Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)

1980-05-04 / 121. szám

2 Dunöntmt napló 1980. május 4., vasárnap SsxTiet ti éti le cs kukoricát Nagyüzem von a borjádi halárban, a Szidding-dűlőben, ahol tegnap elkezdték a silókukorica ve. Fotó: Sandmann Rezső Pécsi siker az Ezüst- gerely pályázaton Az országos Testnevelési és Sportmúzeum 1978/79- ben írta ki az „Ezüstgerely Művészeti Pályázat”-ot, melynek eredményhirdetését 1980. április 30-ón tartot­ták Budapesten. A filmka­tegóriában szép pécsi si­ker született: a beküldött 16 alkotásból a harmadik díjat „Sport” című filmjük­kel Szűcs Anikó és Boksa Tamás, a pécsi IXILON Stúdió tagjai nyerték. Érde­kességként megemlítjük — s természetesen ez a har­madik díj értékét is növeli —, hogy ebben a kategóri­ában az első díjat Vitray Tamás egyik filmjének ítél­ték. Ünnepnapokon is megfeszített munka a földeken Több napfényre lenne szükség Gálahangverseny Szombaton este a pécsi Liszt-teremben tartották meg az Éneklő ifjúság városi gálahangversenyét, amelyen nyolc középiskolai ének­kar vett részt Képünkön a Leőwey Gimnázium német kamarakó­rusa. Ki mivel vesz részt? Baranya mező­gazdasága az OMÉK-en Van mit bepótolni a kukori­ca vetésével. Nem véletlen, hogy az elmúlt napokban a legtöbb baranyai gazdaságban vetettek. A szajki Béke Tsz-ben, a Fel­ső-Hátban találkoztunk Reisin- ger Ferenc, Roznevel József traktorosokkal és Hosszú György gépkezelővel. Május 1-én 40, május 2-án 32 hektá­ron végeztek. Szombaton négy MTZ és két John Deere vontat­ta vetőgéppel álltak munkába társaikkal. Reisinger Ferenc már száraznak tartotta a felső­háti tábla földjét, de a boron­gás időnek nem örült. A Bólyi Mezőgazdasági Kom­binát Rákóczi vetőbrigádja a sombereki Erdőföld dűlőben szorgoskodott. Gurmai Péter traktoros a harmadik napja a határban, néha még esőben is. Gyöngyösi József brigádvezető még gyakorta tisztogatta a ra­gacsos rögöktől a vetőfejeket, de a 10-12 fokos talajhőmér­séklettel már elégedett volt. A brigádjuk április 20-án indult volna, de ez a kezdés csúszott 29-re, mert zuhogott az eső. Szombaton 45 hektáron fejezték be. A vetési tervük 320 hektár siló- és szokványkukoricából. A tavasz hangulatát keltik a mohácsi Bartók Művelődési Ház közelmúltban megnyílt tárlatá­nak faliképéi. Meleg okkerok, tüzes vörösek, mély kékek, virá­gokat, rügyező fákat, hívogató hegyeket juttatnak eszünkbe, s kellemes kontraszt az ellensé­günkké vált havas téli esték egy-egy közbeékelődő reminisz­cenciája. Expressiv, bátor vona­lak és foltok adják tudtára min­denkinek, akit illet, hogy a ter­mészet folyton ugyanazt a szén. zációt nyújtja, hogy a tavasz nem modern, csak a régi ötle­tet, az örök megújulás, az örök újrakezdés bálját hirdeti. Maga a tavasz, a legszebb balerina nyitja, aztán rendre a többi év­szak táncosnői lejtik bolygónk sztereotip keringő táncát Szü­letés, érés, hervadás, elmúlás, aztán megint minden kezdődik újra, s újra. Es ez ellen hiába a botlábúak elítélő kritikája, ebbe lehet nem beszállni, vagy belőle kiszállni, csak éppen vál­toztatni lehetetlen rajta. A természet módszerét lopta el a festészet, a táncrendet ab­ban is már többször végigtán­colták, s mégis kezdik folyvást élőiről. Altamira állatképeinek A mohácsi Új Barázda Tsz központjában örömhírrel foga­dott Bánhidi János növényter­mesztési ágazatvezető, hogy szombat délelőttre földbe ke­rült az összes kukoricavetőmag: a hagyományosból 921, míg a silóból 100 hektáron. Április 11- én kezdték és a Trafótáblában pedig sorainak az első vetések. A borjádi Új Élet Tsz Szidding- dülőjében nagyüzem volt Ko­vács Károly brigád-, Pfeifer Jó­zsef ágazat- és Krachun Ele­mér gépcsoportvezető irányítá­sával. Épp a siló vetésébe fog­tak, a terv 80 hektár. Viszont a hagyományos kukorica 70 szá­zaléka a földben, amiből a tervezett 400 hektárnyi. A vetési start április 24-re esett, míg a befejezés várható időpontja május 8—9. Bischof József fő- agronómus kevesli a felső ta­laj 9 fokos melegét és nem tetszik neki, hogy ismét hűvö­set jósol a meteorológia. Sok nopfényre van szükség, hogy o magágyak jól felmele­gedjenek. Cs. J. zsenge balettlépései többszöri szerepcserével a barbizoni piru­ettekben is folytatódnak és már Mezopotámia szólóit is az absztraktok lejtik, hogy bizánci fellépésük után századunkban ismét követeljék a jogos elis­merést, a mámorító sikert. Év­ezredek alatt egyre gyorsabb a forgás, a táncok egyre vadab­bak, prímabalerinák tűnnek fel és áldozatok hullanak, s bár a XIX. században Gutkow drámá­jában szólásmondást teremt A'kiba kijelentése, hogy semmi sem új a nap alatt, a XX. szá­zadban a fal mellett ácsorgók egyre inkább csak az előttük pörgőket kérik fel, s nem értik meg, hogy azok is megint sorra kerülnek, akiktől egyszer már leköszöntek. Tavasz után nyár, nyár után ősz, ősz után tél, tél után újra tavasz. Folyik a tánc, Hajós Éva is elénk pördül a maga teremtett kikelettel, ám ő nem figyel a legújabb forgásokat követelő kritikusokra, csak a természet örök zenéje diktálta lépésekre, amelyekből éppen a tavasz von soron Mohácson, a mindannyi­unk által oly várva várt tavaszé. Gádor Emil Az idén augusztus 19. és szep­tember 4 között Budapesten megrendezik a 69. országos mezőgazdasági és élelmiszer- ipari kiállítást és vásárt. A leggazdagabb anyaggal kétségtelenül az állami gazda­ságok jelentkeznek az országos kiállítás eredménybemutatóin és önálló kiállítói között. A megye állattenyésztését ezúttal csaknem kizárólag az állami gazdaságok mutatják be. A Bi­kái! Állami Gazdaság, mint ön­álló kiállító, halat és házinyu- lat, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, mint a legnagyobb baranyai kiállító. Shaver tojó­baromfit, a Szentlőrinci Állami Gazdaság észt-lapály és svéd­lapály sertéseket — kan és ko­casüldőket, a Szigetvári Állami Gazdaság tejelő típusú Hun- garofríz szarvasmarhát, Here­ford és Limousine húsmarhát, valamint hidegvérű lovakat, a Pécsi Állami Gazdaság fekete- tarka Holsteinfríz teheneket és üszőket állít ki. A megye állat- tenyésztéséről adott képet a pécsi Baromfifeldolgozó Közös Vállalat önálló kiállítása teszi teljesebbé. Bemutatják a me­gyében tenyésztett angol B. U. T. pulykát — tenyésztőjüket, kakasokat, broiler-végtermé­ket és a GIGANT-pulykát A pé­csi Áfész nyúl bemutatóval je­lentkezik. Pázmándi Miklós pé­csi kistenyésztő pedig, 6000 liter tejet adó, Kaposváron már dí­jat nyert tehenét mutatja be az országos kiállításon. A növénytermelési bemuta­tókra az elmúlt 3 év átlagtermé­se alapján jelentkezhettek a gazdaságok. A színvonal min­den eddginél magasabb, épp ezért örvendetes, hogy milyen sok baranyai nagyüzem felelt meg e követelményeknek, de közülük aránylag kevesen je­lentkeztek. Megyénk növényter­melését két állami gazdaság és három termelőszövetkezet rep­rezentálja. A Bólyi Mezőgazda- sági Kombinát búzát, borsót, szóját, babot, árukukoricát, hibridkukoricát, a Szentlőrinci Állami Gazdaság burgonyát és búzát, a szajki Béke Tsz búzát, kukoricát, kendert, a lippói „Bé­ke Őre" Tsz búzát, kukoricát, cukorrépát, a bólyi „Kossuth" Tsz búzát, árpát, kukoricát mu­tat be. A kertészeti bemutatón a VII. lány-Mecsekaljai Borkombinát oportó borszőlővel és szőlőolt­ványokkal, a szajki „Béke” Tsz borszőlővel, a bólyi „Kossuth" Tsz borszőlővel és csemegesző­lővel, a siklósi Áfész és a Komlói Áfész kertészeti növényekkel, Antal János pécsi kistermelő borral és étkezési szőlővel vesz részt. Újszerűnek ígérkezik a Sziget­vári Állami Gazdaság agroké­miai központjának bemutatása. Bemutatnak egy technikai újí­tást is Bolyból, a szovjet K— 700-as traktorra szerelhető to­lólapot, amelyet jó eredmény­nyel alkalmaznak a kombinát­ban. Ott láthatjuk majd az or­szágos kiállításon a cserkúti MEZŐGÉP Vállalat és a sely- lyei Agrokémia Szövetkezet termékeit is. A baksai Tsz három témában szerepel: bemutatja háztáji rendszerét, elektronikai részle­gének új termékét, a permete­zésellenőrzőt, világítás sza­bályozást, szárítóautomatát és önálló munkacsoportos nyere­ségérdekeltségi rendszerét. — Rné — Falikép-kiállítás Mohácson Hajós Éva tavasza A siklósi kenyérgyár 103 települést lát el ■ Legkelendőbb a perec és a citopános kenyér ■ Újabb szaküzletek nyitását tervezik Két termékük messze földön híres, legalábbis hazai viszony, latban: o perecükért Nagykani­zsáról, Barcsról és Pécsről, a 2 kilós citopános kenyerükért még Szekszárdról is eljönnek. A siklósi kenyérgyár dolgozói örülnek a távoli elismerésnek, de még jobban, hogy a szű"- kebb hazájuk — Siklós, Har­kány, Villány és még 100 tele­pülés — lakói is elégedettek. Elvégre nekik sütnek. A siklósi kenyérgyár, a Bara- nyo megyei Sütőipari Vállalat legkorszerűbb üzeme, 1969-től péksüteménnyel, 1971-től a har­kányi és a nagyharsányi pék­ségek felszámolásától kenyér­rel látja el a környező telepü­léseket. Hogy mi mindenből mennyi indul el tőlük naponta? Udva­ri Ferenc művezető a két mű­szakban dolgozó 14 pék, illet­ve segédmunkás átlagos napi termelését sorolja: — Kenyérből 14—15 tonnát sütünk. Az egykilós „alföldiből” 850—1000 darabot, a többit kétkilósként. Slágerünk a cito­pános kenyér. Ha ismét kapunk lengyel burgonyopelyhet, ak­kor az „alföldi” helyett ismét „burgonyást" sütünk. Sütemé­nyekből: zsemléből és kifliből 25—31 ezer, nagykifliből 4—500, zsemlecipóból és zsemlevekni­ből 1700—1800, sósperecből 4—5000 hagyja el naponta az üzemet. Finomáruból: nagy­briós, búrkifli — ebből most csak mákost készítünk, akár­csak a pozsonyi kifliből — tú­róspite és a tiroli túrós és má­kos, valamint a sajtosrúd és a sajtospogócsa is kelendő ter­mékünk. A megrendelőink igé­nye alapján sütünk, de kenyér, bői tartalékolunk is. — Sokan bosszankodnak, fő­leg a kenyér miatt: sorban áll­nak érte, az orruk előtt fogy el... — Főleg a citopános kenyér, amit csak a siklósi és a vil­lányi szakboltunkban árulunk. Nap mint nap kiszámíthatatlan a vásárlók igénye, mert más te. rületekről is tucatszám veszik. Mi a kért mennyiséget kiszál­lítjuk. Van, hogy a boltosok is feledékenyek. A napokban egy­szerre 3 élelmiszerbolt leltáro­zott és erről elfelejtették tájé­koztatni a többi boltot. Azok nem rendeltek többet. Az sem jó, ha a nyakukon marad a ke­nyér. A délelőttös műszókban Vin- cze László pékmester, kemen- cés, az „alföldi” kenyér tésztá. jót szedi ki a hatalmas csészé­ből a markával kiszakított ada­got mérlegre teszi — a „fel­adási" súlynak 115 dekának kell lennie. A lemért tészta a kúpos gömbölyítő után Vitel Ja. kabné keze nyomán nyeri el végső formáját, majd a kelesztő szakajtóban 25—30 percet pi­hen. A kelt kenyértésztát Szege­di Imre pékmester veti az aia- gútkemencébe, a széles szalag, ra soronként nyolcat, majd be­vagdossa. Az alagútkemence végén 37—38 perc után elő­tűnnek a szalmasárgo, ropogós, ra sült egykilósak. A másikon a kétkHósak bukkannak fel és pottyannak o kihordószalagro. A kiadóban friss vagy az alig kihűlt kenyeret elnyelik a mű­anyagrekeszek, azokat a zárt Roburok. Naponta 7 járat „teríti” a ke­nyeret, süteményeket, finom­árut, 5 Robur naponta két-há- romszor fordul, a 6. Siklósra jár, a 7. Pécsre és Harkányba szál­lít — Sajnos, kemény a vizünk — mondja Vadon László kar­bantartó villanyszerelő. — A három kiskemencét havonta vízkőtelenítenünk kell. Burány István kazánfűtő is o vízre panaszkodik: — Az alagútkemencéknek a gőzt Komfort gőzfejlesztők ad­ják, a vízlágyító sokat segít, kéthavonta ki kell mosnunk a kazán csőhálózatából az isza­pot A siklósi kenyérgyáriak ter­vezik, hogy a régi Füszért-lera- kat helyén nyitják majd meg a 2. siklósi kenyérboltjukat. Murányi László Az Orion Rádió, és Villamossági Vállalat megkezdte a Colodon de Lux nevű színes televíziókészülék gyártását. Az idén tizenki- lencezer darabot készítenek, ebből tizenegyezer a hazai üzletekbe kerül. A középméretű képernyős készülék teljesen tranzisztorizált takarékos áramfogyasztású, annyit fogyaszt, mint egy hetvenöt* wattos izzólámpa. A Pál és a Secam rendszerű színes adás véte­lére egyaránt alkalmas, „külső” kapcsolás nélkül automatikusan állítja be önmagát

Next

/
Oldalképek
Tartalom