Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-15 / 74. szám

Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Szulimánban 2 km-es bekötő utat készítenek a KPM útépítői. A makadámút egy hónap múl­va készül el. Erb János felvétele Megkezdték az árpa vetését a villányi termelőszövetkezetben — Szokolai felv. — Megélénkült a határ, tavaszias a hangulat I Jól teleltek az őszi gabonák ■ Tavaszi vetés 140 ezer hektáron Mozgásba jött a világ a szán­tóföldeken, a kertekben, a gyű. mölcsösökben és a fóliák alatt, megélénkült a határ, a hangu­lat határozattan tavaszi. Erről győződhettünk meg tegnap Dél- Baranyában tett utunkon. Im­már nemcsak az őszi szántá­sak elmunkálását végző, a jó magágyat készítő munkagépek­kel találkoztunk, de vetőgépet is lencsevégre kaphattunk: a villányi termelőszövetkezet nagy- harsányi tábláin megkezdődött a tavaszi árpa vetése. Mindenekelőtt azonban te­kintsünk vissza a télbe, miként teleltek át az őszi vetések. A megyei helyzetet jól ismerő dr. Álló Miklóstól, a Baranya me­gyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőjétől kaptuk a tájékoztatást: kiváló állapotban teleltek át az őszi gabonák! Baranyában összesen 61 ezer hektáron vetettek őszi búzát, 5000 hektáron őszi árpát. Amennyiben az időjárás a to­vábbiakban is kegyes lesz. Ba­ranyában kitűnő gabonatermés­re számíthatunk. Mint emlitettük, a szántóföl­deken most zömmel a magágy, készítés folyik a tavasziak alá. A gazdaságok nagyjából elké­szültek a fejtrágyázással, ki szántóföldi gépekkel, ki repülő­géppel juttatta ki a földekre a műtrágyát A műtrágyaellátás megfelelőnek mondható, egye­dül csak a Triplefoszfátból van 7500 tonnás hiánya a megyé­nek. Megtudtuk, a gazdaságok kellő mennyiségű műtrágyát szórtak ki, a szűkösebb anyagi helyzet mellett sem spóroltak vele, hiszen végsősoron ez a jó termés záloga. Nagy munka köszöntött be o fóliás kertészetekben is — Fel- sőszentmárton, Mozsgó, Sziget­vár —, megkezdődött a zöld­ségpalánták kihelyezése. Az időjárás, melegével és napfé­nyével igencsak kedvez, nem kell annyira fűteni a fóliaker­tekben. Befejezés előtt álinak a téli gépjavítások is a gazdaságok­ban. A felkészülés jónak mond­ható. A gépek jó karbantartá­sának most különösen nagy o jelentősége, a szűkösebb beru­házási lehetőségek mellett ke­vesebb új gépre futja. A meg­lévőket kell kifogástalan álla­potba hozni. Az alkatrészhiány kísért most is, például nincs du­gattyú az MTZ 80-as traktorok­hoz, főtengely az MTZ 50-esek- hez, ezen kívül hiánycikk a fék. tárcsa, a hidraulikus szivattyú, a fényszóró, továbbá egyes Ze- tor-alkatrészek. A nagy munka csak ezután kezdődik: a tavasziak vetése. A vetőmagellátós kiegyensúlyozott­nak mondható, ez hangzott el egyébként a Vetőmagtermeitető és Értékesítő Vállalat dél-du­nántúli területi központjában — Dombóvárott — tartott sajtótá­jékoztatóján, melyről még feb­ruár közepén adtunk hírt. Ba­ranyában a tervek szerint 140 ezer hektárnyi területen vetnek a nagyüzemi gazdaságok. A legnagyobb területet most is a kukorica foglalja el — 85 ezer hektárnyi kukoricát, 13 ezer hek­tárnyi silókukoricát vetnek —, ám a terület a tavalyinál 3000 hektárral kevesebb. Cukorrépát 4500 hektáron, burgonyát 2300 hektár területen vetnek. Feljö­vőben van az olajosnövények termesztése, például naprafor­góból 7800 hektárnyit tervez­nek, kétszer annyit, mint tavaly. Nyilvánvalóan — a jó jövede­lem reményében. M. 1. Vier nélküli nagy győzelem M ilyen nap lesz holnap? — kérdezte március 14-én este Petőfi a Pilvax-ká. véházban a körülötte állóktól. — Szerda — válaszolta valaki. — Szerencsés nap — szólt Pe­tőfi —, akkor házasodtam. S amikor az előkészületek közben Jókai botjából, amellyel izga­tottan hadonászott, a beléje rejtett tőr senkit meg nem se­bezve repült ki. s Bécs felé mu­tatva szegeződött az ajtóba, többen felkiáltottak: szerencsés jel I Babonásak lettek volna? — Korántsem. Belső izgalmi álla­potuk, szorongásuk fejeződött ki csupán abban, hogy biztató jeleket kerestek. Mást pedig, mint apró véletlen tényeket, nem találhattak. Hiszen ki tudhatta közülük előre, hogy tervük siker­rel jár? A fiatalság és vele a város lakosságának jó része mozgósításában bizonyára nem kételkedtek. De Pest-Budán foly. vást két ezred katonaság állo­másozott, éppen e városok nyu­galmát biztosítandó. Mi lesz, ha a majd tízezer katonát kive- zénylik a kaszárnyákból? A Gel­lérthegy tetején ugyan még csak a csillagda épülete szerényke­dik (o komor citadella ágyúi csak 1850 óta fenyegetik majd Pestet), de a budai vár ágyúi­nak torka éppoly kevéssé barát­ságos. S a hadsereg főparancs, nökának ablakai, a Várszínház melletti épületből, éppen Pest felé figyelnek . . Mit lehet itt tenni? Csak egyet: kész helyzet elé állítani a feudális abszolutizmus kor­mányzati szerveit — Nem kérni kell tőlük, hanem a megvaló­sított vívmányokat kell elfogad, tatni. Petőfi szerint a szabadságjo­gok legfontosabbika, alapin­tézménye a sajtószabadság. Az első út tehát nem a kormány­zati épületek felé, hanem a leg. nagyobb nyomda, a Länderer és Heckenast felé vezet. De mi lesz. ha a nyomdász megtagad­ja követeléseik teljesítését —a Nemzeti Dal és a Tizenkét Pont kinyomtatását? Szakértelmük nyilván nem eléqséges ahhoz, hogy a nyomdagépeket működ­tessék. De miért ne enqedne a nyomdász a műhelyét körülvevő tömegeknek? Hiszen a sajtósza­badságot mint polgár is óhajt­ja, s mint lapkiadónak, neki ez a vívmány nagy anyaqi fellen­dülést ígér. Ezért történik tehát, hogy Länderer, átvéve a kézira­tokat, fennhangon így szól: nem tudom kinyomtatni hiányzik ró­la a cenzor aláírása — majd halkan hozzáteszi: foglaljanak le egv nyomdaqépet! S a nyom. da alkalmazottéként tesz eleget a nép óhajának. Közben hasztalan zuhoq az eső: nincs senki o jelenlévők közül, aki ezt az első nagy si­ker után „rossz jelnek" tarta­ná, A tömeg folyvást gyarap­szik. Az egyetemistákhoz mind több „kaputos” (kabátos) em­ber, városi polgár, céhlegény csatlakozik, s egyre több „gu­bás”, tehát paraszti viseletű is feltűnik közöttük. A József-napi vásár mindig több napig tart, s az első várakozók mór felér­keztek Pestre. Újabb szerencsés körülmény ez, amely azonban már korántsem véletlen! Erede. tileg éppen e vásár csúcspont­ján, március 19-én készültek fel­lépni, s a március 13-i bécsi forradalom 14-én megérkező hírére döntöttek úgy: azonnal cselekedni kell. A bécsi forradalom híre a változásokat óhajtókat cselek­vésre, a kormányon lévőket bé­nultságra késztette. Ha a Habs, burgok ott Bécsben elbocsátot­ták a kormány első emberét, a gyűlölt Metternichet, Pesten sem lesz tanácsos az ellenállás — vélték az utóbbiak. Annái is inkább, mert a forradalmárok követelései korántsem arra irá­nyulnak, hogy az országot Bu­dáról kormányzó Helytartóta­nács mondjon le (sejtik, hogy annak napjai ugyanis meg van. nak számlálva), hanem csupán a sajtószabadság, e megvaló­sult tény tudomásulvételét, a nemzetőrség megalakítását, és az egyetlen Budán őrzött poli­tikai fogoly, Táncsics Mihály író (éppen a cenzúra megkerülése miatt ül börtönben!) szabadon bocsátását követelik. Ekkor már a Helytartótanács az, amely, Petőfi szavaival, „reszketni mél- tóztatik”, s nagysietve hozzájá­rul a követelések teljesítéséhez. Történelmileg véletlen, hogy ezekben a sorsdöntő napokban Pozsonyban együtt ül a rendi országgyűlés. Ez a testület, a pesti forradalom hatására és a nagy francia forradalom példá­jára, nemzetgyűléssé nyilvánítja magát, s immár nem csupán a kiváltságosok, hanem az egész nemzet képviseletében fogal­mazza meg, s rögzíti majd tör­vényben a tizenkét pontban tö­mören összefoglalt kívánalma­kat. A pesti forradalom híre óriási segítség a változást rég­óta szorgalmazóknak, a konzer­vatív-reakciós erőket pedig te­hetetlenségre kárhoztatja — kénytelen-kelletlen ők is tudo­másul veszik a bekövetkezett változásokat Ha nem is nyug­szanak bele azért mindnyájan. Mert a március 14-i aggodal­mak másnap ugyan alaptala­noknak bizonyultak, de hetekkel később már megmutatkoztak az első aggasztó jelek. A hadsereg továbbra is az uralkodónak en­gedelmeskedett. s az első érzé­kelhető ellenforradalmi lépések közé tartozott, hogy az udvar még márciusban bizalmi embe­rét, Jellasicsot nevezte ki hor- vát bánná. Az olasz forradalom, a prágai és a bécsi megmoz­dulások egyelőre lehetetlenné tették ugyan, hogy az udvar el­lenlépéseket tegyen, de a fegy­veres összecsapásra számítani lehetett. A pesti sajtó nem szűnt meg hangoztatni, hogy fegyveres ellenforradalmi támadás veszélye várható. A kormány is készült, a nemzet sem maradt készületlen. Először o katonasáq összeírását rendel­ték el. majd másodjára — aho­gyan a nóta a kormányzattal azonosított Kossuthról mondta: „ha még egyszer azt üzeni" — tényleges fegyverbe állását. A márciusi ifjak többsége is. Pe­tőfivel az élen, a nemzetőrség vagy a honvédség soraiba lé: pett. 1848 őszétől a nemzet önvé­delmi háborúra kényszerült. A roppant küzdelemben alulma­radt ugyan, de nem bukott el: leverték. A „küzdelemre, mely világcsoda” (Arany János) újabb, most már politikai küz­delem következett: az elveszett­nek visszaszerzéséért, tovább­fejlesztéséért. Ennek kudarcai és félmegoldásai még inkább kiemelték nemcsak az előző, feudális korszak felől érzékelve, hanem a későbbi korokból is visszatekintve, a március 15-i győztes forradalom jelentőségét. Az ország történelmében először szabadon Megkezdődlek Iránban a parlamenti választásuk A képen fiatal nők csadorban a szavazóhelyiségnél várakoznak Teherán Tegnap, helyi idő szerint reg­gel 7 órakor Iránban, nyugodt körülmények között, megkez­dődtek az ország történelmé­nek első szabad parlamenti választásai. A szavazóhelyisé­gekben az iszlám gárda fegy­veresei és rendőrök őrzik az urnákat, biztosítják ú rendet. Az iszlám köztársaság: pe­csétjével ellátott szavazócédula egyik oldalán annyi szám van, ahány képviselői hely jut az adott városra (Teherán eseté­ben ez 30). A másik oldql a jelöltek névsorát tartalmazza; ez a fővárosban 430 nevet je­lent. Ezek közül kell kiválasz­tani 30-at és rávezetni az űr­lap egyébként üres, csak szám­sort feltüntető oldalára. Az ír­ni, olvasni nem tudóknak ro­konaik, ismerőseik segítenek. Vidéken a választás már pénteken befejeződik: így a legtöbb szavazatot kapott je­löltek sorrendjében osztják el a rendelkezésre álló képviselői posztokat. Ezen a napon Tehe­ránban csak azok a jelöltek jutnak be a nemzetgyűlésbe, akik a lehetséges szavazatok felénél többet kaptak. A fenn­maradó képviselői hejyek be­töltéséről az április 3-ára ter­vezett második fordulón dön­tenek az egyes személyekre le- odott szavazatok mennyiségé­nek sorrendjében. A belügyminiszter csütörtö­kön este bejelentette, hogy Szanandadzs tartományi szék­helyhez hasonlóan további há­rom fcurdok lakta városban el­napolják a voksolást, amíg a rend helyre nem áll. Csütörtö­kön e városok helyi fegyveres gerillái ismét összecsaptok az iszlám gárda' odavezényelt alakulataival: beavatkozott o hadsereg is, és egyes helyeken a nehéztüzérséget is bevetet­ték. A harcok áldozatainak szá­máról méq nem érkezett hiva­talos jelentés. Elutazott hazánkból a mozambiki munkaügyi miniszter Pénteken elutazott Buda­pestről Alberto Cassimo, a Mozambiki Népi Köz­társaság munkaügyi mi­nisztere, aki Trethon Fe­renc munkaügyi miniszter meghívására tett hivatalos látogatást Magyarorszá­gon. Megbeszéléseket foly­tatott a két ország gazda­sági helyzetéről, fontosabb munkaügyi feladatokról és tájékozódott a magyar szakmunkásképzés rend­szeréről, működéséről. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 74. szám 1980. március 15., szombat Ara: 1,20 Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom