Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-15 / 74. szám
1980. március 15., szombat Dunántúli rtaplo 3 Szabad szombatok az iskolában Bevált-e a 11 napos tanítási rendszer 7 Nem nehéz visszaemlékezni arra az időre, amikor az országnak szinte valamennyi általános iskolájában, a tantestületi szobákban beszédtéma volt: beváltak-e a kísérleti szabad szombatok a kijelölt iskolákban, jó-e nekünk, ha általánossá téve a kísérleti elveket országosan is bevezetik a 11 napos tanítási rendszert? Általában, elképzelhető-e a kéthetenkénti szabad szombat az alsófokú oktatási intézményekben akkor, amikor éppen o diákok napi túlterhelését akarjuk csökkenteni. Itt illik megjegyezni, hogy manapság már igen kevés szó esik — és méltán — a túlterhelésről, kezdjük belátni, mi, szülők is, hogy nem kell annyira félteni a tananyagtól a gyereket. A diák érdeke Azóta az eltelt másfél év bebizonyította: az iskolák többségében egyik, másik napon valóban sor került a „nulladik”, vagy a hetedik óra beiktatására is, vagy arra, hogy a tanév a megengedett határig meghosszabbodjék. A kísérletből — rendelettel — országos gyakorlattá lett tanítási beosztás értékelését mostanság végezték el több oktatásirányítási fórumon. Érdemes néhány szót szólni a tanulságokról: Tanácsi, minisztériumi számvetések és a Pedagógusok Szakszervezetének közelmúltban elvégzett elemzése ad nagyjából azonos képet az eltelt hónapokról —• s mindjárt cáfolatot is a korábbi aggályokra. Először is a diákok érdekeiről: a nulladik, vagy a hetedik óra beiktatása az intézkedést követő első időszakban' még okozott zökkenőket. Később az általános iskolák nagy többségében sikerült ösz- szevonásókkal, a kapott órarendi minták figyelembevételével is — természetesen —a tanév minden napjának jobb kihasználásával eljutni addig, hogy a gyerekek tizenegy nap alatt el tudták sajátítani az erre az időszakra előírt tananyagot. Jöhetett tehát a pihenésre szánt szabad szombat. Több megyében és a fővárosban is országos felmérések ■készültek a szombati hiányzóLantos Istuan zongoraestje Napközis foglalkozás Pécsett a belvárosi Általános Iskolában sokról. (A 11 napos ciklus mellett érvelt az a tény, hogy már korábban is a papák, mamák „gondoskodtak" csemetéik pihenőnapjáról, nyakra-főre ad. ták igazolásaikat a szombati hiányzásokról. Ugyanis a hétvégi hiányzások az általános iskolák egy részében a heti átlagnak a töbszörösére nőttek.) A 11 napos tanítási rend meglepő gyorsasággal vetett véget ennek az áldatlan szülői módszernek. A szakszervezet vizsgálatai szerint az egynapos, szombati hiányzások mértéke ma már reális. A pedagógus „szabad szombatja” Megállapították a szakemberek azt is, hogy a diákok a szabad szombat, a lecke nélkül eltöltött két pihenőnap után jobb kedvűek, kevésbé fáradékonyak, iskolai munkájuk hatékonysága javult Ugyanez nem tapasztalható a pedagógusoknál, ment jó néhány iskolában az igazgatók sajátos módon értelmezték a szabad szombatok eltöltését: különböző társadalmi munkákra, illetve tantestületi apróbb-nagyobb tennivalók elvégzésére sűrűn berendelték a szabad hétvégeken is a nevelőket. Az érdek- védelmi szervek máris felléptek a szabálytalan „munkarend” ellen. viszonylag kedvezőek. Ugyanakkor jó néhány megyében, még több középiskolában vonakodnak a kísérletektől. Középiskolák aggályai Melyek az ellenérvek? A nevelőtestületek szerint a középiskolákban (különösen a szak- középiskolákban) ma is túlságosan leterhelt o tanuló^ és a pedagógus. A szakkörök, a különböző fontos, továbbtanulásra, gyakorlati foglalkozásokra történő felkészítések sok helyen jelenleg is igénybe vették a hetedik órát — nem ritka a nyolcadik órai elfoglaltság sem. Hivatkozási alap: például az új tantervelckel, megszokásukkal, alkolmazásukkal kapcsolatos átmeneti terhelés, másrészt a fakultáció túlmunkát is kíván. Nem beszélve arról, hogy jövedelemcsökkenéstől, a túlórák elveszítésétől is tart a nevelők egy része. Bármilyen jellegűek is a fenntartások —s még nem. is szóltunk a szakközépiskolák magas óraszámáról — feltétlenül fontos, hogy gonddal szám- bavegyék őket az illetékesek. Társadalmi érdek is az iskolai szabad szombatok hozzáigazítása a népgazdaság más területeinek munkarendjéhez, természetesen figyelernBevéve az oktatás sajátos körülményeit és viszonyait. A szervezettebb munka, a tanítási órák mainál jobb kihasználása a köA 11 napos tanítási rend a kisebb-nagyobb gondok, helytelen értelmezések ellenére is megfelelően vizsgázott az álta. lános iskolákban. Kérdés: teret hódíthat-e a rendszer a középfokú tanintézetekben is? Jelenleg 87 középiskolában tanítanak, kísérletképpen a 11 napos munkarend szerint. A tapasztalatokat ugyan még nem elemezték, de az első jelzések zépiskolákat is közelebb hozhatja a 11 napos tanítási ciklus előnyeinek, hasznának felméréséhez. Ehhez keli jól átgondoltan megteremteni a feltételeket a partneroknak, elsősorban a tanácsi szerveknek és a tantestületeknek. Várkonyi Margit Zorá n-show lg" 111 11-■ ————---! A Zorán Sztevanovity ajkáról elsőiként felcsendülő „Egészen egyszerű dal” akár mottója is lehetett volna a Pécsi Nemzeti Színházban rendezett rendhagyó táncda'lestnek olyan egyszerűen nagyszerű, több műfajt egymásba ölelő, nonstop szerkesztésiben került bemutatásra. A dzsessz-rock sajátos, instrumentális megszólalása nemcsak harmonikusan bevezette, hanem egyszersmind kiegészítette, keretbe foglalta az énekhang élő, személyes varázsát. A Szaturnusz együttes játéka előbb meglepte, majd ámulatba ejtette közön, ségét. Számaik improvizációi sorra nagy tapsot arattak. Már-már úgy tűnt, hogy ezen az estén csupán dzsessz-ked- velők töltötték meg a színházi széksorokat. Pedig mindössze annyi történt, hogy a táncdalkedvelő közönség jött lázba a modern dzsesszmu- zsika hallatán. A Főnix együttes műfaji váltása kiválóan illeszkedett a játék folyamatába. Elektronikus effektusaik, vokális és hangszeres kreációik megnyerő egyszerűséggel, ugyanakkor kellő hangulati fokozással készítették elő Zorán szín. padraJépését. Ahogy megjelent, attól a perctől kezdve a reflektorok fénye csak őt kísérte, közel egy órán át. Őt, Zorán Sztevanovityat, aki fehér ingben, fekete nadrágban szerényen leült a színpad közepén előlkészített mikrofon elé, felvette gitárját és a szokásos sztárpózok nélkül egyszerűen, természetesen dalolni (kezdett. Énekelt, gitározott szakadatlan, ismert és újabb dalokat. Egyre szenvedélyesebben. A rajongó közönség pedig ittasan a hangok mámorától, lelkesült figyelemmel kísérte minden mozdulatát. Egészen a vastapssal kísért harmadik ismétlés végéig. Bornemissza Géza FILMJEGYZET Gengszterek sofőrje Ha mást nem, azt megtudjuk a Gengszterek sofőrje című angol filmből, hogy az alvilágban legalább olyan magas szin. tű a munkamegosztás, mint az élet egyéb területén, kivéve a rendőrséget A gengszterek ugyanis már korántsem azok az ezermesterek és polihisztorok;, melyek voltak a klasszikus krimiben, hanem szűk (területen specialisták. Ily módon nem értenek például a gépkocsivezetés „dörzsöltebb” formáihoz, ehhez szintén specialistákat alkalmaznak. Egy ilyen szakmai bemutatónak mi is részesei lehetünk, aprólékosan megtudva, miképp kell módszeresen és tudományos alapossággal alkatrészeire szedni egy Mercedest — természetesen vezetés közben. A film főhőse egy ilyen specialista, aki abból él, hogy sofőrnek szerződik bankrablásokhoz. Csodálatos képességeiről rögtön a film elején meggyőzi a nézőket, bemutatva, hogyan kell lerázni féltucatnyi rendőrautót, ha netán azok olyanra vetemednének, hogy üldözik a gensztereket. A sofőr természetesen fiatal és jóképű, s noha fiatal és csinos nők is előfordulnak a vásznon, holmi szerelmi szálakkal nem bajlódik a film író-rendezője. Inkább minden figyelmét az autós üldözési jelenetekre és a sofőr—rendőr párharca fordította. Az előbbire sikerrel: igazán szívből dicsérhetjük a közreműködő kaszkadőrök teljesítményét is a rendezőé mellett, aki gondoskodott arról, hogy a film eszközeivel is fokozza azok vezetési tudását Szerdán este nagy sikerű koncertet adott a Liszt Teremben Lantos István zongoraművész, a Bach-bérleti hangverseny 5. koncertje keretében. J. S. Bach tizenöt Ikétszólamú invencióját és tizenöt háromszólamú invencióját adta elő műsorában. Az est közreműködő művészei: 1/áss Ágnes (hegedű), Szkladányi Péter (fuvola), Gó- csik Veronika (gordonka), és Sz. Simonfai Mária (csembaló) Bach Musikalisches Opfer című alkotásából a Triószonátát szólaltatták meg. A „drámai ellenpontot” egy rókalelkű rendőr képviseli, aki, hogy elfogja a Cowboy becenévre hallgató sofőrt, még ármánykodásra is adja a fejét. Nem leplezek le valami nagy titkot, ha elárulom, nem sikerül néki a Cowboy-t elkapnia (naná, majd elveszi a rendező a néző örömét!). Mégpedig azért nem, mert a fondorlatos rendőr kisipari módszerekkel dolgozik, még közvetlen munkatársainak sem ad feladatokat, csak sértegeti őket, így azután hármasával járnak: az egyik ír, a másik angol, a főnök meg nem fogja el a Cowboyt, mert mindent maga akar csinálni. S noha hulla is akad szép számmal, azokról mindenki elfeledkezik, s értük senki sem bűnhődik. Erről jut eszembe, ebből a filmtípusból, mégily izgalmasat, de több tanulsággal, találhattak volna filmvásárlóink bőséggel. óim Formabontás Ha a jövő kutatóinak, mondjuk, már annyi idejük lenne, hogy valamelyikük a Jogi esetek stílusváltozásainak történetét kívánná megírni, minden bizonnyal fordulópontnak minősítené az i. sz. 1980. március 13-i adást. Lehet aztán, hogy ebből támadna némi vita, mert a kérdés más szakértői talán azt állítanák, hogy a folyamat már egy adással előbb elkezdődött, amikor a Leégetett haj nyomán elrontott élet kártérítésének esete először elhangzott. De mi most ne ragadjunk le a részletkérdéseknél, hanem ismerjük el, hogy amit a népszerű műsor legutóbbi számában láttunk, tagadhatatlanul új stílus be- szüremkedését jelenti. Nem mintha eddig nem lettek volna olyan jogi esetek, amelyek oz embert mosolyra, bár többnyire bosszús mosolyra késztették. Fülemüle-perek, vagy azok kései utódai. Kit illet a nagymama fíkuszánük virágföldjéből előkerült tízforintos — jellemezhetnénk nagyvonalúan e viták nagyságrendjét. De ilyen, mint a parókás hölgy esete, még nem akadt. Elődei voltak, nem is kis számban, jelezvén, hogy a legapróbb anyagi érdekek is milyen bámulatos merészséggel képesek érvként maguk alá rendelni a legncgyobb emberi értékeket. De, valljuk be, a túladagolt hidrogén révén leégett hajtól az elhagyott ara vigasztalhatatlan bánatáig — ez már bajnok-ugrás, innen pedig a százezer forintos kártérítés vigaszáig — ez már rekordteljesítmény. Állításomat mégsem csak erre alapozom, hanem arra, hogy a Jogi esetek szerkesztői ezúttal szokatlan vendégeket hívtak meg a „népi ülnökök” asztalához, hogy mintegy kiegészítsék a jogi szakértőket egy másfajta szakértői stábbal. Talán nem járok messze az igazságtól, ha azt mondom: a jog kötelező természetéből eredő komolysága mellé a mérleg másik tányérjába odatették a humort is, vagy legalábbis azt a fajta magatartást, amely a dolgokat jelentőségük szerint igyekszik rangsorolni és e rangsornak megfelelően kisebb vagy nagyobb kacajjal illeti az emberi gyarlóságokat, netán butaságokat. A mérlegnek ezt a serpenyőjét írók, újságírók voltak hivatva tekintélyük súlyával lebillenteni. A súlyokkal nem is volt baj, és Galsai Pongrác, valamint Csurka István személyében a humor is jelen volt — ha rejtve is. Mert az az érdekes jelenség játszódott le e tekintélyes „szakértőkkel”, hogy mihelyt beleültek az ülnökök székeibe, nyomban valami sajátos elfogódottság vett rajtuk erőt. Véleményüket igen óvatosan adták elő, mintha úgy éreznék, mindaz, ami nekik ezekről az esetekről eszükbe jut, esetleg nem idevaló. Galsai Pongrác például lones- co-val kezdte, majd a nők férjhez menési esélyeit latolgatta, nagy szakértelemmel, de ismert humorát gondosan elrejtette sötét öltönye és komoly — sőt, komor arca mögé. Csurka István később egy másik eset kapcsán megpróbált kibontakozni, tett valami olyan megjegyzést, hogy ha a „sértettnek" volna humorérzéke, de egyetlen riposzttal hátrálásra késztették. Nem tudom, mi lesz a Jogi esetek formabontásának folytatása, mindenesetre izgalommal várom. Lehet, hogy kiderül: a csavaros jogi esetek nem hatnak megtermékenyítően az írók fantáziájára, inkább megrémítik őket. Lehet, hogy belejönnek, és akkor a legfelsőbb bírák kérik majd, hogy néha engedjék őket is szóhoz jutni. Nem tudom, de a kezdeményezés biztató: az utóbbi napokban nem volt még egy műsora a televíziónak, amin ilyen jól szórakozhattunk volna.S van, amikor ez a lényeg. B. L. H. E.
