Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)

1980-05-18 / 135. szám

1980. MÁJUS 18. GAZDASÁGPOLITIKA DN HÉTVÉGE 3. reform a szakmunkásképzésben A Dunántúli napló MEGKÉRDEZTEf Milyen szakemberekre lesz szükség az ezredfordulón? Beszélgetés Bagics Lajossal, a MüM osztályvezetőjével Évente mintegy 120 tanuló vett részt gépi forgácsoló alapképzésben az 500-as Ipari Szak­munkásképző Intézet tanműhelyében A KSH Baranya megyei igazgatóságának jelentése 1980 első negyedévéről Szeptember 1.: Már a 2000. esztendő köve­telményeinek megfelelő szak­munkásképzés kezdődik szep­tember elsején hazánk vala­mennyi szakmunkásképzőjé­ben. A munkaerő rugalmas al­kalmazkodási képessége, adott esetekben az újabb feladatok­ra való átállíthatósága mind fontosabb követelménnyé vál­tak. Ezt követelik az új techni­kák, technológiák is. A szak­munkásképzésnek erre kell fel­készítenie a fiatal munkásokat. Erről, vagyis a szakmunkás- képzés reformjáról beszélget­tünk Bagics Lajossal, a Mun­kaügyi Minisztérium osztályve­zetőjével, aki részt vett a re­form kidolgozásában. — ön szerint az elkövet­kező évtizedben, amikor a munkahelyek, munkaalkal­mak, foglalkozások szerkeze­te változik, milyen képzettsé­gű szakembereket igényel népgazdaságunk? — Feltétlenül olyan szak­munkásokat, akik a változó foglalkozási szerkezet mellett is megtalálják a szakmai pro­filnak megfelelő munkát. A most bevezetésre kerülő re­formnak ez a célja. Vagyis a szakmunkásképző iskoláknak és a vállalatoknak együttesen úgy kell felkészíteniük a ma tanu­lóit, hogy megszerzett tudásuk hosszabb távra is jó alap le­gyen a szakértelemhez, továb­bá ahhoz, hogy ésszerű szak­mai keretek között mind több területen foglalkoztathatók le­gyenek, munkakört válthassa­nak, és kifejlődjön rugalmas alkalmazkodó képességük. Olyan szakképzettség kell te. hát, amely nagyobb mobilitást, illetve átállást enged meg, mint ami a korábbiak szerint lehetséges volt. — Ennek az igénynek biz­tosítása érdekében milyen alapvető változások várha­tók a szakmunkásképzésben? — Természetesen nem aka­runk mindent megváltoztatni, hanem az oktatás tartalmában, a képzés minőségében kívá­nunk továbblépni az elmúlt tíz év alatt kitaposott úton. Átfogó reformot ugyanis tíz évvel ez­előtt hajtottunk végre, amely bevált. Az oktatás szakmai alapjainak szélesítését első­sorban a szakosítás változtatá­sával tesszük' lehetővé. A ro­kon szakmákból integrálással, nagyobb egységű, úgynevezett alapszakmákat képeztünk, így az alapszakmák száma a ko­rábbi huszonkettővel szemben harminchat lett, s a tanulók kétharmada ezeket fogja tanul­ni. További változás, hogy hét szakma oktatását teljesen be­szüntetjük (pl. címfestő, késes stb.), 25 szakma oktatását pe­dig az eddigi két-hároméves iskolai képzés helyett hat—ti­zenkét hónapos időtartamú vál­lalati tanfolyami képzésre utal­tuk. Végül is az oktatott szak­mák száma 190 helyett 128 lesz. — Ezenkívül új tantárgyak bevezetése is módosítja az ok­tatás tartalmát. Ezek: irányí­tás-technika, ipari elektronika, elektronika, mechanika, műsze­rek és mérések. Ezen túlme­ően a hagyományos tantár­gyak tananyagai is korszerűsí­tésre kerültek. A szakmai ok­tatást érintő változások meg­valósítása mellett természete­sen törekedni kell a közismere­ti tantárgyak minőségi szintjé­nek emelésére. Hiszen az álta­lános műveltség befolyást gya­korol a szakmai műveltségre is. — Az új reform végrehaj­tásához bizonyára nagyon sok tárgyi feltételre lesz szükség, és az oktatók fel- készültségében és munkájá­ban is alapvető változásokat követelnek. — A képzés személyi feltéte­lei egyértelműen javultak az el­múlt években. Egy évtized alatt 40 százalékkal nőtt a szakmun­kásképzésben dolgozó főhiva­tású tanárok száma. A közis­mereti tantárgyakat oktató pe­dagógusok között nincs képe­sítés nélküli, továbbá 54 szá­zalékról 84 százalékra nőtt azon szakoktatók aránya, akik a szakmunkás-képesítés mel­lett érettségivel és pedagógiai szaktanfolyami végzettséggel is rendelkeznek. — Ugyanakkor a tárgyi fel­tételek nem érik el a kívánt mértéket. Bár az elmúlt tíz év alatt felépült az országban ösz- szesen 650 tanterem, 70 torna­terem, 11 500 diákotthoni férő­hely, és 4300 iskolai tanműhe­lyi munkahely. Ez az országos adat ugyan szépnek tűnik, mégis azt mondhatjuk, hogy a szakmunkásképzés színvona­lának növelésére tervezett be­ruházások nem valósultak meg. Különösen jelentős a lemara­dás a megfelelő számú és szín­vonalú iskolai tanműhelyek lé­tesítésére. (Egy központi kimu­tatás szerint Baranya is jelen­tősen lemaradt éttéren ...) Ezek mielőbbi megteremtése a megyei tanácsok feladata. Természetesen a vállalatok so­kat tehetnek e téren, megfele­lő vállalati tanműhelyek léte­sítésével — nagyon sok helyen nincs is e téren probléma — ám a vállalati tanműhelyek számának növekedése sem menti fel a megyéket a további iskolai tanműhelyek létesítésé­nek feladata alól. — Nemcsak a gyakorlati oktatáshoz elengedhetetlen tanműhelyekre gondoltam, hanem az új tanterv szerinti elméleti oktatás tárgyi felté­teleire is. Hadd említsek egy konkrét példát, önök, a mű­szerek és mérések című tan­tárgyat, amely eddig a gya­korlati oktatás tantervében szerepelt és csak két szakma keretében évi 57 árában ok­tatták, szeptember 1-től 15 szakmában oktatják és az el­méleti oktatás kereteibe he­lyezték. Ezzel az óraszám is igen jelentősen megnő. Eh­hez pedig jól felszerelt mé­rőtermekre van szükség. Pé­csett például eddig e tan­tárgy oktatásához a DE­DASZ Vállalat nyújtott se­gítséget, mérőtermet rende­zett be a tanulóknak. Ám most, a megnövekedett óra­szám és szakmák miatt gon­dot fog jelenteni az oktatá­sa. — A pécsiek még szeren­csésnek is mondhatják magu­kat, sok helyütt még ilyen le­hetőségekkel sem rendelkez­nek. Mert ha nehezen is, de forgószínpadszerűen megold­hatják majd e tantárgy oktatá­sát. Természetesen szükséges az iskolai mérőtermek létesíté­se, és ehhez a jövőben az is­koláknak központilag segítsé­get nyújtunk. Tisztában voltunk azzal, hogy a tárgyi feltételek nem mindenütt adottak. Azon­ban az új, korszerű, a fejlődő gazdasági életünk igénye sze­rinti szakmunkásképzés beve­zetése szükségszerűvé vált, nem várhattunk addig, míg minde­nütt megteremtődik az optimá­lis helyzet. Az új képzési forma legalább sürgeti a feltételek megteremtésének folyamatát. — Az előbbiekben szó volt a vállalatok feladatáról. Va­lóban, a képzési reform si­kere nagymértékben függ az ő segitőkészségüktől. Emlí­tette, hogy e téren nincs is probléma. Azonban a közel­múltban beszélgettem az egyik pécsi szakmunkásképző igazgatójával, aki panaszol­ta, hogy nem mindegyik vál­lalat hajlandó az iskola ér­dekeit figyelembe venni és nem minden esetben bizto­sítja az oktatás számára a megfelelő feltételeket... — Nem tudom elképzelni, hogy egy vállalat ne tegyen meg mindent a szakmunkások oktatásáért, hiszen ez a saját érdeke is. Az a véleményem, ahol nem biztosítják a tanulók számára a kellő feltételeket, azok kezéből ki kell venni a szakmunkásképzés lehetőségét. — Nem éppen a szakmun­kásképzés reformjával, de mindenképp a szakmunkás- képzés eredményességével függ össze az is, hogy nincs megoldva az iskolai tanmű­helyek berendezéseinek kar­bantartása. —1 Valóban, amíg ezt köz­pontilag intézték, jobban ment, mint így megyékre, illetve is­kolákra tagolva. Mégis sok he­lyen megoldást találtak, még­pedig több megye közösen te­remti meg a feltételeket úgy, hogy egy iskolát Vagy egy me­gyét jelölnek ki a feladat el­végzésére. Például: Győr-Sop- ron megye Komárom és Vas megye iskolai tanműhelyeinek karbantartását is vállalta, s ugyanígy Borsod megye He­ves és Szabolcs megyével kooperál. Ezt a többi megyé­nek, így Baranyának és a dél­dunántúli régiónak is követen­dő példaként lehetne tekinteni. — Mint minden reformra, erre is vonatkozik, csak any- nyit ér, amennyit megvalósí­tanak belőle. Mint a reform egyik megfogalmazójától azt kérdem: bízik e ön ennek megvalósulásában ? — A követelmények teljesít­hetők annak ellenére, hogy a feltételek nincsenek optimális szinten. Ugyanazt mondjuk, amit tíz évvel ezelőtt, az akko­ri korszerűsítés indításakor: alapvetőnek tartjuk a végre­hajtáshoz, hogy az ismertetett feladat- és összefüggésrend­szert, mindenki, akire tartozik, megismerje, megértse és elfo­gadja, hogy utána küzdhessen megvalósításáért. Legfőképpen ugyanis az emberi magatartás­tól és munkától függenek az eredmények. Sarok Zsuzsa (Folytatás az 1. oldalról) kentése és kedvezőbb áruszer­kezet révén jövedelmezővé te. gyék gazdálkodásúikat. 1980 tavaszán 135 ezer hek­tár várt elvetésre, e terület több mint 60 száza fókába 'ku­korica kerül. A többi tavaszi ve­tésű növény közül számotte­vően csökkent a takaimánybor- só, a zab, a szója és a cukor­répa területe. Jelentősen növel­ték a gazdaságok napraforgó, területüket. A gazdaságok gépberuházási tevékenysége visszaesett. Ez részben a tavalyi kedvezőtlen eredményeikkel összefüggő fej­lesztési aiapcsökkenésnek, rész­ben pedig a gazdaságok — árváltozások miatti — várakozó magatartásának következmé­nye. Március 31 -én a megyében 99 ezer szarvasmarha és 471 ezer sertés volt. A szarvasmar­hák száma 3 ezerrel kevesébb, a sertéseké 15 ezerrel több miint egy éve, az anyaállomáiny mindkét állatfajnál meghalad­ja a tavaly márciusit. 1980 I. negyedévében a vá- góma'rha-értékesítés a tavalyi szinten maradt, vágósertésből viszont 'közel 13 százalékos nö­vekedés jelentkezett. Kedvező a javuló külpiaci 'lehetőségű vá­góbaromfi felvásárlásának 32 százalékos növekedése, és a jobb belső ellátást biztosítja a tei értékesítésének 8 százalékos bővülése. A termelőszövetkeze­tek a tagoktól változatlanul je­lentős volumenű vágóállatot és állati terméket vásárolnak fel, ami azért figyelemre méltó, mert pl. a megye összes vágó- ma'rba- és vágósertés-értékesí. tréséből a 30—40 százalékos kis­üzemi hányad nem nélkülözhe­tő árutömeget jelent. Beruházások A Baranya megyében telje­sített beruházásokra az első ne­gyedév folyamán 663 millió Fí- ot folyósítottak, 16 százalékkal kevesebbet, mint 1979 I. ne­gyedévében. Megyénkben tehát — az országoshoz hasonlóan — mérséklődött a beruházási te­vékenység. Az állami és a vál­lalati döntési körben, Hl. ezek valamennyi kategóriájában egyaránt csökkent o 'beruházási kifizetések összege. Az ötödik ötéves terv erede­tileg is mérséklődő beruházási tevékenységet irányzott elő az anyagi ágaikban 1980-ra, A ko­rábban előirányzottnál azonban ez idén kisebbek a célcsopor­tos állami lakásépítési lehető­ségek. Ennek ellenére Pécsett is, a megye egészében is ösz- szesen a tervezettnél több la­kás épülhet fel 1980-ban (és ezzel együtt az ötödik ötéves terv időszakéiban). A lakosság jövedelmei A lakosság 1980. I. negyed­évi jövedelmi helyzetében még a múlt évi ár- és jövedelem in­tézkedések hatása érvényesült elsősorban. A namimálbevételék a múlt évit lényegesen megha­ladóan nőtték, és a forrás sze­rinti megoszlásuk is módosult. Az összes készpénzbevételek 10 százalékkal haladták meg a ta. valyit, ezen belül a ibér- és bér­jellegű bevételek 3 százalékkal, o mezőgazdasági munkából származó bevételek 12 száza­lékkal nőttek. A jövedelemki­egészítést is magába foglaló társad alombiztosítá si bevételek 85 százalékkal nagyobb össze­get tettek ki, mint 1979 I. ne­gyedévében. A megye anyagi ágazatai­ban foglalkoztatottak száimá. nak 2 százalékos csökkenése mellett a fizikai dolgozók I. ne­gyedévi ótlag'bére mintegy 5 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. Az ipari munkások 1980. I. negyedévi ótlag'bére 3844 Ft volt, 4,7 szá­zalékkal több a tavalyinál. A megye 'lakosságának taka­rékbetét-állománya az I. ne­gyedév végén 5,3 milliárd Ft-ot tett ki, így 6 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Az 1980. évi megtakarítás ösz- szege kétharmada volt az 1979. I. negyedévinek. A lakossági hi­telállomány 18 százalékkal nőtt, ebben döntő szerepe a még múlt évben folyósított hosszú- lejáratú hiteleknek volt. Az áru. vásárlási kölcsönök téteíszámo lényegesen kevesébb volt,-mint­egy évvel korábban, az egy igénylésre jutó átlagösszeg azonban emelkedett. Fokozó­dott a személyi hitelek iránti igény, míg a mezőgazdasági termelési hitelek és a szolgál­tatási hitelek kereslete elma­radt a tavalyitól. Kereskedelmi forgalom A kiskereskedelmi árszínvo­nal az I. negyedévben 12 szá­zalékkal magasabb volt, mint a múlt év azonos időszakában. A bolti élelmiszerek ára 14,6 százalékkal, a ruházati cikkeké 7,5 százalékkal, a vegyes ipar­cikkeké 12,2 százalékkol ha­ladta meg az 1979. I. negyed­évit. A vendéglátás átlagosan 11 százalékkal drágult. Az idényjellegű élelmiszercikkek ár­színvonala a múlt évinél kisebb árukínálattal összefüggően ugyancsak magasabb volt a ta­valyinál. A megye kiskereskedelmi for­galma meghaladta a 3 mil­liárd forintot, cmi az egy évvel korábbinál — összehasonlítható áron — 0,2 százalékkal kisebb. A bolti élelmiszerek forgalma 2,7 százalékkal nőtt, viszont 1,9 százalékkal kevesebb ruházati cikket és 1,2 százalékkal keve­sebb vegyes iparcikket vásárolt a lakosság az 1979 I. negyed­évéhez képest. Az alapvető fontosságú cik­kekből — főként élelmiszerek­ből — biztosította a kereskede­lem az ellátást, a mennyiségi és választéki hiány főként a tar­tós cikkeknél okozott folyamato­san gondot. A fontosabb bolti élelmiszer- cikkek mennyiségi forgalma (tej, sajt, kenyér, baromfi, tojás, sza­lámifélék) a múlt évi szint kö­rüli volt, nyershúsból még min­dig kevesebb fogyott, mint egy évvel korában. Jóval több gyorsfagyasztott főzele'k. félké'z étel és félkész hús került viszont a fogyasztókhoz. Az I. negyedév során a ru­házati ci kik -ik iá ru sító sok sze rény eredménnyel jártak, a múlt évi­nél 40 százalékkal kisebb for­galmat hoztak. A vegyes ipar­cikkek döntő többségéből visz- szoesett a mennyiségi forgalom (30 százaléknál nagyobb mér­tékben porszívóból, hűtőszek­rényekből, gáztűzhelyből, mag­netofonból, lemezjátszóból, var­rógépekből, gyerekkocsiból), de 20 százalékot meghaladóan csökkent a rádiók és televíziók vásárlása is. Kevesebb új sze­mélygépkocsi került a megyé­be: a múlt évi 1797 db-bol szemben 1196 db. Az ellátás szempontjából ja­vulást hozott az új pécsi vásár- csarnok és a hozzá kapcsolódó bolti egységek, továbbá a Me- csek-nyugati területen egy kis XBC-áruház üzembe helyezése. A betegállományban levők arányának csökkenése 1980 el­ső negyedévében folytatódott és 6,2 százalékot tett ki, az elő­ző év azonos időszakában mért 6,4 százalékkal szemben. A csökkenés a megye gazdasági ágazatainak többségében meg­figyelhető. A negyedév során összesen 749 üzemi boleset történt, 22 százalékkal (szám szerint 103- mal) kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A sze- mélysérüléses közúti közlékedési 'balesetek száma 131 volt, 2 százalékkol több, mint 1979 I. negyedévéiben. ®

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom