Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-30 / 89. szám

Viláa proletárjai. eavesülietek! XXXVII. évfolyam, 89. szám 1980. március 30., vasárnap Ara: 1,60 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Folytatódik a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny Kommunista műszakok a hét végén Kiemelkedő munkasiker a Mecseki Szénbányáknál Gépi szerelvénymosás kommunista szombaton a pécsi főpályaudvaron A hét folyamán lezajlott XII. párkongresszus és hazánk felszabadulásának közelgő, 35. évfordulója tiszteletére indult munlkaverseny Baranya megyé­ben töretlenül folytatódik. A négynapos ünnep miatt meg­változott munkarend következ­tében tegnap nem volt szabad szombat, teljes hétköznapi munkarenddel dolgoztak az ipari és mezőgazdasági üze­mek többségében. Mégis sök szocialista brigád tartott kom­munista műszakot ezen a hét­végén, hogy a Sziklai Sándor öntödei brigád felhívásához csatlakozva teljesíthessék a gyermekintézmények javára tett vállalásaikat. A Beremendi Cement- és Mészművekben 545 dolgozó — ebből 410 fizikai - már bét- iközben teljesítette vállalását. Az egész héten át tartó kom. munista műszakokban különö­sen kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a mészüzem szocia­lista brigádjai, akik három ke­mence falazatjavítását végez­ték, az éhhez szükséges anya­got lehordták, s a falazást éj­jel-nappal folytatták. A köz­ponti iroda Zrínyi Ilona brigád­ja és az igazgatási osztály szo­cialista brigádjának férfitagjai a klinker-, valamint a gipsz- alagutákat tisztították és mint­egy 60 tonna lehullott anyagot lapóltoltak el tizenketten. A gépészeti üzem Oreskó János szocialista brigádja az alkat- részfelújítós'ban dolgozott egész héten át. Tegnap a BCM-ben 50 munkás és 30 alkalmazott végezte 8 órás műszakban az üzem belső takarítását és a külső parkosítást, fásítást. A kommunista műszakokból befő- lyó összeget az aikoió lezárása után a BCM a beremendi és siklósi általános iskolák fejlesz­tésére utalja át. Egész napos kommunista mű­szakot tartottak tegnap e pécsi vasútállomás dolgozói is, ami­ben az állomás ötven fizikai és irodai dolgozója vett részt. Itt már kora reggel megkezdték a személykocsik belsejének taka­rítását, és a külső kocsimosást, amit gépék segítségével vé­geztek el. A brigádtagok egy része a jó időre való tekintet­tel megkezdte az állomásépü­lettel szemben lévő terület te­reprendezését és a Verseny ut­cai sportpálya melletti bekerí­tett terület fásítását, parkosítá­sát. Szombati munkabérüket a MÁV gyermekintézményeinek központi számlájára utalják át. A megye 11 termelőszövetke­zetéből 30 szocialista brigád csatlakozott a Sziklai Sándor brigád felhívásához. A górcső, nyi Mecsekalja Tsz-ből hét bri­gád vett részt a kommunista műszakokban, s a traktoros brigádok tegnap is vállalásuk teljesítésén dolgoztak, a talaj­előkészítési, vetési munkákkal. Keresetüket a görcsönyi óvoda fejlesztésére ajánlották fel. A boksái szocialista brigádok már eddig 40 000 forint értékű mun­kát végeztek el, s ezzel járultak hozzá a hatodik ötéves tervben Baksán megépítésre kerülő új általános iskola építéséhez. A szigetvári Zrínyi Tsz-ben 150-en vettek részt a kommunista mű. szakokban. A traktoros brigá­dok a rétek, legelők ápolását, a szerelőbrigádok a gépok ve­téshez történő előkészítését, a baromfigondozók oz új napos­csibe-szállítmány fogadásához szükséges épülettakarítási mun­kát végezték el. A műszakok­ból eddig befolyt 36 000 forint értékű összeget a városi gyer­mekintézmények javára utalták át. A sombereki Bánki Donát szocialista műhelybrigád nagy­méretű gyermekjátékok készíté­sét végzi, amelyeket a Község játszóterein helyeznek el. A hét folyamán teljesítették kong­resszusi vállalásukat az újmo­hácsi Dunavölgye Tsz, a dráva­A Mecseki őzerfbányá'k K.IÓZ- bizottsága a XII. pártkongresz- szus tiszteletére egyhetes mun­kaversenyt hirdetett meg a vál­lalat valamennyi fejtési és vá­gathajtó szocialista brigádja, valamint a tanbánya és a kül­fejtési üzem brigádjai számára. A kongresszusi termelési hét munkaversenye a március 22-i kommunista szombattal indult, s több mint száz brigád vett részt benne. A termelési hét, amely végig jó hangulatban folyt a Mecseki Szénbányák üzemeiben, ma, vasárnap reg­gel 6 órakor a szombati éjsza­kás műszak végeztével zárult A verseny értékelése leg­alább egy hetet igényel még, de már az eddigi részeredmé­nyek is kimagasló munkasike- rekról tanúskodnak. A Mecseki Szénbányák a kongresszusi hét alatt terven felül teljesítette a termelési feladatokat s a mun­kaverseny első 6 napja alatt Gyomirtóval permetezik a búzatáblát a görcsönyi termelőszövetkezet földjén Fotó: Erb János foki és a kótolyi tsz szocialista brigádjai is. Tegnap Pécsett az Endresz György utcai 8. számú bölcső­de dolgozói kommunista mű­szakokban a bölcsőde közvet­len szomszédságában lévő el­hanyagolt területet tették rend­be, megtisztították a felhalmo­zódott szeméttől, levágták ' a környező fák ágait. Itt később parkosítani fognak. A népfront belvárosi II. bi­zottságának dolgozói és az ott lakók a Március 21. téren virá- gosítottak, parkosítottak. mintegy 14 000 tonnával több szenet hoztak felszínre a bá­nyászok, mint amennyit a terv előírt. A legkiemelkedőbb sikereket a Kossuth-bányaüzem dolgozói érték el: 6 nap alatt 8013 ton­nával több szenet adtak a nép­gazdaságnak. Az üzem vala­mennyi szocialista brigádja 110 százalék felett teljesítette a tervét, közülük is kiemelkedik az „Oleg Kosevoj" szocialista brigád 141 százalékos teljesít­ménye: a vágathajtó szocialista brigádok közül a „Zalka Máté" brigád 130, a „Walter tábor­nak" szocialista brigád 160 szá­zalékos teljesítménye. A Pécs-bá-nya üzem ben hat nap alatt 1923 t többletszeret hozott a kongresszusi termelési hét. A munkaversenyre beneve­zett 21 brigád közül tegnap még hat volt esélyes a győze­lemre. Zákány Pál és Rei- chard Sándor fejtési szocialista brigádja 114,4, illetve 103,6 százalékot teljesített hat nap alatt, 1238, illetve százharminc­nyolc tonna szenet termeltek terven felül. A vágathajtó bri­gádok élén Derdák György brigádja 150, Kaszler János brigádja 134, Benedek Miklós brigádja 130 százalékra teljesí­tette a tervet szombat reggelig. Vasas, Petőfi-aknán a kong­resszusi hét alatt 101,4 száza­lékra teljesítették a tervet, s naponta — így tegnap is — 1500- tonna szenet bányásztak ki. A vasasi szocialista brigá­dok közül különösen kiemelke­dik Vörös György „Március 21.” brigádja, amely 150 szá­zalékos eredményt produkált. Zobákon Agócs Attila és Horváth Gyula fejtési brigádja egyaránt 112 százalékot, Len­gyel Jenő és Régely Domonkos előkészítő brigádja 112, illetve 117 százalékra teljesítette a tervet. Az üzem a kongresszusi hét alatt 2,4 százalékkal terven felül termelt, s ez 2000 tonna szenet jelent. D. I. Egységben, a kipróbált úton B efejezte munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kong. resszusa, nyilvánosságra ke­rült a párt legfőbb fórumá­nak határozata is. Az előze­tes várakozást igazolta a ta- nácsokzás, a Központi Bizott­ság beszámolója, a vita, a határozat. Nem ért meglepe­tés, s még kevésbé csalódás bennünket. Kipróbált politi­kánk fontos állomása volt a kongresszus, s ennek a kipró­bált politikának egyik legfon­tosabb eleme a nyíltság, az őszinteség, a párt és a töme­gek kölcsönös bizalma; ezért tudhattuk, mi lesz a kongresz- szus jellemzője, ezért nem volt meglepetés, nem lehetett csa­lódás, váratlan az, aminek — a televízió, a rádió, a sajtó közvetítésével — szinte az egész ország tanúja, résztve­vője lett. Felelősségteljes, az eredmé­nyeket és a gondokat reálisan számbavevő munka folyt a kongresszuson, s a vita egy- egy részlete, valamint egésze a cselekvőkészség kinyilvání­tása volt: folytatni és az ed­digieknél következetesebben, célratörőbben végrehajtani a párt kipróbált politikáját. Éle­tünk ezer színe villant fel a hozzászólók szavaiban, s mégis, ez az elkötelezettség, eltökéltség, a cselekvés egy- í ségének erőteljes kívánsága ismétlődött a vitában, a Mi­nisztertanács elnökének mon­dataiban éppúgy, mint a cső­gyári munkás, a szénbányász, az orvosprofesszor, a termelő­szövetkezeti elnök, a megyei első titkár, a tanácselnök, a SZOT főtitkára, a vállalati ve­zérigazgató, az egyetemi hall- , gató észrevételeiben, javas, lataiban. Ennek a magatar­tásnak. a párt és a nép egy­ségének megkülönböztetett hangsúlyt, elsődleges figyel­met adott a vita összefogla­lásakor Kádár János, úgy ér­telmezve ezt mint a Központi Bizottság véleményének meg­erősítését: van elegendő erőnk a gondok fokozatos le­gyűréséhez, a szocialista épí­tőmunka töretlen, de a meg­változott körülményekhez iga­zított, ezért sokféle elemében a korábbiaktól eltérő folyta­tásához. Nem szűkölködött a kong­resszusi vita kritikai megálla­pítósokban, bíráló észrevéte­lekben sem. Mégis, nem akadt senki a szónoki emelvényre lépők közül, akinek szavait ne szőtte volna át az eredmények öröme, tisztelete, értékelése. Az ötödik ötéves terv jelen­tős létesítményei, a népaaz- daságban 1979-ben megkez­dődött folyamatok kellő fi- - gyeimet kaptak, hiszen az ilyen és hasonló eredmények- .re támaszkodva haladhatunk ~tovább. Hogyan tovább: ezzel a kongresszus fő gondolati csomópontjához jutottunk el. mert a vita egyöntetően azt bizonyította, hogy dolgozzunk; mert dolgozhatunk jobban, hatásosabban, a megváltozott körülményekhez rugalmasab­ban igazodva, s nemcsak a tér. melésben, hanem az élet min­den területén. Van világos cé­lunk és van erőnk — mon­dotta a Központi Bizottság beszámolójában Kádár János, szinte jelszóvá fogalmazva az ilyen elhatározásokat és tö­rekvéseket, egyben indoko­lását is adva az örvendete­sen gyarapodó, a holnapot jól szolgáló tetteknek, tervek­nek, amelyek máris kézzelfog­hatóan igazolják: kollektívák serege alkalmas és képes rö­vid idő alatt felnőni a maga­sabb követelményekhez. Sokféle szemszögből igazol­ta a kongresszus, hogy növek­szik azok tábora, akik föl­hagynak a megszokottal, a rutinnal, akik más módon gondolkoznak eredményes­ségről, a kezdeményezés ér­tékéről, társadalmi fontossá­gáról, mint eddig. Ennek a más módon gondolkozásnak, s vele párhuzamosan a más­ként cselekvésnek megkülön­böztetett figyelmet szentelt a párt XII. kongresszusa, olyan értelemben is, hogy a fő he­lyek egyikére emelte az ifjú­ság, a szocialista építés után­pótlásának helyzetét, s félre­érthetetlenül kimondva .azt is: az egyéni boldogulásnak nincs más útja, mint a közérdek fölismerése, érvényesítése. Amiből logikusan következik: társadalmunknak, sokkal in­kább, mint eddig, a munko társadalmának kell lennie, de ennek útját nemcsak új hatá­rozatokkal, újabb tervek, je­lentések papírhegyeivel egyen­getve, hanem a végrehajtás jobb megszervezésével, az el. lenőrzés következetességével kell végigjárni, nemcsak a ter­melésben, hanem az élet min­den területén. Ennek szüksé- ! gességére, elengedhetetlen- ségére int, hogy a következő öt esztendőben reálisan nem | jelölhető meg más fő cél, mint lassúbb fejlődési ütem J mellett a gazdálkodás, a tér- j melés minőségi jellemzőinek erősítése, a versenyképesség fokozása, ezzel a népgazda­ság egyensúlyi helyzetének ja­vítása, az életszínvonal meg­szilárdítása. Ennek a fő. cél­nak kell alárendelni a nem­zeti jövedelem belső felhasz- j nálásának növekedési ütemét, j az ipari termelésbővítését; a nemzeti Jövedelem 15—17 százalékos, az egy főre jutó reáljövedelem hat százalékos gyarapodása ezért látszik megalapozottnak — elérhe­tőnek — a hatodik ötéves terv esztendeiben. Tagadhatatlan, hogy társa­dalmunk bizonyos része nem elég fogékonyan figyelte a vi­lágban végbemenő változáso­kat, a magyar népgazdaságot a felszabadulás óta legsúlyo- • sabban érintő hatásokat, azt vélve, nincs közünk hozzá. A szocialista Magyarország ki­állta a világgazdaság válto­zásai okozta próbát, a töme­gek nagy politikai érettségről tettek tanúságot, ám elkerül­hetetlen volt-a fölismerés: a megszokott módon elért telje­sítményeink nem elegendőek. Majdnem^ hatvanon léptek fel küldöttként a kongresszus* terem szónoki emelvényére, s mindannyian fontosnak tar­tották, hogy emlékeztessenek, olykor bíráló szavaikkal is, az országépítő munka nagy­szerű eredményeire, amit o Központi Bizottság beszámo­lója így fogalmazott meg: na­gyot, maradandót alkotott.a párt vezetésével a dolgozó , magyar nép. S éppen ennek a megalkotódnak a féltése, megőrzésének vágya, annak fölismerése, hogy van mit: megvédenünk, megszilárdíta­nunk, van mire építenünk o jövőt, csendült ki a kongresz- szuson felszólalók szavaiból. K ommunisták serege, 812 ezer párttag ne­vében, megbízásából tanácskozott, határozott o XII. kongresszus. Mégis jog­gal feltételezhetjük: a dolgo­zó nép széles tömegei nevé­ben is tehette ezt. A kölcsö­nös bizalom, a nyíltság, a ki­próbált politika folytatásának óhaja arra a gyakorlatra tá­maszkodik, amelyet a párt majdnem negyedszázada foly­tat, s amelynek köznapion megfogalmazott lényege az el­vi kérdésekben a tántorítha­tatlan szilárdság, a gyakor­lati munkában a rugalmas­ság. Hazánk nemzetközi te­kintélye ugyancsak ennek a politikai módszernek a követ­kezménye, hiszen — a kong­resszusi határozat fogalmazá­sával élve — a nemzeti érdek elválaszthatatlan az interna­cionalizmustól, a békéért ví­vott harctól, a népek közötti megértés és barátság útjainak keresésétől. Befejeződött a kongresszus, kezünkben vannak a doku­mentumok, megkezdődhet az útmutatások helyi földolgozá­sa, az elfogadott határozatok végrehajtása. Feladataink nem könnyűek, sőt sok terü­leten súlyosak, bonyolultak, kemény próbát tartogatok. El­tökélten, egységesen munkál­kodva azonban ezeken a fel­adatokon is sikerrel túljutunk. 14 000 tonnával több szén

Next

/
Oldalképek
Tartalom