Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)

1980-05-27 / 144. szám

6 Dunántúli napló 1980. május 27., kedd Ismerjük meg jogszabályainkat! A gépjármű­vezetési pótlékról és a kisipari árszabályozásról Olvasóink közül többen ér­deklődtek a gépjárművezetési pótlékról és arról, hogy kiknek adható. Az alábbiakban is­mertetjük a 7/1980. (IV. 4.) MŰM — KPM együttes rende­letének előírásait. A rendelet hatálya a mun­kaviszonyban, valamint a szö­vetkezeti tagsági viszonyban álló, NEM gépjárműve­zetői munkakörben foglal­koztatott dolgozókra terjed ki. Munkaviszonyra vonatkozó szabály — kollektív szerződés, munkaügyi szabályzat — köte­lezheti a dolgozót a munkálta­tó vagy szövetkezet által üzem­ben tartott, casco szerződéssel biztosított gépkocsi rendszeres vezetésére, ha a) a munkakör ellátása gépkocsi igénybevételével egyéb jármű használatához képest gazdaságosabb és b) a dolgozónak az adott járműkategóriára érvényes vezetői engedélye van. Nem kötelezhető, illetőleg nem bízható meg a közületi gépkocsi vezetésével az a dol­gozó, akinek vezetői engedé­lyében — a szemüvegviselési kötelezettséget kivéve — korlá­tozás van bejegyezve. Autóbuszt és csoportos sze­mélyszállításra használt egyéb közületi gépkocsit pedig csak olyan dolgozó vezethet, aki a gépjárművezetői pályaalkal­massági vizsgálaton legalább II. fokozatnak megfelelt. Abban az esetben, ha a munkáltató a gépkocsin főfog­lalkozású gépjárművezetőt nem foglalkoztat, a gépkocsit rend­szeresen vezető dol­gozót gépjárművezetési pót­lék ILLETI meg. A pótlékban részesülő dol­gozó gépjárművezetéssel ösz- szefüggő jogait és kötelezett­ségeit részletesen meg KELL határozni. A most ismertetett esetben (7/1980. IV. 4.) MOM— KPM együttes r. 3. § (1) bek.) a dolgozót a teljesített kilométe­rek után a) személygépkocsi vezetéséért 0,50 Ft/km, b) nem hagyományos szolgáltató személygép­kocsi, 12 főnél nem nagyobb befogadóké­pességű autóbusz vagy 2 tonnánál nem na­gyobb teherbírású tehergépkocsi vezetéséért 0,60 Ft/km, c) 12 főnél nagyobb befogadóképességű autó­busz, 2,1—5 tonna teherbírású tehergépko­csi vezetéséért 0,70 Ft/km, d) egyéb tehergépkocsi, különleges gépjármű, bejárató-, szerviz- vagy műhelygépkocsi ve­zetéséért 0,80 Ft/km összegű pótlék illeti meg. Lehetőséget ad a rendelke­zés arra is, hogy a gépkocsi rendszeres vezetésé- ért járó pótlékot átalányként állapítsák meg. Ennek össze­gét a tervezett, illetve előre­láthatóan szükséges kilomé­terteljesítményből kiindulva a fentebb ismertetettek, valamint a gépjármű-karbantartással töltött idő figyelembe vételével kell meghatározni. A pótlék összege a fentebb már ismertetett a—b) pontja esetében a havi 1500 Ft-ot, c) pontja esetében a havi 1800 Ft-ot, d) pontja esetében a havi 2000 Ft-ot nem haladhatja meg. Ha a gépkocsi vezetéséért több dol­gozó kap átalányt, a teljesít­ményük arányában megállapí­tott pótlékuk együttes összege a megjelölt összeghatárt nem haladhatja meg. A dolgozó részére a gépjár­művezetési pótlékon kívül egyéb — a gépjárművezetőket megillető — pótlék nem fizet­hető. A pótlékban részesülő dolgozónak a rendes munka­idején kívül végzett gépjár­művezetésért nem jár egyéb díjazás. Az 1980. április 1-től alkal­mazható — fentebb ismerte­tett — rendelet módot ad ar­ra is, hogy a jogszabályban meghatározott esetben a dol­gozót a munkáltató vezetői en­gedély megszerzésére kötelez­ze. Ilyenkor — tanulmányi szer­ződés megkötésével (Mt. V. 11. §) — a kiképzési költségek a munkáltatót terhelik. Lehetőséget ad a jogsza­bály a feltételek fennállása esetén a munkaviszonyra vo­natkozó rendelkezés hiányában is arra, hogy a munkáltató ál­tal üzemben tartott, casco- szerződéssel biztosított gépko­csi vezetése esetére megálla­podás alapján fizessék a pót­lékot. • A könnyűipari miniszter az 1/1980, (IV. 4.) Kip. M—ÁH rendeletében foglalkozik a kis­ipari árak szabályozásával. A rendelet hatálya — az épí­tőipari és szekérfuvarozó kis­iparosok kivételével — kiterjed valamennyi kisiparosra. A kisipari termékek termelői és fogyasztói ára, valamint a szolgáltatások díja a rendelet 1 számú mellékletében felso­rolt termékek kivételével a szabad árformába tartozik. A szabad árformába tartozó árakat a felek — az erre vo­natkozó rendelkezések figye­lembevételével — a költségek, a pénzügyi előírások és a pia­ci viszonyok mérlegelésével, ideértve a hasonló, illetve he­lyettesítő termék tulajdonsá­gait és használati értékét, va­lamint áralkalmazási feltétele­it figyelembe vevő arányosítást is, megegyezéssel ala­kítják ki. (1/1980. IV. 4.) Kip. M —AH. r. 3. § (1) bek.) Az illetékes árhatóság a szabad árformába tartozó ter­mékre vagy szolgáltatásra —a KIOSZ javaslatára — csak a kisiparosokra hatályos hatósá­gi irányárat állapíthat meg, il­letve azokat megváltoztathat­ja. A kisiparos köteles ár­vetést készíteni a termékei árára és a szolgáltatási díjá­ra. Űj árvetést KELL készí­tenie, ha hatósági áremelést kezdeményez, hatósági irány­árnál magasabb árat kíván ér­vényesíteni vagy az árat a költ­ségek növekedése miatt legalább 5%-kal emelni kí­vánja. Nem kell árvetést készíteni, ha a) a terméknek, szolgálta­tásnak hatósági vagy ható­sági irányira van, és az ér­vényesített ár ennél nem magasabb, feltéve, hogy a minőség és az áralkalmazás feltételei azonosak; b) a szolgáltatás egységára nem haladhatja meg a 100,— Ft-ot. Két új autó­típus Az MKBT bővülő nemzetközi kapcsolatai n balesetmentes közlekedésért I Újsághír: együttműködési meg­állapodást kötött az Eszék te­rületi Közlekedésbiztonsági Ta­nács és a Baranya megyei KBT. — A jugoszláv autóvezetők nagyon temperamentumoson vezetnek Magyarországon. Ha­zájukban is? — ön finoman fogalmazott, ezt köszönöm — kezdi Mirko Bojanic, az Eszék területi KBT elnöke. — A mi vezetőink a hevességükön túl agresszívek is. Nem tartják be az előíráso­kat, nem törődnek a szabályok­kal. A magyar autóvezetők is gyorsan vezetnek, ám sokkal nagyobb becsben tartják a rá­juk vonatkozó szabályokat. Ezt a közúti viselkedést örömmel látnám viszont a mi vezetőink­nél is. — Mi az, amit szívesen át­adna nekünk? — Az óvodások, iskolások felkészítési mechanizmusát. Az öt—hat évesek már némi is­meretekkel rendelkeznek, amit aztán az elemi iskolában szak­irányú továbbképzéssel folyta­tunk. Az első osztálytól a nyol­cadikig tankönyvből tanulják a közlekedési ismereteket, min­den évben vizsgáznak, mint a többi tárgyibál. Az elemi is­kola végén sikeres vizsga ese­tén kézhez kapják a segédmo­torvezetői engedélyt. E téren átadnánk a tapasztalatainkat, persze tudjuk, KBT-szinten ez kevés. Továbblépni önöknél más szervek összefogásával le­het csak. Annyi azonban bizo­nyos, a gyorsan változó világ egy percnyi késedelmet sem tűr! — Magyarországon sok az ittas vezető, önöknél is? — Elkeserítő a sok baleset, amit ital hatása alatt követnek el autósaink. Azelőtt az ellen­őrzés a mi útjainkon nem volt mindennapos. Ma már szigo­rúan fellépünk az alkoholos ve­zetőkkel szemben. Elvesszük az engedélyt — ez a leghatáso­sabb. — A jövőben mi is ezt a módszert alkalmazzuk, mert a szép szó nem használ. A pénz- büntetés sem. Tapasztaltuk: könnyen kifizetik a négy—öt­ezret, csak a jogsi maradjon. A legbiztosabb: bevonni a ve­A közlekedési balesetek túl-' nyomó többsége ütközés kö­vetkezménye. Jármű ütközik járművel vagy a közlekedés egyéb résztvevőjével. Az ütkö­zés létrejöttéhez két tényező szükséges: az egyidejűség és az egyhelyűség. A megelőzés legfőbb célja ennek megaka­dályozása. Az egyidejűséget például elvileg kizárja a kritikus helyek forgalmát irányító lámparend­szer, az egyhelyűséget az au­tópályák. Ennek érdekében alakult ki a közlekedés jogi szabályozása is. Amíg azonban az előbbiek egyértelmű feladat elé állítják a vezetőket, addig a szabályzórendszer meglehe­tősen bonyolult, gyakorta túl­zott. A túlszabályozás pedig — a gyakorlat bizonyítja — nem csökkenti, hanem fokozza a balesetveszélyt. Csaknem minden úthálózat­ban, városban találhatók olyan pontok — úgynevezett baleset­gócok —, ahol az átlagosnál több baleset történik. Ilyen esetben is alapvető tévedés a hibát a járművezetőkben ke­resni, mert az az adott hely kialakításában vagy jelzőrend­szerében van. Fölöttébb fontos tehát, hogy a jogalkotó és a forgalom­szervező ugyanazt a képet lás­sa az íróasztala mellől, mint a vezető a volán mögül. Az, hogy ez a követelmény nem minden esetben teljesül, több okra vezethető vissza. Nem zetői engedélyeket — kapcso­lódott be a beszélgetésbe Gyí- mesi János rendőrőrnagy, a Baranya megyei KBT ügyveze­tő elnöke. — Ebben tehát a nézetek azonosak. Miben még? — Legfontosabb mindket­tőnknek, hogy javítsunk a bal­eseti mutatókon. Óriási szere­pet szánunk a balesetmegelőző munkának. — Úgy érzem, ez kevés. Elég ha csak az ön által ismertetett statisztikára utalok. Baranyá­ban a balesetek 65 százalékát a 0—5 éves engedéllyel ren­delkezők okozzák. Eszerint nincs megoldva a továbbkép­zés. — Való igaz, de ez nem csak a KBT feladata! Ebben a munkában illenék részt vállalni a többi, képzéssel; oktatással foglalkozó intézménynek is. El­sősorban a „B”-kategóriás ve­zetőknél gond ez. — Mit fektettek papírra, mi a megállapodás tartalma? — Elsősorban információ­utolsósorban ' a jog statikus szemléletére, valamint arra, hogy az ember, jármű, út bo­nyolult kapcsolatrendszerére vonatkozó kutatási eredmé­nyek csak lassan és nehézke­sen nyernek polgárjogot a gyakorlatban. Mindezek ellenére túlzás lenne azt állítani, hogy a je­lenlegi szabályzórendszer kép­telen a közlekedés rendkívüli dinamizmusához alkalmazkod­ni. Csupán figyelmeztet: a sza­bályok csak akkor lehetnek hatékonyak, ha az ember fi­zikai, pszichikai adottságaihoz igazodnak. Nézzünk erre egy gyakorlati példát. Az elsőbbségadás el­mulasztása sok baleset forrá­sa. A szakemberek gyanított- ták, hogy ebben az emberi hibán kívül más is szerepet játszhat — esetleg maga a jelzőrendszer. Ezért tábla he­lyett az út fölfestésével kísér­leteztek. Mégpedig úgy, hogy a harántsávok egymástól való távolságát egyre Csökkentet­ték. A kereszteződéshez köze­ledő vezetőben ez olyan érzést kelt, mintha túl gyorsan ha­ladna. Sebességét tehát mér­sékli. így az addig gyakori balesetek számát sikerült je­lentősen mérsékelni. Ugyan­csak egyértelműen jónak bizo­nyult a biztonsági övék. hasz­cseréről van szó, ami eddig elég hiányos volt. A jövőben kölcsönösen tájékoztatjuk egy­mást az esetleges szabályvál­tozásokról, az úthelyzetről, a lehetséges baleseti veszélyfor­rásokról. Vagyis az oda, illetve a hozzánk látogató turisták a határátkelőhelyen minden szük­séges információt, ismeretet ímegtopnalk. Ez is mór ©lőréié, pés. Ezenkívül széles körű pro­pagandamunkát fejtünk ki az idős és gyermekkorú gyalogo­sok védelme érdekében. Vál­laltuk, hogy tájékoztatjuk egy­mást a legújabb nevelési mód­szerekről és az oktató eszközö­ket, szemléltető anyagokat rendszeresen cserélgetjük. És ami nagyon lényeges: oda- vissza alapon határozottan fel­lépünk az ittas vezetők ellen. Gyakrabban alkalmazzuk az alkoholszondás ellenőrzéseket! — Meddig érvényes az egyezmény? — Visszavonásig bármely fél részéről. (Müller) nálatának előírása. Ezzel az autóban ülők 50 százalékos valószínűséggel élhetnek túl, halálos vagy súlyos sérülés nélkül egy ütközéses balese­tet. És ez igen nagy eredmény. Kocsiátvételi sorszámok Trabant Limousine (Budapest) 25 272 Trabant Limousine (Gyűr) 10 806 Trabant Lim. Spec. (B.-pest) 37 212 Trabant Lim. Spec. (Győr) 20 143 Trabant Limousine Hycomat 9 743 Trabant Combi (Budapest) 5 939 Trabant Combi (Gyűr) 1 800 Wartburg Limousine 18 990 Wartburg de Luxe 28 713 Wartburg de Luxe tolótetős fi 529 Wartburg Limousine tolótetős 4 906 Wartburg Tourist , 10 290 Skoda 105 S (Budapest) 630 Skoda 105 S (Győr) 593 Skoda 105 S (Debrecen) 4 544 Skoda 120 L (Budapest) 511 Skoda 120 L (Debrecen) 306 Skoda 120 L (Győr) 615 Polski Fiat 1500 617 Polski Fiat 126 26 345 Zaporozsec 30 570 Lada 1200 (Budapest) 3 006 Lada 1200 (Debrecen) 2 700 Lada Combi 16 404 Lada 1300 (Budapest) 2 829 Lada 1300 (Debrecen) 2 244 Lada 1500 (Budapestj 1 775 Lada 1500 (Debrecen) 2 642 Lada 1600 (Budapest) 5 876 Lada 1600 (Debrecen) 2 220 Dacia (Budapest) 3 124 Dacia (Debrecen) 1 041 Moszkvics 2140 9 265 Togliattiban a Volga-parti autógyár szakemberei már ja­vában dolgoznak egy teljesen új konstrukció, a Lada—2107 típusú gépkocsi kialakításán. Nyilvánvaló, eltelik néhány év, míg ez az újdonság bemuta­tásra, majd sorozatgyártásra kerül. Néhány meglepetést azonban még addig is tartogat a szovjet autóipar. A folyamatos gyártásra ké­szen álló Lada—2105 típus ez­úttal nem az alaptípus és a későbbi 1500 és 1600 köbcentis változatok „összeházasítása" lévén született, hanem sok egyéni jellenvonása is van. E típusnál már nem lesz fellelhe­tő a jól ismert „Zsiga-beteg- ség", a vezérműlánc gyakori meglazulása és csattogása, ugyanis fogazott vezérműszíj létesít kapcsolatot a főtengely és a vezérműtengely között. Új, az eddiginél tökéletesebb karburátort terveztek a Lada— 2105 1300 köbcentiméteres mo­torja számára és megbízhatóbb gyújtási rendszert alkalmaztak. Ezzel magyarázható, hogy az új típus téli hidegben, városi közlekedésben mért átlagfo­gyasztása 93-as oktánszámú benzinből 9,5—10,0 liter között van száz kilométeren. Egy má- sSik panaszt is C'rvoso<ltalk clldkor, amikor ezen a típuson már automatikussá tették a hátsó fékek beállítását. A Lada—2105 utastere job­ban hangszigetelt az elődöké­nél, így már nem lehet panasz az erős motorzajra. A kagyló- szerűen mélyített ülések és az ajtókon levő könyöktámaszok fokozott kényelmet nyújtanak mind a vezető, mind az utasak számára. Az is a kényelmet szolgálja, hogy a külső vissza­pillantó tükör beállításához a vezetőnek nem szükséges az első ajtó ablakát leeresztenie, elegendő egy belső kart a megfelelő helyzetbe állítania. Az első ajtókon egyébként megszűntek a kis háromszögle­tű „elefántfülek”, a teljes ab­lak leereszthető. A fűtő-hűtő nyílások itt most nem középen találhatók, hanem az eddigi­nél könnyedebb vonalvezetésű műszerfal és a kesztyűtartó mellett, kétoldalt. Szabályoz­ható erősségű fűtést kapott <1 hátsó ablak, a négyszögletes formájú fényszórókat pedig be­lülről működésbe hozható le- mosó-karokkal látták el. A hát­só lámpatömb formája igen emlékeztet az 1600-as modellő­re. Ezenkívül már csak a be­épített vészvillogó-rendszer és a fémbe ágyazott gumiszalag­ból álló első és hátsó ütközők számítanak újdonságnak a Lada—2105-ön. A konstruktőrök alaposan „megújították” a Zaporozsec autót is. Süllyesztetten elhelye­zett reflektoraival a Zaz—968— M elölnézetben a Skoda S— 100-as típusra emlékeztet. Két­oldalt eltűntek róla a régebbi típusokra olyannyira jellemző „füleik”. A ibofcsz elrendezésű farmotor léghűtését most a hátsó karosszériaelemben levő szabályozható nyílások biztosít­ják. Javították a kocsi hangszi­getelését, így az eddig zava­róan erős motorhangot „szám- űtzék” az utastérből. A cso­magtartóban eddig sok helyet elfoglaló pótkereket a farmo­tor -mellett helyezték el. Háromféle változatban — 30, 40 és 50 lóerő teljesítményű motorral — készül a Zaz—968 —M, amelynek fűtését egy tö­kéletesített kivitelű benzines fűtőberendezéssel oldották meg. Ez mínusz 20—30 C-fok- nál is kellemes meleget bizto­sít az utastérben. Az ablakok befagyását újfajta páramente­sítőkkel akadályozzák meg az új típuson. A Zaporozsec kocsiknak ma már automata tengelylkapcsolós változatuk is van, amit a kéz- és lábrokkantak részére konst­ruáltak. Az egy lábbal és egy kézzel, valamint csak kézzel kezelhető elektromos vezérlésű tengelykapcsoló működtetése a sebességváltó karra szerelt mikrokapcsoló segítségével tör­ténik. A tavaszi BNV egyik újdonsága az osztrák Siems és Klein- cég gépkocsimotor-tesztje Fotó: Proksza László Nagyító alatt: a biztonság (2. Kudarcok és eredmények

Next

/
Oldalképek
Tartalom