Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-30 / 89. szám

1980. MÁRCIUS 30. BELPOLITIKA DN HÉTVÉGE 3. MEGKÉRDEZTE | Dunántúli napló Átmeneti intézkedések Komié vízellátásának megoldására Beszélgetés dr. Illés Györggyel, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettesével A 'közelmúltban került sora Megyei Pártbizottság székhá­zában Baranya megye illeté­kes párt- és állami vezetői és az Országos Vízügyi Hivatal képviselői között a szokásos év eleji tervegyeztető tárgyalásra. Ezen részt vett dr. Illés György, •az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese, aki válaszolt munkatársunknak a baranyai vízellátást illető kérdéseire.- A tárgyaláson mindkét oldalról hangoztatták a Komló vízellátásának meg­oldására vonatkozó eltökélt­ségüket. ön úgy fogalma­zott: az országos gondok között is Komló az első. Mi­lyenek a lehetőségek a hely­zet javítására? — Valóban kritikus a bá­nyászváros vízellátása. A kér­dést mégis pontosítanám. Bár nagyon sok szó esett Komlóról, mi azonban egy nagyobb tér­ség vízellátásáról tárgyaltunk, amelynek középpontjában tu­lajdonképpen Pécs van. Tolón ez az első város Magyarorszá­gon, ahol a helyi vízkészletek már a legkorábban megcsap­panták, amiért is mintegy két évtizede a Duna vizéhez kel­lett nyúlni, hogy biztosíthassuk a város zavartalan vízellátását. A vízellátó-rendszer első, Pé­cset szolgáló üteme már ko­rábban elkészült, most a má­sodik ütem van folyamatban, amely elkészülte után napi 60 ezer köbméter vizet szállít Pécs térségébe. Ebből a vízből szál­lítunk Komlóra. Tény, hogy Komló pillanatnyilag a leg­rosszabbul ellátott városok kö­zé tartozik, a fogyasztás átla­ga — a városfejlesztésnek meg­felelően — dinamikusan emel­kedett, aminek o vízgazdálko­dási hátterét éppen a szűkös készletek miatt nogy nehézsé­gek árán tudtuk biztosítani. A nyári csúcsidőszakban azon­ban még így is komoly víz­hiány iép föl. A mostani tár­gyalásunk éppen arra irá­nyult, hogy meggyorsítsuk azo­kat a fejlesztési munkákat amelyek révén — nagyrészt a Duna menti kavicságyból — Pécsre hozhatjuk az említett napi 60 ezer köbméter vizet, aminek egy részét Vasason át Komlóra szállíthatjuk. Komló vízellátásának ez a végleges, koncepcionális megoldása. Természetesen történtek intéz­kedések a vízhiány enyhítésé­re, az ellátási nehézségek át­meneti leküzdésére, de ezek­hez hozzátartozik az is, hogy a meglévő vízkészletekkel a la­kossággal együtt az üzemek, a közintézmények is nagyon takarékosan gazdálkodjanak.- Hallottuk, hogy Komló gyors megsegítése érdeké­ben — amíg az épülő veze­tékről szállítható lesz a tér­ség ellátási gondjait végle­gesen megszüntető vizmeny- nyiség - mintegy 100 millió forintos költséggel kiépített ideiglenes vezetéken kell vi­zet juttatni a bányászváros­ba. Milyen ütemezés szerint képzelhető ez el, illetve az ellátás végleges, megnyugta­tó rendezése? — A Dunántúli Napló olva­sói előtt ismeretes, hogy o ha­todik ötéves tervidőszakban tervezzük a második dunai ve­zeték teljes kiépítését Pécsig. Ennek a vezetéknek lesz egy leágazása, ami Komlóra szál­lítja a Mohácsi-szigeti parti szű­résű kutakból érkező vizet. Ez a véglegesnek tekinthető meg­oldás, a teljes rendszer kiépí­tése azonban áthúzódik a he­tedik ötéves tervre. Komló vi­szont nem várhat, a város nyo­masztó vízhiányát a következő tervidőszakban mindenképpen enyhíteni kívánjuk. Erre szolgál a tárgyaláson is szóba került átmeneti megoldás, amely sze­rint idén meg kell kezdeni és a következő tervidőszak elején meg kell építeni üszögtől Va­sason át egy ideiglenes veze­téket, s azon át juttatni Kom­lóra a nélkülözött vizet. Igen szigorú vízgazdálkodási fegye­lem mellett ezzel enyhíthetünk a gondokon.- Nemcsak most, hanem a baranyai vezetőkkel foly­tatott tárgyaláson is ismétel­ten felvetette a vízzel való takarékos gazdálkodás szűk. ségességét, sőt erre vonat­kozóan radikális intézkedé­seket is kért. Tudjuk, hogy takarékoskodnunk kell a víz­zel, hiszen készleteink vége­sek. De van-e más oka is, amiért erről újra, meg újra beszélnünk kell? — Nagyon megdrágult az ivóvíz. Tíz évvel ezelőtt még a napi egy köbméter víz kiterme­lését szolgáló eszköz létreho­zása 20 ezer forintba került. Ma már 80 ezer forint körül van és ez csak másfél család vízigénye. Ha takarékosan bá­nunk a vízzel, egyúttal ennyi beruházási költséget is meg­takaríthatunk. Azt hiszem, ez is indokolja, hogy a fegyelme­zettebb vízfelhasználásra hív­juk fel mindenki figyelmét.- Visszatérve a regionális vízrendszer alapját szolgáló új dunai vezetékhez: gyakor­ik budafai vízátemelő jelenleg naponta közel tízezer köbméter vizet szolgáltat Komló lakóinak fa hallani aggodalmas véle­ményeket, miszerint nem kockázatos-e egy ekkora te­rület és sok tízezer ember vízellátását a nem mindig egyforma minőségű Duna- vízre alapozni?- Tisztázzuk: nem közvetle­nül a Dunára, hanem a Duna menti’ kavicsteraszra települ az új vezeték, illetve a rend­szer, innen pedig már eleve lényegesen tisztább vizet ka­punk, mint közvetlenül a Du­nából. Az viszont igaiz, hogy gondolnunk kell egy váratlan szennyezés okozta zavar kivé­dését szolgáló egyéb lehetősé­gekre. A vezeték mentén van­nak olyan vízadó rétegek, ame­lyek adott esetben rádolgoz­hatnak. — Visszatérő probléma a kis települések egészséges ivóvízzel való ellátása, ami­ben Baranya különösen ér­dekelt. Erre országos vízügyi program is van. Hol tart en­nek a megvalósulása?- Két évvel ezelőtt az Álla­mi Tervbizottsóg elé vittük a' kis települések vízellátásának az ügyét abból a felismerésből fakadóan, hogy nagyon sok településen egészségre ártal­mas vizet fogyaszt a lakosság. Ez a környezetszennyezés kö­vetkezménye, amit részben a mezőgazdaság kemizálása idé­zett elő, de ami nagyobbrészt a települések tisztán tartásá­nak a gondját veti fel mind élesebben. Azokon a helyeken, ahol túlnyomórészt ásott ku­takból vagy kis mélységű, fúrt kutakból nyerik a vizet, ott a vízminőség nem felel meg a közegészségügyi előírások­nak. Sajnos Baranya a maga aprófalvas településrendszeré­vel és kedvezőtlen víznyerési lehetőségeivel a legsúlyosabb helyzetben van az országban, itt a legmagasabb azoknak a településeknek a száma, amelyekben a lakosság rossz minőségű vizet fogyaszt. A ve­szélyeztetett települések ellá­tására milyen megoldások kí­nálkoznak? Gondolhatunk egy- egy jó minőségű vizet szolgál­tató kút fúrására, egy-egy te­lepülésnek már meglévő vízel­látó rendszerre való csatlakoz­tatására, vagy akár palacko­zott ivóvíznek a szállítására. Ami az országos programot il­leti, úgy látjuk, hogy ennek az évnek a végéig 150-200 tele­pülésen rendezni tudjuk a víz­ellátást. Ezenkívül van még az országban 300—400 olyan tele­pülés, ahol rossz vizet fogyasz­tanak, ezeknek a dolgát a me­gyékkel együtt nagyrészt a ha­todik ötéves tervben rendezni tudjuk. Nagyon jól szervezett munkát, sok szerv összehangolt együttműködését kívánja ez a program, aminek az a nagy társadalompolitikai jelentősé­ge, hogy a kistelepüléseken élő sok ezer ember érzi: törő­dünk velük - fejezte be a be­szélgetést dr. Illés György, az Országos Vízügyi Hivatal el­nökhelyettese. Hársfai István A mohácsi II. vezeték fektetésén jelenleg Szajk határában dolgoznak — Szokolai felv. — IDŐSZÁMÍTÁS ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZAT ÉRVÉNYES: 1980. IV. 6-tól IX 28ig Közép-európai idő © Jugoszlávia Nagybritannia Portugália Svájc Nyugat-európai idő © Kelet-európai idő ö Ausztria Belgium Csehszlovákia Dánia Franciaország Hollandia Lengyelország Luxemburg Magyarország NDK Norvégia NSZK Olaszország Spanyolország Svédország Moszkvai idő .. © Bulgária Finnország Görögország Románia Szovjetunió Törökország Április 6-tól Nyári időszámítás Magyarországon Az idén április 6-án, pontban éjfélkor hatvan perccel előre­igazítjuk az órákat és ezzel életbe lép a nyári időszámítás. Elveszítünk egy órát az életünk­ből? - teszik fel sokan a kér­dést. Nem, mert szeptember 28-án éjjel 1 órakor 0 órára, azaz éjfélre igazítjuk vissza a kronométereket és ezzel vissza­kapjuk az „eltűnt” időt. Először a II. világháború éveiben vezették be hazánkban a nyári időszámítást, a háború után néhány évvel megszűnt, később 1954—57 között ismét volt téli—nyári időszámítás, az­óta egységesen a közép-euró­pai időt mutatják az órák Ma­gyarországon és a tőlünk észak­ra, nyugatra és délre fekvő szomszédos országokban. Kontinensünk legtöbb országában Az energiaválság miatt 1975 óta már Európa 13 országá­ban alkalmazzák a nyári idő­számítást, általában március végétől szeptember végéig, — átlagosan 182 napig. A múlt esztendőben a Nehézipari Mi­nisztérium, amely Magyaror­szágon az energiatermelés és -elosztás gazdája, a Közleke­dés- és Postaügyi Minisztérium­mal közösen kidolgozta az idő­számítás megváltoztatásának módját, ütemét. Felmérte a be­vezetéssel kapcsolatos pénzügyi terheket és a várható megtaka­rításokat. Ennek alapján dön­tött úgy a Minisztertanács, hogy ezentúl minden évben, ál­talában április elejétől szep­tember végéig, a kelet-európai időszámításnak megfelelő nyári időszámítást- kell bevezetni. Az energiamegtakarítás várható értéke évente 160 millió forintot tesz ki és ehhez még további megtakarításokat is hozzászá­míthatunk. A villanykörték, fénycsövek, halogén izzók rö- videbb ideig lesznek bekapcsol­va, ezzel élettartamuk nő. Sze­rény számítás szerint ez továb­bi 18 miliő forint megtakarítást eredményez az országnak. Szár­maznak ebből egyéb nép- gazdasági előnyök is: csaknem 2 és fél millió dolláros deviza- megtakarítást is jelent a nyári időszámítás bevezetése. A számla másik oldalán, a kiadás rovatban, kb. 40 millió forintos költséget is könyvelnünk kell: a kiadást a közlekedési vállala­tok, a vasút, a Volán és a MALÉV menetrend-módosítása okozza. A nyári időszámítás beveze­tése éppen á közlekedés szer­vezői számára okozott gondot. Egyéves előkészítő .munka előz­te meg, s remélhetőleg nem lesz fennakadás a nemzetközi forgalomban. M unkabizottság készítette elő A MÁV vonalain naponta 2400 személyszállító vonat és ennél is több tehervonat közle­kedik. A vonatok jelentős része áthalad határainkon. A menet­rend megváltoztatását az idő­számítással összhangban kell a külföldi országokkal egyetértés­ben elvégezni. Mivel kontinen­sünk számos országában már korábbon is alkalmazták a nyá­ri időszámítást, az európai me­netrendi konferencia 1974. évi, Hmsinkiben megtartott plenáris ülésén úgy határozott, hogy az óraigazítást a nemzetközi for­galom biztonsága miatt egyez­tetni kell. A szocialista orszá­gok vasútjainak eqyüttműködé- si szervezete, az OSZZSD elfo­gadta a MÁV javaslatát a for­galom alakulásának kölcsönös figyelemmel kíséréséről és az utastájékoztatás módszereiről. Csehszlovákiában sokoldalú eu­rópai vasúti tárgyaláson rögzí­tették a tennivalókat, miután az általános energiagondok miatt az NSZK, Ausztria és az NDK is elhatározta a nyári idő­számítás bevezetését. Magyarországon a vasúti hi­vatalos menetrend könyvet az idén kétszer adják ki. A nyári menetrend június 1-től szep­tember 27-ig érvényes, április 6-tól június 1-ig a most megje­lent pótfüzet tartalmazza a vál­tozásokat. A jövő évben meg­jelenő 1981/82-es menetrend­könyv már ismét egész évre ér­vényes lesz, — csak külön ada­tokat tartalmaz majd a nyári és téli hónapokra Külföldi tapasztalatok A Szovjetunióban és Ju­goszláviában az idén nem ve­zetik be a nyári időszámítást, de Ausztriában és Romániában igen. Ausztriában az órák any- nyit mutatnak majd, mint ná­lunk, de Romániában 1 órával előbbre járnak majd. Az ösz- szehasonlító táblázat pontosan mutatja, hogyan járnak majd az órák Európa különböző or­szágaiban. Érdekes eredményt mutatnak más országok gazdasági szá­mításai is. — Lengyelországban évente 300—400 millió kilowatt­óra'volt az áram-megtakarítás. Franciaországban 1976-barv egyetlen év alatt 300 ezer ton­na kőolajjal fogyott kevesebb az órák előreigazításával. Ép­pen francia tapasztalatok alap­ján kell figyelmeztetni a mező- gazdasági dolgozókat, szövet­kezeti és egyéni parasztjainkat: az állatok „biológiai időszámí­tása” változatlan marad, az etetést-itatást a „régi idő” sze­rint kell elvégezni! Franciaor­szágban ugyanis a nagy súly­veszteséget és a tejhozam apa­dását figyelték meg azokon a helyeken, ahol az állatokat is rá okarták szoktatni a nyári időszámításra ... Bermann István

Next

/
Oldalképek
Tartalom