Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-29 / 59. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 59. szám 1980. február 29., péntek Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Ülésezett az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1980. február 28-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdéseket áttekintő beszámolót, a kongresszusi felkészüléssel foglalkozó jelentést, valamint a VI. ötéves terv előkészitéséről szóló tájékoztatót. Az ülésről közlemény jelenik meg. Kennan élesen bírálta Carter külpolitikáját Síkraszállt a Szovjetunió és az USA kapcsolatának javításáért A Pécsi Kesztyűgyár dombóvári gyáregységében kizárólag sertés­bőrből készítenek férfi- és női kesztyűket. Ebből az üzemből éven­te 400 000 pár kerül a piacra. Fotó: Erb János Szemlélet­változást környezetünk védelmében I Ülésezett a Baranya megyei NEB Takarékoskodni A műszaki haladás, a gazdaságok műszaki­technikai színvonalának fejlődése több forrásból táplál­kozik. Első helyen említjük azo. kát a beruházásokat, amelyek a műszaki-technikai bázist meg­újítják, fejlettebbre cserélik. A műszaki haladás második szá­mú előrevivője a folyamatos ku­tatás-fejlesztés, amely egyrészt a termelési eljárásokat, másrészt a termékeket korszerűsíti. A műszaki fejlesztésnek akkor is nélkülözhetetlen a szerepe, amikor a rekonstrukciós beru­házások lehetősége viszonylag nagy; a műszaki-technikai bá­zist ugyanis soha nem lehet egyidőben széles körben kor­szerűsíteni, o megújításból ki­maradó területeken kizárólag műszaki fejlesztéssel lehet az elmaradást mérsékelni. Nap­jainkban — s ez korántsem csu­pán 1980-ra vonatkozik — min­denfajta beruházás lehetősége mérsékeltebb a korábbinál, kö­vetkezésképpen égetően idő­szerű a műszaki fejlesztés maxi­mális hasznosítása. Más szempontok, követelmé­nyek is előtérbe helyezik a ku­tatás-fejlesztést, a technológiai eljárások, a gyártmányok kor­szerűsítését. A termékszerkezet átalakítása lényegében a tech­nológia és a gyártmánystruktú­ra átformálását jelenti, tehát ez a teendő is szervesen kapcsoló­dik a műszaki fejlesztéshez. Ha a műszaki fejlesztés nö­vekvő szerepét egybevetjük a tényleges, a valós műszaki fej­lesztési tevékenységgel, lehan­goló képet kapunk. Az iporban ugyanis az tapasztolható, hogy évről évre növekszik mind az újonnan képződő, mind pedig a fel nem használt műszaki fej­lesztési alap. A műszaki fej­lesztéssel való „takarékosság" logikus következménye, hogy az évente újonnan bevezetett és korszerű gyártmányok termelé­sének aránya alacsony, sőt csökken. A gépiparban például az előző évtized utolsó éveiben o termelés és az értékesítés több mint tíz százalékát alkot­ták az adott évben bevezetett új gyármányok, a hetvenes évek elején 5—6, 1978-ban pedig már csak alig több mint 4 százalé­kát. Miközben a műszaki fejlesz­tési tevékenység egésze sokat veszített korább^ erejéből, van egy részterülete, ahol vitatha­tatlan a fejlődés, az előrelépés. A műszaki fejlesztési alapból nemcsak a vállalatoknál és ku­tatóintézetekben folyó fejlesz­tések finanszírozhatók, abból licencek is vásárolhatók. A szo­cialista iparban ma már csak­nem kétszáz vállalat mintegy 400 meghonosított licencet al­kalmaz, a licencek alapján gyártott termékek száma meg­haladja o 600-at A licence-ter­A bauxitbányászok újítása alapján a Veszprémi Bakony Művek vállalkozott azoknak a kiegészítő berendezéseknek a gyártására és szerelésére, amellyel megoldható a föld alatti munkahelyeken a korsze­rű személy- és anyagszállítás. Az olyan bányákban ugyanis, ahol a csillék helyét már a szállítószalagok vették át, egy­re nagyobb gondot okoz a ter­melés eszközeinek néha több kilométeres szállítása és a munkásokat is fárasztja a hosz­- ésszerűen mékek többségét jelentős meny- nyiségben gyártják, az ilyen ter­melés összértéke megközelíti az évi 40 milliárd forintot. A gu­miiparban — példának okáért — a termelés több mint egyhar- madát licence^yártmányok al­kotják, s számos egyéb iparág­ban is — o villamoskészülék-, a híradás- és vákuumtechnikai iparban, a gyógyszeriparban, a háztartási és kozmetikai vegy­iparban — 10 százalékon felüli oz utóbbi években bevezetett li- cence-termékek gyártási ará­nya. A műszaki fejlesztési tevé­kenységnek ez a pozitívuma azonban nem változtat azon a tényen, hogy a hazai szellemi kapacitást és a külföldi fejlesz­tési eredményeket egyaránt hasznosító műszaki fejlesztés jócskán elmaradt az intézmé­nyesen biztosított pénzügyi le­hetőségektől. Ennek oka nem a szemlélet­ben — másutt van. Nevezete­sen: a műszaki fejlesztési alap nem a kutatás-fejlesztési igény- nyol összhangban képződött: egyes iparágakban, vállalatok­nál a fejlesztési szükségletnél több, másoknál lényegesen ke­vesebb. Jórészt azért, mert a termékcsoportok szerinti képzé­si kulcsok a teljes termelési ér­tékre vonatkoztak, a magas anyaghányad, a széles körű be­dolgozás tehát aránytalan mű­szaki fejlesztési alapot eredmé­nyezett. Azért beszélhetünk er­ről múlt időben, mert az új szabályozás keretében a műfa- kép'zés is megváltozott: szak­ágazatonként külön-külön és a közvetlen anyagköltséggel csök­kentett árbevételre vetítve ha­tározták meg a képzési kulcso­kat. V alószínű, hogy a vállalati értékalkotó tevékeny­séghez jobban idomuló képzés a fejlesztési szükségle­tek szerint csoportosítja át az alapok képződését, amely így o felhasználást is előmozdítja, lendületbe hozza a műszaki fej­lesztési tevékenységet. Ebben az összefüggésben említhető az Is, hogy a feldolgozóipari termé­kek többségénél a belföldi á.r egyik összetevője az adott ter; mék tőkés piaci exportára, il­letve annak nyeresége, ami rá- kényszerít az erőteljesebb gyárt­mányfejlesztésre. A műszaki fej­lesztési alapot az eddigiek so­rán elvétve, kis mértékben for­dították a technológiák korsze. rűsítésére. E tekintetben is vár­hatók változások, mert egy új hitelfajta — az innovációs hi­tel — és a minisztériumoknál központosított . fejlesztési ala­pokból való juttatás a techno­lógiák fejlesztésével szorosan összefüggő gépbeszerzések fi­nanszírozását is lehetővé teszi. szú gyaloglás. Minthogy a föld alatt a külszínen használatos dízel-berendezések nem alkal­mazhatók, mert szennyezik az aknák, járatok levegőjét, a Fe­jér megyei Bauxitbánya Válla­lat Kincsesbányájának dolgo­zói megfelelő kiegészítő beren­dezéseket terveztek. Az újítás lényegében az Ifa-Multicar tí­pusú kis teherautó megfelelő átalakításán, kiegészítésén ala­pul. A veszprémi gyár a tervek szerint az új bányakocsiból évente 50-et ad óta bányáknak. Washington George Kennan, az Egyesült Államok volt moszkvai nagykö­vete szerdán a szenátus külügyi bizottsága előtt elhangzott fel­szólalásában élesen bírálta a nemzetközi helyzet kiélezésére irányuló amerikai politikát. A neves diplomata kijelentette: az amerikai kormánynak felül kell vizsgálnia a Szovjetunióval kapcsolatos politikáját, minde­nekelőtt fel kell hagynia „a dik. tátumok, a követelések és az ultimátumok" politikájával. A kormányzatnak — mondotta —r tiszteletben tartva a másik fél érdekeit, ésszerűbben kell meg­határoznia politikai irányvona­lát. Kennan a továbbiakban ki­fejtette, hogy a korlátozott szá­mú szovjet csapatkontigensek afganisztáni bevetése kénysze­rű lépés volt a szovjet kormány részéről. Felhívta a figyelmet Leonyid Brezsnyev pénteki be­szédében elhangzott kijelenté­sére, miszerint a Szovjetunió kész megkezdeni csapatainak kivonását Afganisztánból, amint teljesen megszűnik az Afganisz­tán ügyeibe való kui>ő beavat­kozás minden formája. Az ame­rikai kormányzatnak — hang­súlyozta Kennan — „gondosan és komolyan kell tanulmányoz­nia” ezt a kijelentést. A diplomata elítélte az afgán belügyekbe és a szovjet—afgán kapcsolatokba való amerikai beavatkozási kísérletteket, egy­ben felszólította a Fehér Há­zat, hogy hagyjon fel „az afgán ellenforradalmárok megsegíté­sével”. Ugyanakkor elítélte a Pakisztánnak szóló katonai se­gítségnyújtással kapcsolatos amerikai döntést. Rámutatott, hogy ez a lépés bizonytalan- sági tényező lehet a térségben. Kennan végül a szovjet— amerikai kapcsolatok javítására szólított fel és megállapította, hogy a SALT—II megállapodás teljes egészében megfelel az Egyesült Államok nemzeti érde­keinek. A szerződés kongresz- szusi jóváhagyásának elhalasz­tása — fűzte hozzá — nagy veszteség az Egyesült Államok számára. Tájékozódó felmérést végez­tek közösen a HNF és a NEB megyei szervezetei, hogy képet nyerjenek a megye települései­nek szemét- és szennyvízkeze­lését illetően. A tájékozódó je­lentés — melyet tegnap vitatott meg ülésén a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság — egyrészt a NEB Pécs városi, mohácsi, komlói, siklósi és szi­getvári járási-városi bizottsá­gainak felméréseiből, másrészt a HNF által szervezett, Hosszú- hetényben, Kővágószöllősön, Bükkcsdön, Görcsönyben, Sza- lántán, Bolyban, Szederkény­ben és Hidason tevékenykedő vizsgálati csoportok megállapí­tásaiból állt össze, a helyszíni felmérésekben részt vettek a PTE közgazdasági és jogtudo­mányi kara, a POTE és a Pol­lack Mihály Műszaki Főiskola hallgatói. A vizsgálódások egységes programpontok szerint történ­tek — így a megállapítások is egységesek. Az összkép fino­man fogalmazva lehangoló, egyben figyelmeztet a mielőbbi közös cselekvésre: rendet kell teremtenünk végre a közvetlen környezetünkben! Környezetünk megóvása, rendben tartása elsősorban szemléletváltozást követel va­lamennyiünktől. A tanácsok még mindig nem szabályozták mindenütt egységesen a terü­letük szemételhelyezési, szállí­tási stb. kérdéseit, nem össz­pontosították időben anyagi lehetőségeiket a szemét, a szennyvíz tárolására, feldolgo­zására úgy, hogy azok ne szennyezzék a környezetet, az élővizeket. Az utak, az erdők sétányai mentén, vizesárkokban meggyűlő házi és ház körüli kocátok kilói, tonnái lassan el­borítanak mindent... Aztán a szennyvíz: Mohácson tisztítatla­nul ömlik a Dunába, Bolyban, Komlón, Szigetváron is jut bő­ven tisztítatlanul, vagy csak mechanikusan tisztítva az élő­vizekbe. A közművesítés nélküli településeken a háztartási sze­mét és szennyvíz elhelyezése jelenti a legnagyobb gondot. Hajdanán a falusi portákat húsvét előtt rendbe tették, ki­meszelték a házat, de a tiszta környezet kialakításába bele­értették a porta előtti járdát, a vizesárkot. Aki nem vett részt ebben a mozgalomban, azt jog­gal megszólták. Ez a versengés egyébként az év minden sza­kában dívott. Ma már kevés helyen! Jó lenne e nemes ha­gyományt ismét feléleszteni. A tegnapi ülésen szó esett a HNF településtisztasági felhí­vásáról, az SZMT üzemi rend­csinálást szorgalmazó mozgal­máról és más szervek akcióiról. A falugyűlések egyik fontos té­maköre is ez, jogszabályi ren­delkezéssel, konkrét tanácsi intézkedésekkel, a lakosság mozgósításával még megvéd­hetjük a környezetünket. A ta­nácsok is konkrét segítséget várnak. M. L. Mini tv-stúdiót adtak át a Pécsi Tanárképző Főiskola neveléstudományi tanszékén. A te­remben jó minőségű képmagnó- és hangfelvételeket lehet készíteni az OOK-tól kapott Sony képmagnó-rendszer segítségével. Képünkön az Acsádi úti iskola negyedik osztályos tanulóinak kísérleti énekóráját rögzítik képmagnószalagra. Körtvélyesi László Garamvölgyi István Korszerű személy- és anyagszállítás a bányákban

Next

/
Oldalképek
Tartalom