Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)
1980-05-27 / 144. szám
1980. május 27., kedd Dunántúli Tlaplö 5 Losonczi Pál választási nagygyűlése Kaposvárott Választási nagygyűlést rendeztek hétfőn Kaposvárott, a Kilián György Művelődési Központ ez alkalomra zászlódíszbe öltöztetett színháztermében. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Somogy megye 12. választókerületének országgyűlési képviselőjelöltje beszélt a megye és a város választópolgárainak képviselői, ipari és a mezőgazdasági üzemeinek, intézményeinek dolgozói előtt. A Himnusz hangjai után dr. Kanyar József, a Hazafias Népfront Kaposvári városi Bizottságának elnöke, a Megyei Levéltár igazgatója köszöntötte a nagygyűlés több mint félezer résztvevőjét, majd Losonczi Pál emelkedett szólásra. — Most a párt és a Hazafias Népfront is számot ad a népnek a végzett munkáról. Tiszta, jó lelkiismerettel állíthatjuk, hogy az öt évvel ezelőtt megválasztott jelöltek és testületek, az országgyűlés, a kormány, a tanácsok a legutóbbi választások alkalmával meghirdetett programhoz, az akkori vállaláshoz híven, az akkor megfogalmazott politika alapján dolgoztak. Ennek az elvhű, következetes munkának is köszönhető, hogy az elmúlt fél évtizedben nagyot változott az ország. Szűkebb pátriájában körülnézve, vagy az ország bármely táját járva bárki meggyőződhet, hogy új alkotások, hatalmas erőművek, gyárak, mező- gazdasági üzemek, kulturális intézmények, utak épültek, új városrészek, lakótelepek nőttek ki a földből. Joggal mondhatjuk, hogy szebb lett az ország, szebb és jobb lett az élet hazánkban. A szónok az eredményekhez vezető út állomásait sorolva kiemelte, hogy mindebben óriási jelentősége van a párton- kívüliek és a kommunisták mélyülő szövetségének, a különböző világnézetű emberek ösz- szefogásának, egyetértésének és közös cselekvésének. Annak, hogy a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség és más dolgozók szövetsége, a kommunisták és a pártonkívüli- ek, a különböző világnézetű emberek összefogása, a szocialista nemzeti tömörülés a legutóbbi országgyűlés működésének időszakában is tovább erősödött. Nagy győzelem ez számunkra — tette hozzá — hiszen még emlékezhetünk népünk megosztottságára, a viszályok és összeütközések időszakára. Világos, következetes elvi politikával, minden hazánkfia véleményét, nézetét és jó akaratú törekvését tiszteletben tartva, a társadalom minden rétegének érdekeit méltányolva formáltuk szocialista céljainkat. Ezeket követve jött létre nálunk az a szocialista nemzeti tömörülés, amelyet a dolgozó osztályok és a céljainkért legjobb tudásával tevékenykedő alkotó' értelmiség izmosodó egysége jellemez, s amelyben egyet tud érteni minden tisztességes gondolkodású magyar ember. E célok alkalmasak arra, hogy a nemzet összes alkotó erejét összefogják szocialista feladataink megoldására, országunk, népünk jövőjének építésére, amelyben mindenki munkájára szükség van. Körülményeinket elemezve Losonczi Pál szólt arról is, hogy népünk élete nem gondtalan, de életkörülményei és életszínvonala az adott körülmények között megfelelően, életmódja mindinkább szocialista céljaink szerint alakul. Hozzáfűzte, hogy manapság sokat beszélünk nehézségekről, gondokról, s bizonyos, hogy nem valósul meg ötéves tervünk minden célja. Kétségtelen, hogy ez a tény egyrészt a vártnál kedvezőtlenebb külgazdasági körülmények következménye. Annak tudható be, hogy termékeinket a tervezettnél csak jóval alacsonyabb áron tudtuk értékesíteni, ugyanakkor a számítottnál sokkal magasabb volt a behozott energia és nyersanyagok ára. A másik okként pedig saját munkánk fogyatékosságát, a munka alacsony termelékenységét, a drágán előállított és sokszor versenyképtelen termékeket említette. Mindemellett — fűzte hozzá — a gazdasági élet képe nagyon sokrétű. Ismerünk kiválóan dolgozó üzemeket, brigádokat, de van ahol rosszul szervezik, vagy végzik a munkát, és csak gyenge eredményt tudnak elérni. A továbbiakban a mező- gazdaságról beszélt, amelyről — mint mondotta — mostanában kevesebb szó esik. — Talán megengedik nekem, hogy itt Somogybán, ahol a mező- gazdaságnak régi hagyományai vannak és a mezőgazdaság képviseli a termelés jelentős hányadát, részletesebben szóljak erről a kérdésről. Ma már mezőgazdaságunkról az országon belül, de határainkon túl is elismeréssel beszélnek. Mezőgazdaságunk teljesítményének köszönhetően az egy főre eső termelés alapján gabonafélékből, húsfélékből Magyar- ország az élen járó országok közé küzdötte fel magát. Mező- gazdaságunkban jelenleg fele annyian dolgoznak és kisebb földterületen a dupláját termelik, mint az átszervezés előtti időszakban. Ez azt jelenti, hogy a termelékenység a mezőgazdaságban négyszeresére nőtt, és a növekvő belső ellátás mellett több mint hatszorosára növeltük a mezőgazda- sági exportot, a 20 év előttihez képest. — Visszagondolva a megtett útra, felmerül a kérdés, minek köszönhetők az elért eredmények? Hogyan tudtunk ilyen rövid idő alatt évszázados elmaradottságot felszámolni? Én elsőnek említeném a parasztság egyetértését a szocialista nagyüzemekkel, cselekvő támogatását a nagyüzemi gazdálkodás mindennapi munkájában. Talán felesleges bizonygatni, hogy a parasztság támogatása nélkül a jelenlegi eredményeket nem lehetett volna elérni mondotta befejezésül — a mezőgazdaság és az élelmiszer- termelés előtt biztos távlatok vannak. Kölked Kölkeden Borsos János, az MSZMP Mohácsi városi Bizottságának első titkára Baranya 9. sz. országgyűlési választó- körzetének képviselőjelöltje tartott beszédet a választási gyűlésen. Katzenberger Istvánná, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke üdvözölte Mohács város és Kölked község párt- és állami vezetőit, valamint a megjelent választókat. — Életünk alakulását alapvetően befolyásoló évében vagyunk — mondotta többek között Borsos János. — Hazánk történetének 35. szabad évében tartottuk meg a párt XII. kongresszusát, ami nemcsak az elmúlt fél évtized eredményeit foglalta össze és tette mérlegre, de irányt mutat az elkövetkező öt év, a hatodik ötéves tervben megvalósításra váró feladatokra. A kongresszuson meghatározottak jelentik az irányt a június 8-án sorrakerülő képviselői és tanácstagi választásokon bizalmat kapók munkájának elvégzéséhez is. A nemzeti egység erősítését elősegítő tevékenységeket elemezve külön szólt a közeli város, Mohács ipari létesítményeiben, intézményeiben és az elmúlt évi eredményes munkájával a Kiváló gazdaság címet elnyert Új Barázda Tsz-ben dolgozók felelősségéről, akik becsületes munkájukkal a rájuk váró feladatok maradéktalan ellátásával nemcsak az előttünk álló gazdasági feladatok elvégzését segítik elő, de ezzel egyben hitet tesznek politikai el- kötel ezettség ü k ről. Borsos János a továbbiakban szólt az ifjúság-, a nő- és a nemzetiségi politika helyi feladatainak végrehajtásáról. IC L Jelentős károkat okozott a jégverés és a nagy mennyiségű csapadék A gazdaságok újravetéssel mérsékelik a terméskiesést A kárt szenvedett területekre elsősorban korai érésű kukorica kerül Május első három hetében több ízben hullott jég és a nagy mennyiségű csapadék miatt a mezőgazdasági üzemek növényi kultúráiban jelentős károk keletkeztek. Több ezer hektáron víz aló kerültek oz őszi, tavaszi vetések és nem elhanyagolható az a kár, ami a gyümölcsösökéit és a szőlőt érte a jégverés következtében. Az Állami Biztosító Boranya megyei Igazgatóságához sok gazdaság fordult kárbejelentéssel az elmúlt napokban. A biztosító szakemberei nagyrészt felmérték a kárt, de o várható veszteség pontos értékét csak a betakarítás időszakában tudják majd megnyugtatóan megbecsülni, omi alapján kártérítést fizetnek a gazdaságoknak. A május kilencedikéi jégverést követően tizenhárom nagyüzem fordult a biztosítóhoz, további tíz gazdaság pedig vízkárbejelentést tett. A jégverés a hónap folyamán még kétszer ismétlődött meg: a második alkalommal hat mezőgazdasági üzem, a múlt hét folyamán pedig hét gazdaság jelentette kárigényét. A kipusztult növényi kultúrák miatt az üzemeknek egyenként várhatóan több milliós káruk származik majd, amit az újravetés költségei tovább emelnek. A Pécsi Állami Gazdaságban a búzát, a repcét a kukoricát, a kajszit és a szőlőt verte el a jég jelentős területeken. A várható terméskiesés kétszázötven hektárt érint, ekkora területet vetnek újra, főként korai érésű kukoricával, illetve siló- kukoricával. A kapott tájékoztató szerint a hét folyamán befejezik az újravetést. A belvárdgyulai termelőszövetkezetben közel háromszáz hektáron verte el a jég a búzát, az őszi árpát, a lucernát és a kukoricát. A kipusztult növényi kultúrák helyére nagyrészt silókukoricát vetnek. A kétújfalui termelőszövetkezet endrőci, teklai, zódori és bagói területeit öntötte el a víz. Főként a búza, a kukorica és a cukorrépa szenvedett kárt. Amennyiben napos marad az idő, a jövő hét folyamán már rámehetnek az erőgépek a táblákra. Terveikben százötven hektáros terület újravetése szerepel nagyobbrészt korai érésű kukoricával, illetve silókukoricával. A Szentlőrinci Állami Gazdaság számára is rossz indulást jelentett a hideg idő és a nagy mennyiségű csapadék. Legalább háromszáz hektár került víz alá elsősorban a Majlát- pusztai és a bogádmindszenti határban, ahol foltosán pusztult ki a burgonya, az őszi búza, a kukorica, a szója és a silókukorica. A mélyfekvésű területekről folyamatosan végzik a belvíz elvezetését szivattyúkkal, illetve a kiképzett árkokkal: május eleje óta több mint tizenöt ember végzi ezt a munkát. A kárt szenvedett területeket újravetik, de a foltos kipusztulás miatt nehezebb lesz a növények pótlása. Számításaik alapján a mélyfekvésű vizes földek kiszáradásához legalább még egy hét szükséges: csak ezek után állhatnak ismét munkába a vetőgépek. S. Gy. A felszállás «Kitti utolsó ellenérzést végzik a MÉM ivpOlágépM szolgálat vegyszerező gépén a Bólyi Állami Gazdaságban Nyugdíjasok fóruma Pécsett Megvalósítható ötletek Hasznosan tölteni az időt Egy hasonló rendezvénynek Debrecenben nagy sikere volt. Számos idős ember kapott megnyugtató választ hol egyé-1 ni, hol korosztálya problémáit érintő kérdéseire. Ám mégsem ez volt a közvetlen Indítéka annak a nyugdíjasfórumnak amit tegnap délelőtt rendezett Pécsett a HNF Baranya megyei Bizottsága. Várhatóan ugyanis az őszi hónapokban tárgyalja Baranya megye Tanácsa a nyugdíjasok helyzetét. Ezért vetődött fel a gondolat a Hazafias Népfrontnál: rendeznek egy találkozót, ahol a megye különböző részeiből érkezett idős emberek választ kérhetnek, körülményeiket ismertethetik. Krasznai Antalnak, a HNF megyei titkárának megnyitója után Knoll István — neve nemcsak mint filmrendezőé, hanem mint a HNF Országos Tanácsa mellett működő, a nyugdíjasokkal foglalkozó bizottság elnökéé iis ismert — tartott elő. adást. Nemcsak a városi tanács nagytermét maljdnem tel. jesen megtöltő nyugdíjasok vol. tok a hallgatói, hanem minden szerv - közöttük a megyei pártbizottság, a tanács, a társadalombiztosítási igazgatóság, az SZMT, a Vöröskereszt — képvi. seiői is. Baranya megyében a nyugdíjasok száma 80 000 körül van. Nemcsak a társaságot, a családi otthon melegét nélkülöző idősékre kell gondolnunk, hiszen például a HNF Ikülön'bö- ző községi és városi bizottságaiban a tagok 27 százaléka nyugdíjas, tehát aktív közéleti emberek. Mégis azt kell mondanunk: szükség van egy olyan Iköziszellem kialakítására, melyben az idős emberekkel való törődés természetes magatartás. E cél elérése érdeké, ben nagyon sóik erőfeszítés történik, az eredmények jelent, kéznek is. A nyugdíjasok megbecsülése az utóbbi évékben nőtt. Mégsem jelenti ez már azt, hogy atz idősek érzelmekben és tettekben mindent megkapnak, amennyire és aimiire szülk. ségük van. Hiszen például az is közismert, hogy magas a kevés nyugdíjat kapák száma. lErről sok szó esik, orról azonban kevesebbet beszélünk — holott ez is a közszéllem része kell hogy legyen —, hogy mi a nyugdíj? Adomány? Jótett? A gondoskodás egyik formája? „Amit az ‘idős emberek nyugdíj címén minden hónapban kézhez kapnak — hallottuk Knoll Istvántól — őzért évtizedeken keresztül megdolgozták. De nemcsak a pénzről van szó, hanem a szolgáltatásokról, o róluk való más irányú gondoskodásról is. Ezék biztosítása nem jóság, hanem kötelesség.” A fórumon számos érdekes gondolat vetődött fel. Például az, hogy o nyugdíjasok több munkahelyen - volt munkáltatóiknál — számíthassanak a jogsegélyszolgálat segítségére. Vagy az: a napköziben üresen álló különböző klubhelyiségeket bocsássák az idős emberek rendelkezésére, hogy ott társaságban tölthessék délelőtt- jei'ket, délutánjaikat. Jó lenne megvalósítani az „idős szakik" társulásait: megszabadulnának a semmittevés nyomasztó terhétől, javítanák a lakosság szolgáltatásokkal való ellátottságát, s némi keresethez is juthatnának. Vegyen részt ai KISZ aktívabban az öregek segítésében, a házi gondozás kiszélesítésében. Tény, hogy a hasznos javaslatok közül több minden különösebb befektetés nélkül megvalósítható. S az is tény, hogy erre szükség van, mert sok idős ember él magára hagyotton, akinek ebédre, társaságra a következő nap is szüksége van. M. A. Országos tanévzáró értekezlet Budapesten (Munkatársunk íe/efon/e/en- tése) Dr. Kcrnidesz Mihály, az MSZMP KB tagja, a KB osztályvezetője bevezető előadásával kezdődött tegnap délelőtt az ÉDOSZ székházéba« az ország oktatásügyi szakembereinek, vezetőinek részvételével az a tanácskozás, amely a XII. pártkongresszus iránymutatása alapján összegezte az elmúlt tanév tapasztalatait és a teendőket Komlidesz Mihály előadásának egyik fő gondolata volt az a pártkongresszuson is kiemelt olapetv, amely megállapította: a kultúra nem belügy, hanem a gazdaság és az életmód színvonalának emelője és feladatai ■ kiemeltek a fejlett szocialista- társadalom építésében. A gazdasági és a kulturális szféro- fejlesztése csak együtt képzelhető el. Kornidesz Mihály, hangsúlyozta, hogy a szűk szakirányú képzés helyett o gazdasági fejlődéshez alkalmazkodó, bármikor átváltható tudásra, általános műveltségre van szükség a következő időszakban, ezzel együtt alapozó iskoláink fejlesztésére, az alapos tudás és nagyobb munkaerkölcs, tanulási- és munkafegyelem kialakítására. Beszélt o közművelődés és az oktatás közti hézagról, a tehetségápo- lós fontosságáról, ugyanakkor a protekcionizmus jelenségéről. A fejlett szocialista társadalom komplex embereszményét rajzolta fel, amikor a munka, a politikai tudat, az életmód, a kultúra, a környezet és az erkölcs összhangjáról beszélt. Dr. Polinszky Károly, oktatási miniszter előadása hasonló szellemben szólt a feladatokról. — Oktatásügyünkben most nincs feltétele az ugrásszerű változásnak. Az új oktatási reform harmadik évében a folyamatosság elvét tartjuk követendőnek. Az új dokumentumok biztató eredményeket ígérnek a személyiség fejlesztésben. Külön szólt az oktatási miniszter azokról a 6—13 éve* gyerekekről, akik évente tízezer számra kallódnak el az általános iskolai képzés számára és akiknek az érdekében foganatosítani kell a törvény biztosította szankciókat. Beszélt az indokolatlan körzetesítés okozta emberi, pedagógiai károkról, és kiemelte, csak ott és akkor szabad körzetesíteni, ahol a körülményeket valóban jobbá tudjuk tenni. A miniszter hangsúlyozta a pedagógusok élet- és munkakörülményei javításának fontosságát, majd rámutatott, hogy sok helyütt még mindig formális az igazgatók újraválasztásának rendszere. A negatívumok, o változtatni valók között sorolta, fel Polinszky Károly az elburjánzott tanügyi bürokráciát, ami az alkotó szakmai munkától vonja el az oktatásügy irányítóit. Bírálta azt a szemléletet, amely nem az iskolák pedagógiai oktató munkáját, hanem a különféle szemléken való sikereket tartja a munko mutatójának. Polinszky Károly ismertette az új felvételi rendszert. E szerint 1982-től hat középiskolák tantárgy képezi a középiskolából vitt pontszámokat.', Ez a rendszer a magyar, a történelem, a matematika tárgyak és egy idegen nyelvr tanulására ösztönöz. Ez év szeptemberében a gimnáziumok második évfolyamain felzárkóztató jelleggel indul a szabadon választható tárgyak oktatása. Komplex feladat a felzárkóztatás a szakközépiskolákban is. Végezetül az oktatási miniszter megköszönte az oktatásügy dolgozóinak ez évben végzett munkáját, majd szekcióülésekkel fejeződött be az országos tanácskozás. G. O.
