Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-02 / 61. szám

DN HÉTVÉGE 6. NEMZETKÖZI MAGAZIN 980. MÁRCIUS 2. A Szovjetunió A megszépült Mühlendamm Aki Berlinben járt, minden bizonnyal megcsodálta a Spreet. Az egykori mocsaras területre épült település folyó­ja ezernyi kanyarral és ággal szövi át a várost. És ez min­denkor megszabta Berlin éle­tét. A kereskedelem fejlődésé­vel hamar megindult itt a ha­józás, a molnárok is hasznosí­tották a Spree vizét, s Európa kereskedelmi főútjai szintén er­re vezettek. Ennek a hármas követelménynek kellett megfe­lelnie Berlin 1298-ban megnyi­tott első hídjának és zsilipjé­nek, a Mühlendamm-nak (ma­gyarul: malomgátnak.) A híd története katasztrófák sorozata. A tavaszi olvadás és a jég torlódása szinte évente elárasztotta a fél várost. Más­kor tűz pusztított a környéken: fából épült malmok, raktárak és árusítóbódék váltak a lán­gok martalékává. Az első kő­ből készült kereskedőház, a Nering 1683-ban épült fel. 1600 és 1800 között Berlin lakossága 6 ezerről 172 ezer­re nőtt. A Mühlendamm kör­nyéke gyorsan beépült, így egyre szűkült a Spree medre. A rövidlátó építkezők a múlt század közepe táján a jobbol­dali folyóágban emelték az új dómot, ami felére csökkentette a medret. A közelben készült új csatorna sem segített sokat. Berlin első hídja túlterheltté vált. A gyalogosok, járművek, omnibuszok áradata mellett naponta 2200 villamos is átha­ladt 1893-ban a mindössze 8 méter széles Mühlendammon. A húszas évek vége felé megin­dultak a munkálatok a környék rendezésére. Szükséghidat épí­tettek és új zsilipeket terveztek. A fasizmus hatalomra jutása miatt azonban a tervek nem valósultak meg. Az új híd felépítése napja­inkra várt; 1968-ban adták át a forgalomnak; ma a nyolcsá­vos, modern Mühlendammon áramlanak a gépkocsioszlopok. A környék megszépült, tele nyugalmas pihenőhelyekkel. És a Spreen lassú méltósággal úsznak a hajók. g. i. A Spree folyó keresztül-kasul szeli át az NDK fővárosát, Berlint. Ez az 1936-os felvétel a Spree legrégibb hidját, a 700 éves Mühlendammot mutatja. és az olajválság A Mühlendamm-híd ma. A háttérben balra a Köztársasági Pa­lota és a Dóm. Néhány évvel ezelőtt a világ­sajtó vezércikkekben foglalko­zott a témával. Az OPEC-orszá- gok Caracasban tartott érte­kezlete világszerte nagy érdek­lődést váltott ki. Az emberi civilizáció egyre nagyobb mennyiségben hasz­nálja fel az olajat, gazdasági­lag azonban ez egyre jobban megterheli az országokat. Az elmúlt évben a világpiaci ár csaknem kétszeresére, 1970 óta több mint tízszeresére emelke­dett. Az olajtermelés 20 év alatt megháromszorozódott, de a szakemberek véleménye sze­rint a források közeli kimerü­lésével lehet számolni. Mi tehát a teendő? Takaré­koskodni kell — mondják a po­litikusok és a közgazdászok. Sem a felhasználók, sem a ter­melők számára nem létezik más alternatíva. Ugyanilyen fontos az új energiaforrások kutatása és feltárása. Természetesen felmerül a kérdés, hogy valójában mi is a helyzet a világ egyik legna­gyobb olajtermelőjével a Szov­jetunióval? Jelenleg a Szovjetunió a föld egyetlen olyan iparilag fejlett országa, melynek gazdasága teljes mértékben hazai nyers­anyagforrásokon alapszik. Füg­getlen a szénhidrogén-fűtő­anyagok importjától, sőt, ezen termékek egyik legnagyobb exportőre. Ennek ellenére az utóbbi években a Szovjetunióban is erőteljes takarékossági intéz­kedések léptek életbe. A,tények alapján arra következtethet­nénk, hogy az olajtartalékok kifogyóban vannak, ami az olaj lényeges drágulását vonja ma­ga után. A valóságban azon­ban nem ez az igazság. Nem­régiben átfogó jelentést készí­tettek a szovjet gazdaság pers­pektíváiról. Az ország olajtermelése ál­landóan növekszik. Tavaly el­érte az 585 millió tonnát, a ter­vek szerint idén mintegy 606 millió tonna lesz. Az elmúlt 15 évben gyorsabban növekedett a kitermelés üteme a Szovjet­unióban, mint a világ többi országában átlagosan — a ter­melés megháromszorozódott. És a tartalékok? A szovjet olajbányászok nem osztják azok pesszimizmusát, akik minden­nap az iparág hanyatlását vár­ják. A mai napig a világon kiter­melt összes olaj mintegy 55 milliárd tonnát tesz ki. A Bukarestben tartott X. olaj­kongresszuson felszólaló szak­emberek véleménye szerint a föld mélyében még körülbelül 304 milliárd tonna kibányász­ható olaj van (a terminológia nem véletlen, a jelenlegi tech­nológia mellett a készletek csak kétharmad részben hoz­záférhetők). 141 milliárd tonnát még nem tártak fel. A fel nem tárt tartalékok megoszlása a következő: USA—11, Közép­Kelet—19, Kanada, Latin-Ame- rika—25, SZU, Kína—50, ösz- szes többi területek — 36 mil­liárd tonna. Mindazonáltal a Szovjetunió mégis takarékoskodik a kőolaj­jal. Az ország nem importál ola­jat, ez azonban mégis drágul. Az okok nem a világpiaci vál­tozásokban, hanem a termé­szeti feltételekben keresendők. A lelőhelyek jelentős része messze északon, illetve keleten, Szibéria nehezen elérhető te­rületein található. A kemény sarkvidéki klíma, a Tnocsarak, a nehezen áthatolható tajgák nagyon megnehezítik a bányá­szatot. Nem véletlen, hogy a tyumenyi kőolaj- és földgázme­zők feltárása az egyik legkölt­ségesebb nemzetgazdasági program a Szovjetunióban. A kitermelés költségeinek nö­vekedése miatt új gazdasági­stratégiai irányvonal bevezeté­se vált szükségessé. Ami'koráb- ban kívánatos volt, az most szükségszerűvé vált. Az ener­giarendszert úgy kell átalakí­tani, hogy különböző fajta üzemanyagok felhasználása váljon lehetővé. Ezzel az olaj­fogyasztás is ésszerűbbé tehe­tő. (Értelmetlen az olaj elége­tése, hiszen megfelelő módsze­rekkel sokféle értékes anyag állítható elő belőle.) A Szovjetunió mintegy 200 billió köbméter földgázzal ren­delkezik, amely körülbelül 200 milliárd tonna olajnak felel meg. A széntartalék (a világ összes készletének fele) több mint 7 billió tonnára becsülhe­tő. A nagy szovjet folyók segít­ségével nyerhető vízenergia el­éri a 300 millió kW-ot. Az or­szág energiatermelésében egy­re fontosabb szerepet játsza­nak az atomerőművek: össztel­jesítményük néhány év múlva 100 millió kW körül lesz. Az olaj felhasználása az energia előállításában mint­egy 45%-os (földgáz—25%, szén—26%). Ennek 15—25%-os csökkentése a 8Ö-as években megvalósítandó feladatok egyi­ke. A Szovjetunió energetikai potenciáljában növekvő sze­rephez jut a szén-, az atom- és vízenergia, a földgáz ilyen irányú felhasználása terén nem lesz változás. Leonyid Korenyev A vietnami népgazdaság célkitűzései közt alapvető fontosságú az állattenyésztés fejlesztése. A szarvasmarha-állomány növelése egyaránt jelentős célkitűzés a szövetkezetek és a magángazda­ságok számára. Képünkön: Phu Khanh tartomány Tay Son já­rásában az állatállomány meghaladja a 18 ezret — ez négy­szerese az 1975 előtti mennyiségnek. Berlin hétszázéves hídja ■■mm Új létesítmények, 1980 A Szovjetunió állami be­ruházásai 1980-ban közel 120 milliárd rubelt érnek el, s ez 6 milliárddal több az elő­irányzatnál. A legnagyobb összegeket az energetika, a szállítás, a vegyipar, a kohá­szat és a gépipar ágazataiba fektetik be. Jelentős összegek állnak azonban a könnyűipar és a mezőgazdaság rendelkezé­sére is. A tervezett pénzmennyiség­ből folytatják a nagy atom­erőművek építését, elsősor­ban az európai területeken. A fémipar új kitermelő- és feldolgozókapacitással bő­vül, az ország számos már meglévő üzemeihez kapcso­lódóan. A vegyipari létesítmények zöme is a már meglévő gyá­rakhoz települ, de teljesen új kapacitások belépésével is számol a szovjet népgazda­ság a tomszki, az altáji és a kujbisevi területeken. 1980-ban kezdi meg mű­ködését a KGST közös beru­házásaként megvalósult uszty-ilimszki cellulózüzem és a kijembajevi azbesztdúsító. Az élelmiszeripari beruhá­zások eredményeként az ipar­ág teljesítménye 15—19 szá­zalékkal fog emelkedni. Szá­mos takarmánykeverő-, ga­bonatároló-, s állattenyésztő­komplexum is épül 1980-ban. A vasúti szállítás fejlesztésé­nek legfontosabb része a Baj- kál—Amúr vasútvonal továb­bi építése. A már elkészült 1500 km pálya az idén 400 km-rel növekszik, ezen túl­menően második vágányfek­tetése és a villamosítási mun­kálatok is folytatódnak. A víziszállítás fejlesztése ér. dekében számos tengeri és folyami kikötőben rakodó­komplexumok átadására ke­rül sor. — TERRA —

Next

/
Oldalképek
Tartalom