Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)

1980-05-01 / 119. szám

1980. május 1., csütörtök Dunántúli napló 7 GAZETAír^ zachodnía Feltárják Poznan középkori városfalát A Belje Kombinát 1980-ban Űsszehangolt gazdasási lépések A poznani óváros — Lengyel- ország egyik legértékesebb és legidősebb középkori városköz­pontja. Az évszázadok alatt számtalan átalakítás mellett is megőrizte XIII. századi város­képét, és az ezután épített ér­tékes műemléki együtteseket. A középkori óvárost városfal vette körül, mely a lengyel vá­rosfalak közül a legősibbek kö­zé sorolható. A védelmi célokat szolgáló falak 21 hektáros alapterületű és 1700 méter hosszú városrészt öleltek körül. így aztán semmi különleges nincs abban, hogy művészet- történészek, tudósok, régészek foglalkoznak napjainkban is az óvárosi tömb mai képének ku­tatásával. A poznani lakosok nagy érdeklődéssel szemlélik a régészeti kutatásokat a város­ban. Sok-sok hónapos megfe­szített munka után kezd kiala­kulni a kép. A munkát ziehe- zítette, hogy a kutatási terüle­ten körülbelül 40 közművezeték húzódott végig. Napjainkban, bár a munkát még nem fejez­ték be, szemmel láthatólag ala­kul a különböző évszázadok alatt felépült városfal. Április­ban újabb kutatások kezdőd­tek. Az elmúlt év őszén a vá­rosfalhoz csatlakozó kaput tár­ták fel, mely a XIII. századból származik. Körülbelül 1431 és 33 között emelték a második kaput, mely már kifejezetten a védelmi célokat szolgáló falhoz épült. A nyugati oldalágban új átjáró képe bontakozik ki. A kettős fal között körülbelül 10 méter széles, védelmi célokat szolgáló árok húzódott. Érde­kesség, hogy a kutatómunka során XVI. századi árkádos be­járókat is találtak. Ugyancsak az értékesebb feltáráshoz so­rolható az a hat fából készült vezeték, mely a XVI. századból A jugoszláviai Szlavónia-Ba- ranya mezőgazdasági és élel­miszeripari kombinátja, Belje idei gazdasági terveiben a sta­bilizációt tűzte ki célul a terme­lés minden területén. Külön cél a veszteségmentes gazdálkodás és az egyes munkaszervezetek, üzemek igazgatóinak személyes felelőssége a tervek végrehaj­tásában. Úgy tervezik, hogy az idei teljes bevétel 65 százalék­kal fog növekedni; a fenntar­tásra, felújításra fordított ösz- szeg 53 százalékkal lesz több a múlt évhez viszonyítva, míg a személyi jövedelem 5 száza­lékkal nő gyorsabban a tiszta jövedelemnél. Belje 1980. évi pénzügyi gaz­dasági tervére minden részle­tében a stabilizációs karakter a jellemző; feladatai, céljai a termelés és a szolgáltatások területén összhangban állnak Horvát Szocialista Köztársaság és az eszéki, a pélmonostori tanács társadalmi-gazdasági fejlődéséről hozott határozatá­val. Fő céljai és feladatai a munka anyagi alapjainak erő­sítése. Beruházási terveiben Belje az objektív lehetőségek­ből indul ki, és a meglévő kö­telezettségekből. A szabad pénzösszegeket a bővítésre for­dítják. Ami a devizán vett gé­peket, felszereléseket, pótalkat­részeket illeti, ezek árát a saját kivitelükből nyert devizából fe­dezik. Állandó cél Jugoszláviában a munkahelyek megteremtése, Belje azonban nem állandó dolgozóinak létszámát akarja bővíteni, hanem az idény jel­leggel foglalkoztatottak számá­nak csökkentését tervezi együtt az állandó dolgozók képzett­ségi fokának emelésével. A terv előirányozza a munka termelé­kenységének növelését, az üz­leti tevékenység gazdaságossá­gát és rentabilitását, ugyan­akkor pedig az életszínvonal politikának megfelelően a la­kásépítkezések további fokozá­sát. A kereskedelem terén a cé­lok és a feladatok a közös fel­lépés régen kidolgozott elkép­zeléséhez igazodnak; ismét, megbízható vevő számára ter­melnek a hosszútávra beüte­mezett kapcsolatok és a kivitel- behozatol közötti egyensúly alapján. Különös figyelmet szentel a terv a reprezentáció, a reklám és a propaganda, az útiköltségek, napidíjak kérdésé­nek — ugyancsak a maximális takarékosság jegyében. Ez évben a mintegy 30 ezer hektár termőföldön a vetési terv 11 150 hektárt szán a bú­zának, 1059 hektárt az őszi, 648 hektárt a tavaszi árpa alá. Kereskedelmi célra 6301, vetési célra 1034 hektáron termelnek majd kukoricát, cukorrépát 4684, napraforgót 682 hektáron kívánnak vetni az idei évben. Legbiztatóbb a tervben a szakmai képzés célkitűzése, és az a megalapozott elképzelés, miszerint egyetlen üzem sem dolgozik idén veszteséggel, no­ha köztudott, hogy a Belje Kombinát — mint a hasonló nagyüzemek — a húsipar te­rületén évek óta ki van szol­gáltatva a húsárak ingadozá­sának. Ez a jelenség tavaly a cukorgyárukban is jelentkezett. Rekonstrukcióval, korszerűsítés­sel és társadalmi összefogással e két kollektíva dolgozói és a kombinát egésze is mindent el­követ, hogy önhibájából ez év­ben se keletkezzen veszteség. V. Sí. A poznani városháza Európa legszebb reneszánsz építményei egyike maradt meg épségben. Ebben az évben folytatják a városfal feltárását, várható, hogy ezen munkák során bástyát és er­kélyekre utaló nyomokat is ta­lálnak. Sajnos azonban a Poz­nanba látogató turista az óvá­ros főterén állva egyelőre sem­milyen képet sem alkot arról, meddig terjed a középkori vá­ros. A XIX. századi épületekkel együtt látja az új feltárásokat. A jövőben jó lenne, ha Varsó­hoz és Krakkóhoz hasonlóan sikerülne rekonstruálni a régi városfalakat. ft Schweriner t Volkszeitung A selowi festőasszonyok A Bützow járáshoz tar­tozó selowi mezőgazda- sági termelőszövetkezet négy dolgozója: Elisabet Thalheim, Gertrud Bremer, Elfriede Kolle és Annelie­se Möller sok termelőszö­vetkezeti paraszt lakásá­ban hagyott — kellemes — maradandó nyomokat. Miután múlt év novembe­rében a földeken befejez­ték a munkát; kötényt kötöttek maguk elé, ecse­tet, csirizesbödönt, tapétát fogtak a kezükbe, és ettől kezdve mint festőbrigád működtek. A termelőszö­vetkezet vezetősége és a nőbizottság bátoritotta, tá­mogatta őket. Az asszo­nyok így érveltek kezdemé­nyezésük mellett: Ha vál­lalják ezt a munkát, akkor az építőbrigád másutt, fon­tosabb feladatokat tud majd végezni. Viszont a festőbrigád is megtalálja számítását, mert így télen is munkához, keresethez jutnak. Magától értető­dően mégis nagy volt az izgalom az első lakásfelújí­tásnál, vajon sikerül-e, elégedettek lesznek-e a bérlők a munkával? Túl nagy ok nem volt az aggo­dalomra, mert Elisabet Thalheimnek, a brfgádve- zetőnek már volt tapasz­talata, jártassága az ilyen ténykedésben, így hát nagy gonddal végezték a laká­sok festését, tapétázását. Munkájukkal a termelőszö­vetkezet vezetői is elége­dettek voltak, ez további ösztönzést adott áz asz- szonybrigádnak. Bár no­vemberben, az őszi mun­kák befejezése után rá sem mertek gondolni, hogy -festőként és tapétázóként is ilyen kiválónak bizonyul­nak. Eddig a kollektíva tíz lakást, illetve szociális létesítményt festett ki, va­lamint tapétázott. Lassanként — a tavasz közeledtével véget ér az első „festési szezon”, az asszonyok elvégzik az utol­só simításokat a passini szociális létesítmény falain, aztán odaállnak újra a burgonyafeldolgozó gép osztályozó szalagai mellé. Jövő télen azonban megint kötényt kötnek és ecsetet fognak a kezükbe, mert nem akarják ezt a máso­dik foglalkozásukat fel­adni. A selowi mezőgazda- sági termelőszövetkezet foglalkoztatottjainak 40 százaléka nő, akik télen is állandó munka- és kereseti lehetőséget szeretnének biztosítani maguknak. A nőszövetség támogatásával ez évtől lehetővé vált, hogy az asszonyok a termelőszö­vetkezet állattenyésztési részlegében, a bützowi cipőipari üzemben és a bemutatott festőbrigádban télen is munkához jutottak. Fordította: Dr. Juhász Edit ELÁS Egymás után gördülnek le a korszerű autóbuszok a Ivovi autó­buszüzem futószalagjáról Egy hét alatt gyógyul be a műtéti seb A műtéti sebek gyógyulásá­nak időtartama egy hétre csök­kenthető azzal az eljárással, amelyet Jurij Iszakov szovjet akadémikus dolgozott ki. Az Iszakov vezette klinikán kissé szokatlanul folynak a mű­tétek: hiányzik a fehér köpeny és a steril kesztyű. A beavatko­zás csíramentességét egy kü­lönleges szerkezet biztosítja. A kamra rendkívül erős, átlátszó műanyagból készül, egyik olda­lán két kesztyűben végződő ujj van. A műtét előtt a kamrába helyezik a beavatkozáshoz szükséges műszereket. Miután a szerkezetet a beteg testére helyezik, a sebész „felölt!" a két ujjat és elvégzi az első vá­gást. Ezúttal nem csak a bőrt, hanem a kamra falát is felmet­szi és a rendkívül vékony hár­tya szinte pillanatok alatt oda­tapad a sebszélekhez. így a seb tökéletesen védett a bak­tériumok ellen. A steril kamrák segítségével bárhol végezhetők műtétek — utcán, gépkocsiban, repülőgé­pen. A beavatkozás teljes csí­ramentessége folytán nincs szükség antibiotikumokra, ame­lyek egyrészt nem mindig hatá­sosak, másrészt pedig csök­kentik a szervezet ellenállóké­pességét. (BUDAPRESS—APN) Hagyományok a zöldségtermelésben CAI4BEHCKO flEAO A Sztojil Vojvoda-i szövetke­zeti tagok gazdag hagyomá­nyokkal rendelkeznek a zöldség- termelés terén, és már évtize­dek óta első helyen vannak a Nova-Zagora-i körzetben. Évekkel ezelőtt ők voltak a kezdeményezők a saját készí­tésű „Sztojil Vojvoda” típusú tápcserepek hasznosítására, melyek nélkülözhetetlenek a palántanevelésben, különösen a korai zöldségféléknél. A kar­bantartó műhely újítói pedig egy olyan traktort dolgoztak ki, amelyik a kertek megmunkálá­sában nagy teljesítménnyel dolgozik. Mint ahogy ezideig volt, úgy az 1979-es év is jól végződött a zöldségtermelőknek. Dimiter Kolcsev brigádvezetővel az élen tervüket túlteljesítették minden vonatkozásában. Exportra, hazai piacra és a feldolgozóiparnak nyersanyagként mintegy 200 000 leva értékű árut termel­tek. így a „Petko Enev” agrár­ipari komplexumon belül a har­madik helyre kerültek, év vé­gén, a szövetkezeti tagok 10 000 leva prémiumot osztot­tak szét a brigádban, jó mun­kájuk jutalmaként. Most az erőket és a figyel­met a zöldségtermelő brigád­ban az emberek az új termelés előkészítésére összpontosítják. A tél számukra hideg és kedvezőtlen volt, de azért be­váltjuk ígéretünket — mondta a brigádvezető, aki 24 évet az életéből a kertészetben töltött — eleinte mint csoport-, most pedig, mint brigádvezető dol­gozik. A zöldségfélékből egy jelen­tős rész, amit szabadon termel­tünk, kifagyott, de álljuk sza­vunkat — hogy július végéig befejezzük ötéves tervünket, s azon felül 125 000 leva érték­ben termelünk még zöldség­féléket. Ez lesz a mi biztosíté­kunk a nyolcadik ötéves terv kezdetéhez. 520 dekár területen gazdál­kodunk, ebből több mint 300 dekáron fűszerpaprikát, 150 de- káron pedig korai és közepes érésű paradicsomot „Triumf”, „Luka”, „Tészta”, „Kriszti” faj­tákat termelünk. A fennmara­dó területen más féléket: ubor­kát, hagymát, és fokhagymát termelünk. Feladatunk, hogy 185 tonna paradicsomot bizto­sítsunk exportra, a hazai piac­ra és a konzervgyár szükség­letére. Az előttünk álló idény előké­születei teljes erővel folynak. A palántanevelés helyzete meg­felelő, s ebben nagy jelentősé­ge van a mintegy 7 dekárnyi napenergiával működő palán­tanevelőnek. növényeket pi- kirozzuk, majd permetezzük, hogy a felnyúlást megakadá­lyozzuk. 20 nap múlva kezdődik a paradicsompalánták állandó helyre való kiültetése, szabad földre. Két dekár a polietilén­növényházakból a paradicsom- és paprikapalántáknak van biztosítva, a többi növényház­ban, fedett helyen erős hegyes­paprikát, korai uborkát és pa­radicsomot termelünk. Öröm, hogy együtt azzal az előkészítő munkával, amely a zöldségfélék szabadföldi terme­lésével kapcsolatos, elkezdő­dött a hőenergiával fűtött üvegházakban termelt primőr áruk értékesítése. Beszélgetésünk során szóba kerültek az emberek is: — Bennünk van a mi erőnk — felelte Dimiter Kolcsev. — Az emberek elfoglaltak a ker­tészetben munkájukkal, szere­tik a szakmájukat és mindent megtesznek, amire csak képe­sek a brigád teljesítményének növelése érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom