Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-30 / 89. szám
1980. MÁRCIUS 30. BELPOLITIKA DN HÉTVÉGE 3. MEGKÉRDEZTE | Dunántúli napló Átmeneti intézkedések Komié vízellátásának megoldására Beszélgetés dr. Illés Györggyel, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettesével A 'közelmúltban került sora Megyei Pártbizottság székházában Baranya megye illetékes párt- és állami vezetői és az Országos Vízügyi Hivatal képviselői között a szokásos év eleji tervegyeztető tárgyalásra. Ezen részt vett dr. Illés György, •az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese, aki válaszolt munkatársunknak a baranyai vízellátást illető kérdéseire.- A tárgyaláson mindkét oldalról hangoztatták a Komló vízellátásának megoldására vonatkozó eltökéltségüket. ön úgy fogalmazott: az országos gondok között is Komló az első. Milyenek a lehetőségek a helyzet javítására? — Valóban kritikus a bányászváros vízellátása. A kérdést mégis pontosítanám. Bár nagyon sok szó esett Komlóról, mi azonban egy nagyobb térség vízellátásáról tárgyaltunk, amelynek középpontjában tulajdonképpen Pécs van. Tolón ez az első város Magyarországon, ahol a helyi vízkészletek már a legkorábban megcsappanták, amiért is mintegy két évtizede a Duna vizéhez kellett nyúlni, hogy biztosíthassuk a város zavartalan vízellátását. A vízellátó-rendszer első, Pécset szolgáló üteme már korábban elkészült, most a második ütem van folyamatban, amely elkészülte után napi 60 ezer köbméter vizet szállít Pécs térségébe. Ebből a vízből szállítunk Komlóra. Tény, hogy Komló pillanatnyilag a legrosszabbul ellátott városok közé tartozik, a fogyasztás átlaga — a városfejlesztésnek megfelelően — dinamikusan emelkedett, aminek o vízgazdálkodási hátterét éppen a szűkös készletek miatt nogy nehézségek árán tudtuk biztosítani. A nyári csúcsidőszakban azonban még így is komoly vízhiány iép föl. A mostani tárgyalásunk éppen arra irányult, hogy meggyorsítsuk azokat a fejlesztési munkákat amelyek révén — nagyrészt a Duna menti kavicságyból — Pécsre hozhatjuk az említett napi 60 ezer köbméter vizet, aminek egy részét Vasason át Komlóra szállíthatjuk. Komló vízellátásának ez a végleges, koncepcionális megoldása. Természetesen történtek intézkedések a vízhiány enyhítésére, az ellátási nehézségek átmeneti leküzdésére, de ezekhez hozzátartozik az is, hogy a meglévő vízkészletekkel a lakossággal együtt az üzemek, a közintézmények is nagyon takarékosan gazdálkodjanak.- Hallottuk, hogy Komló gyors megsegítése érdekében — amíg az épülő vezetékről szállítható lesz a térség ellátási gondjait véglegesen megszüntető vizmeny- nyiség - mintegy 100 millió forintos költséggel kiépített ideiglenes vezetéken kell vizet juttatni a bányászvárosba. Milyen ütemezés szerint képzelhető ez el, illetve az ellátás végleges, megnyugtató rendezése? — A Dunántúli Napló olvasói előtt ismeretes, hogy o hatodik ötéves tervidőszakban tervezzük a második dunai vezeték teljes kiépítését Pécsig. Ennek a vezetéknek lesz egy leágazása, ami Komlóra szállítja a Mohácsi-szigeti parti szűrésű kutakból érkező vizet. Ez a véglegesnek tekinthető megoldás, a teljes rendszer kiépítése azonban áthúzódik a hetedik ötéves tervre. Komló viszont nem várhat, a város nyomasztó vízhiányát a következő tervidőszakban mindenképpen enyhíteni kívánjuk. Erre szolgál a tárgyaláson is szóba került átmeneti megoldás, amely szerint idén meg kell kezdeni és a következő tervidőszak elején meg kell építeni üszögtől Vasason át egy ideiglenes vezetéket, s azon át juttatni Komlóra a nélkülözött vizet. Igen szigorú vízgazdálkodási fegyelem mellett ezzel enyhíthetünk a gondokon.- Nemcsak most, hanem a baranyai vezetőkkel folytatott tárgyaláson is ismételten felvetette a vízzel való takarékos gazdálkodás szűk. ségességét, sőt erre vonatkozóan radikális intézkedéseket is kért. Tudjuk, hogy takarékoskodnunk kell a vízzel, hiszen készleteink végesek. De van-e más oka is, amiért erről újra, meg újra beszélnünk kell? — Nagyon megdrágult az ivóvíz. Tíz évvel ezelőtt még a napi egy köbméter víz kitermelését szolgáló eszköz létrehozása 20 ezer forintba került. Ma már 80 ezer forint körül van és ez csak másfél család vízigénye. Ha takarékosan bánunk a vízzel, egyúttal ennyi beruházási költséget is megtakaríthatunk. Azt hiszem, ez is indokolja, hogy a fegyelmezettebb vízfelhasználásra hívjuk fel mindenki figyelmét.- Visszatérve a regionális vízrendszer alapját szolgáló új dunai vezetékhez: gyakorik budafai vízátemelő jelenleg naponta közel tízezer köbméter vizet szolgáltat Komló lakóinak fa hallani aggodalmas véleményeket, miszerint nem kockázatos-e egy ekkora terület és sok tízezer ember vízellátását a nem mindig egyforma minőségű Duna- vízre alapozni?- Tisztázzuk: nem közvetlenül a Dunára, hanem a Duna menti’ kavicsteraszra települ az új vezeték, illetve a rendszer, innen pedig már eleve lényegesen tisztább vizet kapunk, mint közvetlenül a Dunából. Az viszont igaiz, hogy gondolnunk kell egy váratlan szennyezés okozta zavar kivédését szolgáló egyéb lehetőségekre. A vezeték mentén vannak olyan vízadó rétegek, amelyek adott esetben rádolgozhatnak. — Visszatérő probléma a kis települések egészséges ivóvízzel való ellátása, amiben Baranya különösen érdekelt. Erre országos vízügyi program is van. Hol tart ennek a megvalósulása?- Két évvel ezelőtt az Állami Tervbizottsóg elé vittük a' kis települések vízellátásának az ügyét abból a felismerésből fakadóan, hogy nagyon sok településen egészségre ártalmas vizet fogyaszt a lakosság. Ez a környezetszennyezés következménye, amit részben a mezőgazdaság kemizálása idézett elő, de ami nagyobbrészt a települések tisztán tartásának a gondját veti fel mind élesebben. Azokon a helyeken, ahol túlnyomórészt ásott kutakból vagy kis mélységű, fúrt kutakból nyerik a vizet, ott a vízminőség nem felel meg a közegészségügyi előírásoknak. Sajnos Baranya a maga aprófalvas településrendszerével és kedvezőtlen víznyerési lehetőségeivel a legsúlyosabb helyzetben van az országban, itt a legmagasabb azoknak a településeknek a száma, amelyekben a lakosság rossz minőségű vizet fogyaszt. A veszélyeztetett települések ellátására milyen megoldások kínálkoznak? Gondolhatunk egy- egy jó minőségű vizet szolgáltató kút fúrására, egy-egy településnek már meglévő vízellátó rendszerre való csatlakoztatására, vagy akár palackozott ivóvíznek a szállítására. Ami az országos programot illeti, úgy látjuk, hogy ennek az évnek a végéig 150-200 településen rendezni tudjuk a vízellátást. Ezenkívül van még az országban 300—400 olyan település, ahol rossz vizet fogyasztanak, ezeknek a dolgát a megyékkel együtt nagyrészt a hatodik ötéves tervben rendezni tudjuk. Nagyon jól szervezett munkát, sok szerv összehangolt együttműködését kívánja ez a program, aminek az a nagy társadalompolitikai jelentősége, hogy a kistelepüléseken élő sok ezer ember érzi: törődünk velük - fejezte be a beszélgetést dr. Illés György, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese. Hársfai István A mohácsi II. vezeték fektetésén jelenleg Szajk határában dolgoznak — Szokolai felv. — IDŐSZÁMÍTÁS ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZAT ÉRVÉNYES: 1980. IV. 6-tól IX 28ig Közép-európai idő © Jugoszlávia Nagybritannia Portugália Svájc Nyugat-európai idő © Kelet-európai idő ö Ausztria Belgium Csehszlovákia Dánia Franciaország Hollandia Lengyelország Luxemburg Magyarország NDK Norvégia NSZK Olaszország Spanyolország Svédország Moszkvai idő .. © Bulgária Finnország Görögország Románia Szovjetunió Törökország Április 6-tól Nyári időszámítás Magyarországon Az idén április 6-án, pontban éjfélkor hatvan perccel előreigazítjuk az órákat és ezzel életbe lép a nyári időszámítás. Elveszítünk egy órát az életünkből? - teszik fel sokan a kérdést. Nem, mert szeptember 28-án éjjel 1 órakor 0 órára, azaz éjfélre igazítjuk vissza a kronométereket és ezzel visszakapjuk az „eltűnt” időt. Először a II. világháború éveiben vezették be hazánkban a nyári időszámítást, a háború után néhány évvel megszűnt, később 1954—57 között ismét volt téli—nyári időszámítás, azóta egységesen a közép-európai időt mutatják az órák Magyarországon és a tőlünk északra, nyugatra és délre fekvő szomszédos országokban. Kontinensünk legtöbb országában Az energiaválság miatt 1975 óta már Európa 13 országában alkalmazzák a nyári időszámítást, általában március végétől szeptember végéig, — átlagosan 182 napig. A múlt esztendőben a Nehézipari Minisztérium, amely Magyarországon az energiatermelés és -elosztás gazdája, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériummal közösen kidolgozta az időszámítás megváltoztatásának módját, ütemét. Felmérte a bevezetéssel kapcsolatos pénzügyi terheket és a várható megtakarításokat. Ennek alapján döntött úgy a Minisztertanács, hogy ezentúl minden évben, általában április elejétől szeptember végéig, a kelet-európai időszámításnak megfelelő nyári időszámítást- kell bevezetni. Az energiamegtakarítás várható értéke évente 160 millió forintot tesz ki és ehhez még további megtakarításokat is hozzászámíthatunk. A villanykörték, fénycsövek, halogén izzók rö- videbb ideig lesznek bekapcsolva, ezzel élettartamuk nő. Szerény számítás szerint ez további 18 miliő forint megtakarítást eredményez az országnak. Származnak ebből egyéb nép- gazdasági előnyök is: csaknem 2 és fél millió dolláros deviza- megtakarítást is jelent a nyári időszámítás bevezetése. A számla másik oldalán, a kiadás rovatban, kb. 40 millió forintos költséget is könyvelnünk kell: a kiadást a közlekedési vállalatok, a vasút, a Volán és a MALÉV menetrend-módosítása okozza. A nyári időszámítás bevezetése éppen á közlekedés szervezői számára okozott gondot. Egyéves előkészítő .munka előzte meg, s remélhetőleg nem lesz fennakadás a nemzetközi forgalomban. M unkabizottság készítette elő A MÁV vonalain naponta 2400 személyszállító vonat és ennél is több tehervonat közlekedik. A vonatok jelentős része áthalad határainkon. A menetrend megváltoztatását az időszámítással összhangban kell a külföldi országokkal egyetértésben elvégezni. Mivel kontinensünk számos országában már korábbon is alkalmazták a nyári időszámítást, az európai menetrendi konferencia 1974. évi, Hmsinkiben megtartott plenáris ülésén úgy határozott, hogy az óraigazítást a nemzetközi forgalom biztonsága miatt egyeztetni kell. A szocialista országok vasútjainak eqyüttműködé- si szervezete, az OSZZSD elfogadta a MÁV javaslatát a forgalom alakulásának kölcsönös figyelemmel kíséréséről és az utastájékoztatás módszereiről. Csehszlovákiában sokoldalú európai vasúti tárgyaláson rögzítették a tennivalókat, miután az általános energiagondok miatt az NSZK, Ausztria és az NDK is elhatározta a nyári időszámítás bevezetését. Magyarországon a vasúti hivatalos menetrend könyvet az idén kétszer adják ki. A nyári menetrend június 1-től szeptember 27-ig érvényes, április 6-tól június 1-ig a most megjelent pótfüzet tartalmazza a változásokat. A jövő évben megjelenő 1981/82-es menetrendkönyv már ismét egész évre érvényes lesz, — csak külön adatokat tartalmaz majd a nyári és téli hónapokra Külföldi tapasztalatok A Szovjetunióban és Jugoszláviában az idén nem vezetik be a nyári időszámítást, de Ausztriában és Romániában igen. Ausztriában az órák any- nyit mutatnak majd, mint nálunk, de Romániában 1 órával előbbre járnak majd. Az ösz- szehasonlító táblázat pontosan mutatja, hogyan járnak majd az órák Európa különböző országaiban. Érdekes eredményt mutatnak más országok gazdasági számításai is. — Lengyelországban évente 300—400 millió kilowattóra'volt az áram-megtakarítás. Franciaországban 1976-barv egyetlen év alatt 300 ezer tonna kőolajjal fogyott kevesebb az órák előreigazításával. Éppen francia tapasztalatok alapján kell figyelmeztetni a mező- gazdasági dolgozókat, szövetkezeti és egyéni parasztjainkat: az állatok „biológiai időszámítása” változatlan marad, az etetést-itatást a „régi idő” szerint kell elvégezni! Franciaországban ugyanis a nagy súlyveszteséget és a tejhozam apadását figyelték meg azokon a helyeken, ahol az állatokat is rá okarták szoktatni a nyári időszámításra ... Bermann István
