Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)

1980-04-13 / 101. szám

2 Dunántúlt napló 1980. április 13., vasárnap Előadások, pódiummösorok, klubfoglalkozások A Mozgalmi Ház programjából Számos rendezvénynek adott már otthont januári megnyitása óta a pécsi Mozgalmi Ház. A párt- és tömegmozgalmi esemé­nyek, illetve kulturális mű­sorok folyamatos rendezé­sével párhuzamosan — vé­lemények, kérések figye­lembevételével — tervezték a’munkásotthon éves prog­ramját, működési rendjét, amit a közelmúltbon vég­legesítettek. A hétfőtől péntekig na­ponta 13 órától 20 óráig nyitva tartó Mozgalmi Ház­ban a nagyterem, a ta­nácskozó-, tv-szoba, könyv­tár, olvasó- és játékterem áll az igénybe vevők ren­delkezésére. Ezekben a he­lyiségekben lehet megtar­tani azokat a rendezvénye­ket, melyek egy része a párt- és tömegmozgalmi munkát, másik nagy cso­portja pedig a közművelő­dést, a kulturálódás, szó­rakozás folyamatos lehető­ségét szolgálja. A közművelődési prog­ram keretében áprilistól Kultúra és társadalom cím­mel előadássorozatot indí­tanak. Többek között szó lesz a felnőttnevelésről, az értelmiség szerepéről, a mai magyar társadalom tagozódásáról, a falu, a parasztság életének átala­kulásáról. A pódiumműso­rokat elsősorban a nyugdí­jasoknak ajánlják. Terveik között szerepel kórusok, ci- terazenekarok bemutatója, vetítettképes útiélménybe­számolók tartása, balla­dákból. virágénekekből összeállított műsor rende­zése. Emellett kiállítások, filmvetítések, politikai fo­lyóiratok szerkesztőivel való találkozások szervezését, klubok létrehozását is ter­vezik. Az általános, éves prog­ramot hónapokra bontot­ták. Az a héttagú társadal­mi bizottság, amely segíti a Mozgalmi Ház működését, a rendezvények koordiná­lását, elkészítette az áprili­si programot. Ebből számos a párt-, a mozgalmi élettel kapcsolatos, illetve több al­kalommal különböző ta­nácskozást tartanok. Köz- érdeklődésre számot tartó, hogy április 14-én délután 4 órakor klubtalálkozóra kerül sor, ahol a tovább­tanuló dolgozók beszélhe­tik meg a közös tananya­got. Április 15-én este 6 órára várják a lengyel tár­salgási klubba szívesen be­kapcsolódókat. Nem hallgatni, szólni kell Soha rosszabb riportalanyt! — gondoltam, miközben Tahi Józsefné szavoit hallgatva és jegyzetelve közéleti tevékeny­ségéről igyekeztem egységes képet összeállítani. Beszélgeté­sünk első mondatainál szoron­gás vett erőt rajtam; hogyan lehet valakit olyan eseményről faggatni, ami számára talán kudarcnak számító, kiheverhe- tetlen élmény...? 1973-ban történt: a tanács­választásoknál (a Kacsóh Pong­rác úton lakott akkor) egy ket­tős jelölés során nem őt vá­lasztották meg tanácstagnak. Neve másodikként szerepelt a szavazólapon és ez lett a sza­vazatszámlálás végeredménye is. Előfordulhat, hogy hátat for­Természetfotók kiállítása az Ifjúsági Házban Önművelési szerepet is teljesít A MAVOSZ megyei küldöttközgyűlése Jövőre lesz száz éves a Ma­gyar Vadászok Országos Szö­vetsége. Ez alkalomból jubileu­mi fotópályázatot hirdetett meg a MAVOSZ Baranya megyei In­téző Bizottsága a társ rendező szervekkel, így a Baranya me­gyei és a Pécs városi Tanáccsal, a Baranya megyei Környezet­és Természetvédelmi Bizottság­gal, a Bólyi Mezőgazdasági Kombináttal, a MOHOSZ Bara­nya megyei Intéző Bizottságá­val, a Mecseki Intéző Bizottság­gal és a Mecseki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdasággal együtt­működve. A zsűri az ország kü. lönböző részéből érkezett több mint ötszáz alkotást véleménye­zett és 150-et állított ki a Ter­mészetfotó '80 című kiállításon Pécsett, az Ifjúsági Házban. A kedves hangulatú képek a madár-, az állat- és a növény­világ egy-egy jellegzetes, na­gyon szép pillanatát örökítik meg. Elsőként a madarak kerül­tek lencsevégre, ami nem vé­letlen, hiszen a legnagyobb ve­szély őket fenyegeti. Összhatá­sában a sok alkotás valóban agitatív módon fejezi ki a tár­lat több tablón is szereplő fel­iratát: „A környezetvédelem tár­sadalmi érdek!". Megnyitót dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács ál­talános elnökhelyettese, a Me­gyei Környezet- és Természet- védelmi Bizottság elnöke monJ dőlt. Első díjjal tüntették ki 3á- gyi Ferenc (Budapest) Aport cí_ mű munkáját. Második díjjal ju­talmazták Végh Tamást (Buda­pest) StarK, valamint Kovács Attila (Budapest) Mögélövés cí­mű fotóját. Harmadik díjat vett át Alamik Miklós (Gyöngyös), Péchy Tamás (Budapest), Kört- vélyesi László (Pécs) és dr. Mészáros László (Győr) fotós. A Mecseki Intéző Bizottság ter­mészetvédelmi különdíját a pé. esi Kálmándi Ferenc nyerte el. A képek egy héten át látha­tók az Ifjúsági Ház előcsarno­kában. öt év munkájáról adtak teg­nap számot Baranya vadászai. A több mint 1300 baranyai va­dász képviseletében tanácskozó küldöttközgyűlés a pécsi Moz­galmi Házban dr. Jerszi István elnökletével kezdte meg mun­káját. A MAVOSZ megyei In­téző Bizottsága írásos jelentést terjesztett a közgyűlés elé az öt év eredményeiről, gondjairól. Néhány fontosabb adat: öt év alatt 351 vadászt vettek fel a Baranya megyei vadásztársasá­gok, közülük 230 a fizikai dol­gozó, 95 pedig 30 éven aluli; 1975—1980 között több mint A vadászat aktív természetvédelem Megyénk nagyvadállo­mánya rendkívül jelentős hatszázan iratkoztak be az alapofkú vadgazdálkodási tan­folyamra. Tehát többről van szó, mint hobbyról. A vadgazdálkodás a termé­szetvédelem szerves része, ugyanakkor jelentős népgazda­sági ágazat. A megye nagyvad­állománya rendkívül jelentős, az apróvad száma azonban fo­lyamatosan csökken. Fogoly gyakorlatilag nincs, a nyúl is csak dísz a mezőn — újabban nagymérvű csökkenés mutatko­zik a fácánállományban is. Ezért is rendkívüli jelentőségű a MAVOSZ fácánkihelyezési programja. 1974-ben 24 800 fá­cáncsibe kieresztésére került sor, 1980-ban pedig már 41 000 az előirányzat. A vad létszám becslés adatai szerint több mint 2100 szarvas, közel 8000 őz és mintegy 600 vaddisznó él megyénk erdei­ben. A létszám növelése nem kívánatos, ezért a kilövés ada­tainak emelkedése dinamikus. 1974-ben 719 szarvas került te­rítékre, míg 1979-ben 1300. A magyar vadgazdálkodás alap­elve a minőség védelme; terv­szerű és szakszerű selejtezés fo­lyik. Ennek eredményeképpen folyamatosan növekszik a vad­állomány értéke, amit az ér­mes trófeák számának növeke­dése bizonyít. 1974-ben 42, 1979-ben pedig már 103 érmes szarvasbikát lőttek megyénkben. Az előterjesztés és az azt kö­vető vita egyértelműen bizo­nyította: Baranya vadászai nép- gazdasági szempontból is je­lentős feladatot teljesítenek. A vadászat jövője a környezet- és természetvédelem általános helyzetétől, sikereitől függ, ép­pen ezért a vadászok aktív ter­mészetvédőknek tekintik magu­kat. Közgyűlés keretében sor ke­rült a tisztújításra is. A Magyar Vadászok Országos Szövetsége Baranya megyei Intéző Bizott­ságának elnöke ismét dr. Jerszí István lett. Titkár: dr. Gyöngyö­si János. Oktatási és propagan­da-felelős: Békés Sándor. Gaz­dasági vezető: Éva László. Va­dászmester: Lovas József. Az el. lenőrző bizottság elnöke: Zak- lajda József. A fegyelmi bizott­ság elnöke: Lantos János. Ba­ranya állandó küldöttei a MA­VOSZ országos közgyűlésein: dr. Jerszi István és Békés Sán­dor. A MAVOSZ Országos Intéző Bizottsága a vadászat segítésé­nek, magas szinten való szer­vezésének elismeréseképpen dr. Jerszi Istvánnak, dr. Galabár Ti­bornak, dr. Kollár Lászlónak, dr. Kiss Lászlónak és Lovas Jó­zsefnek Nimród Érmet adomá­nyozott. A kitüntetéseket dr. Sár­közi Sándor, az Országos Inté­ző Bizottság tagja adta át. A Nagykanizsai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkás­képző Intézet színjátszó csoportja Szakmunkástanuló­színpadok bemutatója Sajátos szerepet játszik a diákszínjótszás, az irodalmi színpad a szakmunkásképző intézetek életében. Különleges feladat hárul itt az irodalmi színpadokra, hiszen a diákok ebben az iskolatípusban cse­kély óraszámban foglalkozhat­nak irodalommal, a magyar nyelvvel, a különféle művészeti ágakkal. így a közös játék, szereplés által kapott élmények maradandók lehetnek a fiatal szakmunkás életében. Huszonkét ipari, mezőgaz­dasági, kereskedelmi és ven­déglátóipari szakmunkásképző intézetből mintegy 300 tanuló érkezett Pécsre a diákszínpa­dok területi bemutatójára. So­mogy, Tolna, Zala és Baranya valamint Budapest szakmun­Háromszáz fiatal játéka kásképző intézeteinek irodalmi színpadai a Munkaügyi Minisz­térium Szakoktatási és Tovább­képző Intézete szervezésében mutatták be tegnap három helyszínen produkcióikat. A ren­dezvény házigazdája a pécsi 506. számú Elek Tamás Ipari Szakmunkásképző Intézet, amely ma délelőtt városnézést szervez a vendég csoportoknak. A tegnap bemutatott játé­kok tükröt adtak a szakmun­kásképző intézetekben folyó kulturális tevékenységről, és jelezték oz amatőr színjátszás meglévő tendenciáit is: orato- rikus, szerkesztett műsort adott például a nagykanizsai iskola felszabadulásunk évfordulója alkalmából. Arany János: A ba­jusz című költeményére kompo­nált vidám, mozgalmas játékot a pécsváradi szakmunkásképző színpada. Tisztelet Komlónak címmel városukról szerkesztett műsorral szerepelt a komlói 501. sz. intézet, népi komédiát hoztak a szemlére a barcsi szakmunkástanulók. Láthatott a közönség Lúdas Matyi-adaptó- ciót, vidám jeleneteket az isko­lai életből, színpadra vitték Karinthy: Röhög az osztály cí­mű humoreszkjét és egy Hans Sachs-darabot is. A Pécsváradi Mezőgazdasági Szakközépiskola diákjai Barkácsolás a pécsi Nevelési Központhan Hogyan tud az ügyes kezű, barká­csolni szerető szülő szakszerűbben, könnyebben és nem utolsósorban ol­csóbban mázolni, tapétázni vagy ép­pen szönyegpadlózni, parkettázni? Talán meglepő a folytatás, de úgy, hogy gyermeke iskolájában rá is gondoltak és többféle foglalkozási kört indítottak be a szülők számára a Ivov-kertvárosi Nevelési Központ 1. sz. általános iskolában. Jónevü szakembereket, szakoktatókat kértek fel, akik az érdeklődőknek szakmai ismereteket, tanácsokat adnak, egyes munkamozzanatokat illetően bemutatót tartanak és lehetőséget biztosítanak a bemutatottak hely­beli gyakorlására is. Például, aki még sosem tapétázott, de kedvet érez hozzá, az elméleti tudnivalók Kérés nélkül is tenni másukért dít a közéleti szereplésnek: ,,Ha nem kellek, nem is teszek értetek". — Nem tudok élni anélkül, hogy ne tegyek valamit máso­kért - mondta. - Fogalmazzak valami jól hangzó közhelyet? Azt hiszem, ez felesleges. Ne­kem ez életforma. Ha nem akarja, ne írja le, nyüzsgő em­ber vagyok. (Leírom, mert a „nyüzsgő" jelző nála a legjobb értelemben igaz.) — Tehát nem szakadt el a közéleti tevékenységtől? — Nem is tudtam volna. Szí­vesen felajánlottam a munká­mat a városi tanács testületé­ben úgy is, mint nem tanács­tag. Az egészségügyi és szo­ciálpolitikai bizottság munkájá­ban kaptam helyet és kapok szót mindig. Akkor is, mikor a lakosság, a nem szakemberek véleményét kell tolmácsolnom. Mert kell! Bizonyos dolgokat másként lát az orvos, másként a tanácsi apparátus dolgozója és ugyancsak kialakítja saját véleményét az is, aki nem benn­fentes. Közvetítő szerepet be­tölteni, az elkerülhetetlen vi­tákban helytállni — nem köny- nyű. Erre hét év tapasztalata megtanított, de hallgatni, ami­kor szólni kell, azt egyszerűen nem lehet. A Központi Statisztikai Hiva­tal Baranya megyei Igazgató­ságán dolgozik mint főelőadó. Napi munkaidejét bőséggel le­köti a hivatali tennivaló, utána a család sem hagy sok pihe­nést, különös tekintettel a nyolcéves Krisztára és az ötéves Eszterre. Ugyanakkor jut ideje és ereje arra, hogy a kertvárosi mammut-lakásszövetkezet igaz­gatósági tagságának teendőit ellássa, aktív tagja legyen a városi tanács egészségügyi és szociálpolitikai bizottságának, hogy az iskolás gyermekek ér­dekében gyalogátkelőhelyet fessenek fel a kertvárosi és Sik­lósi városrész közötti útszaka­szon, hogy járjanak a liftek az Olga utcai házban. — Szeretek törődni az embe­rekkel, anélkül üres lenne az életem. Ha a továbbiakban is számítanak a munkámra, válto­zatlanul szívesen vállalom. K. Gy. elsajátítása után az egyik terem­ben ki is próbálhatja, mire képes a gyakorlatban. Természetesen itt sem hagyják magára, szakember fi­gyeli és irányítja a kezdő mozdula­tokat. Ezeken az összejöveteleken a szülők hasznos ismereteket szerezhet­nek, ugyanakkor a kisebb gyermekek felügyeletére sincs gondjuk, nem kell aggódniuk, vajon mit csinálnak addig otthon. A foglalkozások ide­je alatt az egyik teremben filmve­títéssel szórakoztatják őket. Az is­kola vezetősége szívesen lát minden érdeklődőt. A festő-mázoló, tapétá­zó ismeretet nyújtó kör foglalkozá­sait április 14-én, 28-án és május 12-én tartják. A melegpadló burko­lást elsajátítani szándékozókat ápri­lis 15-én, 29-én és május 13-án vár­ják. Azok az édesanyák, akik fodrá­szatból, kozmetikából kívánják bőví­teni ismereteiket, április 22-én és május 6-án látogassanak el a fog­lalkozásokra, melyek minden alka­lommal 18 órakor kezdődnek (a meghirdetett 17 óra helyett) az 1. sz. tanteremben. L. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom