Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)
1980-04-19 / 107. szám
6 Dunántúlt napló 1980. április 19., szombat Magyar tudósok is bekapcsolódtak a világűrkutatásba Részesei vagyunk az új fedélzeti műszerek kifejlesztésének Az első szovjet mesterséges hold fellövésétől kezdődően folyamatosan részt vesz hazánk is felkészültségének megfelelően az űrkutatásban. Már az első szputnyikok optikai és fo- tografikus eszközökkel való megfigyelésének is részesei voltunk. E munka azóta is eredményesen folyik. A szocialista országok közös űrkutatási munkáinak megindítására minőségileg új és széles körű lehető, séget teremtett 1965-ben a Szovjetunió kormányának előterjesztett javaslata. Ezzel reá- i|is lehetőség nyílott a műholdakkal és rakétákkal végzett kísérletekbe való közvetlen 'bekapcsolódásra. Az első években a világűr békés célú kutatása és felhasználása érd ekében folyó munkákat Magyarországon korábban az Űrkutatási Kormánybizottság fogta össze, tavalytól pedig a Magyair Tudományos Akadémia Interkozmosz tanácsa látjo el ezeket a feladatókat. Hazánk tizenkét évvel ezelőtt kapcsolódott be aktívabban a tényleges kutatási programokba, műszaki-technikai és anyagi lehetőségeinknek megfelelően. így szinte a kezdettől fogva részt veszünk a kozmikus fizika, a kozmikus meteorológia, az űrtávközlés és az orvos-biológiai kutatásokban. Magyar földi állomás Az elmúlt tíz esztendő fejlődésének meghatározója volt, hogy fokozatosan az űreszközök fedélzetén végzett kísérletek kerültek előtérbe. Természetesen, az ezekhez, illetve az ember világűfbeni tartózkodásához kapcsolódó földi és laboratóriu. mi kutatások velük együtt fejlődtek, komplex programot alkotva. 1976-ban az Interkozmosz program minőségi fejlődését eredményezte az az új egyezmény, amely lehetővé tette a közös űrrepülésekre, a szocialista országok űrhajósainak a Szojuz—Szaljut programba való bekapcsolódására a felkészülés megkezdését. Néhány kísérleti eredményről külön is érdemes szólni. 1968- tól folyamatosan biztosítva van a meteorológiai mesterséges holdak felhőképeinek vétele. 1974-ben az Interkozmosz 12 műhold fedélzetén sikeresen repült az első magyar gyártmányú elektronikus műszer. Ez a többek között technológiai eredmény léhetővé tette a fedélzeti műszerek fejlesztésébe való sokoldalú bekapcsolódást. 1977-lben üzembe helyezték a magyar Interszputnyik földi állomást. Az űrkutatási program megvalósítása során több olyan eredmény született, amelyeket nem csupán a népgazdaság különböző területein hasznosítottak, hanem egyéb területeken a mindennapi feladatok megoldásában is felhasználtak. Fi. gyelemre méltó, hogy az űrkutatási tevékenység nem korlátozódik a természettudományokra. Ha csak időnként is, de vizsgálják az űrkutatás általános társadalmi és civilizációs szerepét, különösen a civilizációs problémák megoldása és a termelőerők fejlődése szemszögéből. Műholdas meteorológia Magyarország kezdettől fogva részt vesz az Interkozmosz Kozmikus Fizikai Állandó. Munkacsoport programjainak a megvalósításában. A munkába bekapcsolódtak mindazok az intézmények, amelyek érdekeltek a Föld magaslégköre, a Nap—Föld kapcsolatok kutatá. sálban, illetve a mesterséges égitestek megfigyelésében. A kutatásokhoz szükséges műszereket és berendezéseket hazai intézetek fejlesztették ki, illetve gyártották le. A meteorológiai kutatás alapvető népgazdasági jelentőségű, különösen az intenzív mezőgazdasági tevékenységet folytató országokban. így a magyar meteorológusok a műholdas meteorológia eredményeit kezdettől fogva hasznosítják, s az Interkozmosz Kozmikus Meteorológiai Állandó Munkacsoport munkájában is kezdettől fogva részt vesznek. A magyar szakemberek feladatait természetesen az ország szükségletei és adottságai határozzák meg a különböző témákban. Ez utóbbiak szabják meg az alkalmazható méréstechnikát, a műholdas adatok értékelésékor a földi észlelőhely-hálózat méréseire is támaszkodnak. A műholdak szerepe a nemzetközi, kontinensközi és nagy kiterjedésű országok esetén az országon belüli távközlésben rövid idő alatt kulcsfontosságú, vá vált. Az e téren folyó munkába és annak a nemzetközi távközlésben való hasznosításába hazánk is bekapcsolódott. A magyar adottságoknak megfelelően a Magyar Posta és a Távközlési Kutató Intézet részese e feladatoknak. Az űrkutatás hosszú távú lehetőségeit és civilizációs jelentőségét alapvetően megszabja az élő szervezetek viselkedése az űrutazások körülményei között. Az Interkozmosz keretében még 1967 elején véglegesen rögzítették az ezen kérdéskörrel foglalkozó orvos-biológiai kutatások első közös programját, melyben o magyar kutatók is részt vesznek. Minden olyan területen bekapcsolódtunk a kozmikus orvos-biológiai vizsgálatokba, amelyekhez kellő alappal és felkészültséggel rendelkeztünk. E kutatások általá-. ban, egybeépültek a klinikai, gyógyászati gyakorlattal. Tehát az e téren elért eredmények döntő többsége nem tekinthető csak a kozmikus orvos-biológiai kérdések vagy részfeladatok megoldásának, hanem egyidejűleg klinikai, diagnosztikai eredménynek is. A munkában folyamatosan részt vesznek a hazai orvostudományi egyete. mek, köztük a Pécsi Orvostudományi Egyetem is. E kutató munkába, o magyar űrhajós jelöltek kiválogatásának időpontjában bekapcsolódott a Magyar Néphadsereg Repülőorvosi Intézete is. Űreszközös erőforrás-kutatás Fontos terület a föld erőforrásainak légi- és űreszközökkel történő kutatása is. A magyar kutatók 1975-től kezdve fokozatosan kapcsolódtak be ébbe a munkáiba, amely végeredményben nálunk a lehetőségek megismerésének és feltárásának szakaszánál tart: mindez összefügg az ország kis terüle. tével, a speciális geológiai, vízrajzi, mezőgazdasági és környezetvédelmi adottságokkal. Egyébként az űrfelvételek alkalmazásával jól felhasználható módszert fejlesztettek ki a Duna várható vízállása és vízhozama meghatározására, a vízgyűjtő terület hóviszonyaiból kiindulva. Vizsgálták az űrfelvételek alkalmazhatóságát a geológiai szerkezet jöbb megismerésében, a törésvonalak és köralaíkú képződmények azonosításában, a talajminőség meghatározó sálban. A imagyar mér. nökök nagy erővel dolgoznak az Interkozmosz műholdas adatgyűjtő rendszere megvalósításán, valamint az erőforrás-kutatási TUDOMÁNY TECHNIKA adatok továbbításával összefüggő problémák megoldásán. rr Urtechnológiai vizsgálat A továbbiakat tekintve természetesen folytatódnak azok a kutatások, amelyekben a magyar szakemberek részt vesznek. E mellett minőségi változást terveznek a műholdaikkal-raké- ták'kal nyert adatok feldolgozása terén az értékelés meggyorsítására. Az eddigi kísérleteket folytatva további vizsgálatokat terveznek az ionoszfé. rárc jellemzőket mérő műszerek fejlesztett változataival. A meteorológia terén az új típusú meteorológiai műholdak adatai vételét oldják meg, amely a kutatás és a szolgáltatás továbbfejlődését eredményezi. Hcsonló módon tervezik o munka fejlesztését az űrtávközlés, az orvos-biológia és az erőforrás-kutatás területein is. Egyébként befejeződött az erőforrás-kutatás alapfeladatainak hazai felmérése, melynek alapján igen intenzív munka indult meg e népgazdaságilag oly fontos területen, beleértve egyes adatfeldolgozási technikai esz-^ közök és interpretációs módszerek fejlesztését is. Rövidesen várható az első olyan erőforrás-kutató műhold startja, ame. lyen magyar berendezések is működnek majd. Az orvosbiológiai kutatásokban az eddigi munka minőségi továbbfejlesztését tették lehetővé a bioszput- nyikok és ember vezette űrhajók. A továbbiakban új fedélzeti műszerek fejlesztésébe és építésébe is bekapcsolódunk. Végül megemlítendő, hogy vizsgálják az űrtechnológia azon lehetőségeit, amelyek a magyar ipar számára távlatilag fontosak lehetnek. Á nemzetközi űrrepülési program A Szojuz űrhajót a bajko- nuri űrrepülőtérről vezérlik a Szaljut—6 űrállomás pályájának síkjában fekvő kiinduló pályára. A repülés első három fordulata során ellenőrzik az űrhajó rendszereinek és szerkezeteinek állapotát és üzem- képességét; ellenőrzik az egységek légmentes záródását; az « űrhajósok levetik az űrruhát, amelyben a pályára állítás idején tartózkodtak. A 4. és 5. fordulat alatt végzik el azt a manővert, amelynek során az űrhajó magasabb pályára emelkedik. E pályán haladva utoléri az űrállomást, amely a repülési irányhoz viszonyítva előtte van. A 6. és 12. fordulat közötti időt az űrhajósok alvással töltik. A 14. fordulótól kezdve, miután ellenőrizték az űrhajó rendszereit, elvégezték a reggeli tisztálkodást és megreggeliztek, a személyzet tagjai felkészülnek az űrállomás megközelítésére, majd a dokkolás végrehajtására. A repülés 16. és 17. fordulatában az űrhajósok olyan manővert hajtanak végre, amely annyira közel viszi az űrhajót az űrállomáshoz, hogy onnan már automatikusan folytatódik a közelítés. A közelítés és az összekapcsolás folyamatát a személyzet és a repülésirányító állomány is ellenőrzi. A dokkolást követően ellenőrzik az űrhajó és az űrállo* más összekapcsolásának her- metikusságát, majd az űrhajó személyzete átszáll az űrállomásra. A nemzetközi személyzetnek a Szaljut—6 űrállomáson való tartózkodása hét napig tart. Ez alatt az űrállomás alapszemélyzetével együtt elvégzi a tervezett kísérleti és kutatómunkát, (orvosi, biológiai tudományos és műszaki kísérletek). Televíziós riportokat és filmfelvételeket készítenek, s így film- és fotódokumentációt állítanak össze a Szaljut—6 űrállomás nemzetközi személyzetének tevékenységéről. A Szaljut—6 űrállomás és a Szojuz űrhajó együttes repülésének utolsó napján ellenőrzik az űrhajó rendszereinek és szerkezeteinek működését, ösz- szegyűjtik a visszahozandó felszerelést, az exponált filmeket, az információs anyagokat, amelyeket a kísérletek és a kutatások .folyamán nyertek. Az utolsó napon, a 12. fordulat során p nemzetközi expedíció személyzete működésbe hozza a Szojuz űrhajó rendszereit, majd kinyitja az űrhajót és az űrállomást ösz- szekötő nyílást, felölti az űrruhát és a 15. fordulat idején az űrhajót elválasztja az űrállomástól. Ezután hajtják végre az űrhajó fékezéséhez szükséges tájolást, majd a hajtóművek segítségével fékezőimpulzust hoznak létre. Ezután a csökkentett sebességű űrhajó irányított siklórepüléssel Kazahsztán északi térségében száll le. Szojuz űrhajó kapcsolódása a Szaljut űrállomáshoz Nemzetközi űrkutatási szervezetek NEMZETKÖZI ŰRHAJÓZÁSI SZÖVETSÉG A szövetség 1950-ben alakult, székhelye Párizs. Nem kormányközi szervezet. Feladata az űrhajózás eredményeinek békés célokra való hasznosítása, a tudományos eredmények széles körű publikálása és népszerűsítése. A szövetség munkájában 1958 óta tanácskozási joggal az MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya is részt vesz. ENSZ VILÁGŰR BIZOTTSÁG A bizottságot 1959-ben az ENSZ közgyűlése hozta létre. Jogi albizottsága munkájában hazánk is részt vesz: ez az albizottság dolgozza ki az űrjogra vonatkozó több oldalú szerződések szövegét. INTERKOZMOSZ-PROGRAM A szocialista országok űrkísérleteit összehangoló program keretében 1965-től 1979 januárjáig 18 mesterséges holdat bocsátottak fel. 1976- ban a programban részt vevő országok megállapodtak, hogy a szovjet űrhajósokkal közös űrrepüléseken vesznek részt 1978—1983 között. A programban részt vevő szocialista országok évenként tanácsülést tartanak. A programban részt vevő teljes jogú tagországok: Bulgáriaj Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió. Az Interkozmosz-program keretében a Szovjet Tudományos Akadémiával együttműködési megállapodást kötött: India, Franciaország, Svédország és az Egyesült Államok. EURÓPAI ŰRKUTATÁSI HIVATAL * 1975-ben kezdte meg működését Párizsban. A hivatal foglalkozik négy távközlési és meteorológiai műholdprogram kidolgozásával, valamint a Spacelab-program tervezésével, fejlesztésével. Tavaly tizenegy nyugat-európai ország tagja a szervezetnek, továbbá Kanada. Ausztria és Norvégia megfigyelő státussal rendelkezik. INTERSZPUTNYIK A szocialista országok államközi szervezete, székhelye Moszkva. Az interszputnyik nemzetközi űrtávközlési rendszer létrehozásáról szóló egyezményt 1971-ben írták alá Moszkvában. A szocialista országok űrtávközlési rendszere szovjet távközlési mesterséges holdakból és az irányítást és összeköttetést biztosító földi berendezésekből áll. A rendszer a kozmoszon keresztül, nagy távolságra biztosít rádió, tv, telefon és egyéb hírközlési összeköttetést. Az interszputnyik rendszerben földi állomások működnek a Szovjetunióban, Kubában, Mongóliában, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Bulgáriában és Magyarországon. INTELSAT A Nemzetközi Távközlési Műhold Szervezet 1964-ben alakult Washingtonban. 1971-ben, a tagországok kormányközi megállapodásokkal konzorciumot hoztak létre azzal a cél- * lal, hogy kereskedelmi keretek között a világ minden tájára kiterjesztik az INTELSAT távközlési mesterséges hold-hálózatot. A tagországok száma tavaly 99 voit. Magyar- ország részvétele az Interkozmosz programban A taliándörögdi földi űrtávközlő állomás
