Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)
1980-02-29 / 59. szám
2 Dunántúli napló 1980. február 29., péntek Nincs influenzajárvány ■Hóvégi jelentés az Egészség- ügyi Minisztériumból: az ország egyes területein februárban megnőtt az influenzához hasonló megbetegedések szórna, arányuk azonban egyetlen helyen sem érte el az influenza- járványok kezdetére jellemző méreteket. Nincs influenzajárvány — közölték a minisztérium illetékesei oz MTI munkatársával. Februárban - oz összesített adatok szerint — Békés és Komárom megye egyes területein, valamint a fővárosban fordult elő a szokásosnál több influenzaszerű betegség, emiatt hiányzás oz iskolákból és egyéb gyermekközösségekből. A legfrissebb adatok szerint az elmúlt héten Budapesten több mint 7 ezren, Békés megyében 4 ezernél többen fordultak orvoshoz oz influenzához hasonló/ tünetekkel. A leginkább érintett területek: Békés megyében Békéscsaba és a környező községek, Komárom megyében Esztergom és a dorogi járás. A víruslaboratóriumok nagyszámú vizsgálatot végeztek, de össze, sen csak két személynél tolóitok influenza (A2, illetve B) vírust. Az országban egyébként — miként a minisztérumban elmondták — a korábbi esztendők gyakorlatához hasonlóan, tavaly októbertől valamennyi megyében és a fővárosban folyamatosan működik az influenza-figyelő szolgálat: rögzíti és értékeli az akut légúti megbetegedések előfordulását, gyakoriságát. Több mint százféle vírus okozhat ilyen megbetegedéseket, s ezek a téli hónapokban — influenzajárványtól mentes években is — más évszakokhoz képest magasabb számban fordulnak elő; a kórokozók között szórványosan lehet influenzavírus is — még- sincs járvány. Baranyában havazott Hideggel köszönt be a tavasz Hideggel köszönt be március 1-én a meteorológiai tavasz. A Kárpát-medencébe északkeletről betört hideg levegő- réteg nyomán csütörtökön országszerte néhány fokkal hűvösebb volt az e napon esedékes sok évi átlagnál. Budapesten a déli órákban még négy fokig melegedett fel a levegő, az ország más részein viszont általában nulla fok körül alakult a hőmérséklet, Baranyában délelőtt havazott. A Kárpát-medencéhez hasonlóan a szokásosnál hidegebb az időjárás a Balkán-félszigeten, a Fekete-tenger partján, Ukrajnában, Csehszlovákiában és Lengyelországban, ugyanakkor Skandinávia északi részén előrébb jár a meteorológiai óra, ott már beköszöntött a tavasz. Fejlődő testvéri kapcsolat Megyei tanácstag beszámolója Véménden Helyi gondok és közös célok Tisztelet az egészséges lokálpatriotizmusnak A városok fejlődése a községek szolgálatállal Egy megyei tanácstag nincs könnyű helyzetben, ha az őt megválasztó községi tanács tagjai előtt kell beszámolni a közösség érdekében végzett munkájáról. Különösen nehéz ezt akkor tenni, ha az illető történetesén az ottani egy vagy több település tanácsáEgyüttműködés Pécs és Eszék között Pécs és Eszék város testvéri kapcsolatának továbbfejlesztése céljából elkészült az 1980-ra tervezett program. Ennek ütmei pélyes aláírására tegnap Pécsre látogatott Ivica Fekete, Eszék tanácsának elnöke és Filipovics Marko eszéki pártelnök. Pécs és Eszék város tanácsa az 1980-as évben is közös erőfeszítést tesz, megerősítve az eddigi! együttműködés formáit és kölcsönösen tovább szélesíti. Nevezetesen a gazdasági élet, az egészségügyi és szociális ellátás, a tudomány és művelődés, a technikai, kultúra, sport és testnevelés, tájékoztatás és egyéb társadalmi területen. A programban szerepel, hogy Pécs város delegációja részt vesz Eszék város felszabadulási jubileumának ünnepségén 1980. április 14-én. A két tanács elősegíti a városok szervezeteinek együttműködését, ösztönzi azok kiszélesítését az együttműködés új formáiban, és koordinálja azok megvalósítását. Tapasztalatcserét szerveznek a város- politika még jobb megismerésére. ösztönzik a két terület és gazdasági szerveik közötti áru- és kishatármenti forgalmat. A dokumentumban rögzítik a gazdaságii élet más ágainak együttműködését is, mely elősegíti a két város és a két ország sokoldalú kapcsolatainak fejlesztését. Az egészségügy területén szorgalmazzák az együttműködés létrehozását az Eszéki Általános Kórház és megfelelő pécsi partnere között. Elősegítik a két város vöröskeresztes szervezetei közötti együttműködés kialakítását és fejlesztését. Az oktatás-nevelés területén segítik o helyi, területi oktatási intézmények ‘apasztalat-, könyv. és szakirodalom cseréjét, a tanulók kulturális-művészeti tevékenységét, az anyanyelvet tani. tó oktatók továbbképzését és képzését, valamint a már meglevő együttműködés gazdagítását. Az oktatás és tudomány területén fokozzák az Eszéki Egyetemek Igazgatósága és a Pécsi Tudományegyetem jogi és közgazdasági • kara, továbbá az Eszéki Pedagógiai Egyetem és a Pécsi Tanárképző Főiskola, valamint az Eszéki Tudományos Akadémia és az MTA Pécsi Akadémiai Bizottság kölcsönös együttm un ká Ikodá sá t. Tíz pontba foglalták a kulturális programot. Külön fejezetet szenteltek az ifjúsági szövetségek további kapcsolatának, valamint a sportnak és a hírközlő szervek további együttműködésének. A dokumentumot Ivica Fekete, Eszék tanácselnöke és Czen- te Gyula, Pécs tanácselnöke írta alá. Az ünnepségen részt vett Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára, ott voltak Pécs város Tanácsának elnökhelyettesei és a végrehajtó bizottság titkára. Az aláírás után vendégeink és a házigazdák megtekintették az Uitz Múzeumot. Látogatást tettek a vásárcsarnokban, megnézték az új igazgatási központban épülő „Eszék" nevet viselő éttermet, délután pedig a Baromfifeldolgozó Vállalat vendégei voltak. Nagy István Összesen 177 ezer példány József Attila minden verse és versfordítása A Pécsi Szikra Nyomda szép munkát végzett A Szépirodalmi Könyvkiadó ez év áprilisában József Attila születésének 75. évfordulója alkalmából reprezentatív köntösben jelenteti meg a költő lírai műveit „József Attila minden verse és versfordítása" címmel. A kötet rendkívül egyszerű és talán ezért megkapó külső borítóján sötétkék árnyalatú színnyomással az egyik legismertebb József Attila-portré látható. A kiadvány a napokban készült el a Pécsi Szikra Nyomdában, összesen 117 000 példány, ban, mintegy 15 nappal o határidő előtt. Szendrői György, a Pécsi Szikra Nyomda igazgatója úgy tájékoztatott bennünket, hogy a kiadó részére február 29-én, pénteken fejezik be a szállítást. Ezt követően szeptemberig újabb 60 000 kötet készül el a pécsi nyomdában bibliapapíron. A jelenlegi, a jubileumra előkészített kiadást úgynevezett regénynyomó papírra nyomták. 1979 májusában kapták meg a kéziratot, és néhány héttel ezelőtt a szakzsüri a műTudas es szerencse A keddi Tv-híradóban láthattuk, hallhattuk: Biró Csaba pécsi úttörő nyerte a Pajtás újság rejtvénypályázatának egyik fődíját, ötezer forintos vásárlási utalványt. Csaba, a Meszesi Általános Iskola nyolcadik osztályos tanulója kezd hozzászokni a szerepléshez; a tv-ripartban sem látszott izgatottnak, s most is higgadtan, elfogódottság nélkül beszél a sikerről, no meg ai szerencséről. — Egyik osztálytársamtól tudtam meg, hogy nyertem, de nem akartam elhinni, csak akkor, amikor az orosztanárom is gratulált és mutatta aí Pajtást — meséli Csaba. — Édesanyámmal együtt fejtettük meg a rejtvényeket - én ugyan nem számoltam, de állítólag 120 különféle rejtvény volt - s ő talán még jobban örült, mint én. A rejtvény fejtő Csaba nagyon korán elveszítette édesapját, s így édesanyja — aki egyébként adminisztrátor — egyedül neveli a nagyszülők segítségével. Egyik kedvenc közös időtöltésük a rejtvényfejtés. A Pajtáson kívül a Nők Lapjában, a Fülesben és a Dunántúli Naplóban közölt rejtvényeket szokták figyelemmel kísérni. Most először nyertek. — Nem valószínű, hogy még egyszer ilyen szerencsénk lesz, de azért nem hagyjuk abba, hiszen remek szórakozás. Csaba kitűnő tanuló ötödik osztályos kora óta. Kedvenc tantárgya a matematika és a kémia. A Széchenyi István Gimnáziumban szeretne továbbtanulni, lehetőleg matematika tagozaton. Valószínű, hogy lapunkban nem most először írunk róla, hiszen Csaba nemcsak kitűnő tanuló, hanem kiváló tornász is: két évvel ezelőtt országos úttörő tornászversenyen összetettben hatodik helyen végzett és megnyerte az ugrást. — Sikerült-e felhasználnod a vásárlási utalványt? — Igen. Vettünk egy sporttáskát, egy magnót és egy csomó kazettát. Eddig még- csak egy felvételt, egy Beat- les-számot vettem fel. Nem szeretem a mostani diszkózenét. D. I. szaki példányok elbírálásakor megállapította, hogy a nyomda szép és kifogástalan munkát végzett, a kötet szállítható. Júniustól február végéig a nyomdai előállítás összes munkafázisában mintegy 250 dolgozó munkálkodott a szép jubileumi József Attila-verskötet előállításán- a Pécsi Szikra Nyomdában. A kiadó a kötet végéhez fűzött rövid jegyzetében ismerteti, hogy József Attila verseit a készülő új kritikai kiadás eredményeinek figyelembevételével rendezték sajtó olá. A verseket időrendben közlik. A kutatások eddigi eredményei alapján is sok esetben a keletkezési időpontokat csak körülbelül tudják megadni. Ahol ez bizonytalan, ott külön jelzik. Több változat esetén aiz első változat keletkezésének időpontja helyén, de oz utolsó, illetve legutolsó változat szövegével közlik a költeményt. Van, ahol a keletkezés és a végső megformálás idejét egyaránt feltüntetik, hiszen például az Éhség vagy A jámbor tehén című verseinek bizonyos részei 1934-ben keletkeztek. (Jóllehet, mindkét vers az 1922-es, eléggé közismert kiszombori nyár heteiben íródott.) Érdekessége még a kötetnek, hogy néhány kétes hitelű verset (például amit neki tulajdonítottak, vagy amit csak a bizonytalan emlékezet őrzött meg) véglegesen kihagytak a kötetből. A József Attila minden verse és versfordítása című új kötet április 11-én, a költészet napján kerül az üzletekbe. Ára vászonkötésben 50 forint. A felszabadulás előtt kétszer adták ki József Attila összes verseit: 1938-ban és 1940-ben. 1945 és 1977 között mintegy 50 verseskötet jelent meg József Attilától, közülük eddig 20 alkalommal adták ki összes verseit - néhányszor műfordításaival együtt —: összesen kb. 1 milliós példányszámban. Az egyéb válogatott és tematikus kiadványokkal és az idei 177 ezer példányszámú „minden versekkel” együtt a felszabadulás után megjelent József Attila-kö- tetek száma valószínűleg megközelíti a másfél milliót. W. E. nak elnöke. Márpedig a tanácstörvény évente egy alkalommal kötelezi erre őket. így volt ez tegnap délelőtt a Véméndi közös Községi Tanács ülésén is, melynek egyik napirendi pontja a megyei tanácstag beszámolója volt. A napirendi pont előadója, Gruber Ferenc pedig egyúttal a helyi tanács elnöke is. Ezért mondta többek között: Kérem hallgatóimat, hogy a megyét úgy tekintsék, mint szűkebb hazánkat. A megyei gondok megoldásával a mi gondjaink is oldódnak. Sokszor úgy érezzük, hogy a városok nagyobb támogatást kapnak, mint a községek, a város — úgymond — „elnyomja ai falut". Ezután azzal folytatta, hogy ha van is ebben némi igazság, hiszen közös társadalompolitikai cél a falu és a város ellátása, kulturális lehetőségei közötti különbségek fokozatos felszámolása, mégis a városok, elsősorban a megyeszékhely fejlődése az egész megye szolgálatában áll. Beszámolt a megyei tanácsi testület munkájáról, illetve az ott folytatott tevékenységéről, de természetesen nem tudott elszakadni a körzet — Véménd, Feked, Szebény és Erdősmecske — megoldásra váró gondjaitól sem. Ezek között említette a Véméndi Általános Iskola bővítésének szükségességét, a kereskedelmi és szolgáltatási ellátás körzeti szintű lejlesztésének fontosságát és a körzet belső úthálózatának felújítását, korszerűsítését, melyhez a megyei keretből várnak segítséget. Nagy tetszéssel fogadták a testület tagjai, hogy a beszámoló nem a számok, adatok követhetetlen halmaza volt, hanem az adott helyzet tárgyilagos ismertetése, kiegészítve diavetítéssel, valamint a Megyei Tanácstól kapott Ablakok Baranyára című színes ismeret- terjesztő film levetítésével. A tanácsülést követő beszélgetésünkön sokak számára elgondolkoztató megjegyzése volt Gruber Ferencnek: — Tisztelem, magam is követem az egészséges lokálpatriotizmust, de azt helytelennek tartom, hogy valaki a maga helyén megoldható ügyeket vigye a megyei testület elé. Ugyanakkor a megyei tanács apparátusától is elvárható, hogy elismerjék: vannak helyi problémák, amelyek már túlnőnek egy községi tanács lehetőségein. — De hiszen a megyei tanácstag kötelessége a választóinak érdekeit képviselni a testület előtt. Van erre valamilyen recept, vagy íratlan etikai kódex? — Az érdekképviseletet szerintem helytelenül értelmezik o „melldöngetők” éppúgy, mint a „bólogatójánosok”. Elítélem azt, aki félrevezetéssel szerez valamilyen probléma megoldásához pénzt a közös keretből, mert ezzel elveszi onnan, ahol esetleg nagyobb szükség volna rá. Legalább ilyen káros az, ha valaki a saját tehetetlenségét, lustaságát hárítja át a lakosság előtt a megyei szervekre. A megyei tanácstagok feladata, hatásköre az, hogy megismertesse körzetének gondjait, aztán segítse elő a helyes Sorrend kialakítását az egész megye gondjainak ismeretében. K. Gy.
