Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-07 / 66. szám
1980. március 7., péntek Dunántúli napló 3 Dr. Szíjártó Károly- Az állampolgárok többsége törvénytisztelő A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója (Folytatás a 2. oldalról) lentőségének- megfelelően gyakorolja. A ciklus alatt 465 Bírót választott meg, és 346-ot mentett fel. A felmentések oka csaknem valamennyi esetben nyugdíjazás volt. A többi között ez a tény is bizonyítja a bírák magasfokú erkölcsiségét, hivatástudatukat, és felkészültségüket, valamint helyzetük stabilitását. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adományozott rendjelek, kitüntetések és címek a társadalom erkölcsi megbecsülését és elismerését fejezik ki. Az elmúlt öt évben két új kitüntetést alapítottunk: a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntető címet, valamint a Szocialista Magyarországért Érdemrendet. A jelenleg adományozható kitüntetések száma: tizenhat. A beszámolási időszakban 27 ezer személynek, továbbá 60 kollektívának és szervezetnek adományoztunk kitüntetést a szocializmus építéseden, a haza szolgálatában, a közrend fenntartásában és a nemzetközi kapcsolatok ápolásában szerzett kimagasló érdemeikért. A Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységében és országunk külpolitikájának gyakorlati megvalósításában jelentős feladatok hárulnak az Elnöki Tanácsra. Ebben külpolitikánk alapvető elvei, a szocializmus, o béke szolgálata vezérel bennünket. Arra törekedtünk és törekszünk, hogy szilárdulón és tovább fejlődjön a békés egymás mellett élés, az enyhülés irányzata. A külpolitikai elvek megvaló- s'tásában nagy jelentőségűek azok o magas szintű látogatások, amelyeket az Elnöki Tanács tisztségviselői és tagjai tettek számos országban. Közülük csak a legjelentősebbeket kiemelve az elmúlt időszakból: emlékeztetünk Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, az Elnöki Tanács tagjának mindenekelőtt a testvéri szocialista országokban, valamint több nyugat-európai országban, illetve Loson- czi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének Latin-Amerikában, néhány ázsiai országban és Ausztriában tett hivatalos látogatására. Tovább erősítették baráti kapcsolatainkat, együttműködésünket a testvéri szocialista országokból nálunk járt magas szintű küldöttségek. Kiemelkedő jelentőségű esemény volt Leonyid lljics Brezs- nyev elvtársnak, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének számunkra megtisztelő, hazánkban tett hivatalos, baráti látogatása. Megbízatásunk alatt 5 függetlenné vált országot ismertünk el, és 19 állommal létesítettünk diplomáciai kapcsolatot. Ezzel 125-re növekedett azoknak az országoknak a száma, amelyekkel diplomáciai kapcsolatban vagyunk. A Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésében jelentősek azok a két- és több oldalú nemzetközi megállapodások — szám szerint 82 —, amelyeket a beszámolási időszakbon törvényerejű rendelettel hirdettünk ki, és ezzel belső jogunk részévé tettünk. összegezve: az Elnöki Tanács az alkotmány előírásaival összhangban végezte feladatát, szoros együttműködésben az országgyűléssel és a kormánynyal. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a beszámolót fogadja el. Az országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsa titkárának beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész számolt be az országgyűlésnek a törvényesség helyzetéről és az ügyészi szervezet elmúlt két évi munkájáról. — Tevékenységünket ebben az időszakban is az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően végeztük. Alapelvnek tekintettük, hogy mindenki köteles megtartani a dolgozó népünk érdekeit kifejező törvényeket, ugyan, akkor minden állampolgár ezek védelme alatt áll. Feladataink teljesítésekor — más szervekkel együttműködve — a törvényesség biztosítására, az állami fegyelem erősítésére törekedtünk. Törvényességi tapasztalatainkról az állami vezetés megfelelő szerveit minden esetben tájékoztattuk. — Az elmúlt két esztendőben szerzett ügyészi tapasztalataink azt igazolják, hogy az irányító, a felügyeleti, az ellenőrző szervek többsége egyre felelősségteljesebben él alkotmányos jogaival és teljesíti a törvényesség szilárdításában rá háruló kötelezettségeit. A felügyeleti szervek hatékonyabb ellenőrző tevékenysége következté. ben is tovább szilárdult a hatósági ügyek intézésének törvényessége. Ehhez az is hozzájárult, hogy a tanácsi testületek és a végrehajtó bizottságok — a beszámoltatás útján — rendszeresen figyelemmel kísérték a szakigazgatási szervek hatósági tevékenységét. — Az állampolgárok többségére a törvénytisztelő, a jogszabályi rendelkezéseket követő, fegyelmezett magatartás volt jellemző az elmúlt években is. A bűnüldöző és igazságügyi szervek eredményesen tevékenykedtek, biztosították a jogszabályoknak megfelelő felelősségre vonást. Mindezek —az egyéb tényezőkkel együttesen — hozzájárultak a törvényes rend biztosítósához. Hazánkban változatlanul szilárd a törvényes, ség. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy ne fordult volna elő olykor még súlyos, a közvéleményt is élénken foglalkoztató bűncselekmény, vagy más, a bűnözésen kívül eső jogsértés. — Immár 15 éve a bűnözés enyhe csökkenő irányzatának vagyunk tanúi, noha — rövi- debb időközökben — kisebb vagy nagyobb mértékű, ellentétes mutatók is jelentkeznek. Az 1979. év adatai is azt igazolják, hogy az összbűnözés egészében, struktúrájában és dinamikájában nagyobb változás nem következett be. Az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma 1978. évhez viszonyítva 1,3 százalékkal, az elkövetőké pedig 6,5 százalékkal csökkent. — A társadalmi tulajdont károsító bűncselekményeknél 1979-ben 5,6 százalékos csőkké, nést állapíthatunk meg. E kategórián belül ugyanakkor mintegy 16 millió forinttal növekedett a bűncselekményekkel okozott kár. A korábbi évben A Magyar Népköztársoság bíróságai a beszámolási időszakban is teljesítették az alkot, mányban és a bíróságokról szóló törvényben rögzített feladatokat: védték az állami, gazdasági és társadalmi rendet, az állampolgárok jogait; a törvényben meghatározott keretek között büntették a bűncselekmények elkövetőit. A büntető ítélkezés területén alapvető törvényességi követelmény, hogy bíróságaink alaptalanul senkit sem ítéljenek el, ugyanakkor valamennyi bűnelkövetővel szemben következetes, egységes felelősségrevonást ai. kalmazzanak. A bíróságok ítélkezésének elvi irányításával e szempontok érvényesítése vezeti a Legfelsőbb Bíróságot. A közvéleményt nemegy. szer nyugtalanítják azok o kiemelkedően súlyos bűnügyek, amelyekben emberi élet esett áldozatul. Bíróságaink szemlélete egységes abban, hogy a tör35, az elmúlt esztendőben pedig 47, félmillió forinton felüli kárt okozó bűncselekmény vált ismertté. — Az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények száma 3,2 százalékkal csökkent. Ezen belül a rablások száma az előző évi 712-ről 924-re emelkedett. Az emberölések és emberölési kísérletek száma 7,6 százalékkal csökkent. E bűn- cselekményekből 1978-ban 490, tavaly 453 vált ismertté. Az állam és emberiség elleni bűn- cselekmények bűnözésen belüli aránya az előző évi. 0,2 százalékról 0,1 százalékra csökkent A közlekedési bűncselekmények száma 12,9 százalékkal csökkent, de még mindig magas volt — csaknem 13 000 — az ittas járművezetéssel elkövetett bűncselekmények száma. Ez az összes közlekedési bűn- cselekményeknek — változatlanul — 70 százaléka. Még mindig leggyakoribb baleseti ok a megengedett, vagy a biztonságos sebesség túllépése, az elsőbbségre, továbbá az előzésre vonatkozó legfontosabb közlekedési szabályok megszegése. A közutakon a múlt év augusztusában bevezetett sebességkorlátozás az energiatakarékosságon túlmenően — az előzetes értékelések szerint — kedvezően hatott a lakott területeken kívüli balesetek számszerű alakulására. Elsősorban a halálos és a súlyos sérülést okozó balesetek száma csökkent. — Tapasztalatainkból az is kiderült, hogy elsősorban a szövetkezetekben, de több más gazdálkodó szervezetnél is találkozhatunk még súlyosan kifogásolható gazdálkodási fegyelmezetlenségekkel. Az ellenőrzés és a megelőző intézkedések hatékonyságának hiányával függ össze, hogy az utóbbi időben a községi takarékszövetkezetek területén nemegyszer hosszú idő után lepleződnek le a több millió forint kárt okozó bűncselekmények. A szállítás és fuvarozás területén az elmúlt években több, nagyobb számú résztvevőt átfogó bűnszövetséget lepleztek le o hatóságok. — A közmorálra is károsan ható jelenségek felszámolása nem kizárólag bűnüldözői feladat. Ebből a jelenleginél lényegesen nagyobb részt kell vállalniuk az ellenőrző szerveknek, ezek dolgozóinak és valamennyi munkahelyi közösségnek, mert csők ilyen széles körű összefogás teremtheti meg a bűnözés okainak csökkentését. Az okok még ma is jelentős kört ölelnek fel. Ezek egyike az alkoholizmus. Felszámolására még határozottabban kell törekedni. — A pártszervekkel minden lényeges jogértelmezési kérdésben kicseréltük, összehangoltuk véleményünket. Az együtt,műkövény szigorának alkalmazása indokolt o legsúlyosabb megítélés alá eső, különös kegyetlenséggel, nyereségvágyból vagy több emberen elkövetett emberölés elkövetőjével szemben. Ezt tartjuk irányadónak az ilyen ügyek elbírálása során is. A jogalkalmazás egysége szempontjából lényeges a népgazdaság elleni bűncselekmények helyes büntetőjogi megítélése. Ismételten és erőteljesen hangsúlyoztuk, hogy a csoport- érdek nem kerülhet ellentétbe az össztársadalmi érdekkel. A nyerészkedés, valamint a munka nélküli vagy a munkával arányban nem álló jövedelem- szerzés mind a termelés, mind a termelt javak igazságos elosztásához fűződő érdekeket alapvetően sérti. Ezért az ilyen jelenségekkel szemben — indokolt esetben — a büntetőjog eszközeivel is fel kell lépni, és az ilyen cselekmények elkövetőitől a büntetőjog eszközeivel a bűndésben az a cél irányította ténykedésünket, hogy az új Büntető Törvénykönyv alkalmazása az egész országban egységes elvek szerint kezdődjék meg. Ezt segítette elő az is, hogy a BTK alkalmazását érintő törvényességi óvások jogkérdéseinek megítélésében a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb ügyészség között teljes elvi összhang alakult ki. Ilyen tárgyú törvényességi óvásainknak a Legfelsőbb Birósáq minden esetben helyt adott. — Az elmúlt két év alatt több mint hatezer általános felügyeleti ügyészi vizsgálatot tartottunk a hatósági, a gazdálkodó szerveknél és a szövetkezeti döntőbizottságoknál. E vizsgálatok és az azt követően benyújtott óvások, illetve más ügyészi intézkedések az esetleges törvénysértések feltárását és orvoslását szolgálták. Változatlanul kiemelt feladatunknak tekintettük az elmúlt két évben a szabálysértési eljárások törvényességének vizsgálatát is. Az elmúlt évben módosultaik a szabálysértésekre vonatkozó jogszabályok, A változás az elbíráló szerveknek — különösen a községi szabálysértési hatóságoknak — gondot okozott és okoz még ma is. A felügyeleti és irányító szervek egyik fontos feladata, hogy átsegítsék a szabálysértési hatóságokat a kezdeti nehézségeken. Az országunk előtt álló gazdasági, politikai feladatok eredményes végrehajtásához az ügyészi szervezet azzal is igyekezett hozzájárulni, hogy a rendelkezésünkre álló ügyészi eszközökkel a gazdálkodási fegyelem erősítését szorgalmaztuk. Az állam a behajthatatlan gyermektartásdíjak ideiglenes folyósításával segítséget nyújt az arra rászoruló, gyermekeiket egyedül nevelő szülőknek. A joggyakorlat értékelése során megállapítottuk, hogy a jogszabály 1974. július 1-i hatályba lépésétől 1978. december 31-ig terjedő időben több mint 33 millió forint tartásdíjat előlegezett meg az állam, ugyan, akkor ennek csak alig több mirt tíz százaléka térült meg. Az esetek csaknem felében a tartásdíj fizetésére kötelezett állandó munkahelyének hiánya, munkakerülő, csavargó életmódja miatt volt szükség a tar- tásdíj ideiglenes folyósítására. Az ilyen személyekkel szemben az ügyészek mintegy 800 esetben kezdeményezték a büntetőjogi felelősségre vonást is. Az ügyészi apparátus tagjai a jövőben is helytállásukkal biztosítják a törvényességi és jog- politikai követelmények érvényesülését — mondotta befejezésül a legfőbb ügyész. cselekmény útján szerzett jogtalan hasznot is el kell vonni. Büntető eljárási törvényünknek olopvető célja, hogy szilárdítsa a szocialista törvényességet, a társadalom és az állampolgárok jogvédelmét, egyszerűsítse és gyorsítsa a büntető eljárás lefolytatását és a lehető legszélesebb körben biztosítsa a védelem elvének az alkotmány, ban is lefektetett érvényesülését. Az elmúlt időszakban ennek is sikerült eleget tennünk. Ezt követően a polgári törvénykönyv módosításáról és az ezzel összefüggésben kiadott új jogszabályokról szólt, majd így folytatta: A Legfelsőbb Bíróság az elmúlt két évben is következetesen arra törekedett, hogy a gazdasági pereket a lehetőségek szerint rövid idő alatt bírálja el; a feltárt hibákat és hiányosságokat elemezve kellően megalapozott határozatokat hozzon, hogy ily módon elősegítse o gazdálkodó szervezetek kapcsolataiban a népgazdasági érdek fokozottabb érvényre juttatását és a szerződési fegyelem megszilárdítását. Az ismétlődő vagy jelentősebb hiányosságokra felhívtuk az intézkedésre hivatott felügyeleti szerv figyelmét. Egy. egy nagyobb jelentőségű mulasztás esetén az illetékes miniszterhez fordultam. A gazdálkodó szervezetek tevékenységéről, szerződéses kapcsolatairól szerzett — jogi és gazdasági vonatkozású — bírósági tapasztalatok elemzését időszakosan s gyakran egy-egy kérdéskörben összefoglaltuk és ezeket meg- küldtem a gazdaságirányítás illetékes vezetőinek. A munkaügyi jogalkotásban — kezdeményezésünkre — mintegy két évvel ezelőtt nagy jelentőségű lépés történt a foglalkozási betegségért fennálló munkáltatói felelősség szigorítása irányában. 1978. január'1. óta a vállalat nem mentheti ki magát annak bizonyításával, hogy a dolgozó foglalkozási betegségének bekövetkezése elhá- ríthatatlarv volt. De — mint már a korábbi országgyűlési beszámolómban is szóltam 'róla — orvoslást kellett találni az új szabályozás ho- tályba lépése előtt elháríthatatlanság miatt elutasított, illetve elévült igényekre is. Az erre vonatkozó kezdeményezésünkre is figyelemmel időközben örvendetes megoldást nyújtott az a minisztertanácsi határozat, amely kimondotta, hogy az említett dolgozókat 1978. szeptember 1. napjától havi 1000-2000 forint járadékkal kártalanítani kell. örömmel számolhatok be orról, hogy — a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságtól kapott Dr. Földvári József (Baranya m. 4. vk.), a Pécsi Tudomány- egyetem rektora a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság megbízásából elmondta: Az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága megtárgyalta a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének és legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolóját. Az államhatalom gyakorlásában fontos funkciót ellátó szervekről van szó, amelyek feladatait az alkotmány rögzíti, s a bíróságokról, valamint az ügyészségről szóló törvények pontosan meghatározzák. Ezekből a jogszabályokból, a bennük meghatározott feladatokból kiindulva állapította meg bizottságunk: a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb ügyészség vezetői, dolgozó: igen eredményesen, lelkiismeretesen, s nagy felelősségtudattal végezték munkájukat. Abban, hogy ma hazánkban törvényes rend, s közbiztonság van, hogy állmpolgáraink túlnyomó többsége jogszabályainknak megfelelően él és dolgozik, bíróságaink és ügyészségeink jó munkája is megtestesül. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság mindkét beszámolót nemcsak jónak, honéin reálisnak is értékelte. A bizottság különös figyelmet fordított a két beszámolónak a bűnözés helyzetét tárgyaló és a bűnelkövetésekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot bemutató elemzéseire. Az értékelések e vonatkozásban sem titkolják' azokat a negatív jelenségeket, amelyek éppen a jövő kriminálpolitikájának kialakítása miatt lényegesek. A negatív jelenségek közül bizottságunk legrészletesebben a közlekedési bűncselekményekkel foglalkozott. Megdöbbentő tény, hogy évente 700— 8C0 halálos közúti balesetet okoznak hazánkban. Megdöbbentő, mivel ezek nagy része nagyobb figyelemmel, a közlekedési szabályoknak megfelelő magatartással elkerülhető lett volna. Általános megállapításunk, hogy a közlekedési fegyelem, a közlekedési morál lényeges javításra szorul. Ügy tűnik, ehhez elengedhetetlen a közlekedés mainál hatásosabb módszerekkel történő ellenőrzésének megvalósítása. A hangsúlyt a közlekedésbiztonadatok tanúsága szerint — a határozat alapján eddig 1264 személy részesült ilyen jellegű kártalanításban, amelyre a főigazgatóság csaknem 27 millió forintot fordított. Az elmúlt évek során egyes gazdasági vezetők néhány esetben kifogásolták, hogy a munkaügyi bíróságok nem nyújtanak megfelelő segítségét a vállalati munkafegyelem megszilárdításához. A Legfelsőbb Bíróság elnökéhez egy év alatt a munkáltatók 72 törvényességi óvás iránti kérelmet nyújtottak be olyan bírói határozat ellen, amely a felmondást vagy a fegyelmi elbocsátást a vállalat álláspontja szerint — indokolatlanul hatálytalanította. Ezek közül azonban csak 22 bizonyult alaposnak. Az elénk kerülő ügyekből merített tapasztalatunk szerint a bíróságok szigora általában megfelelő a munkafegyelem megsértőivel szemben, s megfelelően támogatják a vállalati törekvéseket az átszervezések lebonyolításában is. De a vállalati vezetők a helytelen döntések ellen -ritkán fordulnak a Legfelsőbb Bírósághoz. A munkafegyelem megteremtése természetesen nem a bíróságon kezdődik. A bíróságnak ezt támogatnia kell, de csak olyan esetben dönthet, amely elébe kerül. A bíróságoknak e területen is az össztársadalmi érdeket kell képviselniük. A munkaügyi viták, ban ez elsősorban azt jelenti, hogv elfogultság és részrehajlás nélkül, törvényeinket következetesen érvényesítse, körültekintően, a népgazdasági törevéseket elősegítse, de humánusan kell igazságot szolgáltatni a dolgo. zó és a vállalat közötti jogvitában. sági szempontokra kell helyezni, és ki kell szűrni a közlekedési szabályokat rendszeresen sérío, valamint személyiségi hibák miatt gépjármű vezetésére alkalmatlan gépkocsivezetőket. Az clkohplizmus problémája több vonatkozásban is felmerült a bizottsági ülésen. A bűnözésben játszott szerepe — túl a közlekedési bűncselekményeken — közismert. Erre, valamint a sok családi és egyéni tragédiára is figyelemmel, a bizottság tagjai nem tartják megfelelő hatásúnak az alkoholizmus, a mértéktelen alkoholfogyasztás elleni küzdelmet, s főleg annak eredményeit. Nehéz megérteni például, hogy miért nem kerül sor jóval több alkoholista intézeti, munkaterápiás kezelésére, holott a tárgyi lehetőségek ehhez adottak. A gazdasági perek napjainkban is több visszásságra hívják fel a figyelmet. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója megállapította, hogy a jogszabály clapján szerződéskötésre kötelezett vállalatoknál is előfordult például, hogy a legkülönfélébb kifogással igyekeztek a terhesnek vélt kötelezettségeket elhárítani. Valamennyiünk szamára világos: a szerződéses rendszer csak akkor tudja szerepét betölteni a gazdasági kapcsolatok alakításában, ha a gzdálkodó szervezetek a megállapodásokat egymással megkötik, ha vállalt kötelezettségeiket teljesítik és azt egymástól is megkövetelik. Az elmondottak alapján javasoljuk a tisztelt országgyűlésnek, hogy a Magyar Népköz- társaság Legfelsőbb Bírósága elnökének és legfőbb ügyészének a beszámolóját fogadja el. Ezután az országgyűlés dr. Szíjártó Károlynak, a Népköz- társaság legfőbb ügyészének és dr. Szckács Ödönnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. * A képviselők ezután határozattá emelték az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választásának kitűzéséről, valamint az országgyűlés megbízatása idejének megállapításáról szóló javaslatot. Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelyen az elnöki posztot felváltva töltötte be Apró Antal és Péter János — véget ért. Dr. Szakács Ödön. Elsődleges cél az össztársadalmi érdek védelme Baranyai felszólalás
