Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-18 / 77. szám
6 Dunántúli napló 1980. március 18., kedd Telefonnál Biztosítással kapcsolatos kérdések és válaszok A február 26-án tartott telefonügyeletünkön az Állami Biztositó vezetőinek lehetett kérdéseket feltenni. Sokan érdeklődtek a CSÉB-bel, a módosított egyéni életbiztosítással, vadkármegtérítéssel kapcsolatban. Olvasóink kérdéseire a jelenlevő illetékesek azonnal megadták a választ, A többek érdeklődésére számottar- tó kérdéseket lapunkban is közöljük, melyekre a választ dr. Vám- hidy László, az Állami Biztosító igazgatója adta. Előzni mindig veszélyes! Súlyos sérültek, halottak Könnyű sérültek 365 Vezetéstechnika Egjr nemzetközi vizsgálat figyelmeztető adatai KÉRDÉS; A csoportos élet- és balesetbiztosítás alapján milyen segélyben részesülhet, a tag? — A választ két részre kell bontani, először a CSÉB-csa- lád régebbi (20—30—40—50) módozataira, ahol jellemző, hogy az Á. B. szolgáltatásai mellett —, melyek a szervezeti szabályban, illetve a tagkönyvben rögzítve vannak —, az intéző bizottságok segélyek folyósítását is végzik. A segélyek folyósítását a vállalatoknál alakult intéző bizottságok önállóan alakítják ki és határozzák meg azokat a segély jogcímeket, melyekre indokolt esetben segélyeket folyósítanak. Ennek pénzügyi alapját az A. B. bocsátja rendelkezésre és az intézőbizottság a vállalati dolgozók, illetve CSÉB- tagok igényeinek megfelelően különböző jogcímű segélyeket vesznek előtérbe. (Például nő dolgozókat foglalkoztató vállalatoknál a szülési segélyek, hosz- szantartó táppénzes betegállomány, stb.) — A CSÉB-család legújabb tagja a CSÉB/80 módozatú biztosítás a segélyalapok képzését nem teszi lehetővé, abból a megfontolásból, hogy az előbbi biztosításokra segélyként folyósítható jogcímeket szolgáltatási jelleggel az A. B. kötelezettségévé teszi. — A tagra nézve bővült a biztosítási szolgáltatás nemcsak az élet- és balesetbiztosítási összegek emelésével, hanem a rokkantsági biztosítás, felemelt betegségi, kórházi ápolási és a nyugdíjba vonulási segélyekkel. 4000 forint jár annak, aki 5 éves CSÉB/ 80 tag akkor, amikor ezt a Társadalombiztosítási Igazgatóság megállapítja, vagyis nyugdíjba megy az illető. Ha nincs 5 éves tagsága nyugdíjazáskor, akkor a tagsága 5 éves fennállásakor kapja meg — utólag — a 4000 forintot. — Hosszantartó betegség, kórházi kezelés esetén a CSÉB család régebbi módozatainál a szolgáltatás mellett az intéző- bizottságok segélyeket utalhattak ki, míg a CSÉB 80-nál feltételszerű kártérítéseket fizet az A. B. Eddig a régebbi CSÉB-eknél hosszantartó betegségre 200, 300, 400 forintot adhatott az intéző bizottság se. gélyként, most feltételszerűen 1500 forint jár maximálisan ilyen címen, amit nem kérni, hanem csak igazolni kell a táppénzes papírral vagy kórházi elbocsátóval. Gyermekszületéskor szintén nem segélyt kap a biztosított, hanem szolgáltatást, gyermekenként 1000 forintot. KÉRDÉS; Az 1980. január 1- vel életbe lépett módosított egyéni életbiztosításoknál jár-e az évi 2 százalékos növekedés? — Az A. B. rendelkezései szerint 1980. január 1. után kötött egyéni életbiztosítósok „félindex jellegűek", mivel állandó összegű díjfizetés mellett a biztosítási összeg évi 2 százalékos kamatos kamattal növekszik. Ez a rendelkezés vonatkozik valamennyi jelenleg érvényes életbiztosításra, de csak 1980. január 1-től, illetve az ez évben bekövetkezett biztosítási évfordulótól számítva. Ugyanezen rendelkezés érvényes az úgynevezett díjmentes állományban lévő egyéni élet- biztosításokra is. A rendelkezés visszamenőleges hatállyal nem bír. KÉRDÉS: Ha valaki nyugdíjba megy, hogyan fizetheti tovább a CSÉB tagdíjat? — Az Állami Biztosító B. m. Igazgatóságának területén az utóbbi években erőteljesen növekszik azoknak a biztosítottak, nak a száma, akik nyugdíjukból fizetik az esedékes biztosítási díjakat. Természetesen ilyen esetben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság külön díjnyugtát a biztosítási díjak levonásáról nem állít ki. Az A. B. és a NYU- FIG közötti megállapodás biztosítja azt, hogy az olyan biztosítottak, akik nyugdíjukból fizetik (levonással) az esedékes díjakat, olyan nyilvántartási rendszerbe vannak bevonva, mely lehetővé teszi, hogy esetleges kórelőfordulás esetén a biztosítás meglétét és a díjfizetés folyamatosságát a biztosított utolsó nyugdíjszelvényével bizonyíthatja. Ilyen esetekben 'a biztosító külön díjigazolást nem kér. KÉRDÉS: Vaddal való ütközés esetében megfizeti-e a kárt az Állami Biztosító? Ebben az esetben hogy kell eljárni? — A jármű és a vad közúton való összeütközéséből eredő károk érvényesítése a MAVOSZ és az Á. B. között megkötött felelősségbiztosítási szerződés alapján a következők szerint történik. — A szerződés alapján a biztosító felelősségbiztosítási fedezetet nyújt a biztosítottak által bérelt vadászterületeken átvezető, azok mentén haladó, azokat határoló, vagy két vadásztársaság területét megosztó közúton bármely jármű (KRESZ Függelék ll/a.) és bármely vad (hasznos vad és a vaddisznó) összeütközéséből származó olyan személysérülé- ses vagy tárgyi károkra, amelyekért a biztosítottak a magyar jog szabályai szerint felelőséggel tartoznak. — A vadásztársaság köteles a káresemény bekövetkezését és a rendelkezésre álló adatokat (például az elütés pontos helye, ideje, a helyszín pontos adatai, az út környezete, a növényzet, az útirány, a veszélyt jelző tábla ténye, stb.) az intézkedésre illetékes szervének tudomására jutásától számított 24 órán belül a biztosító gépjármű-kárrendezési fiókjánál bejelenteni. A gépjármű üzembentartója az arra rendszeresített kék-sárga kárbejelentőn jelentheti be kárigényét. A biztosítónál való bejelentést megelőzően a balesetet a területileg illetékes vadásztársaságnál kell bejelenteni, akik a helyszín és a gépjármű megtekintése után a fenti adatokat rögzítik. A vadászati jog gyakorlójának tisztázása érdekében a területileg illetékes tanácsot kell megkeresni. Amennyiben erre a baleset időpontja miatt nincs lehetőség, legfontosabb teendő a sérült vagy elpusztult vadat a MAVAD-nak elismervény ellenében átadni és legkésőbb a következő napon a nyilatkozat- tételre illetékes szervet megkeresni. A felelősség elbírálása érdekében nagyon lényeges az ütközés részletes leírása, az esetleges szemtanúk megjelölése. Tavaszi teendők A kocsi- szekrény karbantartása A tél, az utak sózása a gépkocsi elhasználódását gyorsítja. Különösen ami ennek korróziós Vonatkozását illeti. Ezért időszerű, ha a jó idő beálltával a szokásosnál alaposabb ellenőrzés alá vesszük kocsinkat. A téli időjárást főként a kocsi- szekrény sínyli meg, mert rozsdásodik. A korrózió kezdetétől apró nyomok árulkodnak. A fényezés fel- hólyagosodása már a festékréteg alatti rozsda jelzése. Ennek eltün- tetését, javítását bízzuk szakemberre. Azt azonban nem árt tudni, hogy az ilyen „sminkelés" nem jelent végleges megoldást,- csak a folyamat késleltetését. A szitaszerűen átrozsdásodott lemezek is javíthatók különböző eljárással, de végső soron csaknem felesleges kiadást jelentenek. Megbízható, tarlós megoldás csak a sérült elemek cseréjétől várható. A kritikus helyek, ahol ezzel elsősorban számolni kell, a sármentők, a küszöblemezek, a kerékdob- já rátok. Más a helyzet ott, ahol a rozsda csak a lemez felületét támadna meg. Ez vegyi eljárással közömbösíthető, majd fektékkel, vagy alvázvédő anyaggal tartósan megvédhető. Mindkét célra többféle készítmény kapható a szaküzletekben'. A felületi rozsda nyomaival főként a kocsiszekrény belső részein találkozhatunk. A szőnyegek kiszedése után például a padlólemezen. Ha ennek korrózióvédelmét valamilyen alvázvédő anyaggal (pl. Te- rotex, stb.) biztosítjuk, ezzel mérsékelt zajcsillapitást is nyerünk. A 'közlekedési balesetek igen jelentős része az előzéssel függ össze, de következményeik súlyosságát Ültetőén az első helyet foglalják e1 e lehangoló statisztikában. Ezért is foglalkoztak behatóbban a közlekedési szakemberek ezzel a kérdéssel. A nemzetközi vizsgálat közel 5 ezer előzéses baleset adatait dolgozta föl, balesetienként 150—200 részadatot véve figyelembe. Az elemzés eredménye tanulságos, érdemes részleteivel is megismerkedni. A balesetek százalékos eloszlása a következő képet tükrözi: A legtöbb baleset az előzés megkezdésekor, illetve az előzés alatt történik. Ezt követően a megelőzött jármű vezetőjének a hibája vezet balesethez. 14 százalékban a saját sávba történő visszatéréskor fordul elő baj. A legkevesebb baleset — mintegy 6 százaléknyi — pedig a szembejövő jármű vezetőjének a terhére írható. A baleseti okok között a következő sorrendiség alakult ki: 1. a megelőzni kívánt kocsi hirtelen balra tér ki, 2. túl kicsi a két kocsi közötti térköz, 3. az előző gépkocsi szembejövő járművel ütközik, 4. egy — már előzésbe kezdett járművel ütközik össze, 5. az előző vezető túlságosan balra tér ki, 6. az előző kocsi az előzés befejezésekor megcsúszik. Mint azt más vizsgálatok is bizonyították, a vezetők helyzetbecslése meglehetősen bizonytalan. és ez alig függ gyakorlottságuktól. Tévedésük la szembejövő autó távolságának, sebességéneik a megítélésében annál nagyobb, minél nagyobb annak sebessége, valamint az előzés alatti saját sebesség. A legkedvezőbb becslések 60/60 ikm-es tempónál adódnak, azaz akkor, amikor mindkét kocsi mérsékelt és azonos sebességgel halad. A kockázat viszont akkor a legnagyobb, ha valaki nagy tempóban haladva szánja rá magát az előzésre — és a szembejövő jármű sebessége is nagy. Használt autók értékesítési lehetősége A Merkur Vállalaton kívül, országosan elsőként használt személygépkocsi értékesítő telepet alakított ki az AFIT XIV- es Autójavító Vállalat Kaposváron, a javító bázisuk szomszédságában. A nyitás óta eltelt mintegy másfél hónap alatt rendkívül'népszerű lett az AFIT új üzlete, amit a 2 millió 121 ezer Ft forgalom is bizonyít A mintegy 500 négyzetméteres területen elhelyezkedő telepen a Merkúrral megegyező feltételekkel lehet eladni és vásárolni még háromévesnél fiatalabb személygépkocsit is. A gépkocsik értékét szakértő állapítja meg a megadott szempontok alapján. Az elmúlt időszakban leggyakrabban Lada és Skoda típusú gépkocsik fordultak meg a telepen. A nyitást követő időben mintegy fél napig egy Mercé- des is vendége volt az eladótérnek. Az Autójavító Vállalat főmérnökének tájékoztatása szerint a forgalomra való tekintettel az új szolgáltató részleg létszámát a közeljövőben emelni fogják. B. GY. STOP Személygépkocsikhoz különféle méretű gördülőcsapágy-szállítmány érkezik a héten Pécsre, a Baranyaker* újmecsekoljai csapágyboltjába. * A személygépkocsik műszaki vizsgáinak korszerűbbé tétele érdekében új fékhatásmérő szerkezetet helyeztek üzembe az Autóklub Műszaki Állomájsán Pécsett, a Citrom utcában. A kalocsai AFIT által gyártott műszerek kifogástalanul üzemelnek. * A hét folyamán egyirányú forgalmi rend lép életbe a Verébdűlőn — a Komarov dűlőtől a Csurgó-közig — kelet—nyugati irányban. A tavaszi autósidény beindulása előtt célszerű a gépkocsik műszaki állapotát ellenőrizni. Ezt az elvet tartották szem előtt az MKBT és a KPM Autófelü- gyelet Baranya megyei Közlekedésfelügyeletének szakemberei és önkéntes műszaki vizsgát terveztek. Március 22-én reggel • órától 13 óráig Pécsett, az AFIT Szigeti úti szervizében díjtalanul és jogkövetkezmény nélkül „vizsgáztatják" azokat a személy- gépkocsikat, melyeknek forgalmi engedélye még érvényes. A vizsgáztatást megelőzően Arrtal Zoltán, a Közlekedésfelügyelet megyei vezetője a hatósági műszaki vizsgákkal kapcsolatos követelményrendszerről és azok gyakorlati tapasztalatairól tart előadást. B. L. Áz utolsó kirándulás A végzet századmásodpercei Éjjel nyári zápor söpört végig a Balaton nyugati részén, de reggel már csak tócsák emlékeztettek átvonulására .. . — Nem tudom, miért, de nekem valahogy nincs kedvem átmenni Péterékhez — mondta az orvos felesége. — Nyűgös vagy, szívem, de megígértük, és a gyerekek is várják. Tudod, menynyire szeretnek Péterék kertjében játszani. Az mégis más, mint az a társasüdülő. A szelíd vita hamarosan véget ért, és a család elhelyezkedett a Skodában. Néhány perc múlva a Keszthelyt követő úton, a vadgesztenyés lombalagútjában suhantak 70—75 km-es tempóban. Az úton nem volt nagy forgalom. Fél tíz körül értek annak a mellékútnak a közelébe, amely a partra vezetett. Erről az útról hajnalban két pótkocsis traktor hajtott ki a főútra. Sáros keréknyomaik még nem száradtak föl... Az osztrák rendszámú Ford Cortina öt utasával jó százas tempóban igyekezett Keszthely irányába. Az orvos látta a gyorsan közeledő Fordot és ösztönösen kihúzódott az út jobb szélére. Mintegy 50 m-re lehettek egymástól, amikor az osztrák kocsi rászaladt a sárfelhordásra. Amint hátsó kerekei is elérték a sáros szakaszt, túlpörögtek, és a kocsi eredeti irányából néhány fokkal balra tért ki. Vezetője nem számított a főútvonalon sárra és a fák árnyéka miatt nem is láthatta azt. A megcsúszás pillanatában korrigálni próbált a kormánnyal, de a kocsi erre nem reagált. A Skoda vezetője tehetetlenül nézte a feléjük rohanó autót. Tudta: az emberi lét törékeny valami, és vannak határok, ahol a csoda sem segíthet... Ami ezután történt, csak a másodpercek tört részével mérhető. Az első századmásodpercben leszakadtak a vészhárítók, a másodikban fölgyűrődtek a sármentők, a harmadikban a motorházak fedelei és mindkét kocsiban testek emelkedtek föl az ülésekről. A negyedikben a Cortina hátsó része a levegőbe emelkedett és a Skoda motorja behatolt az utastérbe. Az ötödikben szikrázva repültek szét a szélvédők üvegszilánkjai, a hatodikban a Skoda visszalökődött, a Cortina roncsa lefordult a másik kocsiról és nyikorogva, szikrázva csúszott az árok felé. A hetedik századmásodpercben a Skoda nyitott szélvédőjén kirepült egy gyerekcipő és pörögve hullott az útra — messze a kocsi elé... A mentősök már csak a Cortina egyetlen utasát vihették a keszthelyi kórházba. Búsbarna László
