Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-07 / 37. szám

Az 1979-es év érdekes sportpillanatai Körtvélyesi László felvételei Állásfoglalás az olimpia bojkottja ellen A Nemzeti Olimpiai Bizott­ságok Szövetségének végrehaj. tó bizottsága, amely két napig Mexikóvárosban ülésezett, hét­főn kemény hangú határozatban szólította fel a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot és a világ országait, hogy utasítsanak vissza minden, az 1980. évi moszkvai olimpiai játékok boj­kottjára irányuló kísérletet. Az ülés részvevői előzőleg elutasították az Egyesült Álla­mok Olimpiai Bizottságának javaslatát, hogy legalább feb­ruár 10-ig halasszák el a dön­tést A végrehajtó bizottság állást foglalt amellett, hogy az egyes országoknak, amikor az olim­piára szóló meghívás elfogadó, sáról döntenek, nem szabad engedniük semmiféle politikai nyomásnak. A bizottság egyik tagja ki­jelentette, hogy a határozat nem irányul az Egyesült Álla­mok ellen. „Reméljük — fűzte hozzá —, az amerikai sportoló­kat nem hozzák olyan helyzet­be, hogy ne vehessenek részt az olimpián”. A Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság e hét végén ül össze az amerikai Lake Piacidban, a téli olimpia színhelyén. Asztalitenisz Változatos műsor a sportcsarnokban Véglegessé vált a városi sportcsarnok tavaszi műsora. A kézilabda DNK, a kosárlabda, valamint kézilabda NB l-es mér­kőzések mellett rangos nemzet­közi sportesemények szemtanúi lehetnek a szurkolók. A sort a március 8-án és 9-én megrende. zendő cselgáncs Hungária Ku­pa nyitja meg. A cselgáncsozók nagy hazai eseményére már hagyományosan Pécsett kerül sor, és az előzetes nevezések alapján több mint 20 ország jelezte részvételét. Néhány nap­pal később, március 13-án játsszák a Magyarország—Szov­jetunió válogatott férfi kézi­labda-mérkőzést Az olimpiai és világbajnok szovjet csapat ki­tűnő játékerőt képvisel, így bi­zonyára remek mérkőzés lesz. A magyar csapatban helyet kap valószínűleg a PMSC játékosai közül Kovacsics és Hegedűs. A válogatott találkozó előtt játsszák a PMSC—Bp. Honvéd barátságos mérkőzést, melyen elbúcsúztatják a piros-feketék két volt játékosát, a válogatott Ágostont és Harmatot. Március 26—28. között ren­dezik első ízben a Konzum Ku­pa nemzetközi kosárlabdator­nát. A háromnopos viadalon négy ország válogatottja vesz részt és a rendezők szeretnék, ha ez a torna is hagyomá­nyossá válna. Még nincs vég­leges időpontja a magyar nem­zetközi tornászbajnokságnak. Az eredeti terv szerint április 11—13. között rendeznék, de elképzelhető, hogy néhány na­pot csúszik a verseny. A na­pokban válik véglegessé az idő­pont, és az előzetes nevezések alapján Európa legjobb torná­szai is eljönnek Pécsre. Sakk Oscar-díj Harminchat ország 111 sakk­szakírójának szavazata alapján ítélte oda a Sakkszakírók Nemzetközi Szövetsége (IACHW) az 1979. évi Oscar- díjat. Anatolij Karpov szovjet nemzetközi nagymester kapta meg az egyik spanyol kereske­delmi vállalat által 1965-ben felajánlott és Barcelonát rep­rezentáló ezüstesernyőt tartó női szob ro csikót — mégpedig tizenharmadikként. Karpov ösz- szesen 1218 pontot kapott. A második helyen honfitársa, Mi­hail Ta| végzett 1203 ponttol, harmadik pedig Viktor Korcs­noj lett 971 ponttal. Felkerült a legjobbak közé o magyar Portiseh Lajos is, aki 863 pont­jával a negyedik helyen vég­zett. Egyébként csak azokat a játékosokat vették figyelembe, akik az elmúlt évben legalább 24 mérkőzést játszottak nagy­mesterek ellen. Az Osccr-díjakat eddig a következők kapták: Larssen (dán, 1965), Szpasszkij (szovjet, 1968, 1969), Fischer (amerikai, 1970, 1971, 1972), Karpov (1973, 1974, 1975, 1976, 1977, 1979), Korcsnoj (1978). Népsport Magyar N. D. N. 1. Bologna—A vei lino X 1 2 X 1 2. Catanzaro—Cagliari 1 X 2 X 3. Lazio—Ascoli 1 2 X 1 4. Milan—Perugia 1 X 1 X 1 X 5. Napoli—Internazionale X 1 2 X 2 6. Pescara—Fiorentina X 2 X X 2 7. Torino—Róma X 1 2 X 8. Udinese—Juventus 2 X 2 X 2 9. Cesena—Atalanta X 2 1 2 X 1 1 10. Palermo—Pistoiese X 1 2 2 X 2 11. Parma—Lecce 1 X 2 X X 12. Pisa—Verona X 1 2 X 13. Taranto—Matera 1 2 X 1 1 +1 1 14. Monza—Sampdoria X 1 2 1 Szegeden rendezték az 1980. évi vidék-utánpótlásbajnoksá- got. A nagy létszám miatt a versenyszámok elhúzódtak, így több egyesület kénytelen volt feladni a küzdelmet. A Pécsi Spartacus lány versenyzői kitű­nően szerepeltek, a pontver­senyben a Tolnai Vörös Lobo­gó mögött a második helyet szerezték meg és 173 pontot gyűjtöttek. A serdülő leány egyesben Eszényi a második, az ifjúsági leány egyesben Mausz a harmadik lett. Rajtuk kívül még heten kerültek be a legjobb nyolc közé. Felvétel A Pécs városi Sportiskola két sport­ágban hirdet felvételt. Az Anikó u. ált. iskolába hívja azon 10—12 éves fiúkat, akik sportáguknak a kézilab­dát választják. A felvételi ideje 1980. február 12-én 16.45 óra. A leány tor­na utánpótlására tanfolyamon indít tornászni vágyók számára a sportisko­la a Bánki Donát úti iskolában. Je­lentkezni lehet 5—8 éves lányok ré­szére az iskola tornaterménél, Gáspár Gáborné testnevelő tanárnál. H labdarúgó HDIUK állasa 1. PVSK 5 3 1 17-3 7 2. Komló 7 2 3 2 7-6 7 3. PMSC 5 2 2 1 8-6 6 4. Sellye 4. 1 2 1 4-5 4 5. MVTE 4 12 12-44 6. Szekszórd 7 — 4 3 2-6 4 Győzött a Honvéd Az argentínai Cordobóbana Hexagonal nemzetközi labda­rúgótornán a Bp. Honvéd be­került a döntőbe, miután ma­gyar idő szerint szerdára vir­radóra 2:0 arányban nyert a brazil Fluminense ellen. A fi­nálét a budapesti piros-fehé­rek az argentin Belgráno ellen játsszák, a helyi csapat ugyan­is 2:1-re legyőzte a szintén argentin Ta'llerest. Mai sportműsor Labdarúgás. Hétfői Dunán­túli Napló Kupa: MVTE—PMSC, Mohács, 14.00, Komlói Bá­nyász—PVSK, Komló, 14.00, Szekszárdi Dózsa—Sellye, Szek­szárdi 14.00. Athéntól Moszkváig London: a magyar sport diadalmeneté Az öt földrész legjobb spor­tolóinak békés vetélkedését jel­képező, öt egymásba fonódó karikával díszített fehér olim­piai zászlót tizenkét évi szünet után, 1948. július 29-én vonták fel ismét az angol fővárosban, az 1908. utáni második lon­doni olimpián. Az ötvenkilenc ország mintegy négy és fél­ezer versenyzője között sokan akadtak, akik már a korábbi játékokon is részt vettek. A világháború után Az éveken át tartó pusztító világháború emléke még erő­sen rányomta bélyegét a já­tékokra. Londonban három év­vel a nagy világégés után is takarékoskodni kellett. Új lé­tesítmények építéséről, olim­piai falu létesítéséről szó sem lehetett az akkori viszonyok kö­zött. A versenyeket a már meglevő pályákon, néhány szükségmegoldás igénybevéte­lével rendezték meg. ­Első alkalommal szerveztek olimpiai játékokról televíziós közvetítést, bár akkoriban még gyerekcipőben járt az angol televíziózás; alig nyolcvanezer előfizetőt tartottak nyilván a ködös Albionban. A résztvevők közül a háborút kirobbantó Németország és Japán hiány­zott. Az angolok ugyan sport­szerűen a NOB valamennyi tagországának elküldték a meghívást, de a német és a japán versenyzők részvételét nem tartották kívánatosnak. Moszkvából pedig csak megfi­gyelők érkeztek, mert a Szov­jetunió Olimpiai Bizottsága még nem volt tagja a NOB- nak, versenyzői nem állhatták rajthoz. Atléták szereplése Az olimpia igazi hősei a korábbi játékokhoz . hasonlóan az atléták soraiból kerültek ki. A férfiaknál ugyan hosszú idő után egyetlen versenyző sem tudott duplázni, de az itt be­mutatkozó Emil Zátopek óriási sikert aratott, főszereplővé pe­dig a Berlinben még helyezet- len Fanny Blankers-Koen, két­gyerekes családanya, a ké­sőbbi kiváló amszterdami sport­szerkesztő harmincéves felesé­ge lépett elő. Fanny asszony a két rövidtávon aratott győ­zelme utón gáton is o leg­gyorsabb volt, végül a negye­dik helyről hozta fel a hol­land váltót, és négy aranyér­met vitt haza. Megismétlődött a korábbi maratoni futóversenyek sajná­latos eseménye: Etienne Gailly, a huszonegy éves maratoni futó rogyadozó térdekkel el­sőként érkezett a stadionba, de végül ketten is megelőzték. A további érdekes szereplők egyike a gátfutó világcsúcstar­tó Harrison Dillard, aki igazi számában nem tudott beke­rülni az amerikai csapatba, s így mintegy kárpótlásként a 100 méteres síkfutás olimpiai bajnokságának megnyerésével vigasztalódott. A tízpróbát pe­dig az akkor még csupán ti- zerhét esztendős Bob Mathias, az amerikai szenátus későbbi képviselője nyerte. Úszásban az amerikaiak taroltak, tizen­nyolc férfi versenyzőjük közül tizenöt úszott a döntőben, s mind a hat számot megnyer­ték. A súlyemelők nagy mező­nyében (30 ország, 120 induló) is a legjobban szerepeltek; ökölvívásban (rekord létszám: 39 ország, 206 versenyző) vi­szont csak egy aranyat nyer­tek. Igaz, a részrehajlások mi­att több mint húsz pontozót hazaküldtek. Kötöttfogású bir­kózásban az északi országok legjobbjai, szabadfogásban pedig a törökök jeleskedtek, öttusában Wille Grut, a nem­zetközi szövetség jelenlegi fő­titkára hódította vissza a vi­lágelsőséget a sportágat felta­láló skandinávoknak. A sike­reknek örvendő svéd sportked­velők később, jóval a játékok után, a Nemzetközi Lovas Szö­vetség érthetetlen döntése mi­att bosszankodhattak. A díjlo­vaglásban győztes csapatuk eredményét megsemmisítették, mert Gehnöll Persson őrmes­terként, tiszti rang nélkül, úgy­mond szabálytalanul került az együttesbe. A csehszlovákok pedig még a játékok alatt gyászoltak, Eliske Miskova, is­mert tornásznőjük Londonban betegedett meg, és a gyer- mekparalízis alig három nap alatt végzett a fiatal sportoló­val. A magyar sportolók London végeredményben o magyar sport diadalmenetével zárult. A pusztító* háborút kö­vető .nélkülözés, az újjáépítés terhei, az inflációs nehézségek ellenére nagyszerű felkészülési lehetőségeket biztosítottak a versenyzőknek. Edzőtábort szer­veztek, s még a helyszín kivá­lasztására is ügyeltek. így esett a választás éghajlata miatt a londoni párás klímához ha­sonló Tatára. A versenyzők ter­mészetesen még az iskola tan­termeiben aludtak az ideigle­nes edzőtáborban, együtt ké­szültek. Londonban is megsze­rezték a tíz aranyérmet, de a további öt második és tizenegy harmadik helyezéssel összessé­gében jobban szerepeltek. Mindennek három évtizede már, s talán nem érdektelen, ha gyors névsorolvasást vég­zünk a londoni győztesek so­rában. A tőrvívó Elek Ilona meavédte berlini aranyérmét, Németh Imre (szül. 1917), Bau­er Rudolfot követve második férfi atlétikai aranyérmes, a Népstadion igazgatója volt a megnyitástól kezdve, nyugdíj­ban van, fia Montrealban ge­relyhajításban nyert olimpiai bajnokságot. Gyarmati Olga (1924) Angliában telepedett le. Bóbis Gyula (1909) a vasútnál dolgozott kiváló nehézsúlyú birkózó, évekkel ezelőtt hunyt el, lánya Bóbis Ildikó világ­bajnok vívónő. Papp László (1926), o háromszoros olimpiai bajnok előbb a profik tábo­rában állt helyt, majd edző­ként is kiváló sikeréket ért el, jelenleg újra o válogatott veze­tője. Csik Tibor (1927), a há^ nyatott sorsú ökölvívó kül­földre távozott; előbb Belgium­ban, majd Ausztráliában élt. Takács Károly (1910) legen­dás hírű sportlövő, jobb kézfej© elvesztése után ballal tanult meg lőni. Olyan magabiztos volt, hogy győzelmi nyilatkoza­tát előre megírta, csak elő­vette a zsebéből és felolvasta a rádió mikrofonja előtt. Né­hány éve halt meg, katonai főiskolán tanított. Pataki Fe­renc (1917), a szaltókirály artis­taként bejárta a világot, je­lenleg az artistaképző főisko­lán tanít. Gerevich Aladár (1910) hat olimpián összesen hét aranyat nyert, nyugdíjas vívómester, de naponta oktat, fia, a világbajnok Pali a lon­doni játékok idején született. Csapattáisai Kovács Pál (1912) és Kárpáti Rudolf (1920) nyert később egyéniben aranyat. Ko­vács belvárosi Quint presszóját vezeti és a szövetségben tevé­kenykedik, Kárpáti nyugdíjas ezredes, a szövetség aktív köz­reműködője. Berczelly Tibor (1912), Rajcsányi Károly (1907) es Papp Bertalan (1913) nyug­díjban, a sporttól kicsit távo­labb élnek, de a nagy sike­rekre, amelyeknek részesei vol­tak, bizonyára emlékeznek még... Vad Dezső Dunántúlt nanio Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: Mitzki Ervin Főszerkesztő-helyettesek: Báling József és Hallatna Erzsébet Szerkesztőségi ügyelet 8—20 áráig 10-053, 20 óra után 15-726 Kiadja a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pécs, Pf.: 134. Hunyadi út 11. 7601 Telefon: 15-000, 15-762, 15-852, 15-245, 15-264 Szerkesztőség telex: 12-421 Kiadó telex: 12-320 Készült ofszet rotációs eljárással Saphir 96-os gépen Pécsi Szikra Nyomda Pécs, Engel János u. 8. 7630 Tel.: 13-177, 13-696. Telex: 12-211 Felelős vezető: Szendrői György Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetés] díj egy hóra 30,— Ft negyedévre 90,— Ft, egy évre 360,— Ft Indexszám: 25 054 ISSN 0133—2007

Next

/
Oldalképek
Tartalom