Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-02 / 61. szám
2 Dunántúli napló 1980. március 2., vasárnap Baranya kilenc községében Filmnapok falun Mai magyar filmbemutatók Előadások, viták A MÉM, a TOT, a MOKÉP és a megyei moziüzemi vállalatok ez évben is megrendezik a falusi filmnapokat. A film-napok falun, program keretében, február 21. és április 3. között az ország 260 termelőszövetkezetében és állami gazdaságában vetítik le a magyar filmművészet értékes, áj alkotásait a filmbarátoknak. A megyei program ünnepélyes megnyitója március 10-én lesz Bolyban, ahol 17 órai kezdettel Vitézy László: Békeidő című filmjét mutatják t>e. A vetítés előtt dr. Cseh Sándor, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyettese mond megnyitót. Jancsó Miklós: Magyar rapszódia című filmjét március 9-én mutatják be Új- petrén. Dárdai István—Szalai Györgyi: Harcmodor című alkotását március 10-én a lány- csóki és mecseknádasdi, március 19-én a himesházi és március 27-én a vajszlói moziban vetítik. Dunaszekcsőn március 13-án a Békeidő-t, Bikaion március 14-én Szabó István: Bizalom című alkotását mutatják be. Szentlőrincen március 20-án délelőtt 10 órai kezdettel mezőgazdasági szakfilm-bemu- tatóra kerül sor. A filmnapok falun program célja; olyan filmalkotásokat bemutatni, amelyek vitaalapot adnak a mai, élő társadalmi problémák megvitatásához. A megyei rendező szervek — a Baranya megyei Tsz. Szövetség, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztálya és a Moziüzemi Vállalat — gondoskodtak arról, hogy minden filmvetítéshez előadás kapcsolódjon, s lehetővé tették, hogy a vetítéseket a helyszínen vita kövesse. A mecseknádasdi film- bemutatót Eszenyi János, a hidasi tsz elnöke nyitja meg. Itt a termelőszövetkezet a belépőjegyet is megvásárolja tagjainak. Bikaion Kovács József, az Állami Gazdaság igazgató- helyettese, Szentlőrincen Litter József, a Mezőgazdasági Szak- középiskola igazgatója nyitja meg a filmnapot. Profilváltás a Pécsi Építőipari Szövetkezetnél 1983-tól csak lakásokat újítanak fel A PEVA-módszert átveszi-e más? Profilváltós kezdődött a Pécsi Építőipari Szövetkezetben, ugyanis 1983-tól lakásépítés helyett csak lakáskarbantartást végeznek a Pécsi Ingatlankezelő Vállalatnak. Tavaly óta mór rendszeresen dolgoznak a PIK- nek és összmunkájuk felét a lakásfelújítás teszi ki. Sok feladatot oldanak meg, hogy az átállás valóban zökkenőmentes legyen. A munkások rég tudják, hogy mi fog történni, de eddig egy sem akar elmenni. Az irányító szakemberek szerint a kőműves- és az ácsmunka kiemelt szerepet kap, megválnak a mostani toronydarutól és nagyarányú fejlesztésre lesz szükség. így például emelöiberendezésekből és szállító járművekből kisebb méretűeket és teljesítményűeket szereznek be. Úgy vélik, lesz elég kőműves és ács is. Jöbb, még alaposabb munkaszervezést hajtanak végre, hiszen a megyeszékhelyen a felújítások közben sokat változtatnak munkahelyet, mindig a legaktuálisabb teendők teljesítésére. A szövetkezetben nagyon remélik, hogy saját erőből is bírják a váltást. Pécsett a lakások felújítása és karbantartása még most is rendkívül akutprobléma: éppen ezért fontos egy szövetkezet átirányítása, hogy a PIK-et ilyen jellegű feladatai- .nak a gyorsabb realizálásában segítse. Mit hagy majd maga után a szövetkezet? Egy újszerű, Baranyában csak általuk alkalmazott technológiát, a PEVA-féle alagútzsalus építési módszert. Ezzel az eljárással az elmúlt nyolc év alatt mintegy 900 lakás épült fel Pécsett, a Kamilla, Dóra, Gyöngyös utcában, a Sa- rohin tábornok útján, a Melinda utcában. Jelenleg a pécsi Siklósi városrészben építkeznek, a Keszüi út mentén. Az idei terv 75 újabb lakás átadása ebben a városrészben, ahol ezenkívül legalább 50 lakásszerkezetet alakítanak ki elsősorban a MÁV részére. A tanácstól 1983-ig több mint 200 új lakás kivitelezésére kaptak megbízást, szintén Pécs új városnegyedében: ezt az elvárást maradéktalanul és határidőre teljesítik. A PEVA-módszert magas szinten alkalmazzák, vagyis a több mint száz építőipari szökés segédmunkás egyidőben 5— 6 épület kivitelezésén szorgoskodik, hogy az összes építőipari tevékenység folyamatosan, szervezetten kövesse egymást. S ily formáiban alig fél év alatt kulcsra készen áll egy új lakóépület. Eddig még senki A kongresszusi munkaverseny Vállalták, teljesítik A komlói Kossuth-bónya kollektívája 15 ezer tonna többletszén kitermelését vállalta erre az esztendőre. Ebből a párt XII. kongresszusáig 10 ezer tonnát teljesítenék, határozták el az év elején a komlói bányászok. Állják vállalásukat: február végéig 7 ezer tonna többlet szenet hoztak felszínre. Teljesítették vállalásaikat a kongresszusi munkaverseny eddigi szakaszában a Diósgyőri Kohászati Művek szocialista brigádjai. A hengersorok teljesítményének növelésével és az állásidők csökkentésével a terven felül vállalt 25 ezer tonna hengerelt áruval szemben 25 600 tonnát készítettek, amelynek jelentős részét külföldön értékesítik. A Nagyalföldj Kőolaj és Földgáztermelő vállalat orosházi üzemének szocialista brigádjai a kongresszusi munkaverseny keretében vállalták, hogy új technológiai eljárással, folyamatos vegyszer adagolással az előző éveknél kisebb hőfokon, a párolgási veszteség csökkentésével szivattyúzzák át az olajat a szállító járművekbe. Vállalásukkal eddig 300 tonna olajat takarítottak meg. Barcs egyik legkorszerűbb üzemében, a kemikál építési és műanyagfeldolgozó gyárában a tmk-műhely munkásai vállalták, hogy évente 150—200 ezer forintnyi vízköltséget takarítanak meg. A november óta sikerrel alkalmazott megoldás lényege, hogy amíg korábban a műanyagüzemben igen sok vezetékes vizet használtak a hűtéshez, addig ezt most keringető rendszer segítségével jóval kevesebb vízzel végzik. sem jelentkezett megyénkben, hogy a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat két dolgozójának a szabadalmát átvegye. A csaknem 10 millió forint értékű gép- és berendezés- parkkal 1500 lakást lőhet folyamatosan kivitelezni. A Pécsi Építőipari Szövetkezet ezen 'berendezésállománya épp 1983- ra öregedik el. Cs. J. Magyar exportembléma Több mint háromezer pályamű közül választotta ki a Magyar Kereskedelmi Kamara szakmai és művészeti zsűrije azt a modern grafikai megoldással készült, Hungária feliratot ábrázoló, nemzeti színű emblémát, amelyet mint magyar rek- lámjegyet, exporttermékeinknél alkalmaznak a jövőben. A kamara pályázatának nyertese, az exportembléma alkotója, Rákosi György hajdúszoboszlói dekoratőr. A második díjat Halász Imre budopesti, a harmadikat Szalay Sza- bolcsné jászberényi pályázó nyerte. Álmok egy szafari-parkról Idén húszéves a pécsi állatkert Ezer állat 3,5 hektáron Az oroszlánok, szibériai tigrisek, pumák, párducok behúzódtak a meleg vacokra, a jegesmedve is csak a biztos „fedezékből" kandikál ki a márciusi hóesésbe. A mecseki állat- kertben csak egyetlen családra bukkanunk szombat délelőtt, akik a havazás ellenére egy kíváncsi kis lurkóval barangolnak hol előttünk, hol utánunk 'ketrectől karámig, miként mi is dr. Fülöp Istvánnak a Mecseki Kulturpark igazgatójával. A kisfiú lehet öt, vagy hat éves; az őstuloktól kezdve az emuig minden állat külön csoda a számára, s aligha tudja, hogy az az állatkert, amelyben most sétál, idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. Annak idején 1959-ben, amikor az ál. latkert létesítését elhatározták, Pécsett, addig szinte soha nem tapasztalt társadalmi összefogás bontakozott ki, hogy megépüljön. 1960. augusztus 20-án több, mint százezer társadalmi munkaóra eredményeként nyitotta meg kapuját az ország sorrendben harmadik vidéki állatkertié. Akkor 32 állatfaj 84 egyedét láthatták az első látogatók a pécsi állatkertben, most húsz évvel később a világ öt kontinense 170 állatfajának közel ezer példánya található meg itt. A Mecseki Kultúrpark állatkertje nem tartozik Európa nagy állatkertjei közé, de az eltelt közel húsz év elért jónéhány olyan szakmai, tudományos eredményt, amelyek szerényen fogalmazva is figyelemre méltóak. 113 éve alakult az első, a budapesti állatkert Magyarországon, s ez idő alatt Pécsett született először állatkertben sarki róka, muntyák szarvas, itt honosították meq a nyestku- tyát, itt kelt ki először állatkerti körülmények között az első uhu és macskabagoly. A vidra tartásában nemzetközileg is kimagasló eredményeket értek el: Zürichből, Lipcséből, Poznanból, Erfurtból, Schwerinből jártak ide tanulmányútra a zoológusok. Fontos szerepet vállalt a pécsi állatkert az őshonos, kihalófélben lévő magyar háziállatok megmentésében, tenyésztésében: mangalica, fekete bivaly, magyar szürke marha, racka és cikta juh. A pécsi állatkertnek azonban nemcsak az állatok bemutatása a feladata, hanem, mint ahogy az alapító határozatban benne foglaltatik, az ifjúság természettudományos nevelésének a segítése is. A pécsiek érdeklődése és segítőkészsége az eltelt két évtized alatt lonyhult a város állatkertje iránt. Eddig, az 1961- ben szintén nagy társadalmi összefogással épült vidámparkkal együtt a Mecseki Kultúr- parknak 5 665 000 látogatója volt. A parknak jelenleg 53 pécsi szocialista brigáddal van szerződésen alapuló kapcsolata, amelyek csak az utóbbi tíz év átlagában évente 250 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek. .,Szinte létezni sem tudnánk a segítségük nélkül” — mondja dr. Fülöp István. Egyetlen nagy gond van, amin még a brigádok sem segíthetnek: a park 3,5 hektáros szűk területe, amely már nem bővíthető a Mecseken, s behatárol minden fejlesztési törekvést. A húszéves évforduló előtt talán megengedhető az álmokról is beszélni, amelyek talán csak 10—15 év múlva valósulhatnak meg: ea>' szafari-park és skanzen a most épülő déli városrész jövőbeli kiránduló központjában, Péterpuszta környékén, ahol 25—30 hektáros területen lehetne bemutatni és tenyészteni a kiveszőben lévő ősi magyar háziállatokat. D. I. A járási és a városi pártértekezlctek után P ártunk XII. kongresszusára készülve az elmúlt hetekben tartották meg a járási és városi pártértekez- leteket. Ezeken a rendezvényeken a kommunisták küldöttei felelősségük teljes tudatában vitatták meg az elmúlt öt év sikereit és munkánk fogyatékosságait. A küldöttek 18 százaléka szólóit fel, mondott véleményt a munkánkról és a KB kongresszusi irányelveiről. Emellett viszonylag sok küldött jelentkezett még felszólalásra, de ezek időhiány miatt nem. kaphattak szót. Fontos feladata a járási-, városi párt- bizottságoknak, hogy az elmaradt felszólalások lényegét megismerjék, s minden arra érdemes gondolatot munkájuk során hasznosítsanak. Országszerte a járási és városi pártértekezleteken nagy hangsúlyt kapott, hogy a fejlett szocialista társadalom építésének legfőbb területe a gazdaság. A pártértekezletek beszámolói, a felszólalók többsége hangsúlyozta, hogy a gazdasági épí- tőmunkában jelentős eredményeket értünk el a XI. kongresszus óta. Gazdaságunk erejét jól jellemzik: a fogyasztás elért színvonala, a társadalmi juttatások, a társadalombiztosítás és az egészségügyi ellátás bármely más országéval is szégyenkezés nélkül összehasonlítható szintje. Ezeket az eredményeket népünk összefogott munkája hozta létre a párt vezetésével. A két kongresszus közötti időszakban a pártmunka középpontjába került a gazdasági kérdésekkel való foglalkozás. Nem véletlen tehát, hogy a pártértekezleteken a felszólalók a legnagyobb figyelmet a gazdasági kérdésekre fordították. Több helyen elismeréssel szóltak a párt- szervezetek erőfeszítéseiről. Eredménynek tekinthetjük, hogy az ország gazdasági gondjait oz emberek többsége megértette, s tudják, hogy a nehezebb körülmények között most, fegyelmezettebben kell dolgoznunk, hogy az elért eredményeinket megvéd- jük és továbbfejlesszük. Több pártértekezleten hangot kapott, hoav nem kevés és nem lehangoló az a cél, hogy a jelenlegi gazdasági alapokat tartsuk men és ezek alapján készítsük elő a további előrelépéseket. Az irányelvek vitája során a pártértekezleteken erősödött az a felismerés, hogy gazdasá’qpolitikai céljaink és feladataink meqoldása több esztendő fegyelmezett, jobb munkáját igényli. A pártértekezleteken több helyen is hangsúlyozták, hogy társadalmunk sok, jó elképzelése, célia is függ attól, hogyan tudjuk gazdasági céljainkat megvalósítani, sorra megoldani azokat a feladatokat, amelyek ma még htárányo- san érintik gazdaságunkat. A pártértekezletek vitájából egyértelműen kicsendült, hogy a pártszervezetek többsége a területén folyó gazdasági munkát alapvetően eredményesen irányította és ellenőrizte. Lényegében érvényesült a pártszervezetek elvi-, politikai irányítása, de esetenként átvállaltak a gazdasági szervek hatáskörébe tartozó konkrét feladatokat. A pártbizottságok gazdaságpolitikai munkájában javult a hozzáértés, az önállóság és a felelősségvállalás. Gazdaság- szervező, ellenőrző munkájuk a cselekvési programok készítésével tervszerűbbé, tuda- tosabbá és gyakorlatiasabbá vált. Elősegítették a népgazdasági célok és a helyi gazdasági tervek összhangjának megteremtését, biztosították ehhez a káderfeltételeket. A cselekvési programokét több pártértekezleten úgy értékelték, hogy azok jól mozgósítottak a súlyponti feladatok megvalósítására. A pórtérte, kezleteken kellő hangsúlyt 'kapott, hogy az elmúlt években elért eredményeket azért is jelentősnek kell tekinteni, mert azokat olyan kedvezőtlen külgazdasági feltételek mellett értük el, amelyek számos nálunk fejlettebb és gazdagabb országban - visszaesést, gazdasági zavarokat, inflációt, munkanélküliséget okoztak és megtörték a fejlődést. A gazdasági élet alapvető kérdéseire, a tennivalókra pártunk vezető testületéi átfogó politikai döntéseket hoztak. A gyakorlatban e döntéseket nem tudtuk mindig sikerrel megvalósítani. A párt- értekezleteken a kongresszusi irányelvek vitája során a legtöbb és legkeményebb kritikai észrevételek a gazdaság pártirányításával kapcsolatban hangzottak el. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a politikai elvek érvényesítésének tapasztalható hiánya, több helyen a párt vezető szerepének megvalósulását is ellentmondásossá tette. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a népgazdaság pénzügyi egyensúlyával, a termékszerkezet, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésével, a beruházási tevékenység javításával kapcsolatos kongresszusi és központi bizottsági állásfoglalások végrehajtásában fogyatékosságok is voltak. Az elmúlt öt év munkájának sajnos komoly árny oldalai is voltok, amelyekből az illetékes pártszervek és a gazdasági egységek nem mindig okultak. A feladatok végrehajtása során a konkrét teendőket sem tudtuk mindig úgy meghatározni, hogy azzal gátat vetettünk volna a negatív folyamatoknak, vagy elejét vehettük volna az ismétlődő hibáknak. Többen bírálták azt, hogy az elmúlt években a szükségesnél kisebb hangsúlyt kapott a kezdeményező, dinamikus vezetői magatartás megkövetelése, a nem hatékony munka elmarasztalása. Nem egy gazdasági egység rossz munkája esetében is állami segítséggel növelni lehetett a vállalati, szövetkezeti jövedelmeket, a személyi kereseteket. Nem érvényesült mindig és mindenütt a közérdek elsődlegessége, a munka és a munkahely megbecsülése, a köztulajdon védelme és gyarapítása. T öbb pártértekezleten önkritikusan szóltak a párt és gazdasági szervek vezetői arról, hogy nem voltak mindig következetesek abban, hogy a hatáskörükbe tartózó szervezetekben csak az boldoguljon, aki tisztességesen dolgozik, aki teljesíti kötelességeit. Csaknem minden pártértekezleten hangsúlyozták a felszólalók, hogy a dolgozó emberek többségére jellemző a helytállás a nehezebb helyzetben is. A tömegek bíznak a pártban, meg van bennük a cselekvési készség gazdasági nehézségeink meaoldására, a jobb, fegyelmezett munkára. A pártértekezletek egyértelműen a legfontosabb politikai feladatnak tekintették a párt és a tömegek kölcsönös bizalmára épült kapcsolat és együttműködés további erősítését és fejlesztését. Dr. Kovács József MSZMP Központi Bizottság politikai munkatársa
