Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-15 / 74. szám
Dunámul! napló 1980. március 15., szombat A Pécsi Tanárképző Főiskola harminc éve Nagyon változatos múltra tekint vissza hazai felsőoktatási intézményeink közül a Pécsi Tanárképző Főiskola, amely harminc év alatt hatalmas tanárképző intézménnyé fejlődött, ahol közel 300 oktató munkájának eredményeként a levelező hallgatókkal együtt mintegy 3000 főnyi sereg készül a tanári hivatás gyakorlására. Ezt a hatalmas ivű fejlődést tükrözi a fenti című, csaknem 300 lapnyi terjedelmű tanulmánykötet, amelyet dr. Kálmánchey Zoltán főigazgató előszava vezet be. Ebből megtudjuk, hogy a különkiadvány célkitűzése a főiskola három évtizedes fejlődésének bemutatásán túl azoknak a történeti eseményeknek az áttekintése is, amellyel e kiadvány az alapítóknak, a mindig jobb megoldást kereső oktatóknak és más dolgozóknak kiván emléket állítani. A kötet az oktató-nevelő, tudományos és művészi tevékenységről, a politikai és társadalmi szervezetek munkájáról, a kulturális és sportéletről, a gyakorló általános iskola, a kollégium és a könyvtár működéséről számol be. Helyt kaptak a főiskola kisuqárzó szerepét ismertető cikkek és a harminc év fontosabb adatait tartalmazó eseménytörténet is. A tanulmánykötetet 30 lapnyi dokumentációs anyag (fényképek, táblázatok) színesíti, teszi szemléletessé. A szerkesztés munkáját dr. Wéber Mihály ny. főiskolai tanár végezte. (—thisz) Segítséget kér a nevelési központ Szülőkhöz, patronáló szocialista brigádokhoz, KlSZ-alap- szervezetekhez fordul segítségért a pécsi Fábián Béla úti Nevelési Központ. Nagyszabású rendezés keretében az intézmény épületei feletti domboldalt szeretnék pihenőparkká alakítani. Ehhez a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat 420 facsemetét és díszbokrot ajándékoz a nevelési központnak, Az épületek között egy bitumenes kézilabda-pályát és egy játszóteret szeretnének építeni. Az intézet azoknak a segítőkész egyéneknek, közösségeknek jelentkezését várja, akik szívesen segítenének az MSZMP XII. kongresszusának tiszteletére tett felajánlásként, vagy az ,,Egy napot a Mecsekért!” mozgalom keretében. A munkából kiveszik részüket az intézmény dolgozói és 7—8. osztályos tanulói is. A 3—6. osztályosok a Mecsek tavaszi nagytakarításában vesznek részt Előzzük meg a tűzeseteket! — A csapadékmentes időjárás következtében az erdők fokozott tűzveszélye megnövekedett. Ezért a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium a Tűzoltóság Országos Parancsnokságával egyetértésben az erdőkben, a közút és vasút menti fásításokban — a kijelölt tűzrakó helyeken is — valamint az erdőtől 200 méteren belül mindennemű tűzgyújtást, ideértve a .parlag- és gazégetést is, 1980. március 15-től átmeneti időre megtiltotta. Kérjük az erdőterülettel rendelkező állami gazdaságok igazgatóit, a mezőgazda- sági tsz-ek elnökeit, a fokozott tűzveszély idejére vonatkozó tilalmat tartsák és tartassák be. Baranya megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezési osztálya e tuen öt eves lenne Megemlékezések József Attiláról Az elkövetkező hetekben több intézményben megemlékeznek a fiatalon elhunyt nagy magyar költő születésének 75. évfordulójáról. A pécsi Doktor Sándor Művelődési Központban április 16-án József Attila emlékünnepség lesz, amelyen Tverdota Gábor irodalomtörténész előadása után a Színház- és Film. művészeti Főiskola hallgatói adnak műsort. Az emlékünnepélyt a művelődési központ a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Baranya megyei Szervezetével és a Pécsi Tanárképző Főiskolával együtt szervezi. Április 8—9-én Kaposváron és Balatonszárszón lesz József At. tila emlékülés, amelyet az írószövetség költői szakosztálya szervez. A pécsieket Csorba Győző, Berták László és Csordás Gábor képviseli. A Ságvóri Művelődési Házban a költő születésnapján, április 11-én az általános iskolások számára rendeznek programot A hetedik és nyolcadik osztályosok Berták László és Galam- bosi László pécsi költőkkel találkoznak. Egy nappal később a me- szesi József Attila Művelődési Házban a budapesti József At- tilo Színház művészei adják elő Emléktábla Táncsics harkányi kortesének Táncsics Mihálynak a siklósi választókerület 48-as ország- gyűlési követté jelölését Munkácsy Albert, a harkányi református lelkész és újságíró kezdeményezte, aki a nagy magyar plebejus forradalmár lelkes híve volt a Dráva menti református községek jobbágyaival együtt. A Dráva vidékiek a drávacsepe- lyi népgyűlésen választották meg Táncsicsot képviselőjüknek, mert elégedetlenek voltak Batthyány Kázmér helyi földesúr és főispán országgyűlési képviselő munkájával. Táncsicsnak ugyanekkor még két helyen szavaztak bizalmat, így például Csongrád megyében, de ő épp barátja, Munkácsy Albert hatására a dél-baranyai falvak képviseletét vállalta el. Munkácsy rendszeresen tudósított a helyi és az országos lapokban Táncsics országgyűlési szerepléséről. Munkácsy Albert 1821-ben született a most is még ép állapotban levő harkányi parókián, apja is lelkész. Szapor- cán halt meg 1877-ben. Sírját itt a róla elnevezett kémesi úttörőraj gondozza évek óta. Szülőházán, a parókia utcai homlokzatán március 14-én egy 60 x 60 centis fehér márvány emléktáblát helyezett el a Harkányi nagyközségi Tanács kezdeményezésére a helyi honismereti szakkör dr. Kecs- keméfhy Zoltán szakikörvezető irányításával. Az ünnepségen történelmi emlékműsort adtak a helyi általános iskola tanulói és a siklósi Táncsics Gimnázium kamarakórusa. Arany betűkkel vésve olvasható: „Itt született Munkácsy Albert patrióta lelkész, Táncsics 1848-as országgyűlési harcainak támogatója." (Cs) Csapatzászló-átadás Kaposvárott Csapatzászlót adományozott néphadseregünk egyik magasabb egységének a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat, a SÁÉV. A zászlót, amely a vállalat és a magasabb egység között évekkel ezelőtt kialakult s azóta elmélyült együttműködést is jelképezi, pénteken, az alakulat fennállásának 30. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ünnepségen adták át a kaposvári Latinca Sándor Művelődési Központban. Az ünnepségen megjelent Oláh István altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, vezérkari főnök, Varga Péter, a Somogy megyei Pártbizottság első titkára, a magasabb egység képviselői, valamint a SÁÉV meghívott dolgozói. Az ünnepségen Berki Mihály vezérőrnagy, a magasabb egység parancsnoka mondott beszédet, az egykori parancsnok nevében pedig Kálazi József nyugalmazott vezérőrnagy köszöntötte az alakulat jelenlegi személyi állományát. A csapatzászlóra a honvédelmi miniszter nevében Oláh István, a Megyei Pártbizottság nevében Varga Péter, az adományozó vállalat nevében Gyulavári Tamás igazgató, Somogy megye fiataljainak nevében pedig Szenes Imre, a KISZ Megyei Bizottságának első titkára kötött szalagot. ünnepi összeállításukat. Előtte Miszlay István irodalomtörténész, a színház igazgatója tart előadást. Májusban a Baranya megyei Könyvtár nyilvános beszélgetést szervez az írószövetség dél-dunántúli csoportjának tagjaival, akik József Attila-élményeikről vallanak. A beszélgetést Fodor András költő vezeti. Az iskolákban, könyvtárakban mindenütt megemlékeznek József Attila 75. születésnapjáról. Ötezer új szig-tulajdonos Felnőtté fogadom... Igazából még nem felnőttek. A bordó kis könyvecske, aminek most már tulajdonosai, inkább csak előlegezi nekik ezt a titulust, s emlékezteti őket arra, hogy ennek az iskolaévnek a végén elválnak az utak: középiskola, szakmunkás- képző következik, némelyeknek pedig talán már a munka. Aztán ez a kis könyvecske egy lépést jelent az önállósulás felé is: most már a saját személyi igazolvány igazol . . . Ebben az esztendőben Baranyában pontosan ötezer lány és fiú tölti be a tizennegyedik életévét, s lesz jogosulttá a személyi igazolványra, amelyet Kongresszusi küldött Farkas Ernőné Huszonöt éves fiatalasszony Farkas Ernőné; a kora még egyáltalán nem titkolni való. Szigetvári lakásán beszélgettünk — egy erős kávé után —, kislánya, a hároméves Anett az ölében ült. Most éppen beteg, hatalmas szemei még nagyobbra kerekedtek, s ezért anyu táppénzen van. — Nagyon váratlanul jött ez az egész - szabadkozik Far- kasné —, jóformán alig hiszem, hogy kongresszusi küldött vagyok. Városom, Szigetvár küldötteként egy ilyen magas plé- numon...? Tizennyolc évesen lett párttag, a cipőgyár neveltje. Itt kezdett, mint szakmunkástanuló, kitanulto a cipőfelsőrészkészítő szakmát, KISZ-tog volt, majd titkár. A KISZ javaslatár ra vették fel a pártba is. — Nagyon szeretem a szakmám — mondja —, sose fogom megbánni, hogy ezt választottam. Igen kiváló kollektívában dolgozhatom, barátok, elvtársak között. Az egyik szocialista brigád tagjai, elnyerték már a Vállalat Kiváló Brigádja címet is. Szalagon dolgoznak — két műszakban. Mostanában mór kis-szé- riákat gyártanak — így nem olyan egyhangú a munka —, s nagyon szép termékeket. A Minő-cipők a szigetvári szalagról egyenesen atz USA-ba mennek! — A minőségi a lelke mindennek. Nagyon oda kell figyelni. — A kereset? — Teljesítménytől függően vastagabb vagy vékonyabb a boríték. Én úgy 3500—4000 között viszek haza havonta. A „Lovakat orvosló könyv” hazánkban immár ötödször jelent meg, ezúttal a Mezőgazdasági Könyvkiadó gondozásában, dr. Karasszon Dénes, az állatorvostudományok kandidátusa magyarázatával. Martin Bőh- me, avagy a régi magyar fordítás szerint Tseh Márton, az 1562-ben született, Brandenburgban tevékenykedő, világhírű lógyógyász alkotása legutóbb hazánkban 1822- ben látott napvilágot. Legelőször a mi nyelvünkre Lőcsén fordították le 1656-ban. Németül már 12 kiadást ért meg. A mostani az 1797-es magyar kiadásnak a hű utánzata: akkor Pesten Trattner Mátyás betűivel Kiss István nyomtatta ki. Bőhme majd„Lovakat orvosló könyv“ nem egész Európa lóistállóit bejárta és mindenütt megfigyelte a népi gyógyítási módokat. A legtöbbet Lengyel- országban, Magyarországon és Törökországban utazott és szolgált, valamint gyógyított is egyben. Munkájában a 16. század népi állatorvoslásának fejlődését is nyomon követhetjük, adatai annyira megbízhatóak. De értékes forrásmunka a gyógynövénykutatók számára is. Az eddigi tudományos vizsgálatok szerint receptjeinek több mint a fele napjainkban is megállja a helyét, de az alaposabb tudományos értékelés még várat magára. Szinte biztosra vehető, hogy hamarosan tudóskollektiva szerveződik megfigyeléseinek újraértékelésére. Különösen sok receptet ír le a lenmag, a fokhagyma, sáfrány, földibodza, farkasalma, vörös mályva, veronika, apróbojtorján, vérehullató fecskefű alkalmazására. A legtöbb gyógyfőzethez, kivonathoz azonban a fekete és fehér hunyort ajánlja. Az akkori Európában ez volt az első lovak gyógyítására íródott könyv. Cs. J. A férje a kiegészítő parancsnokságon polgári alkalmazott. Lakást most kaptok novemberben, több évi albérlet után. Illetve nem is kapták, hanem vették a lakást. Harmadik emelet — de az albérlet után a menyország. — Mibe került? — Százötvenezer forintot kellett befizetni. Most megy o törlesztés. Gyorsan számolunk: havonta 830 forint elmegy bútorkölcsön. re, 870 a lakás, 1850 forint év végéig pz illeték, 400 a gyerek bölcsődéje, s még legalább 500 egyéb: villany, olaj stb... Ez a férje fizetése. így aztán ál- modozni-tervezgetni még nem. lehet. Egyetlen vágy: túl lenni az adósságokon ... Végül is előbb-utóbb teljesül az ember vágya. Igoz, nem megy köny- nyen. Arról beszél, hogy elég nehéz lakáshoz jutni Szigetváron, s főleg a bérből-fizetésből élők számára nehéz. Építeni, ha nincs mögöttes — szülői — támogatás nem lehet, tanácsi lakásra várni nem érdemes ... A ‘kérdés kézenfekvő: — Ha szót kapna a kongresszuson, mit mondana el? Gyorsan válaszol. Őszintén bevallja, hogy nagyon izgulós típus, s ha egyáltalán kijönne hang a torkán, biztosan a gyára örömeiről számolna be. Aztán a városról, Szigetvárról beszélne. — össze tudnék állítani hirtelen egy kívánságlistát — mondja — de csak egyre koncentrálnék. A fiatalok művelődése, szabad idő töltése témakörre. Nagyon hiányzik a városban egy kultúrház, s így elég nehéz a közművelődésért tenni. És persze a lakáskérdés. (Bátyja két gyerekkel él 6 éve albérletben. Szóval, a gondot saját bőrén érzi.) Beszélgetésünk végén még egyszer megjegyzi: — A baranyai küldöttek között én vaqyok az egyik legfiatalabb. Hű, de izgulok. K. F. ezekben a hetekben adnak át nekik iskolai házi ünnepségek keretében. A legtöbb helyen a forradalmi ifjúsági napok jegyében kerül sor a nevezetes eseményre. Tegnap délelőtt a Mátyás király utcai Általános Iskolában osztották ki az igazolványokat. 47 megilletődött lány és fiú ült le az énekterem asztalaihoz. A megilletődöttség kétségtelenül az elkövetkező aktusnak szólt. A piros terítővei letakart „elnökségi" asztalon ott volt mór a köteg bordó könyvecske, pontosan úgy, ahogy a bizonyítványok szoktak volt lenni. Valóban, a bizonyítványosztás előtti megilletődöttség érződik a gyerekeken? Vagy valami más? Az egyik kislány azt mondta, örül a: személyinek, mert — hirtelen keresnie kellett a megfelelő kifejezést — ez mór olyan felnőttes. Mégiscsak ez lehet az ünnepélyesség oka, hiszen nagy dolog az, ha tizennégy évesen kézbe kap az ember egy olyan okmányt, amelynek birtoklásához már több kell, mint a „gyermek-ész”. Piros nyakkendők, nemzeti színű kokárdák és o köszöntő szó az egyik pajtástól: „Kívánón1, hogy szorgalmas, dolgos polgárai legyetek szép magyar hazánknak ..És egy másik pajtás is „felnőttesen” mondja: ,,A Magyar Népköztársaság számit rátok, ifjú állampolgárokra ..Aztán egy fiatal rendőr hadnagy mondja nekik: „Ez az igazolvány a Magyar Népköztársasághoz tartozás jelképe . A Hazafias Népfront belvárosi körzeti bizottságának képviselője pedig arra hívja fel a figyelmüket, hogy a személyi igazolvány már önálló személyiségként jellemzi őket. Egymásután szólítják az ifjú állampolgárokat — a sorban az első Ajkai Tibor volt —, akik aláírás után kézfogás kíséretében veszik át a szig-et. Felnőtté fogadták őket.. H. I. Péteri István köszöntése Péteri Istvánt, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság nyugállományú elnökhelyettesét, a párt- és a munkásmozgalom régi harcosát 40 éves párttagsága alkalmából az MSZMP Központi Bizottsága nevében Korom Mihály, a KB titkára köszöntötte és átadta a Központi Bizottság emléklapját. A köszöntésen, amelyre pénteken a KB székházában került sor, jelen volt Rácz Sándor, a Központi Bizottság osztály- vezetője és Ballai László, a KB osztályvezető-helyettese. Halált okozó súlyos testi sértés Berényi Miklós ideiglenes pécsi lakos 1980. március 9-én a késő esti órákban az Olimpia étterem előtt egy társasággal találkozott, melynek egy tagja minden ok nélkül Berényi Miklóst ütlegelni kezdte. Az egyik arcra mért erős ütés következtében Berényi az úttestre zuhant A mentők súlyos fejsérüléssel az Idegklinikára szállították, ahol március 11-én sérüléseibe belehalt. Az elrendelt nyomozás sorárt március 12-én megállapitást nyert, hogy a halált okozó súlyos testi sértés bűntettének elkövetésével Szendi Gábor vájár, ideiglenes pécsi lakos gyanúsítható. Szendit a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság előzetes letartóztatásba helyezte, és ellene az eljárást megindította.
