Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)

1980-04-12 / 100. szám

2 Dunántúli Ilaplo 1980. április 12., szombat Emlékezések József Attilára Rekonstrukció előtt a nagyblokkok Nyelvtanulás nyáron Intenzív nyelvi tábor József Attila születésének 75. évfordulója alkalmából pénte­ken koszorúzási ünnepséget rendeztek a IX. kerület, Gát ut­ca 3. szóm alatti József Attila emlékszobánál. A költő szüle­tése helyén. Elhozták a meg­emlékezés virágait a Kulturális Minisztérium irodalmi főosztá­lyának, a Magyar (rák Szövet­ségének, a Fővárosi Tanács művelődésügyi főosztályának, a kerületi pártbizottság, a kerü­leti tanács, művelődési intéz­ményék igazgatósága, ai KISZ. és a népfrontbizottság képvise­lői. Ugyancsak koszorút helyez­tek el a József Attila nevét vi­selő fővárosi és kerületi intéz­mények, a József Attila lakóte­lep párt- és tömegszervezetei- nek és a lakótelep tervezőinek és építőinek képviselői. Az évforduló alkalmából pén. teken koszorúzási ünnepséget tartottak a Mező Imre úti teme­tőben. A költő sírjánál a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Aczél György, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a' Mi­nisztertanács elnökhelyettese és Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője; a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Kállai Gyula elnök és Molnár Béla titkár; a Kulturá­lis Minisztérium képviseletében Pozsgay Imre miniszter és Tóth Dezső miniszterhelyettes koszo­rúzott. A Magyar Tudományos Akadémia koszorúját Szent- ágothai János akadémikus, el­nök és Szabolcsi Miklós akadé­mikus, a nyelv, és irodalomtu­dományok osztályának elnöke, o Magyar írók Szövetségének koszorúját Garai Gábor Kos- suth-díjas költő, főtitkár és Ju­hász Ferenc Kossuth-díjas költő helyezte a sírra. A Magyar Iro­dalomtörténeti Társaság nevé­ben Tolnai Gábor akadémikus, elnök és Csáky Edit titkár ko­szorú zott. Virággail borították a sírt a ^költő nevét viselő szocialista origádok, iskolák, úttörőcsapa­tok, kulturális intézmények kép­viselői is. A koszorúzási ünnepség az ínternacionálé hangjaival ért véget. Szavalóverseny A költészet napja alkalmából o Városi Tanács, a Megyei Ta. nács és a Doktor Sándor Mű­velődési Központ tegnap a Mozgalmi Házban megrendez­te a középiskolások Hajdú Im­re versmondó versenyét. Az el­ső helyezett Szilágyi Eszter, a Nagy Lajos Gimnázium, a má­sodik Szíjjáirtó Mária, a Janus Pannonius Gimnázium, a har­madik pedig Balatinácz Éva, ugyancsak a Nagy Lajos Gim­názium tanulója lett. A verseny többi résztvevője közül négyen jutalmat kaptak. ... Kérem az olvasókat, ve­gyék komolyan az alábbiakat, mert ezekkel a dolgokkal nem lehet viccelődni. Tehát. Nagyon sokat dohányzunk — hangzott el reggel a rádióban. Nagyon sokat iszunk — hang­zott el ugyanazon reggel a rá­dióban. Jövőre a boltokba ke­rül az alkohol-szegény bor — hangzott el szintén azon reg­gelen a rádióban. A figyelmez­tetés fölöttébb időszerű. Egy másik műsorból értesül­tem arról, hogy évente 23 m i I . liárd cigarettát szívunk el és középiskolásoknak A palahónyót nehéz gépek koptatják Tiz éve kezdték a paladomb kitermelését Az erőműnek köszönhetően eltűnik az újhegyi meddőhányó Erb János felvétele Az idegen nyelvek elsajátítá­sának hatékony módját kínálja a Baranya megyei Tanács mű­velődésügyi osztálya és a Dok­tor Sándor Művelődési Köz­pont. 1980. június 23—július 12. között vasárnap kivételével mindennap tartja foglalkozá­sait Pécsett, a művelődési köz­pontban az intenzív idegen nyelvi tábor. A megye vala­mennyi középiskolájában ta­nuló másod- és harmadéves ta­nulók számára szervezik orosz, német és angol nyelvekből kö­zép- és haladó fokon. Jelent­kezhetnek a IV. osztályt vég­zett tanulók is, jelentkezőket Tíz esztendővel ezelőtt közel kétszáznegyven méteres tenger­szint feletti magasságú meddő­hányó zárta el a Pécsre való rálátást az újhegyiek elől. Egy ideje viszont egy csapásra meg­változott az itt lakók közérzete. A Pécsi Hőerőmű jóvoltából lassan elkoptatják a valamikori palahónyót — megjegyzendő azóta ugrásszerűen megnőttek a telekárak Újhegyen — s ami ennél is fontosabb, jelentősen javult a város levegője. Mond­hatnánk azt is: három legyet egy csapásra! Már csak azért is, mert megszűnik egy szennyező­forrás, nem éktelenkedik tovább a meddőhányó, továbbá a még éghető anyagot tartalmazó meddő erőművi kazánokban va. ló eltüzelésével jóval olcsóbb a villamos energia előállítása:. A Pécsi Hőerőmű szállítási üzeme egy évtizede termeli ki energiaelőállítási célra az újhe­gyi meddőhányótól származó magas hamutartalmú szenet, amelyben az éghető anyag aránya nem haladja meg a 25—30 százalékot. Természete­sen mielőtt a „meddő" a ka­zánokba jut, azt „felerősítik”, jobb minőségű szénnel keverik. A Mecseki Szénbányák éves át­lagban 1,6 millió tonna „friss terméket" biztosít az erőmű szá­mára, ez viszont nem elég a kazánok etetéséhez. Tulajdon­képpen 1968-ban kezdték kutat­ni azokat a meddőhányókat — s ebben nagy része van Jozi- povics Istvánnak, az erőmű szál­lítási üzemvezetőjének — ame­lyek hasznosíthatók voltak vé­gül is erőművi célokra: azóta kimerült a kassziáni, a lámpás­völgyi és a pécsbányai pala­hegy. Érdekességként egyébként megjegyzendő, hogy Európában a pécsin kívül csak Belgium­ban működik olyan centrálé, ahol bányameddőt használnak fel villamos energia előállításá­ra. De térjünk vissza 1968-ra. Ak­kor százhatvanezer tonna há­nyóhulladékot használt fel az erőmű, ma ez a mennyiség éves szinten várhatóan meghaladja a háromszázhúszezer tonnát. Végsősoron alig több mint egy évtized alatt 2,1 milliárd kilo­wattóra villamos energiát nyer­tek a meddőhányókból kiter­melt „hulladékból”. Ehhez viszont töméntelen mennyiségű anyagot kellett megmozgatniuk: érzékletes pél­da erre a következő. Száz ton­na, kazánba vihető meddő mel­lett legalább nyolcvan tonna salakot kellett és szükséges ma is megmozgatni a markolóknak. Az újhegyi meddőhányóról két- három évig táplálhatok a pécsi Hőerőmű kazánjai. Mindez az­zal függ össze, hogy várhatóan 1983-ban kezdődik a két nagy- blokk felújítása, ami egyenként másfél évet vesz igénybe. Ez idő alatt mintegy huszonöt száza­lékkal csökken az erőművi ka­pacitás, következésképp a bá­nyából érkező „friss termék” mennyisége elegendő lesz az erőművi kazánok táplálásához. Mivel újabb meddőhányókkal nem kívánatos szennyezni kör­nyezetünket, ezért a bányamed­dő közvetlenül az erőművi ka­zánokba kerül. S> Gy. Vizsga elsősegélynyújtásból Vöröskeresztes vetélkedő középiskolásoknak csak a teljes időszakra fogad­nak el. Az intenzív nyelvi tábor cél­ja1, hogy a már megszerzett nyelvi ismeretek alkalmazása, gyakorlása mellett olyan új nyelvi fordulatokat, kifejezése­ket is elsajátíthassanak a ta­nulók, melyek fontosak a hét­köznapi beszédben, a társal­gásban. Ez nagy segítséget je­lent mindazok számára, akik­nek továbbtanulásálban, későb­bi munkájában fontos szerepet játszik valamely idegen nyelv. A gyakorlatokra egész napot átfogó, kötött program ‘biztosít lehetőséget 6-szor 45 perces órákban. Ehhez kapcsolódik ai fakultatív közművelődési prog­ram: társas foglalkozások, sportversenyek, kirándulások, vetélkedők, strandolás, .mozilá­togatások és egyéb kulturális események. Részvételi díj vidékiek szá­mára 1200, helybeliek részére 800 forint. Ezt az iskolákhoz küldött jelentkezési laippal egy. időben a mellékelt csekken kell befizetni. A részvételi díj fejében a vidéki tanulók kollé­giumi elhelyezést kopnak neve­lőtanári felügyelettel, napi há­romszori étkezést, összvonalas buszbérletet és a közművelődé­si programokon való részvételt. Ugyanebben részesülnek a pé­csi fiatalok is, okik egyszeri, ebédétkeztetést kapnak — kol­légiumi elhelyezésiben termé­szetesen nem részesülnek. A tanfolyamon szakképzett nyelv­tanárok vezetik a foglalkozáso­kat, a szükséges nyelvkönyve­ket a tanulóknak kell megven­niük. Az iskolákhoz elküldött jelentkezési lapokat Pécsre, a Doktor Sándor Művelődési Köz­pontba kell elküldeni (Déryné u. 18.), illetve itt lehet jelent­kezési lapokat beszerezni. A je­lentkezési határidő 1980. ápri­lis 20. Riasztó látványt nyújtott a nagy seb egy fiatal lány láb­szárán. Nyílt törés, a mentők megérkezéséig is szakszerű el­sősegélyre szorul. Szerencsére mindez csak imi­táció, bár meg kell adni, röp­pent élethű, és igen nemes célt szolgál. Az „áldozaton” mutat­hatták be az alapfokú vöröske­resztes tanfolyamot végzett pé­csi középiskolások az elsőse­gélynyújtásban szerzett ismere­teiket. Tegnap délután rendezte meg a Magyar Vöröskereszt Pécs vá­rosi vezetősége a középfokú oktatási intézmények tanulói­nak elsősegélynyújtó versenyét az Ifjúsági Házban. Az iskolák ötfős csapatai, összesen 70 fia­tal versengett a minél jobb he­lyezésekért, illetve a megyei döntőn való részvételért. Teszt­lapok kitöltésével, szóbeli kér­désekre adott válaszokkal és gyakorlati vizsgával adtak szá­mot ismereteikről. Utóbbinál megtévesztően élethű imitációs eszközökkel varázsolták a ren­dezők a versenyzők elé a kü­lönféle, segítséget igénylő hely­zeteket. Mint Horváth Sándor, a megyei Vöröskereszt titkárhe­lyettese elmondta, a fiatalok jó felkészültségről adtak tanúbi­zonyságot. Végül is a győzel­met a Naqy Lajos Gimnázium csapata nyerte, őket követte a Leöwey Gimnázium, a harma­dik helyre került a Művészeti Szakközépiskola csapata. Ez a három együttes vesz részt a jövő hét szerdáján megrende­zendő megyei döntőn. K. Gy. Ülést tartott a Városi Tanács vb Tegnap délelőtt ülést tartott Pécs megyei város Tanácsa végrehajtó bizottsága. Több kérdés ‘került a végrehajtó bi­zottság elé, így például jóvá­hagyták a Kulich Gyula utcá­ban épülő 150 férőhelyes óvo­da beruházási programját, a közelgő választások előkészüle­teként kialakították a választá­si körzetek és szavazóhelyiségek rendjét, megválasztották a vá­lasztási elnökség tagjait. A tegnapi vb-ülés elé került a Pécsi Nemzeti Színház mun­kájáról készített jelentés is. E napirendi pont megtárgyalásá­nál meghívottként jelen volt és hozzászólt Bocz lózsef, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának titkára és Takács Gyu­la, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese is. A Nógrádi Róbert igazgató által előter­jesztett jelentés kitért a színház művészeti munkájára, közön­ségkapcsolataira, anyagi lehe­tőségeire és gondjaira is. A hosszúra nyúlt, széles körű vi­tában, amelyben szót kért a Kulturális Minisztérium képvi­selője is, a végrehajtó bizott­ság végül is arra az álláspont­ra helyezkedett, hogy a hatá­rozathozatalt elnapolja, illető­leg egy kibővített, átdolgozott határozati javaslattervezetet terjeszt majd a legközelebbi vb- ülés elé. Káros szenvedélyeink e szorgos sripákolással kivívtuk magunknak az előkelő III. he­lyet a világon. Azt is kimutat­ták, hogy ahol hat ember do­hányzik, ott a hetedik nemdo­hányzó is annyi füstöt — vele együtt mérget — szív le mint társai. Ezért — mondja a jegy­zetíró — a dohányosok legye­nek tekintettel a nemdohányzók, ra, és mondjuk értekezleteken ne füstöljenek, közös — túlzot­tan zárt — munkahelyen pedig szintén mellőzzék a dohányzást, esetleg jelöljenek ki erre a cél­ra egy megfelelő helyiséget, ahol aztán úgy ölik önnönma- gukat, ahogy akarják. Helyes. Én mint erős dohányos, he­lyeslem ezt az ötletet, mert reális, jogos és végrehajtható. Nem úgy a másik — elképesztő — ötlet (buszon hallottam) hogy tiltsuk be a Belmondo-filmeket, mert a világhírű sztár szájában állandóan lóg a cigi és az em. bernek minduntalan rágyújt­hatnékja támad a tévé előtt. Inkább több Kojak-filmet, ahol — mint ismeretes — a derék zsaru cigaretta helyett nyalókát szopogat két gyilkosság között. Tehát elvetem ezt a gyermeteg javaslatot ám nem árt, ha gon­dolunk a dohányzók egészsé­gére is. Például jobb minőségű dohány keverésével, jobb minő. ségű cigarettapapírba töltve — áremelés mellőzésével termé­szetesen — hogy legalább addig is kevésbé pusztítsák tü­dejüket, míg jobb belátásra tnem térnek és szakítanak e nya­valyás szenvedéllyel. És az sem árt, ha az értekezleteket, anké- tokat, megbeszéléseket rövidre fogják, s ezzel örömet szolgál­tatnak dohányosoknak, nemdo­hányzóknak egyaránt. Ital. Azt mondta a rádió, hogy Szolnok megyében egy vizsgálat kiderítette, miszerint az 1 főre jutó évi töményszesz- fogyasztás 2,6 liter, sör 77 liter, bor 17 liter. A jóég tudja mind­ez sok-e, vagy kevés, az vi­szont érdekes, hogy a korábbi években működő 232 italboltból és kocsmából már csak 146 üzemel, a többit becsukták. Az pedig egyenesen szomorú, hogy ezer családban háromezer gyer­mek sorsa veszélyeztetett a szü­lők alkoholista mivoltja miatt. A Szakszervezetek megyei Ta. nácsa — amely a vizsgálatot végezte — nyilván további in­tézkedéseket javasol majd. Ilyen felmérés nálunk is elkelne, lás­suk, hogy állunk ebben a do­logban —, de nem hiszem, hogy az alföldiek példáját le kellene koppintanunk. Az ital­boltokat, kocsmákat nem meg­szüntetni kell — ez a legköny- nyebb megoldás, következő lé­pésként akár le is bunkózhat­nánk a szőlősgazdákat — ha­nem működési jellegüket kell megváltoztatni. Például bisztrókkal — s erre Pécsett, de a megyében is — van már néhány szép példa. Azt minden vendéglátós tudja, hogy ahol étel van — akár hi­deg, akár melegétel — ott ke­vesebb a részeg vendég. És ha van ételválaszték — olcsó ételválaszték! — még kedve­zőbb a helyzet. Mert valahogy a választékkal baj van, az ét­lapok majdhogynem teljesen azonosak szerte az országban Záhonytól Ajkáig, Beremendlől Balassagyarmatig és az étlap nem is változik addig, amíg a konyhafőnökök, vendéglősök, mem kapnak szabadabb kezet a nyersanyag beszerzéséhez és sok egyébhez. A napokban — ezt is a rá­dióból tudom — egyik alföldi szőlészeti kutatóóllomás szak­embereknek bemutatta az úgy­nevezett alkohol-szegény, vagyis mindössze hét-nyolc maligán fokos borok kollekcióját. Jövőre forgalomba kerül. Az ötlet nem hazai szülemény, de legalább megpróbálkozunk vele. És miért ne sikerülne? Cukor sem kell bele annyi. Rab Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom