátos, mind hangszerelésben, mind dinamikában fel lehet ismerni az együttes egyéni stílusát. Nem pózoltak, lelkes odaadással muzsikáltak. A rock-zenét kedvelő lelkes közönség jól szórakozott a másfél órás műsoron. Mánfai György Megtartotta küldöttértekezletét az OEDOSZ és a KPVDSZ Baranya megyei Bizottsága O t esztendő munkájának értékelésére jöttek ösz- sze tegnap délelőtt Pécsett, a volt járási hivatal nagytermében az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Baranya megyei Bizottságának küldöttértekezletére megyénk egészségügyének szakszervezeti küldöttei. Dr. Ángyán Lajos elnökletével kezdődött a küldöttértekezlet, melyen részt vett dr. Fűzi István, az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, dr. Koós Lászlóné, az SZMT titkára, Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője, Antal Gyula, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára és Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese. Dr. Szűcs Edit, az OEDOSZ Baranya megyei Bizottságának titkára egészítette ki szóban a bizottság írásos beszámolóját, előrebocsátva, hogy nyugodt szívvel megállapíthatjuk: sok előrelépés történt az egészségügyben a jobb egészségügyi ellátás, valamint az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében. Az elmúlt évek során dinamikusan fejlődött megyénkben a járóbeteg-ellátás, folytatódott az anya-, csecsemő-, valamint a gyermekellátás szervezeti rendszerének kiépítése, sokat tettünk az egészségügy alapelveinek érvényesítéséért. Az egészségügyi ellátással szinkA XX. század hajnalán, 1900 novemberében alakították meg szak- szervezetüket hazánkban a kereskedelem munkásai. Akkor még szinte általános volt a napi 14-16 órás munkaidő, a vasárnapi nyitvatartás. Az új tömörülés — amely kezdettől harcos, politikai szervezet volt — egyebek között ezek ellen is felvette a harcot. A kilencedik évtizedébe lépő szakszervezet félmilliós tagságával ma a második legnagyobb szakmai szak- szervezet, melynek küzdelmekkel teli múltjáról emlékezett meg tegnap a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete Baranya megyei küldöttértekezletén az elnöklő Jakabos Zoltánná, aki köszöntötte a küldötteket és az elnökségben helyet foglaló Tausz Jánost, a KPVDSZ elnökét, dr. Kása Ferencet, a Baranya megyei Pártbizottság osztályvezetőjét, Neubauer Józsefet, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának vezető titkárát. Az elmúlt ötéves munkát ösz- szefoglaló jelentéshez Jávor Antalné, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Ebben egyebek közt a közelmúltban lezajlott alapszervezeti választási gyűlések tapasztalataival foglalkozott. Az ott elhangzottakra ronban nőtt az ágazatban dolgozók száma, javultak a szakemberképzés feltételei. Az ágazatban megyénkben az elmúlt év végi adatok szerint 1243 orvos, 168 gyógyszerész, 4642 egészségügyi szakdolgozó és 3366 gazdasági-műszaki-fizikai dolgozó volt. Örömmel állapíthatjuk meg továbbá, hogy a legkülönbözőbb szervezeti-szervezési intézkedések hatására — gondoljunk csak az egészségügyben végbement integrációs folyamatra — javult a lakosság egészségügyi állapota, megnövekedett a születéskor várható élettartam. Ugyanakkor megváltozott a betegségek struktúrája. Mint azt dr. Szűcs Edit a kiegészítőjében említette: a szak- szervezet — az orvosegészségügyi dolgozók szakszervezetének — feladata segítséget nyújtani az itt-ott fellelhető gondok megoldásában. Főleg sokat tehet a mozgalom a meglévő em- beri-anyagi-szellemi erők mind hatékonyabb, teljesebb kiaknázásában, kamatoztatásában. Különösen a munkafegyelem terén lehetne előrébb lépni. E téren jó példával jár elöl például a Mohácsi Kórház, ahol sikerült a párhuzamosságokat minimálisra csökkenteni, rövidíteni a kórházi kivizsgálások számát. Ugyancsak elismerésre méltó az Egyesített Egészség- ügyi Intézmények egyes szak- rendelésének koncentrációja és a komplex szűrővizsgálatok be- ■■ * ■ ■ — ■■ alapozva mondta el, hogy a szakszervezet nem mondhat le a tervezett, de a népgazdaság helyzete miatt elhalasztott általános bérrendezésről, s kérik a KPVDSZ központi vezetőségét, hogy amint lehetővé válik, a bérrendezést ismét tűzzék napirendre. A kereskedelmi dolgozók részéről kifogások hangzottak el a szabadáras termékek árváltozásaival kapcsolatban: a lakosság informálását kérték, nehogy csak az üzletben értesüljenek a vásárlók a változásról. Emelkedett a vásárlói lopások száma, ezzel kapcsolatban javasolták: tegyék lehetővé, hogy a bolti szarkákat a munkahelyi kollektívák is elmarasztalhassák, ennek talán nagyobb visszatartó ereje lenne, mint a felemelt bírságnak. Szóvá tették azt is, hogy az áruk ipari kiszerelésének súlyhatára egyre emelkedik, ma már nem ritkák a 40— 50 kilós egységek, a kereskedelemben pedig mind több nő dolgozik, ez növeli a gondokat. A továbbiakban a szakszervezeti munka továbbfejlesztéséről beszélt Jávor Antalné és elítélően tette szóvá, hogy egyes vállalatoknál nem éltek a 3 százalékos bérfejlesztési lehetőséggel, másoknál pedig a félév végén még mindig nem fizették ki az emelt béreket. Ezt követően Szőke István tervezetése. A Megyei Kórház pedig az integráció során megteremtette a progresszív beteg- ellátás feltételeit, javította a kórházi osztályok közötti együttműködést. összegezve — mint azt dr. Szűcs Edit mondotta —, a szakszervezet számos vonatkozásban kamatoztatta lehetőségeit, az elmúlt öt évet, mint a legeredményesebb ciklust lehet értékelni. A beszámoló feletti vitában felszólalt dr. Köves Ferenc, Gyógyszertári Központ; dr. Ba- czur Kálmán, Egyesített Egészségügyi Intézmények; dr. Tóbiás János, EEI; dr. Weisenbach János, POTE; dr. Lábady Tamásné, EEI; Bokrétás András, KÖJÁL; dr. Berki László, Megyei Kórház; dr. Kóbor József, megyei főorvos; dr. Szijj Zsuzsa, EEI; dr. Fűzi István, OEDOSZ-főtitkór; dr. Fehérvári Matild, Szigetvári Kórház; Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztály- vezetője és dr. Nagy Zoltán, Siklósi Kórház. A beszámoló és a vita értékelése, a javaslatok elfogadása után megválasztották a küldöttek az új tisztségviselőket. Az OEDOSZ Baranya megyei Bizottságának elnöke dr. Márton Zoltán, titkára dr. Szűcs Judit lett. Az értekezlet 12 küldöttet küld az SZMT küldött- értekezletére és 18 küldöttet az OEDOSZ Vili. kongresszusára. K. F. jesztette a küldöttértekezlet elé a számvizsgáló bizottság jelentését, majd megkezdődött a vita, amelyben felszólalt Fónai Gábor, Reisz Jánosné, Pre- káczka Gyuláné, Ott Antal, dr. Bácskai Frigyes, Völgyesi Gyula, Szabó Zoltán, Titz József, Börzöli Erzsébet, Münszter András, dr. Kisvári András, Fogt János, Szerdahelyi Henrik, Panka Elemérné, Deák Imre, Takács Gyula, Huszár Károly, Balaskó Istvánná és Tausz János. A zárszó után a küldöttgyűlés a beszámolókat elfogadta, majd Tausz János, a KPVDSZ központi vezetősége nevében kitüntetéseket adott át. A Szak- szervezeti munkáért kitüntetés arany fokozatát Dómján Margit, Balogh József és Solymár Gyula, ezüst fokozatát Biró Sándorné, Kurucz József és Ba- ronek Jenő, a SZOT oklevelét pedig Filiszár Jánosné, Henin- ger Józsefné és László János kapta. A továbbiakban a küldöttértekezlet megválasztotta a 17 tagú új megyebizottságot, a 3 tagú számvizsgáló bizottságot, a 21 küldöttet az SZMT küldött- értekezletére, valamint a KPVDSZ-kongresszusra küldendő 12 delegátust. A KPVDSZ Baranya megyei bizottságának elnöke ismét Jakabos Zoltánná, titkára pedig Jávor Antalné lett. H. I. lfendegiink tioBl Kalász Márton Sok író—olvasó találkozón éreztem eddig valamiféle görcsöt a két fél, író és közönsége között. Adódhatott ez a hallgatóság elfogódottságából, a képzelt vagy valós távolságból művész és közönsége között. Kalász Márton József Attila-dí- jas költő, műfordító találkozása az olasziakkal azonban valami mást, a teljes oldódást, az igazi párbeszédet jelentette. ,,Az ember nem is hinné .. . úgy beszélt, mint aki közülünk való” — csíptem el félfüllel az egyik férfi szavait a találkozó végén, amikor már kötetlenül, poharazgatás közben folyt tovább a dedikálás, a beszélgetés, egészen az éjszakába nyúlva. A férfi aztán odament Kalász Mártonhoz és kérte, buzdította, hogy igen, szülessék meg a regény, amely elmondaná a magyarországi németség igaz történetét. Kalász Márton, értője a költészet leg ravaszabb műhelytitkainak, aki magaslatokra ért a vá. lóság költői megfogalmazásában, Olaszon nem ezekről a dolgokról beszélt, hanem arról, ami közös. Arról, hogyan lesz költő, magyar költő abból a fiúból, akit német parasztcsalád, tanulni vágyó, könyvet forgató apa>, egy baranyai község: Somberek, o falusi iskola, a ta. nító indított útnak, aki az első verset olvashatta, aki biztathat, ta a tehetséges fiút — és aki jelen volt a mostani író—olvasó találkozón, — Mindent, ami szép, mindent, ami meghatározza', kiből milyen ember lesz, én otthon kaptam Somberekén. Korán megérlelődött bennem, hogy író leszek, és ez azt jelentette, hogy magyarul fogok írni, pedig tízéves koromig csak svábul beszéltem, mint falunkban a magyar és a szerb gyerekek is. Az. tán egyszerre meg kellett tanulnunk magyarul. Tanultam, gyönyörű nyelvet tanultam a falunkba került bukovinai székely gyerekektől, aztán középiskolás koromban tudatosan olvasni kezdtem a szótárakat, és ez a szenvedélyem máig megmaradt. Énvelem az történt, hogy szellemileg magyar lettem úgy, hogy nem felejtettem el, honnan jöttem. — Ugyanokkor ma azt látom, hogy a falumban a fiatalok el. felejtik őseik anyanyelvét. Hiába mondom nekik, hogy a sváb. ból meg lehet tanulni németül, én is így tanultam meg, s évekig éltem a nyelvtudásomból, mint műfordító — azt kell látnom, hogy a népnyelv lassan eltűnik. Az óvodában, iskolában megtanítják a gyerekeket németül, de ez már nem ugyan, az. Valamit visszahozhatatlanul elveszítenek: a népük nyelvét, s még örülhetünk, ha annak kultúráját megőrzik. — Van egy fégóta dédelgetett tervem. Eddig főké At verseket írtam, de most szeretném megírni a falumnak, a német nemzetiségnek a történetét. Születtek erről tudós munkák, szépirodalmi művek, de aki ezeket írta, mindig kívülről jött, mindig éreznie kellett, hogy az emberek bizonyos fájó dolgokat elhallgatnak. Még kérdezni sem tudott ezekre. így ezek az írások nem tárnak fel nagyon lényeges dolgokat. A köztudatban például az él, hogy a magyarországi svábok beálltak az SS-be, és eddig senki sem írta le, hogyan adta el Horthy a sváb férfiakat német katonának, hogy volt, aki megszökött, a Gestapo kereste a faluban — és SS volt ő is... Ezt a köny. vet csak én írhatom meg azok közül, akik ma magyarul írnak. Gállos Orsolya Hétről hetre... Keddtől keddig kedvezmény a Komumban! Mindig más és más árukkal ivarjuk kedves vásárlóinkat. Hz arukat megtekinthetik a Rákóczi üti kirakatunkban. SKALA-COOP ÁRUHÁZ Pécs, Kossuth tér. Kalász Márton volt tanítójának, Hartmayer Komádnak dedikálja egújabb verseskötetét
