Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)

1980-04-13 / 101. szám

1980. ÁPRILIS 13.

BELPOLITIKA

DN HÉTVÉGE 5.

1038as

Lakáselosztási névjegyzék — tartalékkal — 1980-ra

Szolgáltatás Baranyában

435000 ember igényeinek kell megfelelni

A gépjárműjavítás teljesítménye 63 százalékkal nőtt az ötödik ötéves tervidőszakban

700 lakás- 940család

Amit nem vehetett figyelembe a vb

1969 októberében jelent meg az 1038-as kormányhatározat, amelyik a lakossági ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások fejlesztéséről rendelkezett, új lendületet és feladatokat adva o tercierágazatnak. Ez a jogszabály szólt először kiemelt szolgáltatásokról: a textiltisztításról, a gépkocsijavításról, o háztartási elektromos gépek és híradás- technikai berendezések javításáról, illetve a lakáskarbantar. tásról. A kormányhatározat a lakossági szolgáltatások jelentős növekedését rendelte el. E cél elérése különleges feladat Baranyában, a megye aprófalvas településszerkezete miatt. Az elmúlt 10 év e téren elért eredményeiről dr. Heim Györggyel, a Baranya megyei Tanács V. B. ipari osztályának vezetőjével beszélgettünk.

— Baranyában 435 000 ember szolgáltatásokkal való ellátásáról kell gondoskodni. Milyen szervezetek vesznek részt ebben a munkában? Az aprófalvas településszerkezet milyen sajátosságokat alakított ki a megye szolgáltató szerkezetében?

— Ez a 435 000 ember 5 városban és csaknem 300 kisebb településen él. A megye lakosságának több mint fele városlakó, naqyobbik részük pécsi. Ebből következően a megyeszékhelyen a legszínesébb és legösszetettebb a lakossági szolgáltatásokat biztosító szerkezet. A meqyében élők szolgáltatási igényeinek ellátásában mintegy 140 gazdálkodó szervezet vesz részt, amelyből jelentős mértékű ellátást vállal magára 12 minisztériumi, 8 tanácsi vállalat és 12 szövetkezet. Úgynevezett tiszta fogyasztói szolgáltató mindössze négy van Baranyában: a Patyolat, a Pécsi Szolgáltatóipari Vállalat, a megyei Fodrászipari Szövetkezet í Fényképész Szövet, kezet.

153 faluban 500-nál kevesebben élnek, ebből is 73-ban a lakók száma nem éri el a 300- at. Ez jól érzékelteti, hogy az aprófalvas településszerkezet rendkívül nehéz ellátási 'körülményeket teremt. Bizonyított közgazdasági tény, hogy az egyszerű, viszonylag olcsó hagyományos szolgáltatás ellátása sem biztosítható. Például 1000 lakosnál kisébb községben fodrászat létesítése gazdaságtalan. Ilyen településszerkezeti adottságok mellett törvényszerű a megye szolgáltató szerkeze, ténék sajátos jellege.- Az említett kormányhatározat nyomán miként alakult a szolgáltatások fejlesztése Baranya megyében? E cél megvalósítása érdekében milyen pénzlorrások álltak o megye rendelkezésére?

— Elöljáróban annyit: a szolgáltatási igények és ezek kielégítésének egymáshoz közelítése már a IV. ötéves terv idején alapkoncepciónk volt, s gyakorlatilag elértük döntő cél. jóinkat. A kiemelt szolgáltatások közül a gépjárműjavítás, a textiltisztítás beruházási célkitűzései ugyan időeltolódással, de megvalósultak. Megteremtettük a tartós fogyasztási cikkek javítóbázisait is. Ebben a tervidőszakban a lakosság részére végzett ipari, személyi, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások teljesítményértéke 52 százalékkal emelkedett, ami őzt jelenti, hogy a tervciklus végén a megyei teljes lakossági szolgáltatás értéke elérte a 413 millió forintot. E- mellett azonban változatlan igényként jelentkezett o lakás- karbantartás fokozott fejlesztése és a barkácstevékenység ki- szélesítése.

— Az V. ötéves tervidőszak szolgáltatásfejlesztést célzó beruházásai között jelentős a központi támogatásként kapott 106 millió forint. Kiegészítette ezt a szövetkezetek központosított alapjából 20 millió, úgv. nevezett lakáskapcsolódó forrásból 17 millió, illetve a megyei szolgáltatási alapból 91 millió forint. A növekedés mértékét erre az öt évre 48 százalékban határoztuk meg. Fokozottabban fejlesztjük a bar- kácsszolgáltatást, szorgalmazzuk ai cipőjavítás korszerű formáit. Fontos célunk a városi ellátás fokozása mellett a területi különbségek csökkentése, különösen a munkáslakta területék jobb ellátása.

Külön kell szólni a kiemelt szolgáltatások helyzetéről. A gépjárműjavítás teljesítménye 63 százalékkal nőtt. Zavaró tényező még mindig a javítóhálózat túlzott centralizáltsága. Az elektromos háztartási gépek és híradástechnikai cikkek javításának teljesítményértéke a tér.^ vezettet több mint 10 százalékkal meghaladó módon növekedett, s ezen belül eredményként könyvelhetjük el a helyszíni javítások gyakoribbá válását. A textiltisztításban a tervezett szintet nem értük el, a vegytisztítás mérsékeltebben, a mosás dinamikusabban emelkedett. Az építőipari javítás,

lakáskarbantartás a tervezettnél nagyobb mértékben fejlődött, de hozzá kell tenni: a szocialista szolgáltatók teljesítménye 8 százalékkal csökkent. A szocialista szektor tervszerű fej. lesztése mellett továbbra is a kisiparra hárul az építőipari szolgáltatás döntő része. Rugalmasabban alkalmazkodik a felmerülő igényekhez, vidéki viszonylatban szinte kizárólagos szerepet tölt be.

I

— Ezekben az években milyen további fejlődés várható?

— A szolgáltató tevékenység jövedelmezősége — az állami dotációk ellenére is — alacsonyabb. Csak részben képesek azokat a többletköltségeket fedezni ezek a gazdálkodó szervezetek, amelyeket az árutermelésben könnyebben megteremtenek. A gazdálkodásban jelentkező nehézségek magya. rázzák a szolgáltatási beruházások támogatásának kérését, így ezek döntően csak központi források igénybevételével valósíthatók meg. Gond az is, hogy az országos szolgáltatók a helyi igények kielégítését mem a legkívánatosabb módon biztosítják. Megyei és regionális központjaikra már nem az általános gazdasági szabályozók vonatkoznak, hanem trösztön, illetőleg nagyvállalaton belül kialakított külön szabályok. Ennek hatékony ellensúlyozására a tanácsi szervezet megfelelő eszközrendszerrel nem rendelkezik.

Általános és mind égetőbb gond az alkatrészellátás. Ezen az időközben megjelent jogszabály sem tudott segíteni. El. húzódnak a szolgáltatók támogatott és saját beruházásai is. A szolgáltatók magatartásában — például a gépkocsijavításnál — egyre sűrűbben tapasztalható, hogy csak a megrendelő

alkatrészbeszerzése esetén

hajlandók munkát vállalni. Ilyen körülmények között a szolgáltatást személyesen végzőknél gyakorta kialakul: kérik a borravalót. Ugyancsak az erkölcsi magatartással hozható összefüggésbe a javítási idők elhúzódása. Általános lakossági észrevétel, hogy a szolgáltatások adminisztrálása nehézkes, lassú és bürokratikus.

Természetesen céljaink között van ezeknek a gondoknak a megoldása is. Emellett — hosszabb távon — a gépjármű, javítás terén szeretnénk a javítóbázisok jobb területi elosztását megvalósítani. A textil- tisztítás vonalán minden nagyközségben mosó-tisztító szalon működését szeretnénk biztosítani. Az elektroakusztikai készülékek és háztartási berende. zések javító szolgáltatásánál erőteljesebben kell fejleszte. nünk a helyszíni javítások arányát. A lakáskarbantartás állandóan bővülő igényeikkel lép fel, ezért kapacitásának bővítése rendkívül fontos feladat.

Pécsett a lakásépítéssel és szanálással összefüggésben az új lakóterületek ellátásának biztosítása marad az elsődleges cél, s az, hogy speciális igények kielégítésére is alkalmas üzletek legyenek. Ilyen lesz például a „szépségház” a belvárosban: minden igényt kielégítő testkultúrás szalon. Végül csak- példaként említem meg a cipőjavítást, mert az utóbbi időben sok szó esett erről: véleményünk szerint az igények 15—20 százalékkal nőnek a következő években, s ennek kielégítésére tervezzük a szükséges intézkedések megtételét, például a begyűjtőhálózat ki- terjesztését, megfelelő munkaerő biztosítását.

Mészáros Attila

940 család szerepel azon a végleges lakáskiutalási névjegyzéken, amit legutóbbi ülésén hagyott jóvá Pécs megyei város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Az elosztás irányelveit tavaly novemberben határozta meg a vb, a lakásügyi társadalmi bizottság ennek szellemében állította össze a névjegyzéket, miután közel 15 ezer pécsi lakásigénylő közül mintegy 1700-nál környezettanulmányt végeztek.

Milyen megfontolások tükröződnek a névjegyzékben? — erről kaptunk tájékoztatást dr. Ásvány Lajostól, a Városi Tanács igazgatási osztályának vezetőjétől.

— Nagyon is behatároltak a lehetőségeink. Az épülő 963 célcsoportos lakásból csak 506-ot vehettünk a névjegyzék alapjául, a többit egyéb célok, ra kell felhasználni, pl. 160-at a bányászprogramra, 218-at olyan közérdekű feladatokra, mint a szanálások, az életveszély elhárítása, stb. A szanálási keret o korábbi évekhez képest visszafoqottabb, 200— 250 helyett mindössze 137 lakás. Az említett 506 lakást minteqy 120 olyan lakással növeltük, amihez cserék lebonyolítása révén jut a város, 18-at megtakarítottunk a tavalyi szanálásokból (mind többen választják a számunkra is előnyösebb készpénzkártérítést), 45-öt pedig a PIK-től kapunk vissza az 1978—79-ben adott átmeneti lakásokért.

— Az elosztás elveit illetően, a vb úgy határozott, hogy a lakásügyi társadalmi bizottság hozza javaslatban mindazokat a 4 és több gyermekes családokat, amelyek lakásigényüket 1979. szeptember 1-ig adták be; az igényüket 1970—1979. szeptember 1, között benyújtott háromgyermekes lakásigénylők közül választja ki a legjobban rászorulókat. mivel nem épül annyi 2 és fél szobás, illetve annál nagyobb lakás, hogy minden igényt kielégítsünk. Jellemzésül: tanácsi bér- és szövetkezeti lakásként 122 két és fél szobás 61 háromszobás és 72 három és fél szobás épül, tehát összesen 255, statisztikai adataink szerint viszont csak 3 gyermekes igénylőnk 398 van. Ezért nem mondhatta ki a vb, hogy minden 3 gyermekest fel kell venni a névjegyzékre. Fel kellett venni a névjegyzékre a fertőző, vagy tartós megbetegedésben szenvedőket, de közülük is a legrá- szorultabbakat. összesen 380 ilyen igénylőnk van, a lakásügyi társadalmi bizottság orvos tagjai által végzett környezettanulmány alapján 120 került közülük a névjegyzékre. Ugyancsak előírta a vb. hogy rászorultság szerint kell kiválasztani a 2 és 1 gyermekes igénylők közül azokat, akik 1972. december 31-ig adták be igényüket.

— Mindezek alapján készült el az ideiglenes névjegyzék, ami a tanács vb-hivatalában 30 napig ki volt függesztve. 498 kifogás érkezett, ami közül ténylegesen csak 6 volt olyan (4 megalapozottan), amit hivatalosan is kifogásnak tekintünk, azaz a hatóság által nem ismert a névjegyzékre való felvétel jogosságát kétségbevonó bejelentés, a többi a saját fel nem vétele miatt protestált. A kifogások alapján a társadalmi bizottság februárban további 351 helyszíni szemlét tartott, s ennek figyelembevételével hozta meg végleges javaslatát, amit osztályunk törvényességi felülvizsgálata után a vb jóváhagyott, A névjegyzékről három igénylő törlését javasoltuk, mert azok 5 éven belül kapott lakásukat eladták, s új igénylőként jelentkeztek.

— Nem vehette figyelembe a vb idén a nem Pécsett lakó, de lakást itt igénylőket. Nem szerepelhetnek a névjegyzéken azok sem, akiknél a lakásigény alsó határa kielégített. A jogszabály szerint pl. egy háromtagú család 1,5—2,5 szobás lakásra jogosult, de ha 1,5 szó. básban lakik ez a család, most nem kaphat nagyobbat. Kivételt képez, ahol az igénylőnek, vagy valamely családtagjának az egészségi állapota indokolja a cserét, vagy az igénylő munkaköre miatt szükséges a nagyobb szobaszám, vagy az együttlakók különböző generációhoz tartoznak, illetve a gyermekek különneműek. A két elv érvényesítése miatt egyébként 53 igénylő került le az idei névjegyzékről.

— A névjegyzék bizonyos tartalékot is jelent, hiszen az alig 700 lakásra 940 nevünk van. Tehát mindazoknak, akik e jegyzéken szerepelnek, nem tudunk idén lakást adni. De ha a BÉV a jövő év elején már ad. na át 1981-es lakást, azok kerülnek először sorra, akiket idén nem tudunk új lakáshoz juttatni.

H. I.

Akik a hírekben szerepelnek...

Katonaorvos és festő

Nemrég adtunk hírt lapunkban, hogy Kaposvárott a Helyőrségi Művelődési Otthonban nagy sikerrel mutatták be dr. Schank László orvos-alezredes, a Pécsi Honvéd Kórház belgyógyász fő- on/osának 30 portréból és tájképből álló kiállítását.

*

Kórházi szobájának falain olajfestmények, a fák, tájak, és portrék élethű színeivel, formáival ragadják meg a tekintetet. Elmerülve nézem a képeit. Szinte percenként nyílik az ajtó, jönnek orvoskollégái szakmai kérdésekben tanácsot kérni, megbeszélni a műtétek előtti konzíliumok időpontját, hogy mi legyen a beteggel, mit írjanak a záró- jelentésre, a gyógyultan kiengedett beteg helyére kit vegyenek fel.

A főorvos egyeztet, tanácsot ad, javaslatot tesz, diktál vagy éppen telefonon eligazít, vitatkozik, egyezkedik. A röpke szünetben dr. Schank László orvos-alezredes, belgyógyász főorvos készséggel beszél az életét kitöltő hivatásáról, a gyógyító munkájáról és a szenvedélyéről, a festészetről.

— Alig voltam 13 éves, amikor nekiálltam pingálni, ez akkor még másolást jelentett. Az érettségi után már önállóan kerestem a vásznamra kívánkozó témákat,

mindig is a táj és az ember érdekelt

— Festő szeretett volna lenni?

— Azt hiszem, soha. A festészetnél jobban érdekelt az elesett, a segítségre szoruló ember, hogy belelássak, hogy segíteni tudjak, hogy gyógyíthassak. Úgy éreztem, orvosként többet használhatok, mint mondjuk rajztanárként. Szegeden 1946-ban végeztem el az orvosi egyetemet és rögtön Pécsre kerültem Don- hoffer professzor mellé.

— Hogyan lett katonaorvos?

— Még 1948/49-ben szervezték a honvédorvosi kart, 1950-ben én is belecsöppentem, először csapatorvos voltam, 27 éve ide kerültem főorvosnak, azóta egyhuzamban itt vagyok.

Magától tanult festeni, mindig „pingálgatott” magának. Az olyan arcokat szereti, melyeken az élet nyomot hagyott, modelljei zömmel a betegei közül kerülnek ki. Pár perces vázlat után otthon az ecsetével visszaadja a színeket, az összhangot, hangulatot. Ladájával sokszor csak úgy neki indul tájképeket fes. teni. Kedvenc témái az évszakok, a vízpartok és a fák, a fák egyénisége. Fotókon is ezeket örökíti meg.

— Az orvosi munkám segíti a festőt, a fesztészet visszahat a gyógyító munkára. Mindkettő jól megfér bennem. Elég gyorsan dolgozom, így a kevés szabadidőmet jól ki tudom használni.

Túl a nyugdíjkorhatáron, sem fárasztja a munka. Hajdanán szertornász volt, az

olimpiai kerettagságig vitte.

— Fiatal voltam, megedződtem. Bár volt úgy, hogy leestem a lóról, mert három napja nem ettem . . .

Amikor két évtizede felkér, ték képeit a Nemzeti Galériába zsűrizni és jó véleménnyel voltak műveiről — örült Annak is örült, hogy Kisfaludy Stróbl Zsigmondnnk és Ék Sándornak is tetszettek a festményei. Utoljára Pécsett a FEK-ben állították ki a képeit 1964-ben, aztán most Kaposvárott.

— Egyetlen képemtől sem váltam meg pénzért. Otthon van vagy félezer olajképem és kétezer körüli rajzom, de portrém az kevés, mert elku- nyerálták. Magamnak festek, de örülök, ha másaknak is örömet szerzek képeimmel.

Murányi László