Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-07 / 66. szám

2 DunQatült napló 1980. március 7., péntek (Folytatás az 1. oldalról) Az atomenergia alkalma­zása során a biztonsági követelmények maradék­talan érvényesítése mellett is keletkezhetnek károk. A törvény, javaslat ezért rendelkezik a fe­lelősség és kártalanítás kérdé­seiről is. Ennek során abból indul ki, hogy az atomenergia különböző fajta felhasználása eltérő veszéllyel járhat, s így a felelősséget és kártalanítást differenciáltan kell szabályozni. Az atomenergia alkal­mazásának irányítása, el­lenőrzése és tervszerű fejlesztése a törvényjavaslat szerint a Minisztertanács fel­adata. Ez a rendelkezés bizto­sítja a különböző minisztériu­mok és országos hatáskörű szer­vek hatáskörébe tartozó, sokré­tű tennivalók megtervezésének és végrehajtásának megfelelő összehangolását. A Miniszter- tanácsot e feladata ellátásá­ban mindenekelőtt az Országos Atomenergia Bizottság támo­gatja, amely a kormány tanács­adó és véleményező, hatósági feladatokat koordináló és ellá­tó, valamint ellenőrző szerve. 6 Az atomenergia békés — célú és biztonságos al­kalmazásában lényeges szerepe van a nemzetközi együttműködésnek. Számunkra különösen jelentős a KGST-or- szágok ilyen irányú együttmű­ködése, amely az atomenergia felhasználásával kapcsolatos tudományos kutatásokra éppúgy kiterjed, mint az atomerőmű­vek építésének, az atomerőmű- vi energiatermelésnek a gya­korlati kérdéseire, sőt az atom­energia alkalmazásával kap­csolatos ipari háttér kiépítésé­nek egész problematikájára is. Természetesen együttműkö­dési készségünk fennáll más országok vonatkozásában is, és ezért támogatjuk olyan szerve­zetek tevékenységét is, mint amilyen a Nemzetközi Atom­energia ügynökség. Ezt kívánja kifejezésre juttat­ni a törvényjavaslat, amikor a következőket mondja: „A Ma­gyar Népköztársaság az atom­energia békés célú, biztonságos alkalmazását nemzetközi szerző­dések keretében való együtt, működéssel is elősegíti." Amikor a Minisztertanács megbízásából és nevében be­terjesztem az atomenergiáról szóló törvényjavaslatot, befeje­zésül annak a meggyőződésem­nek szeretnék hangot adni, hogy e javaslat — elfogadá­sa esetén — eredményesen szolgálja majd az atomenergia mind szélesebb körű, békés hasznosításának ügyét, szoci­alizmust építő hazánkban, a Magyar Népköztársaságban — mondotta befejezésül dr. Mar­kója Imre. Az igazságügyminiszter beszé­de után dr. Vida Miklós (Bp. 1. Vk.), a törvényjavaslat bizottsá­gi előadója emelkedett szólás­ra. A többi között hangsúlyoz­ta : A Magyar Országgyűlés min­dig kellő figyelmet fordított a lakosság nagy részét érdeklő és érintő kérdésekre, ezekkel kap­csolatban számos fontos tör­vényt hozott. Megalkottuk a vil­lamos- és gázenergiáról, vala­mint a bányászatról és o vízügy­ről szóló törvényt. Már ezek a szabályozások is gondoskod­tok az éltető bioszféra megóvá­sáról. A környezetvédelemről szóló törvény pedig külön is ki­emelte az emberi életért és kör­nyezetért való felelősséget. In­dokolt tehát, hogy ilyen jellegű törvényeink sorát korunk egyik hatalmas vívmányáról, az atom. ról szóló szabályozással kiegé­szítsük. A miniszteri expozéban elhangzottakkal egyetértve az ipari, a jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság — az egész­ségügyi és szociális, valamint a mezőgazdasági bizottság kép. viselőivel kibővített együttes ülésén — úgy foglalt állást, hogy javasolja az atomenergiá­ról szóló törvény megalkotását. Az Országgyűlés bizottságai, nak programjában is szerepelt a hazai atomtechnikát alapve­tően bővítő paksi erőmű munká­latainak figyelemmel kísérése. Előbb az építési és közlekedési, majd az ipari bizottság látoga­tott el épülő energetikai óriá­sunkhoz, a helyszínen is meg­győződve o beruházás jelentő­ségéről és biztonságos létesíté­sének körülményeiről. Az energia ésszerű felhaszná­lását ma már beépítjük a kö­zép- és hosszú távú tervekbe, s központilag irányított és sza­bályozott tevékenységgé kíván­juk tenni. Ezért megfontolásra javaslom a már meglévő villa­mosenergia-, gáztörvény és O' remélhetően elfogadásra kerülő atomenergiatörvény mintájára majd egy, az előző szabályozó. kát is magába foglaló energia- törvény megalkotását. A bizottsági és képviselőcso­porti megbeszéléseken az atom­hulladék elhelyezésének kérdése volt az egyik legérdekfeszítőbb téma. Tudnunk kell, hogy több­fajta elhelyezendő hulladékról van szó. A legnagyobb sugár­forrást képező atomerőművi hűl. ladékot egy ideig az erőműben tárolják, majd visszaszállítják a Szovjetunióba. Az atomerő­művi hulladékok másik részét erősen sugárzó folyadékok, le­szerelt berendezések, alkatré­szek jelentik. Az egészségügy, az ipar, a tudomány és az élet más területén keletkező, hason, lóan besugárzott anyagok el­helyezésére, Püspökszilágy mel­lett, egy nagy agyaglencsében képeztek ki, háromszoros tech­nológiai biztonsággal védett, úgynevezett izotóptemetőt. Ez az új létesítmény hosszú időre és környezetvédelmi szempont­ból mintaszerűen oldja meg o radioaktív hulladékok feldol­gozását és tárolását. Együttes ülésünk vitájában tíz képviselő szólalt fel és hárman tettek módosításra javaslatot. A népgazdaságunk előtt álló feladatok, a párt XII. kongresz. szusának irányelvei koncentrált és hatékony munkára ösztönöz­nek. A rendezettség, fegyelme, zettség a termelő munkában és az irányításban is hozzájárul a kitűzött célok eléréséhez. Az atomenergiáról szóló törvény fontos állomása lehet népgaz­dasági és társadalmi fejlődé­sünknek. Ezért az ipari, valamint a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság az atomenergiá. ról szóló törvényjavaslatot — a bejelentett módosításokkal — elfogadásra ajánlja — mondot­ta befejezésül Vida Miklós. Ezután Szekér Gyula, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra: Az atomenergia felfedezése — azt hiszem, méltán mond­hatjuk — korunk egyik legna­gyobb horderejű tudományos eredménye. Ezt az új, hatalmas energiát azonban elrettentő kö­rülmények között ismerte meg az emberiség. Hirosima és Na- gaszaki borzalmas pusztulása, az imperialista atomzsarolás, majd a nukleáris fegyverekkel való fenyegetőzés előbb félel­met, majd világméretű felhá­borodást váltott ki. A Szovjet­uniónak köszönhető, hogy ha­talmas anyagi és szellemi erők mozgósításával rövid idő alatt olyan nukleáris ütőerőt hozott létre a béke fenntartása érde­kében, amely hatástalanította az atomzsarolás politikáját, és lehetővé tette, hogy kellő fi­gyelmet fordítsanak a békés célú alkalmazásokra. Az atom­magban rejlő hatalmas ener­giának a népek javát, az anya­gi termelés növekvő energia- szükségletének kielégítését kell szolgálnia. A nukleáris fegyve­rek létezése és a bennük rej­lő veszély többé nem akadá­lyozhatja meg ennek az új energiaforrásnak a maximális hasznosítását a békés gazda­sági építőmunkában, a népek életszínvonalának emelésében. Ezt a politikát követi kormá­nyunk, amikor a testvéri szocia­lista országokkal és más hala­dó erőkkel együtt következete­sen fellép a nukleáris fegyver­kezési hajsza ellen, harcol a nukleáris fegyverek fejleszté­sének, gyártásának és alkalma­zásának végleges betiltásáért és a felhalmozott készletek megsemmisítéséért. Hazánkban is elkerülhetetlen tehát, hogy a széntermelés nö­velése mellett a jövőben foko­zottan támaszkodjunk az atom­energiára. Kedvező adottság, hogy ehhez hazai uránércva- gyonurik is hátteret ad. A Paksi Atomerőmű jelenleg az ország legnagyobb és leg­bonyolultabb beruházása. Meg­valósítása mind a beruházásért felelős Nehézipari Minisztériu­mot, mind pedig a kivitelező munkákat végző építőipart, to­vábbá a kohó- és gépipar és más ágazatok vállalatait nagy erőpróba elé állítja. Hazánkban a lakosság tel­jesen nyugodt lehet afelől, hogy kormányunk minden szük­séges intézkedést megtesz a nukleáris biztonság érdekében. A tömegtájékoztatási intézmé­nyek, a közművelődést és az oktatást irányító szervezetek fontos feladata, hogy bemutas­sák a tudomány és a technika objektív érveit az atomerőmű­vek biztonságáról. Ügv gondolom, a törvényja­vaslat megfelelő keretet teremt ahhoz, hogy az atomtechnikát országunk javára tudjuk hasz­nosítani. A törvényjavaslat elfogadását javasolom. Szekér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese után fel­szólalt dr. Bognár Rezső (Hajdú- Bibar m. 3. vk.) akadémikus. Dr. Markója Imre igazságügyminisz­ter zárszava után határozatho­zatalra került sor. Az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A képen Kádár János, előtte Lázár György. Feladatainkat a fejlett szocia­lista társadalom építésének kö­vetelményei szabták meg. Alkot­mányunk szerint az Elnöki Ta­nács őrködik a Magyar Népköz- társaság alaptörvényének vég­rehajtásán és alkotmányossági felügyeletet gyakorol a taná­csok felett. Megállapítható: az állami életben a törvényesség biztosított volt és tovább fejlő­dött. Az elmúlt években tovább erősödtek a szocialista társadal­mi viszonyok és ezzel összhang­ban fejlődött jogalkotásunk is. Társadalmi fejlődésünkkel össz­hangban - folyamatosan kor­szerűsítjük jogrendszerünket. Ennek során — a fejlett szocia­lizmus építésének érdekében — összhangot teremtettünk a tár­sadalmi fejlődés megváltozott követelményei és a magas szin­tű jogszabályok között. A jog­rendszer reformjának mintegy tíz évvel ezelőtt megkezdett vég­rehajtásában az országgyűlés mellett az Elnöki Tanácsra is je­lentős feladat hárult. Az Elnöki Tanács az ország­gyűlést helyettesítő jogkörében — az alapvető elvek és rendel­kezések érintetlenül hagyásával, kisebb-nagyobb mértékben ki­egészített, korszerűsített egyes törvényeket. Törvényerejű rende­letet alkottunk az államélet fej­lesztése, a szociális, a kulturá­lis és a közművelődési célok jobb megoldása érdekében. Ki­emelkedő jelentőségűek ezek közül azok, amelyek a szövetke­zeti, a földtulajdon- és föld- használati törvény módosítását és kiegészítését tartalmazzák. Továbbá azok, amelyek a gazdasági társulásokról, a kis­iparról, a magánkereskedelem­ről rendelkeznek. Jelentősek az állami kitüntetésekről, a Munka Törvénykönyvének módosításáról, a társadalmi bíráskodásról, a büntetések és intézkedések vég­rehajtásáról szóló törvényerejű rendeletek. Társadalmi viszo­nyok jogi szabályozást igénylő körében összesen 60 törvényere­jű rendeletet alkottunk. A jogszabályok e nagy szá- mánctk hallatán jogosan kér­dezhetik, . tisztelt képviselőtár­sak: nem tévedtünk-e a túlsza­bályozás területére? Nem állít­hatjuk, hogy nem fenyeget ilyen veszély. De úgy véljük, hogy ez elsősorban nem a magas szintű jogszabályok oldaláról fenyeget. Tudatában vaqyunk annak, hogy a jogszabályok rendezése és egyszerűsítése terén — a két­ségtelen fejlődés ellenére — sok még a teendő. A Miniszterta­nács e vonatkozásban megfele­lő intézkedéseket tett a közel­múltban. A kormány a gondos és körül­tekintő előkészítéssel, az alapos indokolásokkal, esetenként pe­dig a végrehajtási jogszabályok egyidejű bemutatásával jelentő­sen hozzájárult jogalkotó mun­kánk eredményességéhez. Nö­velte a jogalkotás demokratiz­musát, hogy az országgyűlés il­letékes állandó bizottságai elő­zetesen megvitatták, vélemé­nyezték a fontosabb törvényere­jű rendeletek tervezetét. A településhálózat fejleszté­sének keretében az elmúlt öt évben 13 nagyközségnek ado­mányoztunk városi rangot. Váro­saink száma így 96-ra emelke­dett, s területükön él a lakosság több mint 53 százaléka. A valós igényekből kiindulva, a városok egy részéhez csatoltuk a von­záskörzetükben levő községeket. Számos községet egyesítettünk, és megszüntettünk olyan járáso­kat, amelyek elvesztették koráb­bi szerepüket. A jogszabályalkotás mellett az Elnöki Tonács munkájának jelentős hányadát adják az egyedi döntések. Ilyenek az ál­lampolgársági, a kegyelmezési, a kinevezési és a kitüntetési ügyek. Több mint kilencezer állam­polgársági ügyben döntöttünk 1975 óta. Az elmúlt időszakban valamelyest emelkedett az ál­lampolgársági ügyek száma. Fő oka ennek a kettős állampol­gárság megszüntetésére irányu­ló törekvésünk. A honosítási, visszahonosítási, valamint az állampolgárságból való elbo­csátási ügyek 94 százalékában a kérelmeknek megfelelő ked­vező döntést hoztunk. Csak rendkívüli és kivételes esetben fosztottunk meg állampolgársá­guktól olyan külföldön tartóz­kodó személyeket, akik súlyosan vétettek az állampolgársági hűség ellen, illetve akiket sú­lyos bűncselekmény miatt jog­erősen elítélt magyar vagy kül­földi bíróság. Az ügyek elbírá­lásakor a Helsinkiben elfoga­dott elvek, illetve az állampol­gárságról szóló törvényünk elő­írásai, a két- és többoldalú nemzetközi megállapodások, va­lamint a méltányosság, az em­beriesség, az egyéni mérlege­lés és megítélés vezettek ben­nünket. Kegyelmezési jogával az El­nöki Tanács az elmúlt öt évben mintegy 900 esetben élt. A ki­szabott büntetést, illetve egy részét elengedte vagy próba­időre felfüggesztette; mentesí­tett a büntetett előélethez fű­ződő hátrányok alól. Kegye­lemre az ítélet után bekövetke­zett, clyan rendkívüli méltány­lást érdemlő körülmények szol­gáltak alapul, mint például sú­lyos betegség, nehéz családi helyzet, vagy a büntetés letöl­tése alett tanúsított kiemelke­dően jó magatartás, A bünte­tett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés esetén a bün­tetés letöltése utáni példamu­tatóan becsületes életmódot vettük figyelembe. Alkotmányunk a bírói függet­lenség hathatós garanciájaként írja elő, hogy a Magyar Nép­köztársaság hivatásos bíróit az Einöki Tanács választja, illetve menti fel. Ezt a hatáskörét je­(Folytatós a 3. oldalon) Pariamenti folyosó (Munkatársunk telefonjelen­tése) Az országgyűlés elnöke csü­törtökön délután 15 óra 22 perckor berekesztette a válasz­tási ciklus utolsó ülésszakát. A képviselők megbízatása 1980. június 8-án jár le. Az utolsó negyedév a mérlegkészítés idő­szaka. Az országgyűlési képvi­selők Baranya megyei csoport­jának vezetőjétől, dr. Szabó Jó­zseftől gyors számvetést kértünk arról, hogy megyénk képviselői hogyan vették ki részüket leg­felsőbb államhatalmi szervünk munkájából:- Tevékenységünk leghivatot- tabb megítélői a választópolgá­rok, akiknek bizalmát, támoga­tását valamennyien köszönjük. A választási ciklus alatt a mostanival együtt megalkotott 25 törvényből 23 törvény előké­szítésében, országgyűlési vitájá­ban aktívan részt vettünk. Az országgyűlés ellenőrző funkció­jának gyakorlásából fakadó 16 beszámoló előkészítésében, vi­tájában s az ezzel kapcsolatos állásfoglalás kialakításában is közreműködtünk. A 14 baranyai képviselő közül az országgyű­lés állandó bizottságaiban tí­zen, bizottsági tagokként rend­szeresen, állásfoglalások és in­tézkedések kezdeményezésével érdemben részt vettünk. Az or­szággyűlés egyik állandó bizott­ságának elnöke, kettőnek pedig a titkára a megyei képviselő csoportunk tagja. — Fefszólalásainkra, javasla­tainkra az illetékes szervek oda­figyeltek, azok döntő többségét megvalósították, hasznosították. Ismereteinket nemcsak a foga­dóórákon, hanem különböző üzemek, intézmények megláto­gatásával is gyarapítottuk. Kü­lönböző fórumokon rendszere­sen számot adtunk munkánkról. Most e ciklus vége felé az arra illetékes párt- és állami szervek értékelése alapján is azt mond­hatom, hogy képviselőcsopor­tunk tisztességesen, jól teljesí­tette a választópolgároktól ka­pott megtisztelő megbízatását. * Jelképesnek is tekinthető, hogy a 80-as években alkotott első törvényünk tárgya az atom­energia. Igen, hiszen minden korra jellemzőek az adott idő­szak jogszabályai. Ha kereken 100 esztendőt visszalapozunk az országgyűlési jegyzőkönyvek­ben, akkor az 1880-as kötetben ilyen címekkel találkozunk: Tör­vény a gőzmalmokról, Törvény a pécsi l-rendű vasút kiépítésé­ről, Törvény a barcsi Dráva-híd létesítéséről, Törvény a játék­kártyák bélyegilletékéről. Az 1880-as esztendő legemlékeze­tesebb törvényében pedig az állandó országház építéséről rendelkezett a parlament. E szo­lid centenárium havában, az­az jelenleg is komoly rekonst­rukciós munkálatok folynak az épületen. A Dunára néző hom­lokzat megerősítése mellett, festik á kongresszusi terem tár­salgóját és felújítják az udva­rokat. A tíz belső udvar mind­egyikét Pécsett készült pirográ- nit borítja. A pótlásról jelenleg is a Zsolnay gyár gondoskodik. A kupola rövidesen megkezdő­dő belső felújításához siklósi zöldmárványt használnak majd - hallottuk az országgyűlés iro­dájának műszaki osztályán. * Az ülésszak szünetében Cser- na Sándor baranyai képviselő, a MÉV vájára Lendvai Ottóval, az Országos Atomenergia Bi­zottság irodájának munkatársá­val beszélgetett. A téma termé­szetesen az volt, ami a beszél­gető partnerek munkájában kö­zös, azaz az atomenergia. Lend­vai Ottó részt vett a most tör­vénnyé emelt javaslat előkészí­tésében. Arról folyt a szó, hogy a Paksi Atomerőmű belépésé­vel Dél-Dunántúl már nemcsak termelője, hanem aktív felhasz­nálója is lesz a radioaktív anya­goknak. Az uránbányász örült annak, hogy ezentúl törvény szabályozza a nukleáris és rádió, aktív anyagok termelését is, amely várhatóan kedvezően érezteti majd hatását az urán­bányászok munkakörülményei­ben is. * A nemzetközi nőnap közeled, tével a hölgyeknek virágcsokor­ral kedveskedtek képviselőtár­saik. Az első női képviselő ke­reken 60 éve került be a parla­mentbe, Schlachta Margitnak hívták. Ma törvényhozó testüle­tünk 352 tagja között 101 nő található. A drávasztárai Gázsity Milu- tinnét középiskolás lányai is el­kísérték az ülésszakra. Emília és Vera a karzatról kísérte fi­gyelemmel a parlamenti ta­nácskozást. A történetnek előz­ménye is van, mint azt Deutsch Erzsébet, a baranyai II. számú választókerület képviselője me­séli. Erzsébet, képviselőtársával, Gázsity Milutinnéval beszélge­tett, amikor szomszéd megyénk egyik képviselője odament hoz­zájuk, és megkérdezte Gázsity- nét, hogy tudja minden ülés­szakra elhozni a lányát...? Az­óta persze négy esztendő telt el és a „kislány" Deutsch Er­zsébet, kesztyűvarrónő két al­kalommal is felszólalt a parla­ment vitájában. S befejezésül, a nőnap elő­estéjén talán megengedtetik, hogy a parlamenti tudósító a oarlamenti divatról is szóljon. A hölgyek ruházatában az al­kalomhoz illő piros és kék szín a domináns. Deutsch Erzsébet kasha szövetből készült, szürke loknis szoknyájához eperszínű jersey kiskabátot öltött. Kormá­nyunk egyetlen hölgytagja: a könnyűipari miniszter pirosas, bordó mintázatú gyapjú ingru­hát viselt. Hogy az elegáns vi­selet a hazai ipar terméke-e, azt nem árulta el a hírlapíró­nak . . . Erdős Ákos Az országgyűlés tavaszi ülésszaka A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója Katona Imre beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom