Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)

1980-05-12 / 129. szám

Kovács Kati hangja

Néhány napja jött a hivatalos közlemény: Kovács Kati táncdalénekesnö SZOT-dijat kapott. Festők, írók, tudósok, a kulturális élet sokféle kiválóságának sorába oda került tehát egy táncdaléne- kesnő is. Az újságírógyakor- lat ilyenkor azt mondja, hogy interjút kell kérni a művésznőtől: hogy jutott el idáig, mi a véleménye erről-arról a világ, az emberi lét dolgai közül, továbbá, hogy milyen tervei vannak. Csakhogy Kovács Katiról ezt már mindenki tudja, mert Kovács Katit milliónyian ismerik, hallgatják, elolvassák a róla, veie készült riportokat. Kovács Kati tehát nem mondhat

újat. Ne vele — róla beszéljünk tehát, mert róla interjú nélkül is lehet beszélni.

Elsőül Kovács Kati hangjáról. Ez a nyers erejű, szép, szomorkás hang millió hallgató belső feszültségét, fájdalmát visszhangozza és vezeti le. Ha Lukács György mindennapiság-elméletét elfogadjuk, akkor a mindennapok emberének életéből ível ki az érzelmi töltésű művészet. hogy éltető, egyensúlyozó küldetéssel íveljen majd vissza oda. Vakmerőség Lukács Györgyről beszélni egy táncdalénekesnö kitüntetésének ürügyén?! Nem vakmerőség, hanem a lukácsi szellem igazolása. Hiszen a

táncdal ének-zenei értékrendje a legegyszerűbb, közérthető, fülbemászó, a mindennapok emberére, a nagy tömegekre kell vele leggyorsabban hatni. És lehet is vele hctni azokra, akik mindennapi füllel hallgatják a dalt, zenét és így keresik önkifejezésüket. A táncdal világában is esztétikai igazság: az érzelmi átélés minden embernek sajátja, de a kifejezése csak a .művészé.

A táncdalénekes hangja persze nem oratóriumhoz való. De a tömegek érzésvilága nem is oratóriumot igényel. Hangot. Szépet. Tisztán intonált, érzelemdús hangot, De még ettől sem

lesz senki sem milliók kedvence. A hanghoz egyéniség kell, arc, szempár, előadói stílus. Valami kivételes vonzóerő, ami egyensúlyban van a művészi egyéniség minden vonásával. Kovács Kati ilyen egyéniség; hangja mellé mindig odaáll a robbané- konysága, lappangó fájdalma, egyedülálló kovócska- tis megjelenése. Olyannyira, hogy Mészáros Márta—Jan- csó Miklós-filmek sajátos alakjai is váltak már belőle. Kovács Kati hangja, egyénisége milliók önkifejezését bontja ki. A midennapok hangulataiban, a táncdalénekes kíséretével. A mindennapok — ez Kovács Kati birodalma. Itt uralkodik, — szépen.

Földessy Dénes

Százéves pécsi viccek

Max Heilinger Fünfkirchen

Vidéken eisőként Pécsett

Anyósok könyve

Érdekes kor. és stílustörténeti kiadványról számol be Ráth. Végh István A könyv komédiája című munkájában. A maga nemében páratlan gyűjtemény első kiadása száz évvel ezelőtt jelent meg az alábbi címmel:

„Anyósok könyve. Beszélykék, adomák, ötletek, bölcs mondások, gondolatok, hasznos tudnivalók, jó tanácsok. átkok és szit- kozódások, kérdések és feleletek, csalánok, bolondgombák, csipkedések, frissítők, kedélyes- kedések. nyájaskodások, eszme- töredékek, papirszeletek, apró szegek, forgácsok, szilánkok. sziporkák, röppentyűk, kartácsok, bombák, torpedók, apróságok, egyvelegek, vegyesek, különfélék .., s több efféle csattanós, valódi velős és villamos szellemszikrák választékos és változatos vegyüléke, s szemenszedett szépszámú viccek szivderitésére szánt gyűjteménye. Irta, nyírta, összeállította, gyűjtötte, fogalmazta, szerkeztelte, ollóza, másolta, kapta, kérte, rendelte, vette, szedte, csente, lopta. találta, ki- fundálta, elleste; szóval teljesen egésszé gyártotta s a t. közönség gyönyörködtetésére kiadta Sirisaka Andor Pécsett, 1888- ban."

A mai ízlés nem tűri a sálion, gos címeket, akkor azonban nagy sikert aratott o könyv címlapján szétpukkanó humorsrapnel. A pécsi szerző éveken át gyűjtötte orz anyagot, történetileg is feldolgozva, rajzokkal is illusztrálva adta közre a 456 humoros írást. A pécsi Taizs József nyomdájából kikerült gyűjtemény számos kiadást ért meg, ám címlapja — az ízlés változásával később szolidabbá vált, eltűnt a rémségzuhatag. Pécsi magángyűjteményben található a szerző aláírásával hitelesített, saját példánya, amely 1900-ban jelent meg.

M onoszkópvadászok

Furcsa vadószszenvedélynek hódolnak immár egyre többen Pécsett is: egy-egy távoli tv- állomás monoszkópját igyekeznek képernyő-, illetve lencsevégre kapni.

Budapesten, az angyalföldi József Attila Művelődési Házban már régebb óta működik a DX, azaz a monoszkópvadászok klubja. Most Pécsett néhány lelkes amatőr igyekszik meghódítani az ionoszférát, hogy nálunk soha nem látott távoli televízióadások nézői lehessenek, különféle furfangos antennák és erősítők segítségével. A jelenleg alig tizenöt alapítótaggal rendelkező társaság szervezett klubba tömörülve szeretné Baranya székhelyén is maga köré tömöríteni az érdeklődőket. Ma- délután 5 órakor gyűlnek össze a mecseki TIT Planetáriumban, hogy megbeszéljék a további tennivalókat. A középiskolás Herendi

László már egészen szép, ritka trófeákat mondhat magáénak. Televíziójának képernyőjén megjelent monoszkóp — a DX szabályai szerint le is fényképezte - Jordániából, Svédországból, egy madridi tv-társa- ságtól és Dániából is — hogy csak a legtávolabbi adókat említsük.

Zimmernmann Ferenc, a Pécsi Postaigazgatóság műszerésze Graz I és ll-es adását fogta, de elcsípte a legdélibb jugoszláv adó, Koper monoszkópját is. Ö mondta későbbi terveikről :

— Ha egy klub keretében ösz- szefogunk, könnyebben megoldódik régi problémánk, az alkatrészhiány, együttműködve a budapesti DX-esekkel, talán nemsokára valóro válhat régi álmunk is, hogy közvetlenül vettessük a műholdakról sugárzott adásokat.

K. Gy.

19. századi zenész fuvolája, a régi Pécsi Dalárda hatalmas anyaga, Beethoven hajfürtje és Liszt zongorája (amely ugyan nem a múzeum tulajdona, bár Pécsen van).

Pécs gazdag »kulturális múltjának talán a legfontosabb alkotóeleme a zenei élet volt. Az irodalmi élet igazán csak ebben a században pezsdült meg. A lakosság jelentős részét németék alkották, a németségnek pedig kiváló zenészei voltak. A város számos dalárdájával, előadóművészével, magas színvonalú zenei kultúrájával nem egy időszakban az ország zenei életének egyik központja volt. Ezért a múzeum azt tervezi, hogy Pécs zenei múltjának egy állandó kiállítást szentel, ahol az Angster orgonagyártól oz említett tárgyakon, anyagokon túl a 'közelmúltig kísérhetné figyelemmel a látogató a város zenei életénék fejlődését.

Ezen a kiállításon mutatnák be a jó állapotban levő múlt századi zongorát is, amely a jelenlegi ismeretek szerint oz egyetlen Pécsett készült zongora.

B. K.

Ami az anyósvicceket illeti, a műfaj mondhatni egyidős a há. zasság intézményével. Sirisaka Aladár Seneca és mások mellett Cicerótól is idéz: aki szerint ,, . . .sok szerencsétlenség van, amellyel a halhatatlan istenek a halandó embereket meglátogatják. de én, ami engem illet, apáink véleménye szerint az anyóst mindenek fölötti szerencsétlenségnek tartom.” Hírt ad a könyv az anyósok állítólagos kongresszusáról, amit a budai hegyek elrejtett zugában, éjnek éjén, titokban tartottak, s ahol nyolc pontból álló határozatot hoztak. (Pl. A házassági kettős könyvviteliben a vő a tartozik, az anyósa a követel rovatot vezeti.)

Az élcek, viccek főszereplői a polgári családok tagjai, elsősor. ban az anyóstól szenvedő, részeges. a hozományt elkártyózó férj, s o családi intimitásokat kifecsegő cselédlányok.

A mai olvasó már aligha élvezné a dogályos stílusú, helyenként morbid humort. Mutatóban hadd idézzünk néhányat a humorforgácsok közül:

„Az anyós csak egyszer mond igent: amikor a lánya kezét megkérik."

„Családi kép: Gyerekek! Ma délután szabad mentül nagyobb lármát csapni. Az anyósom, a nagyanyátok jön látogatóba!"

„ön megmentette az életemet, mivel hálálhatom meg?

— Vegye nőül az anyósomat és utazzék el vele minél mesz- szebbre ..."

„Ha a vő haragszik, mérgében gyakran nem talál szavakat; az anyósnál ez sose fordul elő."

„Figyelmeztetnem kell téged, édes Adolár, hogy hozományom nincsen. de a mama hozzánk jönne lakni. Nem baj?

— Nem. Legfeljebb nem foglak elvenni feleségül."

□Hétfői

Előkerült az egyetlen Pécsett készült zongora

A város zenei múltja állandó kiállítást érdemel

Jókora szögletes test sötétlik a Janus Pannonius Múzeum helytörténeti és munkásmozgalom-történeti osztályának egyik irodájában. Egy zongora, amit a múzeum az elmúlt hónaiban szerzett meg, hogy eddig is igen értékes zenei gyűjteményét gyarapítsa vele. Amit lehet, máris megállapítottak róla. Legfőbb értéke, hogy jelenleg az egyetlen Pécsett készített zongora, amiről tudunk.

Csáki Klára restaurátor szerint a billentyűzet csontból készült. A fölötte levő szép bie- dermayer intarzia berakás közepén ez olvasható: Max (imi- tian): Heilinger Fünfkiirchen.

Bezerédy Győző osztályvezető tájékoztatása szerint a zongora az 1850-es, 60-as években

készülhetett. Ezt a levéltár is igazolta, ahol előkerült egy 1854-bő! származó adat, amely erre az eddig ismeretlen mesterre vonatkozik. Az iraton ez áll: Maximilian Heilinger kla- viermacher, azaz zongorakészítő. Egyelőre nem tudnak többet róla. Elképzelhető, hogy több zongorát is készített.

A fatökés hangszer az elmúlt hónap fontos múzeumi szerzeményének tekinthető azért is, mert eredendően új színt jelent a múzeum eddigi zenei gyűjteményében, amelynek olyan darabjai vannak, mint Amtmann Prosper, a nagy

Már Cicero is foglalkozott a témával Royéskongresszus a budai begyekben?

KamaszBSZtály a Gyermekkórházban

A szervi panaszok sok esetben idegi, lelki problémát takarnak

Jelenleg csak 14 éves korig

Van egy „fehér folt" a gyermekegészségügyi ellátásban. A már nem gyerek, de még nem felnőtt tizennégy-tizennyolc éves fiatalokról van szó. A kamaszkor biológiai változásai, a gyermek számára merőben új élettani sajátosságok a megelőzésben, a gyógyításban és nem utolsó sorban a nevelésben is speciális módszereket követelnek. Az országban elsők között — Budapestet nem számítva — Baranyában tettek lépéseket a fehér folt fokozatos felszámolására.

E cél érdekében egy évvel ezelőtt hozták létre a pécsi Gyermekkórház II. számú belgyógyászati osztályát, amelyet ha nem is hivalatosan, kamaszosztálynak nevezhetünk. Dr. Já- ni Lajos, a kórház igazgatóhelyettese, az osztály főorvosa így vázolta röviden feladataikat:

— A mi munkánk szervesen beleépül a megye iskolaegészségügyi rendszerébe. Ez természetesen Pécs kivételével értendő, ahol jól szervezett, országosan is elismert az iskolaorvosi ellátás, amelynek hátterét a Gyermekklinika biztosítja. A Gyermekkórház, ezen belül is az osztályunk feladatai közé tartozik, hogy az eddig kevésbé jól ellátott megyei területek részére az iskolaorvosi hálózat keretében biztosítsa a gyermek és serdülő korosztály részére a fekvőbeteg-ellátás hátterét. Jellemző adat például, hogy az osztályra kerülő betegek több mint 50 százalékát az iskolaorvosi szűrő- és gondozói munka emelt ki és küldte hozzánk betegsége tisztázása céljából.

Természetesen nemcsak orvosi tevékenység ez, hiszen feltétlenül szükség van emellett a KÖJÁL gyermek- és ifjúságvédelmi osztályával, a pedagógusokkal és nem utolsó sorban a szülőkkel való együttműködésre. Hogy ennek milyen jelentősége van, éppen a pubertás idején, arra figyelemre méltó bizonyítékokkal szolgál a kórházi gyakorlat.

— Általában szervi panaszokkal kerülnek hozzánk ezek a gyerekek — mondta Jáni főorvos. — A leggyakoribb tünetek: fejfájás, hasfájás, meglepően sok a magas vérnyomás és előfordul gyomor-, illetve nyom- bélfekély is. A vizsgálatok során azonban kiderül, hogy az estek nagy részénél a szervi tünetek neurotikus okokra vezethetők vissza. Az ebben a korban amúgy is érzékeny fiataloknál a környezet hatására — túlzott követelménytámasztás

velük szemben, vagy a nem megfelelő otthoni légkör, s még sok egyéb — olyan panaszok is jelentkeznek, amelyek nem igényelnek gyógyszeres kezelést. Sok magas vérnyomás esetnél elegendő volt az, hogy néhány napi fektetés, több elbeszélgetés után — a szülőkkel és a pedagógusokkal is konzultálva — a gyerek gyógyultan hagyta el ez osztályt.

— Voltak, vannak bizonyára orvosilag is érdekes, emlékezetes esetek. .

— Egy tizennégy éves lány régóta fennálló rendszeres felkari zsibbadás panaszával került hozzánk. Egy nyaki borda elváltozást találtunk nála, de ez önmagában nem magyarázta a panaszt. Kiderült, hogy környezetének stresszhatása, a rendkívül mozgásszegény életmód a fő ok. Megbeszéltük a szülőkkel a megfelelő életmód, a sportolás szükségességét, sa leány azóta panaszmentes. Egy másik esetben krónikus hasfájással, menstruációs zavarokkal került ide egy tizenhárom éves lány. A szakorvosi konzultáció során a petefészek kóros állapota derült ki. A műtétet követően gyógyultan hagyta el a kórházat.

— Szigorúan életkorhoz kötött-e a gyermekkórházi ápolás?

— A rendelet értelmében 14 éves korig vehetünk fel betegeket. De meggyőződésem, hogy nem szabadna mereven ragaszkodni az évekhez, hiszen nem az életkor, hanem a testi, szellemi érettség dönti el, hogy ki számít gyereknek, vagy serdülőnek, és ennek megfelelően o gyermek vagy felnőtt osztályra helyezendő-e el.

A korhatár tehát még kötött. De nem hinném, hogy a „fehér folt" országos szintű eltüntetéséhez ne hozhatnának valamilyen új szabályozót a központi egészségügyi szervek. így legalább a megyeszékhelyeken lehetőség nyílna a korosztály számára megfelelő ágyszámú osztályok szervezésére.

Kurucz Gyula