Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)
1980-06-03 / 151. szám
e Dunántúli napló 1980. június 3a kedd ismerjük meg jogszabályainkat Tájékoztató a rendszeres szociális segély megállapításának és folyósításának feltételeiről A népi demokratikus fejlődés útján a magyar alkotmány az első, mely kifejezetten alkotmányba iktatta az elosztás szocialista elvének megvalósítására való törekvést, annak rögzítésével, hogy a munka minden munkaképes állampolgár joga és becsületbeli ügye. A magyar Népköztársaságban nincs munkanélküliség, minden állampolgár képességeinek megfelelő munkát vállalhat. Az egészségügyi miniszter az alkotmányban meghatározottak figyelembevételével szabályozta a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeit, a 2/1969. (V. 4.) Eü. M. számú rendeletével és a 23/1969. (Eü. K. 9.) Eü. M. számú utasításával. A társadalom anyagi támogatására szoruló személyek közül rendszeres szociális segélyben lehet részesíteni azt a 18. életévét betöltött munkailéptéién illetőleg rokkant személyt, akinek létfenntartását biztosító vagyona nincs, keresete vagy bármely forrásból származó jövedelme — ideértve az esetleges nyugellátást is — nem éri el a legkisebb öregségi nyugdíj értékhatárát — ez évben az 1360,— Ft-ot — továbbá, akinek tartásáról tartásra köteles és képes hózastársa vagy rokona (gyermeke, unokája), vagy az a személy, aki tartási illetőleg életjáradéki, vagy öröklési szerződés alapján köteles lenne, nem gondoskodik. Egészségi állapotára tekintet nélkül munkaképtelennek kell tekinteni azt a nőt, aki 65., azt a férfit, aki 70. életévét betöltötte. Rokkantnak kell tekinteni azt, aki munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette. A rendszeres szociális segélyt — a feltételek fennállása esetén — csak akkor lehet megállapítani, ha kérelmező betanítás, vagy szakképzés révén rehabilitáció alá már nem vonható, illetőleg részére nem biztosítható olyan munka, amelynek alapján létfenntartásáról gondoskodni tud. A rendszeres szociális segélyt igénylő személy munkaképesség csökkenésének mértékét ez Országos Orvosszakértői Intézet állapítja meg. A rendszeres szociális segélyt a támogatásra szoruló személy szociális helyzetéhez és egészségügyi állapotához mérten kell megállapítani. A rendszeres szociális segély lehet: teljes összegű segély, részsegély, kiegészítő segély. © Teljes összegű, rendszeres szociális segélyben részesíthető az a munkaképtelen, és megélhetést biztosító jövedelemmel, valamint eltartásra köteles és képes hozzátartozóval nem rendelkező állampolgár, akinek jövedelme nem éri el a mindenkori özvegyi nyugdíj alsó határát. . © Rendszeres szociális részsegélyben részesíthetők azok az állampolgárok, akiknek van ugyan rendszeres jövedelmük (albérleti vagy bérleti díj, földjáradék, kegydíj, hadigondozási járadék stb.) de az kevesebb mint a mindenkori özvegyi nyugdíj alsó határa. © Kiegészítő rendszeres szociális segélyben részesíthető az a rendszeres szociális segélyben részesülő állampolgár, akinek a háztartásában olyan támogatásra szoruló családtag él, akinek tartására köteles. A kiegészítő segély alsó határa a teljes összegű segély 50 százaléka. A kiegészítő segély csak annak a hozzátartozónak jár, aki egyébként is rendszeres szociális segélyre jogosult. A rendszeres szociális segélyre szoruló háztartásában élő kiskorú személy segélyezése a gyermek- és ifjúságvédő szervek hatáskörébe tartozik. Nem akadálya a rendszeres szociális segélyezésnek az. ha a segélyt igénylő személynek olyan kisebb értékű ingatlana van, mely bármely okból nem értékesíthető. A rendszeres segélyben részesített személy halála után olyan ingó vagy ingatlan vagyon maradt, melyből részére kifizetett segély összege részben vagy egészben visszatéríthető, a követelést hagyatéki teherként az illetékes közjegyzőnél a szakigazgatási szervnek be kell jelenteni. Nem lehet szociális segélyt megállapítani, ha a kérelmező és házastársa öregségi vagy munkaképtelenségi járadékra jogosult. Szociális segély megállapítása, a már megállapított segély összegének módosítása, " valamint a folyósítás megszüntetése az érdekelt állandó lakhely szerinti illetékes községi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének, illetőleg városi, fővárosi, kerületi tanács, kerületi hivatal egészségügyi szakigazgatási szervének a hatáskörébe tartozik. A szociális segély iránti illetékmentes kérelmet az állandó lakhely szerinti illetékes tanácsnál kell benyújtani. A segély megállapítását kérheti maga az érdekelt személy, továbbá bármely állami és társadalmi szerv. Szociális segély határozott vagy határozatlan időtartamra állapítható meg. Ha az érdekelt személy azért szorul szociális segélyre, mert tartásra köteles házastársa vagy rokona kötelezettségét vele szemben nem teljesíti, a segélyt csak határozott időtartamra lehet megállapítani és folyósítani. Tartósra képesnek azt a hozzátartozót kell tekinteni, akinek a családjában az egy családtagra eső jövedelem az 1760,— Ft-ot meghaladja. Határozott időtartamra kell megállapítani és folyósítani akkor is, ha az érdekelt azért szorul segélyezésre, mert a szerződés alapján a tartásra vagy életjáradék fizetésére köteles személy kötelezettségét nem teljesíti vele szemben. Fenti két esetben tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesítő állampolgárokkal szemben büntető eljárás megindításának, illetőleg szerződés felbontásának van helye. A rendszeres szociális segélyben részesülő személy és tartásra köteles hozzátartozója szociális helyzetét minden év január 1. és március 31 -e közötti időben a segélyt megállapító szakigazgatási szervnek felül kell vizsgálnia. A szociális segélyre szoruló személy a segély iránti kérelem elbírálásához, illetőleg a segélyezés feltételeinek évenkénti felülvizsgálatához szükséges adatokat, fizetési igazolásokat, egyéb bizonyítványokat köteles az eljáró szerv rendelkezésére bocsátani. Pécs városában közel 500 fő részesül rendszeres szociális segélyben. A segélyezettek közgyógyellátásban, helyi utazási kedvezményben, térítés nélküli étkezésben, továbbá ingyenes napközi otthoni ellátásban is részesülnek. Bogner Ferencné dr. szoc. pol. csop. vez. Gyorshajtás, ittas uezetes Közlekedési szabálysértés A lkoholszonda és traffipex. Sok száz autós réme ez a két eszköz, amelyek bevetésével a rendőrség egyre hatékonyabban lép fel a közlekedési szabályok durva megsértőivel: az ittas vezetőkkel és a gyorshajtókkal szemben. A másodfokú rendőri szabálysértési hatóság, a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság igazgatási rendészeti osztálya. Ennek vezetőjével, dr. Kollár László alezredessel beszélgettünk a közlekedési szabálysértések ügyében folytatott gyakorlatról: — Az alkoholszonda és a traf- fipax nem minden autós réme, hanem csupán azoké, akiknek okkal van félnivalójuk. Többségben azok vannak, akiknek az érdekében ezeket az eszközöket használjuk. Sok millió ember testi épségét védjük, amikor ellenőrzéssel, figyelmeztetéssel, vagy éppen a büntetés eszközével fellépünk a szabálytalankodókkal szemben. — Baranyában a rendőrség évente átlagosan nyolc-kilencezer szabálysértő ellen jár el. Tavaly 57 százalék volt a közlekedés részesedése ezen belül. Hangsúlyozni kívánom, hogy ebből az adatból nehéz lenne következtetni a szabály- sértők számára, hiszen sok esetben elégséges a rendőri figyelmeztetés, vagy a helyszíni bírság, esetleg a parancsnok által küldött figyelmeztető levél. A különböző közúti közlekedési szabálysértések elkövetőit 3000, 5000 vagy 10 000 forint felső határig terjedő pénzbírsággal sújthatjuk, attól függően, hogy a KRESZ mely rendelkezését sértette meg. A jogszabályok bizonyos esetekben lehetőséget nyújtanak, illetve előírják közlekedési igazgatási intézkedés megtételét is, ami köznyelven a gépjárművezetői igazolvány bevonását jelenti. — Tapasztalataink szerint bizonyos, durva szabálysértőkkel szemben a jogosítvány bevonása, illetve az egyes gépjárműkategóriák vezetésétől való eltiltás a leghatékonyabb eszköz. Általában a fellebbezésekből is kitűnik, hogy a pénzbírság ösz- szegét nem kifogásolják a szabálysértők, csak azt kérik, hogy tekintsünk el a vezetői engedély bevonásától. A jogalkotó is átérezte, hogy a jogosítvány bevonása súlyos hátrányt jelent, és ezért csak a legveszélyesebb szabálytalanságok elkövetőivel szemben engedi meg ezt az intézkedést. Ezek közé tartozik különösen az ittas vezetés, a megengedett sebesség jelentős mértékű vagy tartós túllépése, az elsőbbséggel, illetve az előzéssel kapcsolatos szabályok durva megsértése, a fényszóró tompítás elmulasztása, a jobboldali közlekedés szabályának felrúgása, illetve a közúti közlekedés rendjének megzavarása. — Tavaly 508 esetben éltünk a gépjárművezetéstől való eltiltás lehetőségével. Döntő többségében azok jogosítványát vontuk be, akik ittasan ültek a volán mögé, kockára téve ezzel mind a maguk, mind pedig közlekedőtársaik testi épségét. Következetesek voltunk a fellebbezések elbírálásában és csupán egy-két rendkívüli méltánylást érdemlő esetben tekintettünk el a jogosítvány bevonásától. Természetesen differenciáltunk, ám ez elsősorban az eltiltás időtartamában jelentkezett. Egy hónap és két év a két határ, amely között döntenünk lehet. Szeretnénk, ha minden gépjárművezető számolna azzal, hogy az ittas vezetésnek — baleset okozás nélkül is — számára igen hátrányos következményei lehetnek. Sajnos évről évre emelkedik azon közúti közlekedési balesetek száma, amelyeknél kimutatható az alkohol közrehatása. Csupán ez a tény is elégséges arra, hogy fokozza a szigort. — Gyorshajtók esetében nem ilyen egyértelmű a kép. Ameny- nyiben a sebesség túllépése nem haladja meg a megengedett mértéken felül az egyharmadot — csupán pénzbüntetés kiszabására kerül sor. Ezen a határon felül azonban élünk a vezetői engedély bevonásának lehetőségével. Úgy érezzük, hogy csak ilyen eszközökkel tudjuk visszatartani azokat, akik vállalják a KRESZ megszegésének veszélyét. Tapasztalataink szerint a gyalogos életmód sok, korábban vad autóst ránevel a közlekedési szabályok tiszteletére. E. Á. A júniusban vasárnapi ugyeletet tartó pécsi gépjárműjavítók és -szerelők névsora: Június 8.: Biri- nyi Zoltán, Gyár u. 17. Június 15.: Baranyai Bálint, Dobó I. u. 63. Június 22.: Barna József, Borostyán u. 16. Június 29.: Kneif István, Engels út 26. * A Merkúrnál kapható szélvédő Ladához, üléshuzat Trabant, Wartburg, Skoda, Lada gépkocsikhoz. Skodához hűtő. Combihoz csomagtértakaró kapható. Elkészítették a „Vezess kiválóan” elnevezésű vállalati vetélkedő 1979-es értékelését a KBT munkatársai. Baranyában az I. kategóriában a 12. sz. Volán szigetvári üzemegysége, a II.-ban a Mezőgép villányi gyáregységének pglotabozsoki üzeme, a lll.-ban az abaligeti tsz, a IV.-ben pedig az MHSZ pécsi gépjárműiskolája ért el első helyezést. Az MKBT, valamint a Baranya megyei Tanács kereskedelmi osztálya által meghirdetett közlekedési célkirakatverseny kiemelt első díját a B. m.-i Élelmiszerkereskedelmi Vállalat, Pécs, Bem u. 12. sz. alatti kirakata nyerte el. Első helyezést ért el a Konzum Aruház és a Zöldért Vállalat Pécs, Bem u. 6. sz. alatti kirakata, II. helyezett a Centrum Áruház és a Sellyéi ÁFÉSZ Sellye, Köztársaság tér 2. sz. alatti kirakata, Hl. helyezett pedig a MERUKER Pécs, Bem u. 4. sz. alatti és a Baranya kér Pécs, Szalai András u. 10. sz. alatti üzletének kirakata lett. if. Az 500-os Ipari Szakmunkásképző Intézet 60 tanulója részére a KRESZ szabályairól tartott előadássorozatot a Pécs városi KBT. Az utolsó előadás alkalmával a résztvevők a segédmotorkerékpár- vezetés szabályaiból vizsgáztak. A városi KBT elmúlt heti programjában szerepelt a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat negyven járművezetőjének közlekedési vetélkedője is. A gépkocsi műszaki vizsgára való felkészítését szolgáló ingyenes tanácsadást rendeznek a közlekedésbiztonsági hetek keretében június 4-én és 11-én 15—18 óra között a XIV. AFIT pécsi, Szigeti úti telepén és az Autóklub Citrom utcai műszaki állomásán. Közönségsikert aratott Utánfutók személygépkocsikhoz A személygépkocsik csomagtere általában kicsi ahhoz, hogy hosszabb ideig tartó vagy nagyobb kiránduláshoz szükséges felszerelést megfelelően el lehessen bennük helyezni. Ilyenkor nagy segítséget jelent a gépkocsikhoz kapcsolható utánfutó. Az AFIT XIV-es Autójavító Vállalat központjának egyik kollektívája 1978-ban kikísérletezett egy olyan utánfutót, melyet személygépkocsival lehet vontatni. A KÖTUKI 1979-ben vizsgálta meg a kis szállítóeszközt és a vállalat már abban az évben elkezdte a gyártást, bár akkor még csak egyéni megrendelések alapján. Az elmúlt nyáron bemutatták az utánfutókat a Pécsi Ipari Vásáron, valamint Budapesten az AUTÓKER kiállításán is. A mintapéldányok elnyerték a nagy- közönség és a szakemberek tetszését, amit az is bizonyít, hogy az AUTÓKER az utánfutók gyártására szerződést kötött az Autójavítóval. Az alaptípust a megrendelők kérése alapján háromféle variációban készítik és egyéves garanciát vállalnak rá. Van zárható tetővel ellátott vagy ponyvatetős, sőt olyan is, melynek oldalára magasítót lehet szerelni. Az AUTÓKER-nél bárki meg- rendelheti a praktikus kis járműveket, amelyeket rövid, 2—3 hónapos határidővel szállítani is tudnak. Ebben az évben már több mint háromszáz darabos megrendelést kell kielégíteni a gyártó cégnek. Az utánfutókat levizsgáztatva, rendszámmal ellátva hozzák forgalomba és a szükséges műszaki követelmények figyelem- bevételével bármilyen személy- gépkocsi típussal vontathatok, amennyiben a forgalmi engedély megfelelő rovatába az alkalmasságot az illetékesek bejegyezték. B. Gy. Nagyító alatt: a biztonság (3.) Emberi tényezők szerepe Az ember—jármű—forgalom kapcsolatrendszerének legfontosobb eleme kétségtelenül maga az ember. A hatóságok a balesetek gyakorlati megítélésében is általában emberi hibára vezetik vissza az előidéző okokat. A vélt okok azonban többnyire virtuálisak, és így sok közlekedési ..bűncselekmény” kerül egy olyan skatulyába, amelyet „figyelmetlenül”, vagy „nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel vezetett" felírással láttak el. Tagadhatatlan, hogy a jármű könnyen kicsúszhat az ember ellenőrzése alól. Azonban tévedés lenne azt hinni, hogy csak ebben az esetben van így. A szabad idő és a háztartási balesetek következtében elhunytak száma ugyanis — az iparilag fejlett országokban — meghaladja a motorizáció áldozatainak a számát. Az NSZK-ban például közel 30 százalékkal. Mindezek ellenére hiba lenne belenyugodni a motorizáció árnyoldalaiba. Annál is inkább, mert valós remény van arra, hogy a növekvő forgalom ellenére a balesetek aránya és súlyossága mérsékelhető. Ennek érdekében folynak világszerte azok a tudományos alapossággal végzett vizsgálatok, amelyek az ember vezetés közbeni tevékenységének részleteit, összefüggéseit kívánják megismerni. Az utóbbi két évtized eredményeit áttekintve érdemes azok néhány megállapításával megismerkedni. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a vezetők többsége, mintegy 60 százaléka hosszú időn keresztül megbízhatóan, baleset- mentesen vezet. A biztonságos vezetők többsége, érdekes módon, az 50—65 év közötti korosztályokhoz tartozik. Ez látszólag ellentmond azoknak a fizikai és idegrendszeri követelményeknek, amelyek elméletileg szükségesek a jármű- vezetéshez. Az ok föltehetően az, hogy az érzékszervek csökkent képességét, a rosszabb reakcióidőt, a kisebb teherbíróképességet stb. kitűnően pótolják a tapasztalatok, az élettani szükségből ■ fakadó defenzív magatartás. Több kutatócsoport jutott arra a megállapításra, hogy a megbízhatatlan vezetők aránya mintegy 20 százalék. Áz akár saját, akár más hibájából bal- esetezők csoportjába többnyire olyan egyének tartoznak, akik képtelenek az alkalmazkodásra: nagyzolók, agresszívek, szorongok és így tovább. E személyiséghibák mellett azonban más tényezők is lehetnek negatív hatásúak. Például a magányosok, a válófélben lévők között több a „balesetező", mint a kiegyensúlyozottan élők között. Ám bármiként is van, annyi bizonyos: senki sem kíván baleset áldozatává válni. Ezért végső soron a balesetek alapoka az, hogy a vezető szubjektív biztonságérzete nagyobb, mint a biztonság objektív adottságai .. . És ez a levonható tanulság alaptétele is. mind a járművezetők, mind pedig a közlekedés tárgyi föltételeit biztosító szervek számára. Búsbarna László *
