Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-08 / 38. szám

Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A keszüi faiskolából származó, földlabdás fákat ültet a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat Pécsett, a Szalai András úti parkolóban és az utcafronton Fotó: Erb János Haderő-csökkentési tárgyalás Becsben Csütörtökön megtartották Bécsben a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzet köl­csönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 226. plenáris ülését. A tanácskozáson a so­ros elnök Andre Wieland nagy­követ, az NDK küldöttségének vezetője mondott beszédet. Mint Wieland nagykövet fel­szólalásában rámutatott, a a szocialista országok nem­zetközi tevékenységének elvi alapját továbbra is a világbé­ke megszilárdítására, az eny­hülés elmélyítésére, illetve a leszerelés megvalósítására való törekvés képezi. A bécsi tár­gyalások legfőbb feladatát en­nek megfelelően abban lát­ják, hogy az elősegítse a fegy­veres erők és fegyverzet köl­csönös és hatékony csökkenté­sét az egyik leginkább veszé­lyeztetett térségben — Közép- Európában. A szocialista országok ed­dig beterjesztett, kompromisz- szumokon alapuló javaslatai nagy mértékben elősegítenél; az említett cél elérését — mondotta az NDK delegátus, A haderőcsökkentési tárgya­lások következő plenáris ülését a jövő héten, csütörtökön tart­ják Bécsben. Gyersítotl ütemben épüljenek az iskolák! épes „gyermekhadak" állnak a kapuk előtt, ! hamarosan — a kö­vetkező év kezdetétől — meg­növekedett létszámú gyermek­korosztályokat kell fogadniuk az iskoláknak. Felkészültek a tanintézetek a demográfiai csúcsra? — e kérdésre keres­tek feleletet a népi ellenőrök. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, a fővárosi és a me­gyei bizottságok csaknem két­ezer szakértőjének, társadalmi munkatársának vizsgálódása az általános iskolák negyven szá­zalékára terjedt ki. Munkájuk eredményét, tapasztalataikat tárgyalta meg csütörtökön a Minisztertanács, egyetértéssel fogadva a népi ellenőri javas­latokat. A téma fontosságát és a tennivalók sürgősségét jelző statisztikából kitűnik, hogy je­lenleg 156 ezer kisgyerek is­merkedik a számok, betűk vi­lágával az általános iskolák első osztályaiban, a következő tanévben 172 ezer, az azután következőben pedig 197 ezer kisdiák kezdi a tanulást az el­ső osztályokban, 1985-ben csaknem háromezerrel lesz több az általános iskolai tanuló, mint tíz évvel korábban. Fogadásuk igen nagy feladat elé állítja az iskolákat és a tanácsokat, kivált, ha figyelembe vesszük, hogy az alsófokú oktatás hely­zetképén ma sem kevés a sö­tét tónus: kevés a tanterem, számos iskola zsúfolt, nem egy helyen kényszerülnek két mű­szakban tanítani, a napközi otthonba jelentkezők közül mind többet kell elutasítani. A pedagógusok előtt álló fel­adat ugyanakkor változatlan: tegyenek meg mindent azért, hogy minden gyermek képes­ségei kibontakozhassanak az iskolában. Arra kell törekedni, hogy az oktatás, a nevelés színvonala emelkedjék, a gya­korlatban kamatozzanak a mo­dern pedagógia legkorszerűbb módszerei. Nyilvánvaló, hogy ehhez a feltételeket is meg kell teremteni. A tanácsok ed­dig is igyekeztek gyarapítani a tantermek számát, szerve­zéssel, a tanulók átirányításá­val kiegyenlíteni a különböző iskolák oktatási színvonalában mutatkozó különbségeket, ter­mészetesen a jobbakhoz iga­zítva a mércét. A városokban — főként az új lakótelepeken — azonban egyre szorongatóbb a tante­remhiány, magas a tanulócso­portok létszáma, a falvakban pedig arról panaszkodnak ok­kal a pedagógusok és diákok, hogy sápadtan világítanak a lámpák, gyatra a fűtés. Miként a népi ellenőrök megállapítot­ták, mindez a pedagógiai munka színvonalát rontja. ,,A szükségtantermekben folyó ok­tatás, a nagylétszámú tanuló- csoportok, a kétműszakos ta­nítás miatt — a tanítók, taná­rok erőfeszítése ellenére — el­marad a követelményektől az általános iskolások tudásszint­je” — mutatnak rá jelentésük­ben. Az általános iskolai há­lózat fejlesztése egyenlőtlen, az újonnan átadott osztályter­mek nyolcvan százalékát, pél­dául Budapesten és Borsod megyében vehették birtokba a diákok. Az igazsághoz tartozik, hogy Borsodban — csakúgy Fejér, Komárom, Szabolcs és Szolnok megyében — igen rosszak az oktatás feltételei. S éppen ezeken a vidékeken mutatkozik a legnagyobb ará­nyú lemaradás — az V. öt­éves terv előírta ütemhez ké­pest — az iskolaépítésben. Emiatt a feszültségek állandó­sultak, sőt éleződtek, nem si­került előrehaladást elérni a speciális oktatási formát és elhelyezést igénylő gyermekek tanításában-nevelésében sem. A népi ellenőrök javasolják, hogy az oktatásügy rendelke­zésére álló pénzforrásokat el­sősorban az alsófokú iskolai oktatás fejlesztésére fordítsák. Az építőket arra kell ösztönöz­ni, hogy az új városnegyedek­ben a lakók beköltözésének idejére tető alá kerüljenek a gyermekintézmények is. To­vábbra is keresni kell az épí­tőipari tartalékokat, szükség- megoldásokkal gyarapítani a tantermek számát. & gyelni kell arra is, hogy v; K* az osztálytermek nap­közi helyiség céljára is alkalmasak legyenek, hogy mi­nél több gyermekre felügyel­hessenek a pedagógusok a tanítási időn kívül. Kívánatos, hogy a rendelkezésre álló erő­források differenciáltabb fel- használásával csökenjen az egyes országrészek között tar­tósan fennálló és indokolatlan különbségek az általános isko­lai oktatásban. Mindent össze­vetve: gyorsítandó az általá­nos iskolai hálózat fejlesztése, mégpedig az állami eszközö­kön túl társadalmi segédlettel is. Ez utóbbi megszervezéséhez a Minisztertanács, a SZOT és a Hazafias Népfront segítségét kérte. Ugyancsak hathatós tár­sadalmi segítség révén érhető el — világított rá a népi ellen­őri vizsgálat —. hogy vala­mennyi tanköteles korú gyer­mek idejekorán iskolába ke­rüljön. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott Borbándi János, o Miniszter- tanács elnökhelyettese beszá­molt a Magyar—Laoszi Gazda­sági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság ülés­szakáról. A kormány jóváha­gyólag tudomásul vette o be­számolót. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság el­nökének vizsgálati jelentését a növekvő létszámú gyermek-kor­osztályok iskoláztatásának elő­készítésére tett intézkedésekről. Ugyancsak a Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke tett jelentést a Szekszárdi Húskombinát állami nagyberuházás kivitelezésének helyzetéről. Ez utóbbival kap­csolatban a Minisztertanács a felelősség egyidejű megállapí­tása mellett kötelezte az illeté. kés irányító szerveket, hogy a feltárt hibák kijavítására záros határidőn belül tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A kormány elfogadta az Or­szágos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal elnökének előterjesztését a környezetvéde­lem koncepciójáról és követel­ményrendszerérői. A Minisztertanács áttekintette — a párt-és társadalmi szervek hasonló intézkedéseivel egyide­jűleg hozott — takarékossági rendszabályok végrehajtásának menetét Ennek keretében tudomásul vette, hogy a párt-, a társadal­mi, az állami szervek által hasz­nált közületi gépkocsik számá­nak csökkentéséről az elhatá­rozott intézkedések kiadásra kerültek és azok végrehajtásá­ra folyamatosan ez év végéig kerül sor. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. KISZ-akciók a termelésért, a műszaki korszerűsítésért Országos munkaakciókkal, versenyekkel a vállalati cé­lokhoz kapcsolódó pályázatok­kal segíti az idei népgazdasá­gi terv teljesítését a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség — er­ről tájékoztatták a KISZ KB ifjúmunkásosztályán az MTI munkatársát. Az eddigieknél is nagyobb feladatokat kell megoldaniuk ebben az évben a KISZ véd­nökséggel épülő Paksi Atom­erőmű kivitelezésén dolgozó fiataloknak. A következő hó­napokban befejezik az 1. szá­mú reaktor-blökk építését, s a technológiai szerelés után a második félévben már az üzem­be helyezéssel összefüggő munkálatokra koncentrálhatják az erőket. Eközben folytatódik a 2. számú blokk építése is. A Pakson dolgozók létszáma — o növekvő tennivalókkal párhuzamosan — az év köze­pére eléri a 10 ezer főt, na­gyobb részük fiatal. A nagybe­ruházásra irányított ifjúmunká­sok kiválasztását a munkahelyi KISZ-bizottságokkal együtt vég­zik az érintett vállalatok, s az ifjúsági szervezet részt vesz a felkészítésükben is, hiszen a legtöbben KISZ-megbízólevél­lel érkeznek a Duna menti vá­ros bo. Országszerte kommunista mű­szakokkal, társadalmi munka­akciókkal köszöntik o pártXII. kongresszusát és felszabadulá­sunk 35. évfordulóját, a szo­cialista munkaversenyben részt vevő fiatalok. Mindenüt. a legfontosabb helyi feladatokkal összhang­ban hirdetik meg az idei al­kotó ifjúság pályázatokat is. így a műszaki korszerűsítést szolgáló megoldások mellett főként a minőségi hibák csök­kentését, a piackutatást és az értékesítést, a jobb murtkaszer- vezést, a takarékos gazdálko­dást segítő, s a környezetvé­delmi követelményeknek is megfelelő pályamunkákat vár­nak a résztvevőktől. Olcsébhan,többet, exportképes minőséget L akatos Tibor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes tegnap Pécsett tartózkodott A MÉM vezető munkatársai a Megyei Pártbizottságon Czégény József­fel, a Megyei Párbizottság titkárával, dr. Földvári Já­nossal és Dányi Pállal, a Megyei Tanács elnökhelyetteseivel áttekintették Baranya élelmiszergazdaságának 1979-es tevé­kenységét és az 1980-as feladatokat. Gazdaságpolitikai tanácskozás a megye mezőgazdaságának feladatairól Dr. Földvári János előadását tartja Czégény lózsel, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára nyitotta meg tegnap azt a gazdaságpolitikai ta­nácskozást, amelyen a megye mezőgazdaságában elért ered­ményekről és az 1980-as év ter­veiről és sürgető feladatairól számoltak be. A tanácskozá­son részt vettek: Vörös István, a KB munkatársa, dr. Lakatos Tibor, a MÉM miniszterhelyet­tese, dr. Borbély Gyula, a Minisztertanács Tanácsi Hiva­tala főosztályának vezetőhelyet­tese, a helyi vezetők közül pe­dig többek között Koós László, a Megyei Pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályának veze­tője, dr. Álló Miklós, a Bara­nya megyei Tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályának vezetője és dr. Bíró Sándor, a Termelőszövetkeze­tek Baranya megyei Szövetsé­gének titkára. Dr. Földvári János, a Bara­nya megyei Tanács általános elnökhelyettese vitaindító elő­adásában részletesen beszá­molt a megye mezőgazdasá­gának előző évi eredményei­ről és bőven kitért o 80-as évek tennivalóira. A célok többségét sikerült az elmúlt évben megvalósítani. A jelentős terméskiesés elle­nére a búza termésátlaga 40 mázsa lett, ezzel az országban a megye az első helyen áll. A kukoricának mint fontos ta­karmánynövénynek növelték a termőterületét az elmúlt év­ben a gazdaságok, így 85 500 hektárra növekedett a termő- terület. Az elért termésered­mény 60 mázsa hektáronként s ezzel az ország megyéi kö­zött a 4. helyet vívták ki. A lucerna átlagtermése 65 mázsa lett, s ez viszonylag jónak mondható. Itt említette meg. hogy a megye még mindig túl nagy területeket áldoz ál­lati takarmány termesztésére. Burgonyából a mennyiség elegendő volt, kiemelte a Szentlőrinci Állami Gazdaság e téren végzett kiváló munkáját. A zöldségtermesztésben nem mindenütt volt kiemelkedő az eredmény. Jó példaként sze­repelt a beszámolóban Mozs. gó, Kétújfalu, Mohács, Bel- várdgyula zöldségtermelése. A talajerőgazdálkodás terü­letén végzett munkáért elisme­rést vívtak ki az agrokémiai telepek. Javult a szerves trá­gya felhasználóso, bár még mindig csak 10 százaléka a ta­lajba juttatott tápanyag- mennyiségnek. Jól haladtok az elmúlt évben a meliorációs munkák, javult az öntözőka­pacitás kihasználtsága. Dr, Földvári János hangsú­lyozottan kitért az energiaprob- lémáro. 1979-ben 21 500 tonna olajat használtak fel a megye mezőgazdasági üzemei. A jövő fő feladata kel! hogy legyen minden gazdaság számára az energiafelhasználás csökkenté­se, vagy legalábbis a tovább- növekedés megakadályozása. (Folytatás a 2. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 38. szám 1980. február 8., péntek Ara: 1,20 Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom