Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-07 / 66. szám

1980. március 7., péntek Dunántúli napló 3 Dr. Szíjártó Károly- Az állampolgárok többsége törvénytisztelő A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója (Folytatás a 2. oldalról) lentőségének- megfelelően gya­korolja. A ciklus alatt 465 Bí­rót választott meg, és 346-ot mentett fel. A felmentések oka csaknem valamennyi esetben nyugdíjazás volt. A többi között ez a tény is bizonyítja a bírák magasfokú erkölcsiségét, hiva­tástudatukat, és felkészültségü­ket, valamint helyzetük stabili­tását. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adomá­nyozott rendjelek, kitüntetések és címek a társadalom erkölcsi megbecsülését és elismerését fejezik ki. Az elmúlt öt évben két új kitüntetést alapítottunk: a Magyar Népköztársaság Hő­se kitüntető címet, valamint a Szocialista Magyarországért Ér­demrendet. A jelenleg adomá­nyozható kitüntetések száma: tizenhat. A beszámolási idő­szakban 27 ezer személynek, továbbá 60 kollektívának és szervezetnek adományoztunk kitüntetést a szocializmus építé­seden, a haza szolgálatában, a közrend fenntartásában és a nemzetközi kapcsolatok ápolá­sában szerzett kimagasló érde­meikért. A Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységében és országunk külpolitikájának gya­korlati megvalósításában jelen­tős feladatok hárulnak az Elnö­ki Tanácsra. Ebben külpoliti­kánk alapvető elvei, a szocia­lizmus, o béke szolgálata vezé­rel bennünket. Arra töreked­tünk és törekszünk, hogy szi­lárdulón és tovább fejlődjön a békés egymás mellett élés, az enyhülés irányzata. A külpolitikai elvek megvaló- s'tásában nagy jelentőségűek azok o magas szintű látogatá­sok, amelyeket az Elnöki Ta­nács tisztségviselői és tagjai tet­tek számos országban. Közülük csak a legjelentősebbeket ki­emelve az elmúlt időszakból: emlékeztetünk Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, az Elnöki Ta­nács tagjának mindenekelőtt a testvéri szocialista országok­ban, valamint több nyugat-eu­rópai országban, illetve Loson- czi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének Latin-Amerikában, néhány ázsiai országban és Ausztriában tett hivatalos láto­gatására. Tovább erősítették baráti kap­csolatainkat, együttműködésün­ket a testvéri szocialista orszá­gokból nálunk járt magas szin­tű küldöttségek. Kiemelkedő jelentőségű ese­mény volt Leonyid lljics Brezs- nyev elvtársnak, az SZKP Köz­ponti Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége elnökének szá­munkra megtisztelő, hazánkban tett hivatalos, baráti látogatá­sa. Megbízatásunk alatt 5 füg­getlenné vált országot ismer­tünk el, és 19 állommal létesí­tettünk diplomáciai kapcsola­tot. Ezzel 125-re növekedett azoknak az országoknak a szá­ma, amelyekkel diplomáciai kapcsolatban vagyunk. A Ma­gyar Népköztársaság nemzet­közi kapcsolatainak fejlesztésé­ben jelentősek azok a két- és több oldalú nemzetközi megál­lapodások — szám szerint 82 —, amelyeket a beszámolási időszakbon törvényerejű rende­lettel hirdettünk ki, és ezzel belső jogunk részévé tettünk. összegezve: az Elnöki Tanács az alkotmány előírásaival össz­hangban végezte feladatát, szoros együttműködésben az országgyűléssel és a kormány­nyal. Kérem a tisztelt országgyű­lést, hogy a beszámolót fogad­ja el. Az országgyűlés a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa titkárá­nak beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész számolt be az országgyűlésnek a törvényes­ség helyzetéről és az ügyészi szervezet elmúlt két évi munká­járól. — Tevékenységünket ebben az időszakban is az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően végeztük. Alapelvnek tekintet­tük, hogy mindenki köteles meg­tartani a dolgozó népünk érde­keit kifejező törvényeket, ugyan, akkor minden állampolgár ezek védelme alatt áll. Feladataink teljesítésekor — más szervek­kel együttműködve — a törvé­nyesség biztosítására, az álla­mi fegyelem erősítésére töre­kedtünk. Törvényességi tapasz­talatainkról az állami vezetés megfelelő szerveit minden eset­ben tájékoztattuk. — Az elmúlt két esztendőben szerzett ügyészi tapasztalataink azt igazolják, hogy az irányító, a felügyeleti, az ellenőrző szer­vek többsége egyre felelősség­teljesebben él alkotmányos jogaival és teljesíti a törvé­nyesség szilárdításában rá há­ruló kötelezettségeit. A felügye­leti szervek hatékonyabb ellen­őrző tevékenysége következté. ben is tovább szilárdult a ható­sági ügyek intézésének törvé­nyessége. Ehhez az is hozzájá­rult, hogy a tanácsi testületek és a végrehajtó bizottságok — a beszámoltatás útján — rend­szeresen figyelemmel kísérték a szakigazgatási szervek hatósági tevékenységét. — Az állampolgárok többsé­gére a törvénytisztelő, a jog­szabályi rendelkezéseket követő, fegyelmezett magatartás volt jellemző az elmúlt években is. A bűnüldöző és igazságügyi szervek eredményesen tevékeny­kedtek, biztosították a jogsza­bályoknak megfelelő felelősség­re vonást. Mindezek —az egyéb tényezőkkel együttesen — hoz­zájárultak a törvényes rend biztosítósához. Hazánkban vál­tozatlanul szilárd a törvényes, ség. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy ne fordult vol­na elő olykor még súlyos, a közvéleményt is élénken fog­lalkoztató bűncselekmény, vagy más, a bűnözésen kívül eső jog­sértés. — Immár 15 éve a bűnözés enyhe csökkenő irányzatának vagyunk tanúi, noha — rövi- debb időközökben — kisebb vagy nagyobb mértékű, ellenté­tes mutatók is jelentkeznek. Az 1979. év adatai is azt igazolják, hogy az összbűnözés egészé­ben, struktúrájában és dinami­kájában nagyobb változás nem következett be. Az ismertté vált közvádas bűncselekmények szá­ma 1978. évhez viszonyítva 1,3 százalékkal, az elkövetőké pe­dig 6,5 százalékkal csökkent. — A társadalmi tulajdont ká­rosító bűncselekményeknél 1979-ben 5,6 százalékos csőkké, nést állapíthatunk meg. E ka­tegórián belül ugyanakkor mint­egy 16 millió forinttal növeke­dett a bűncselekményekkel okozott kár. A korábbi évben A Magyar Népköztársoság bíróságai a beszámolási idő­szakban is teljesítették az alkot, mányban és a bíróságokról szó­ló törvényben rögzített feladato­kat: védték az állami, gazdasá­gi és társadalmi rendet, az ál­lampolgárok jogait; a törvény­ben meghatározott keretek kö­zött büntették a bűncselekmé­nyek elkövetőit. A büntető ítélkezés területén alapvető törvényességi követel­mény, hogy bíróságaink alap­talanul senkit sem ítéljenek el, ugyanakkor valamennyi bűnel­követővel szemben következetes, egységes felelősségrevonást ai. kalmazzanak. A bíróságok ítél­kezésének elvi irányításával e szempontok érvényesítése vezeti a Legfelsőbb Bíróságot. A közvéleményt nemegy. szer nyugtalanítják azok o ki­emelkedően súlyos bűnügyek, amelyekben emberi élet esett áldozatul. Bíróságaink szemléle­te egységes abban, hogy a tör­35, az elmúlt esztendőben pe­dig 47, félmillió forinton felüli kárt okozó bűncselekmény vált ismertté. — Az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények szá­ma 3,2 százalékkal csökkent. Ezen belül a rablások száma az előző évi 712-ről 924-re emelkedett. Az emberölések és emberölési kísérletek száma 7,6 százalékkal csökkent. E bűn- cselekményekből 1978-ban 490, tavaly 453 vált ismertté. Az ál­lam és emberiség elleni bűn- cselekmények bűnözésen belüli aránya az előző évi. 0,2 száza­lékról 0,1 százalékra csökkent A közlekedési bűncselekmé­nyek száma 12,9 százalékkal csökkent, de még mindig ma­gas volt — csaknem 13 000 — az ittas járművezetéssel elkö­vetett bűncselekmények száma. Ez az összes közlekedési bűn- cselekményeknek — változatla­nul — 70 százaléka. Még min­dig leggyakoribb baleseti ok a megengedett, vagy a biztonsá­gos sebesség túllépése, az el­sőbbségre, továbbá az előzésre vonatkozó legfontosabb közle­kedési szabályok megszegése. A közutakon a múlt év au­gusztusában bevezetett sebes­ségkorlátozás az energiatakaré­kosságon túlmenően — az elő­zetes értékelések szerint — ked­vezően hatott a lakott területe­ken kívüli balesetek számszerű alakulására. Elsősorban a halá­los és a súlyos sérülést okozó balesetek száma csökkent. — Tapasztalatainkból az is ki­derült, hogy elsősorban a szö­vetkezetekben, de több más gazdálkodó szervezetnél is ta­lálkozhatunk még súlyosan ki­fogásolható gazdálkodási fe­gyelmezetlenségekkel. Az ellen­őrzés és a megelőző intézkedé­sek hatékonyságának hiányával függ össze, hogy az utóbbi idő­ben a községi takarékszövetke­zetek területén nemegyszer hosszú idő után lepleződnek le a több millió forint kárt okozó bűncselekmények. A szállítás és fuvarozás területén az elmúlt években több, nagyobb számú résztvevőt átfogó bűnszövetsé­get lepleztek le o hatóságok. — A közmorálra is károsan ható jelenségek felszámolása nem kizárólag bűnüldözői fel­adat. Ebből a jelenleginél lé­nyegesen nagyobb részt kell vállalniuk az ellenőrző szervek­nek, ezek dolgozóinak és vala­mennyi munkahelyi közösség­nek, mert csők ilyen széles kö­rű összefogás teremtheti meg a bűnözés okainak csökkentését. Az okok még ma is jelentős kört ölelnek fel. Ezek egyike az al­koholizmus. Felszámolására még határozottabban kell törekedni. — A pártszervekkel minden lé­nyeges jogértelmezési kérdés­ben kicseréltük, összehangoltuk véleményünket. Az együtt,műkö­vény szigorának alkalmazása indokolt o legsúlyosabb megíté­lés alá eső, különös kegyetlen­séggel, nyereségvágyból vagy több emberen elkövetett ember­ölés elkövetőjével szemben. Ezt tartjuk irányadónak az ilyen ügyek elbírálása során is. A jogalkalmazás egysége szempontjából lényeges a nép­gazdaság elleni bűncselekmé­nyek helyes büntetőjogi megíté­lése. Ismételten és erőteljesen hangsúlyoztuk, hogy a csoport- érdek nem kerülhet ellentétbe az össztársadalmi érdekkel. A nyerészkedés, valamint a mun­ka nélküli vagy a munkával arányban nem álló jövedelem- szerzés mind a termelés, mind a termelt javak igazságos elosztá­sához fűződő érdekeket alapve­tően sérti. Ezért az ilyen jelensé­gekkel szemben — indokolt eset­ben — a büntetőjog eszközeivel is fel kell lépni, és az ilyen cse­lekmények elkövetőitől a büntetőjog eszközeivel a bűn­désben az a cél irányította tény­kedésünket, hogy az új Büntető Törvénykönyv alkalmazása az egész országban egységes el­vek szerint kezdődjék meg. Ezt segítette elő az is, hogy a BTK alkalmazását érintő törvényes­ségi óvások jogkérdéseinek megítélésében a Legfelsőbb Bí­róság és a Legfőbb ügyészség között teljes elvi összhang ala­kult ki. Ilyen tárgyú törvényes­ségi óvásainknak a Legfelsőbb Birósáq minden esetben helyt adott. — Az elmúlt két év alatt több mint hatezer általános felügye­leti ügyészi vizsgálatot tartot­tunk a hatósági, a gazdálkodó szerveknél és a szövetkezeti döntőbizottságoknál. E vizsgála­tok és az azt követően benyúj­tott óvások, illetve más ügyészi intézkedések az esetleges tör­vénysértések feltárását és orvos­lását szolgálták. Változatlanul kiemelt felada­tunknak tekintettük az elmúlt két évben a szabálysértési eljá­rások törvényességének vizsgá­latát is. Az elmúlt évben mó­dosultaik a szabálysértésekre vonatkozó jogszabályok, A vál­tozás az elbíráló szerveknek — különösen a községi szabálysér­tési hatóságoknak — gondot okozott és okoz még ma is. A felügyeleti és irányító szervek egyik fontos feladata, hogy át­segítsék a szabálysértési ható­ságokat a kezdeti nehézsége­ken. Az országunk előtt álló gaz­dasági, politikai feladatok ered­ményes végrehajtásához az ügyészi szervezet azzal is igye­kezett hozzájárulni, hogy a rendelkezésünkre álló ügyészi eszközökkel a gazdálkodási fe­gyelem erősítését szorgalmaz­tuk. Az állam a behajthatatlan gyermektartásdíjak ideiglenes folyósításával segítséget nyújt az arra rászoruló, gyermekeiket egyedül nevelő szülőknek. A joggyakorlat értékelése során megállapítottuk, hogy a jog­szabály 1974. július 1-i hatály­ba lépésétől 1978. december 31-ig terjedő időben több mint 33 millió forint tartásdíjat elő­legezett meg az állam, ugyan, akkor ennek csak alig több mirt tíz százaléka térült meg. Az esetek csaknem felében a tartásdíj fizetésére kötelezett állandó munkahelyének hiánya, munkakerülő, csavargó élet­módja miatt volt szükség a tar- tásdíj ideiglenes folyósítására. Az ilyen személyekkel szemben az ügyészek mintegy 800 eset­ben kezdeményezték a bünte­tőjogi felelősségre vonást is. Az ügyészi apparátus tagjai a jövőben is helytállásukkal biz­tosítják a törvényességi és jog- politikai követelmények érvé­nyesülését — mondotta befeje­zésül a legfőbb ügyész. cselekmény útján szerzett jogta­lan hasznot is el kell vonni. Büntető eljárási törvényünk­nek olopvető célja, hogy szilár­dítsa a szocialista törvényessé­get, a társadalom és az állam­polgárok jogvédelmét, egyszerű­sítse és gyorsítsa a büntető eljá­rás lefolytatását és a lehető legszélesebb körben biztosítsa a védelem elvének az alkotmány, ban is lefektetett érvényesülését. Az elmúlt időszakban ennek is sikerült eleget tennünk. Ezt követően a polgári tör­vénykönyv módosításáról és az ezzel összefüggésben kiadott új jogszabályokról szólt, majd így folytatta: A Legfelsőbb Bíróság az el­múlt két évben is következete­sen arra törekedett, hogy a gaz­dasági pereket a lehetőségek szerint rövid idő alatt bírálja el; a feltárt hibákat és hiányossá­gokat elemezve kellően megala­pozott határozatokat hozzon, hogy ily módon elősegítse o gazdálkodó szervezetek kapcso­lataiban a népgazdasági érdek fokozottabb érvényre juttatását és a szerződési fegyelem meg­szilárdítását. Az ismétlődő vagy jelentősebb hiányosságokra fel­hívtuk az intézkedésre hivatott felügyeleti szerv figyelmét. Egy. egy nagyobb jelentőségű mu­lasztás esetén az illetékes mi­niszterhez fordultam. A gazdál­kodó szervezetek tevékenységé­ről, szerződéses kapcsolatairól szerzett — jogi és gazdasági vo­natkozású — bírósági tapaszta­latok elemzését időszakosan s gyakran egy-egy kérdéskörben összefoglaltuk és ezeket meg- küldtem a gazdaságirányítás illetékes vezetőinek. A munkaügyi jogalkotásban — kezdeményezésünkre — mint­egy két évvel ezelőtt nagy je­lentőségű lépés történt a foglal­kozási betegségért fennálló munkáltatói felelősség szigorítá­sa irányában. 1978. január'1. óta a vállalat nem mentheti ki magát annak bizonyításával, hogy a dolgozó foglalkozási be­tegségének bekövetkezése elhá- ríthatatlarv volt. De — mint már a korábbi or­szággyűlési beszámolómban is szóltam 'róla — orvoslást kellett találni az új szabályozás ho- tályba lépése előtt elháríthatat­lanság miatt elutasított, illetve elévült igényekre is. Az erre vo­natkozó kezdeményezésünkre is figyelemmel időközben örvende­tes megoldást nyújtott az a mi­nisztertanácsi határozat, amely kimondotta, hogy az említett dolgozókat 1978. szeptember 1. napjától havi 1000-2000 forint járadékkal kártalanítani kell. örömmel számolhatok be orról, hogy — a SZOT Társadalombiz­tosítási Főigazgatóságtól kapott Dr. Földvári József (Baranya m. 4. vk.), a Pécsi Tudomány- egyetem rektora a jogi, igazga­tási és igazságügyi bizottság megbízásából elmondta: Az országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­sága megtárgyalta a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bí­rósága elnökének és legfőbb ügyészének országgyűlési be­számolóját. Az államhatalom gyakorlásában fontos funkciót ellátó szervekről van szó, ame­lyek feladatait az alkotmány rögzíti, s a bíróságokról, vala­mint az ügyészségről szóló tör­vények pontosan meghatároz­zák. Ezekből a jogszabályokból, a bennük meghatározott fel­adatokból kiindulva állapította meg bizottságunk: a Legfel­sőbb Bíróság és a Legfőbb ügyészség vezetői, dolgozó: igen eredményesen, lelkiisme­retesen, s nagy felelősségtu­dattal végezték munkájukat. Abban, hogy ma hazánkban törvényes rend, s közbiztonság van, hogy állmpolgáraink túl­nyomó többsége jogszabálya­inknak megfelelően él és dol­gozik, bíróságaink és ügyész­ségeink jó munkája is megtes­tesül. A jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság mindkét be­számolót nemcsak jónak, ho­néin reálisnak is értékelte. A bizottság különös figyel­met fordított a két beszámoló­nak a bűnözés helyzetét tár­gyaló és a bűnelkövetésekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorla­tot bemutató elemzéseire. Az értékelések e vonatkozásban sem titkolják' azokat a negatív jelenségeket, amelyek éppen a jövő kriminálpolitikájának ki­alakítása miatt lényegesek. A negatív jelenségek közül bizottságunk legrészletesebben a közlekedési bűncselekmé­nyekkel foglalkozott. Megdöb­bentő tény, hogy évente 700— 8C0 halálos közúti balesetet okoznak hazánkban. Megdöb­bentő, mivel ezek nagy része nagyobb figyelemmel, a közle­kedési szabályoknak megfelelő magatartással elkerülhető lett volna. Általános megállapítá­sunk, hogy a közlekedési fe­gyelem, a közlekedési morál lényeges javításra szorul. Ügy tűnik, ehhez elengedhe­tetlen a közlekedés mainál ha­tásosabb módszerekkel történő ellenőrzésének megvalósítása. A hangsúlyt a közlekedésbizton­adatok tanúsága szerint — a ha­tározat alapján eddig 1264 sze­mély részesült ilyen jellegű kár­talanításban, amelyre a főigaz­gatóság csaknem 27 millió fo­rintot fordított. Az elmúlt évek során egyes gazdasági vezetők néhány eset­ben kifogásolták, hogy a mun­kaügyi bíróságok nem nyújta­nak megfelelő segítségét a vál­lalati munkafegyelem megszi­lárdításához. A Legfelsőbb Bíró­ság elnökéhez egy év alatt a munkáltatók 72 törvényességi óvás iránti kérelmet nyújtottak be olyan bírói határozat ellen, amely a felmondást vagy a fe­gyelmi elbocsátást a vállalat ál­láspontja szerint — indokolatla­nul hatálytalanította. Ezek közül azonban csak 22 bizonyult ala­posnak. Az elénk kerülő ügyekből me­rített tapasztalatunk szerint a bíróságok szigora általában megfelelő a munkafegyelem megsértőivel szemben, s megfe­lelően támogatják a vállalati tö­rekvéseket az átszervezések le­bonyolításában is. De a vállalati vezetők a helytelen döntések el­len -ritkán fordulnak a Legfel­sőbb Bírósághoz. A munkafe­gyelem megteremtése természe­tesen nem a bíróságon kezdő­dik. A bíróságnak ezt támogat­nia kell, de csak olyan esetben dönthet, amely elébe kerül. A bíróságoknak e területen is az össztársadalmi érdeket kell képviselniük. A munkaügyi viták, ban ez elsősorban azt jelenti, hogv elfogultság és részrehajlás nélkül, törvényeinket következe­tesen érvényesítse, körültekintő­en, a népgazdasági törevéseket elősegítse, de humánusan kell igazságot szolgáltatni a dolgo. zó és a vállalat közötti jogvitá­ban. sági szempontokra kell helyez­ni, és ki kell szűrni a közleke­dési szabályokat rendszeresen sérío, valamint személyiségi hi­bák miatt gépjármű vezetésére alkalmatlan gépkocsivezetőket. Az clkohplizmus problémája több vonatkozásban is felmerült a bizottsági ülésen. A bűnözés­ben játszott szerepe — túl a közlekedési bűncselekményeken — közismert. Erre, valamint a sok családi és egyéni tragédiá­ra is figyelemmel, a bizottság tagjai nem tartják megfelelő hatásúnak az alkoholizmus, a mértéktelen alkoholfogyasztás elleni küzdelmet, s főleg annak eredményeit. Nehéz megérteni például, hogy miért nem kerül sor jóval több alkoholista inté­zeti, munkaterápiás kezelésére, holott a tárgyi lehetőségek eh­hez adottak. A gazdasági perek napjaink­ban is több visszásságra hívják fel a figyelmet. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója megállapította, hogy a jogsza­bály clapján szerződéskötésre kötelezett vállalatoknál is elő­fordult például, hogy a legkü­lönfélébb kifogással igyekeztek a terhesnek vélt kötelezettsége­ket elhárítani. Valamennyiünk szamára világos: a szerződéses rendszer csak akkor tudja sze­repét betölteni a gazdasági kapcsolatok alakításában, ha a gzdálkodó szervezetek a meg­állapodásokat egymással meg­kötik, ha vállalt kötelezettségei­ket teljesítik és azt egymástól is megkövetelik. Az elmondottak alapján ja­vasoljuk a tisztelt országgyűlés­nek, hogy a Magyar Népköz- társaság Legfelsőbb Bírósága elnökének és legfőbb ügyészé­nek a beszámolóját fogadja el. Ezután az országgyűlés dr. Szíjártó Károlynak, a Népköz- társaság legfőbb ügyészének és dr. Szckács Ödönnek, a Legfel­sőbb Bíróság elnökének beszá­molóját jóváhagyólag tudomá­sul vette. * A képviselők ezután határo­zattá emelték az országgyűlési képviselők és a tanácstagok ál­talános választásának kitűzésé­ről, valamint az országgyűlés megbízatása idejének megálla­pításáról szóló javaslatot. Ezzel az országgyűlés tava­szi ülésszaka — amelyen az el­nöki posztot felváltva töltötte be Apró Antal és Péter János — véget ért. Dr. Szakács Ödön. Elsődleges cél az össztársadalmi érdek védelme Baranyai felszólalás

Next

/
Oldalképek
Tartalom