Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)
1980-02-08 / 38. szám
Dunönttlll napló 1980. február 8., péntek-v". ■ Olcsóbban, többet, exportképes minőséget (Folytatás az 1. oldalról) Minden traktornál és szállító gépkocsinál külön-külön kell vizsgálni a fogyasztást és a tel. jesítményt. Az üzemanyag-megtakarításban érdekeltté kell tenni a traktorosokat és a gépkocsivezetőket A megyének különös figyelmet kell fordítani olyan természet adta lehetőségekre, mint a hévizek, amelyek okos felhasználásával jelentős importenergia-megtaka. rítást lehet elérni. Az állattenyésztésben elért eredményekről szólva fő hangsúlyt kapott a takarmányfelhasználás s oz ezzel összefüggő gazdaságosság. A megye 1,2 milliárd forint értékű abrakot használt fel, ez az elért termelési értéknek 16 százaléka. Már 1 százalékos megtakarítás 12 millió forintot jelentene. A jövő feladata kell hogy legyen ennek felülvizsgálata s a szakszerű takarmányozással a tej- és hústermelés gazdaságosabbá tétele. Dr. Álló Miklós többek között beszélt a gazdaságosság javítása érdekében feltárható tartalékokról, s arról, milyen területen mit célszerű ennek érdekében elvégezni. Felhívta továbbá a gazdaságok figyelmét, hogy a várható belvizeket idejében vezessék el. A beszámolót rendkívül élénk hongú vita követte, amire dr. Lakatos Tibor miniszterhelyettes válaszolt. Elmondta, hogy a magyar mezőgazdaság 1979-ben helytállt, amelynek eredménye- kép az ország lakosságának jó színvonalú élelmiszerellátást tudtak biztosítani. Az a cél, hogy legalább ezt a szintet tartani lehessen, ehhez azonban 1980-ban még hatékonyabb munkára lesz szükség. A gazdaságosság mellett egyetlen cél kel! hogy legyen minden termelő üzem előtt: exportképes minőségű árut termelni! Csak így van helyünk a külföldi piacokon. A miniszterhelyettes külön kihangsúlyozta a kiegészítő melléktevékenységek jelentőségét. Példákkal illusztrálta, hogy szanálásra ítélt gazdoságok álltak már talpra ezek segítségével. A munkaerő hatékonyabb kihasználását és plusz jövedel. met jelentenek a gazdaságoknak. A vitát Czégény József szavai zárták, aki minden gazdaságnak sikert kívánt feladataiak megvalósításához. S. Zs. A következő évek tennivalói Hasznosítani az értéktelennek vélt hulladékot n most elfogadott országos környezetvédelmi koncepció egységes programban foglalja össze a következő évek, évtizedek tennivalóit a környezeti károsodások veszélyeinek elháritására. Mint ismeretes, korábban u voltak már különféle jogszabályok természetes környezetünk tiszta, ságának megóvására, a viz, a levegő, az erdők védelmére, négy évvel ezelőtt pedig életbe lépett a környezetvédelmi törvény. Ami a jogszabályokat illeti — ha hoztak is konkrét eredményeket —, hiányzott a végrehajtásuk igazi eredményességéért az egységes, több ágazatot is érintő koncepció. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal előterjesztése ezt a hiányt pótolja. A koncepció olyan új vonásokat tartalmaz, amelyek lényegében összhangot teremtenek a mai gazdaságpolitikai, életszínvonal, politikai feladatokkal. A környezetvédelem ugyanis mindinkább részévé kell hogy váljon a termelési, gazdasági folyamatoknak. E szemléletmódnak megfelelően a koncepció kiemelt jelentőséget tulajdonít a hulladékszegény technológiák kidolgozásának és széles körű bevezetésének a gyártási folya. matokba. Szorgalmazza az anyagokkal és a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodást és a természeti erőforrásoknak az eddigieknél ésszerűbb felhasználósát. Az ipari és kommunális hulladékok mennyiségének nőve. kedése nemcsak környezetünket veszélyezteti, de ugyanakkor mind költségesebbé válik ezeknek az értéktelennek vélt anyagoknak a megsemmisítése. Pedig egy részük megfelelő válogatás, technológiai kezelés után újból hasznosítható lenne, s ily módon nemcsak gazdasági hasznot hozna, hanem a környezetet is tehermentesítené a hulladék befogadásával járó tehertételtől. Külföldön már nagyobb figyelmet szentelnek ennek, sok helyen a hulladékot értéknek tekintik, s eszerint gazdálkodnak vele. Célszerű az is, hogy a különféle ágazatokban a technológiákat eleve az anyag takarékosabb felhasználására alakítsák ki vagy módosítsák, s ügyeljenek arra, hogy mind kevesebb hulladék keletkezzék a gyártás során. A környezetvédelmi koncepció megvalósításában a termelő ágazatoknak az a feladatuk, hogy szakterületükön az ágaza. ti környezetvédelmi teendőket kidolgozzák, s a következő évek tervfeladataiba beépítve, gyakorlati megvalósításukhoz is megteremtsék a feltételeket. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal koordináló tevékenységével ezeknek a részterveknek az egységes megváló, sítását segíti elő. Amagyar filmhelye és szorepo Életmentők kitüntetése Életmentőket tüntettek ki csütörtökön Veszprémben. A tavalyi augusztus 4-i emlékezetes balatoni vihar idején Jáki Miklós szakmunkástanuló és Paulovkin Péter épületgépész budapesti lakosok életük kockáztatásával három gyermek életét mentették meg. A hirtelen keletkezett, nagy erejű vihar Szigliget térségében a gyermekeket gumimatracukkal a part közeléből befelé sodorta. A két fiatalember a gyermekek után úszott és sértetlenül kimentette őket. Az elmúlt év szeptember 21Küllő Miklós stúdióvezető a MAFILM Hunnia Stúdiójának filmjeiről én délután az idős korú Városi Lajos zánkai lakos horgászás közben a Balatonba esett. Az elmerült és eszméletlen állapotban lévő embert a közelben tartózkodó Vigh József, az MTI nyugdíjas szerkesztője kimentette a vízből és csónakjával a partra vitte. Veszélyhelyzetben tanúsított bátor magatartásuk elismeréseként a" Minisztertanács mind a hármuknak az „Életmentő emlék, érem” kitüntetést adományozta. A kitüntetést István János, a Veszprém megyei Tanács elnökhelyettese adta át. Sok az üresjárat, a szabálytalan gépkocsihasználat, az elavult jármű a KPM autófelügyelete a mintegy kétmillió rendszámmal ellátott jármű igazgatási, hatósági eljárási feladatán túl több éves szünet után 1972-ben újból •megkezdte, 1975 óta pedig fokozta a közúti közlekedés ellenőrzését. 1976—1979, között 134 168 járművet ellenőriztek a közutakon, s több mint ezer telephelyi vizsgálatot is tartottok. A tapasztalatokról Ágéi Vilmos, az autófelügyelet vezetője tájékoztatta oz MTI munkatársát. Az ellenőrzések azt jelzik, hogy a közületi járművek üzemeltetésében, különösen az utóbbi két évben, javult az ál. lomi fegyelem. Az ellenőrzések során mintegy 12 és fél ezer esetben állapítottak meg valamilyen hibát, szabálytalanságot. A legtöbb hiányosság, főleg o tehergépjárműveknél, a menetlevelek helytelen, hiányos vezetéséből adódott. Sok volt a visszaélés. Az ellenőrzött személygépkocsik kilométer-teljesítményének csaknem 3 százaléka magáncélokat szolgált, több mint 4700 jármű A közúti ellenőrzések tapasztalatai szabálytalan, o rendeltetéstől ejtérő használatát állapították meg. A tehergépkocsik többsége a lehetséges terhelésnél rendszeresen jóval kevesebb árut fuvarozott, a körületek au. tóbuszainak férőhely-kihasználása is az országos átlag alatt van, s nem tartották kielégítőnek az ellenőrök a járművek műszaki és közlekedésbiztonsági állapotát sem: 2250 kocsinál merült fel ilyen kifogás. Az észlelt szabálytalanságok miatt 1700 esetben csupán figyelmeztették a járművezetőket, az üzemben tartókat, de 8700 feljelentést is tettek ellenük. Az elmúlt öt évben mintegy 15 500 teherautóval gyarapodott a közúti közlekedés. A legjobb hatásfokkal a közhasználatú, valamint a szervezett fuvarozásba bevont teherautók dolgoznak. A kocsikihasználás a Volán-vállalatoknál mutat évről évre javulást, a közületi járműveké romlott, különösen az üres kilométerek aránya növökedett indokolatlan mértékben. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján elmondha. tó, hogy a közületek többsége nem sokat törődik a járművek jobb kihasználásával, nagyobb terhelésével, a fuvarfeladatok koncentrálásával. Az autófelügyelet az ellenőrzések összegezéseként megállapította, hogy a közületi személy- és áruszállítás a fuvarozásokat túlzottan nagy létszámmal és gépkocsiparkkal oldja meg. Az ellenőrzések arra is figyelmeztetnek, hogy sok jármű csak a közlekedési statisztikát növeli. A régi típusú, műszakilag elavult, csak jelentős többletmunkával és költséggel, gazdaságtalanul üzemeltethető járművek kihasz. nálása minimális. Az ellenőrzések azt is jelzik, hogy a termelési és a szállítási feladatok jobb összehangolásával, az egyes körületek, ágazatok, minisztériumok közötti koordinációval, a fuvarozási szektorok közötti jobb munkamegosztással a járművek számának csökkentése mellett is növelhető lenne a teljesítmény, javulhatna az eszközkihasználás. Célszerű lenne pél. dóul — az ésszerűség határáig — koncentrálni a közületi és a mezőgazdasági haszonjárműveket, s létrehozni összevont gépjármű szaküzemeket, gépjármű társulásokat. Reális számítás az is, hogy a gépjárművek jobb kihasználásával, helyes munkaügyi és pénzügyi szabályozással a következő években 20—30 ezer hivatásos gépkocsivezető munkája lenne felszabadítható. Lívia Koportos, Elek Judit Majd holnap és Grunwalsky Ferenc Utolsó előtti ítélet című alkotásával. A Majd holnap címében hordja lényegét, az elhalosztás felelősségéről szól. Az Utolsó előtti ítélet-nél nem lehetünk egészen biztosak abban, hogy hol kezdődik benne a fikció, s meddig jellemző rá a realitás. B. L Tóth Dezső látogatása a filmszemlén Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettes tegnap ellátogatott a XII. magyar játékfilmszemlére. Takács Gyulának, a Megyei Tanács elnökhelyettesének a kíséretében részt vett a Budapest Stúdió délelőtti vitáján, ahol felszólalt Délután megnézte a pécsi animációs műterem kiállítását, két rajzfilmjét és a Pécsi Galériát, majd visz- szautazott Budapestre. A XII. magyar játékfilmszemle mai, utolsó napján a Hunnia Stúdió tart délelőtt sajtótájékoztatót, majd rendez vitát fél 11-től A magyar film megváltozott helye és szerepe kultúránkban címmel, aj Ifjúsági Házban. Költő Miklós stúdióvezetőt kérdeztük erről a megváltozott helyről és szerepről: — Kiderült az előző napokon, hogy hiába igyekeztünk négy napon a négy stúdió köré eltérő témákban vitákat szervezni, mert lényegében egy dologról beszéltünk, mégpedig arról, hogy a magyar film elvesztette azt a dinamikus létezési formáját, amelyben a nézőtértől, a társadalomtól hosz- szú időn át megkaptuk munkánk visszaigazolását Nem most jöttünk erre rá, s szembe kell néznünk azzal, hogy a magyar film elvesztette a legnagyobb tömegekhez szóló művészet kivételes szerepét. A magyar filmművészetnek meg kell tehát találnia azt a specifikus helyét, amely az értelmes emberek azon részéből teremti meg bázisát, akik a vizuális, ezen belül a filmművészet iránt érdeklődnek. Ennek o helykeresésnek egyik módja, hogy vitákat folytatunk a magyar film helyéről és szerepéről, de még inkább módja a közönségét megteremtő film. A Hunnia Stúdió értékorientációs beállítottsággal kíván olyan filme, két készíteni, amik valamilyen formában a társadalmi értékbe beépülhetnek. Szintézisbe hozható a hivatástudat és a közönséggel való kapcsolat, úgy gondolom, hogy a Csontváry ilyen film. De ilyennek mondhatom a korábban készült Veri az ördög a feleségét vagy a Kengurut és a Herkulesfürdői emléket is. — öt új filmmel jelentkeztünk a szemlén: Huszárik Zoltán Csonfváry-ja mellett, amit ma este mutatnak be, Dobray György Az áldozat, Gyarmathy Jelenet a Majd holnap című filmből Készül a Toldi rajzfilmváltozata Szinkronstúdió lesz Pécsett Az Ifjúsági Ház előterében kiállításon mutatkozik be a XII. magyar játékfilmszemle részvevőinek a Pannónia Filmstúdió pécsi műterme. Két emblématerv vezeti be a rajzokból, film- és figuratervekböl, forgató- könyvekből összeállított kiáll!, tást, amely jó alkalmat adott arra, hogy szót kerítsünk tevékenységükre, noha a Pannónia Filmstúdió hivatalosan nem vesz részt a szemlén. Ha nem is a játékfilmek terén, de Pécs is a magyar filmgyártás helye már, ezt jelképezték azok a vetítések is, melyeken a filmszemlére látogató magas rangú tisztségviselőknek mutatták be a pécsi rajzfilmesek munkáit. A filmszemle alkalmából Pécsett tartózkodik Maróti Imre, a Pannónia Filmstúdió igazga. tója is. Őt kérdeztük a stúdió tevékenységéről, terveiről. — Közismert, hogy két alapvetően különböző tevékenység fűződik stúdiónkhoz. Egyrészt mi szinkronizáljuk o MOKÉP és a Magyar Televízió számára a külföldi filmeket, másrészt — s ezt rólunk mondják — világszínvonalon készülnek nálunk rajzfilmek. Az első tevékenységünk nem nagyon megbecsült, csak egészen ritkán említi meg egy kritikus, például, hogy a szinkronizálás jó volt vagy rossz, pedig e munko nélkül élvezhetetlen, érthetetlen lenne a sok száz külföldi film. — A rajzfilmjeink jtthon is elismertek, külföldön pedig az első öt között említik a Pannóniát, mégpedig nem a mennyiség, hanem a minőség vonatkozásában. Sikernek könyveljük el, hogy Pécsett létrehozhattuk nyolcadik műtermünket ahol nagyon rövid idő alatt sok tehetséges fiatal gyűlt ösz- sze Schenk lános vezetésével. Köszönettel tartozunk a Városi Tanácsnak, hogy helyet odott e stúdiónak, itt igazán kibontakoztathatják tehetségüket a tagjai. — Ami o terveinket illeti: stú. diónk megalakulásakor, 1952- ben mindössze negyven filmet szinkronizáltunk, tavaly több mint 450-et. Hatalmas mennyiség ez, ezért is terveztük, hogy Pécsett is létrehozunk egy szinkronstúdiót. Terveinkkel sokan egyetértenek, így remélhető, hogy két éven belül megkezdődik itt is a tv-filmek szinkroni- záláso a pécsi és a kaposvári színház művészeinek közreműködésével. Rajzfilmek terén: húsvét táján mutatják be nagy játékrajzfilmünket, Kovásznál Gábor György Habfürdő című munkáját. Idén elkészül a Fehér ló fia című filmünk, jövőre pedig a Toldi rajzfilmváltozota. Ezek szinte egész estét betöltő nagyságúak. b. I. Mai program IFJÚSÁGI HÁZ 9.30: A Hunnia Filmstúdió sajtótájékoztatója. 10.30: Vita a magyar film helyéről és szerepéről a magyar kultúrában. PETŐFI FILMSZÍNHÁZ 19.00: Záró díszelőadás: Huszárik Zoltán: Csontváry.
