Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-17 / 47. szám

1980. FEBRUÁR 17. TÁRSADALOMPOLITIKA DN HÉTVÉGE 5. A társadalomtudomány műhelyei II Pécsi Tudományegyetem tudományos munkájáról Beszélgetés dr. Szűcs Pál egyetemi docenssel, a PTE rektorhelyettesével Budakeszi új pavilon-iskolájának homlokzata. BETONYP-elemekből épült fel, 115 nap alatt Fotó: Fekete József Új iskola a gondolánál a beköltözésig — egy éven belül Tantermeket gyorsan, oltson (3.) A Pécsi Tudományegye­tem nemcsak Pécsnek, az országnak is egyik fontos szellemi központja. Az itt folyó szakemberképzés ma­gas színvonala országos szempontból is jelentős té­nyező; népgazdaságunk­nak szinte minden ágaza­tában és minden szintjén megtalálhatók a Pécsett végzett jogászok és köz­gazdászok. Az oktatás te­rén elért eredmények azon­ban elképzelhetetlenek vol­nának a megfelelő tudo­mányos kutatási háttér, tu­dományos színvonal nélkül. Az egyetemnek ez utóbbi tevékenységéről számolt be a közelmúltban az intéz­mény vezetése az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Agitációs és Propaganda Bizottságának, amely alap­vetően pozitívan értékelte az egyetemen végzett tu­dományos munkát. Ennek az általános vonásai­ról beszélgettem dr. Szűcs Pál egyetemi docenssel, a PTE rek­torhelyettesével.- Milyenek a Pécsi Tudo­mányegyetemen folytatott tudo­mányos kutatói munka tárgyi és személyi feltételei? — Mielőtt ennek főbb voná­sait jellemezném, el kell mon­danom, hogy egyetemünk 1975- től működik a jelenlegi szerve­vezeti formában. Ekkor egyesült egy intézménnyé az Állam, és Jogtudományi Kar és a Köz­gazdaságtudományi Kar. Az egyesítés egyik fő célja — töb­bek között — a tudományos ku­tatómunkában történő együtt­működés elősegítése. Az 1975. óta eltelt időszakot ebből a szempontból pozitívan értékel­hetjük még akkor is, ha a tu­dományos kutatásban történő együttműködésnek csupán a kezdeti lépéseit tettük meg. Ezek az eredmények azonban jelentőségükön túl a jövőre nézve is biztatóak. Ami a konk­rét személyi és tárgyi feltétele­ket illeti, ezzel kapcsolatban le kell szögezni, hogy az egyete­men folyó színvonalas oktatási­nevelési tevékenységnek, a szo­cialista felsőfokú szakember- képzésnek nélkülözhetetlen alapfeltétele a sokoldalú tudo­mányos munka. A kutatásnak nem lehet másodlagos szerepe az oktatással szemben, vagy megfordítva. Ennek ellenére sem javultak a tudományos munka feltételei a Pécsi Tudo­mányegyetemen. Az egyetem épületén belül olyan mérvű a zsúfoltság, hogy ott nincs lehe­tőség az elmélyült tudományos munkára. A személyi feltételek­re pedig erősen jellemző a fe­szített létszámgazdálkodás. Ami a kérdés minőségi oldalát ille­ti, az egyetem két kara - el­térő múltjából következően — eltérő tudományos háttérrel rendelkezik. Amíg az Állam- és Jogtudományi Kar több évtize­des gyümölcsöző tudományos kutatómunka bázisán áll, ad­dig a Közgazdaságtudományi Kar csupán néhány éves múlt­ra tekinthet vissza.- Milyen fontosabb témákkal foglalkoznak jelenleg az egye­tem kutatói? — A jogtudományi kar igen nagyszámú téma kutatására vállalkozott, amelyek többsége néhány nagyobb problémakör­be tömörül. Ezek: a szocialista vállalat, a közigazgatás to­vábbfejlesztése, a bűnözés­megelőzési és a büntetési rendszer fejlesztése, a környe­zetvédelem, a szocialista de­mokrácia, valamint a szocialis­ta tudat fejlődése. A Közgaz­daságtudományi Karon folyó kutatómunka ugyancsak rend-» kívül széles területet ölel fel, a matematikatudományoktól a számítástechnikán keresztül a közgazdaságtudományok leg­különbözőbb területéig, ami tulajdonképpen a közgazdász­képzéshez szükséges ismeret- anyag terjedelméből is követ­kezik. — Hogyan lehetne röviden összefoglalni ezeknek a kuta­tásoknak a főbb eredményeit? — Az említett témakörökben eddig igen jelentős tudomá­nyos eredmények születtek. A közigazgatás fejlesztését szol­gáló főirány keretében öt mo­nográfia látott napvilágot. Igen jelentősek azok a kutatások, amelyek az államszervezet te­rületi tagozódásának időszerű problémáit, ezen belül különö­sen a regionális kapcsolatokat vizsgálják. Az államigazgatási eljárás továbbfejlesztését szol­gálják azok a kutatások, ame­lyek az államigazgatási bizo­nyítási rendszert, valamint az államigazgatási jogorvoslati rendszert, továbbá az állam, igazgatási alkalmazottak fe­lelősségét elemzik. A Köz­gazdaságtudományi Kar okta­tói kutatási részeredményeiket szintén számos folyóiratcikk­ben, tanulmányban publikálták, illetve tudományos értekezések­ben tankönyvekben hasznosítot­ták. Az országos szinten ki­emelt kutatási főirányok közül mindenekelőtt „A szocialista vál­lalat” című témához kapcso­lódnak kutatásaik. — Milyen fontosabb tudomá­nyos kapcsolatokkal rendelke­zik a Pécsi Tudományegyetem? — Az egyetem kapcsolatai rendkívül kiterjedtek. Igen szo­ros a tudományos együttműkö­dés az MTA Állam- és Jogtu­dományi Intézetével, az MSZMP Társadalomtudományi Intézeté­vel, az Államigazgatási és Szervezési Intézettel, az MTA Dunántúli Tudományos Intéze­tével, a Közgazdaságtudomá­nyi Intézettel és az Ipargazda­sági Intézettel. Ezen túl igen fontosak az egyetem külföldi kapcsolatai is. A jogi kar nem­zetközi kapcsolatai hosszú idő­re tekintenek vissza. Ennek ke­retében szép eredményeket szü­lő tudományos együttműködés valósul meg a Jénai Jogi Kar­ral, a Krakkói Jogi Karral és a Pozsonyi Jogi Karral. A kezdeti nehézségek után intenzíven fej­lődnek a Közgazdaságtudomá­nyi Kar nemzetközi kapcsolatai is. Mindezen túl az egyetem számos oktatója áll rendszeres kapcsolatban, és tevékenykedik együtt jelentős szovjet felsőok­tatási és tudományos intéze­tekkel és tudósokkal. — Hogyan hasznosíthatók en­nek a sokrétű és sokirányú ku­tatási munkának az eredmé­nyei? , — A felsőoktatásban a tudo­mányos kutatómunka elsősor­ban az oktatás követelményeit kell hogy szolgálja. A kutatási eredmények hasznosításának egyik, de nem mindig repre­zentatív fokmérője a publiká­ciók száma. E tekintetben mennyiségi és minőségi fejlő­dés egyaránt megfigyelhető, amit a nívós hazai és nemzet­közi folyóiratokban való publi­kációs tevékenység igazol. A kutatási eredmények hasznosí­tását és az összehangolt kol­lektív kutatómunkát jeléntős mértékben lendítették előre a szerződéses vállalkozások. — Ezek a jelenlegi helyzet főbb jellemzői, amelyeket a tudománypolitikai irányelvek, az MSZMP PB 7977. júniusi állás- foglalása és a Tudománypoliti­kai Bizottság 30 01811977. sz. novemberi határozata alapján tekintettek át. Mik az egyetem legfontosabb tervei, elképzelé­sei a jövőre nézve? — Az egyetem középtávú ku­tatási terve alapján a témák megválasztásakor azt kell fi­gyelembe venni, hogy olyan té­makörökre irányuljanak az it­teni kutatások, amelyek orszá­gos szinten is kiemelt kutatási feladatokat jelentenek, mint például a szocialista vállalat, vagy a közigazgatás fejleszté­sének témaköre. Ugyanakkor a helyi lehetőségeket, adottsá­gokat is figyelembe kell venni. Az egyetem intézkedési terve nagy hangsúlyt helyez a komp­lex kutatások fejlesztésére az ilyen irányú kutatói munka na­gyobb megbecsülésére, a tu­dományos kutatói együttműkö­dés erősítésére. A közös kuta­táshoz vezető út ezeken a te­rületeken még kitaposatlan, gö­röngyös, bár fejlődés itt is van. A két kar tett már ilyen irány­ban lépéseket egymás felé. Pél­dául közös műhelyvitákat ren­dezünk, amelyeken az adott témák képviselői megismerve egymás véleményét, közelebb kerülhetnek egymáshoz, közös látásmódot alakíthatnak ki. A tanszékek összevonása is segít­heti ennek a célnak a megva­lósítását. A következő öt év­ben az eddigi eredményekre tá­maszkodva az országos szintű kutatási témákba való fokozot­tabb bekapcsolódás mellett a területek további koncentrálá­sára lesz szükség. Jelenleg még mindig túlságosan sokféle témával foglalkoznak a kuta­tók. Ez azzal is összefügg, hogy a kutatómunka jelenlegi elis­merése a társadalomtudomá­nyokban túlzottan személyek­hez kapcsolódik. A beosztás­ban történő előrelépés elsősor­ban a kutatómunkában elért egyéni eredményekhez kötődik. Ez arra ösztönzi a kutatókat, hogy olyan témák kutatásával foglalkozzanak, amelyekben vi­szonylag gyorsan, egyénileg le­het eredményeket elérni. A szétaprózódás igazi háttere ez. .További feladat az, hogy az egyetem az eddigieknél foko­zottabban bekapcsolódjon a város, a megye és a régió tu­dományos megalapozást igény­lő feladatainak megvalósításá­ba. Ilyen ajánlásaink vannak többek részéről például a köz- igazgatási rendszer továbbfej­lesztése, a nemzetiségi kutatá­sok és a területfejlesztési kuta­tások vonatkozásában. — Az előbbiekben szembetű­nő volt egy ellentmondás a komplex kutatásokra való tö­rekvés és az egyéni én/ényesü- lés között. Van ilyen?- Van. A tudományos minő­sítés jelenlegi rendszere az egyéni teljesítményekre épül. Ez a minősítési rendszer nem ösztönöz kellőképpen a komp­lex kutatásokra. így a komplex kutatásokban jelentősebb elő­relépés akkor várható, ha az oktatók tudományos fokozatbe­li ambícióikat már. kielégítet­ték. Éppen ezért az egyetemi és a kari vezetés a lehetősé­gekhez képest segíti és ösztön­zi a kutatókat ilyen jellegű egyéni ambícióik realizálásá­ban. Például a kandidátusi fo­kozat megvédése esetén hozzá­járul annak költségeihez. A nemzetközi kapcsolatok fejlesz­tése érdekében fontosnak tar­tott nyelvtudás megszerzésére házi nyelvtanfolyamok működ­nek az egyetemen. A nem bu­dapesti, magyarul: „vidéki” ku­tatóhálózat fejlesztése elma­radt az ez irányú célkitűzések­től és ez szintén nem közöm­bös ebből a szempontból. A következő időszak nem túlsá­gosan nagy anyagi alapot ígé­rő periódusában ebben a vo­natkozásban is előre kellene lépni, hogy csökkenjen, a ha­tását ma is erőteljesen érezte­tő Budapest-centrikusság, amely mint tény és mint szem­léletmód nyomja rá a bélyegét a hazai tudományos életre. Bebesi Károly Martinusz Ferenc Trabantján Budakeszi felé robogunk. A Pest megyei Tanács oktatási csoportjának főmunkatársa út közben a fővárosi agglomerá­ciós övezetben a lakosság rob­banásszerű növekedését említi. Ennek példája Budakeszi is, ahol Szabó Gyula igazgató egy közös igazgatású intézmény élén áll. összesen 1300 általá­nos iskolai és 202 gimnáziumi tanuló, 68 különböző tanuló- csoport nevelő-oktató munkáját irányítja. Ez a másfél ezer diák 1979 decemberéig 38 tanteremben zsúfolódott össze. December 21-én felavatták egy régi isko­laépületük udvarán az új nyolctantermes BETONYP ele­mekből készült iskolát. Az épü­letet egyébként rekordidő: 115 nap alatt(!) szerelte össze egy Borsod megyei tsz (bogácsi mgtsz) melléküzemágának 15— 20 tagú(!) építőbrigádja. (Ők csinálták a budaörsi óvodát is.) Mit jelent Budakeszin ez az új 8 tanterem? — Elkerültük a fenyegető há­rom műszakos oktatást, ami a jövő ta.névben bekövetkezett volna ... — mondja az igazga­tó és felsáhajt. — De folynak a parcellázások, folynak a lakó- területi építkezések. 1982-ig 622 lakást adnak át. Legkeve­sebb 500 újabb tanulóra szá­míthatunk két év alatt. 1982-re már 70 tanteremre volna szük­ségünk a mostani 46 helyett. .. Újabb ' nyolctantermes iskola kellene, azzal — váltakozó taní­tással — meg tudnánk oldani . . . Most nyugton vagyunk. De ha egy évvel ezelőtt kérdezi, ak­kor nagyon pesszimista képet festek az iskola jelenlegi hely­zetéről. Sürgős intézkedés kel­lett és tudom, induláskor nem volt meg az építkezéshez a szükséges pénzösszeg. A köz­ségnek volt valamennyi a fej­lesztési alapjából, s a járás két községe Törökbálint 3,5,' Páty pedig 2,5 millió forintot köl­csönzött Budakeszinek. Így az­után ebből és egyéb községi forrásokból kikerekedett a szük­séges összeg, meg lehetett rendelni az épületanyagot. — Végül is mennyibe került? — Tizenegymillióba. — Mennyibe? ... — Tizenegymillió forintba. Volt némi társadalmi munka is. Az Ipari és Szerelvény Gépgyár dolgozói kommunista műszak­ban kiásták az alapot, a szülők az összeszerelésnél hordták az elemeket, a gyerekek takarítot­tak. — De hát ez csaknem egy- harmada a hagyományos épí­tésű nyolcosztályos iskolá­nak! ... És egyáltalán, hogy néz ki ez? — Jöjjön, nézzük meg .. . * Az épület kívülről is vonzó. Közelében a régi hőközpont. Ez sokat jelentett költségben, hi­szen csak bekötő csövekre és radiátorokra volt szükségük. Az épület tágas, napfényes, leve­gős. Fekvő H-alakú; középütt nagy légterű, zsibongószerű kupolás csarnokkal. Színeiben a halványzöld uralkodik, a ku­polabelsőt dohányszínre pá­colt ragasztott akácboltívek fe­dik. Ez a belső tér kiválóan al­kalmas testnevelésre, ünnepsé­gekre, diszkóra stb. Rossz idő­ben zsibongó. Folyik a tanítás, de mintha kihalt lenne az épü­let, olyan csönd van. Bekuk­kantunk egy-két osztályterem­be. Rendkívül tágasnak hat minden. Balról ablaksor, söté­tedéstől a mennyezet irányít­ható lámpáinak özöne ontja a fényt. Két-két osztályterem kö­zött egy keskeny szertárféle he­lyiség is fokozza a hangszige­telést. Mindenütt műanyagpad­ló. A folyosókon sárga és zöld színek. Megkocogtatom az egyik falelemet. Kemény, szinte fémes hangot ad. Már semmi nem emlékeztet az anyagában rejtőző préselt faforgácsra. Ez a hang már inkább valóban a betoné ... És mindez 115 nap alatt, a hagyományos építkezés egyhar- madáért. Megfoghatatlan. Vagy mégse?. . . Hangosan mégis inkább azt kérdezem: mi lesz, mondjuk 10 év múlva, ha „lefut" a demog­ráfiai hullám, és megürül a sok átmeneti, „ideiglenes" tan­terem? — Nálunk ez nem gond — mondja az igazgató. — Lehet, hogy akkor éppen szakközépis­kolai vagy szakmunkásképző osztálytermekre lesz szükség. Az is, hogy esetleg újabb óvo­dai helyekre. Vagy átadjuk a közművelődésnek, könyvtári vagy szakköri célokra . . . Budakeszin — és még vagy 120 Pest megyei községben — megoldódott az égető tante­remhiány pillanatnyi gondja. Is­kolák épültek fel 4-5 hónap alatt, illetve a gondolattól a felavatásig 10-11 hónap alatt. Mit lehet ehhez hozzátenni? Megfogták az isten lábát? Le­het . . . De mi lesz a többi megyével? Az országos gondok megoldásával? ... * Elbúcsúzva Pest megyétől sokféle kérdőjel maradt ben­nem. A BETONYP elemeket gyártó vállalat vezetőjét telefo­non hívtam fel Sopronból. Kiss Jenő, a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát Bútor- és Épületszerkezetgyártó Gyár­egységének (korábban: for­gácslap gyáregység) igaz­gatója az alábbiakban vála­szolt kérdéseimre: — Van-e önöknek iskolaépí­tésre kapacitásuk 1980-ban? — Van, hogyne volna. Eddig Pest megyén kívül csak Veszp­rém, Székesfehérvár és Duna­újváros érdeklődött. Ja, és Pécsről a Mecseki Szénbányák egy óvodát kért. Az alapanya­got (BETONYP-lapok) szombat- helyi központunk gyártja, mi itt a falelemeket gyártjuk és 1 az épülettervezés is itt történik. Kívánságra egyedi vagy típus­terv szerint. — Ezzel a gyártmánnyal csak önök foglalkoznak? — Igen, egy svájci—nyugatné­met licencet vásároltunk meg. Ez a cementkötésű forgácslap, a BETONYP. — A budakeszi nyolcosztályos iskola felelős emberek szerint 1J millióba került, és alig négy hónap alatt lett készen. A ha­gyományos építésű hasonló iskolára úgy 30 milliót és leg­alább 3 évet kalkulálnak. Le­hetséges ez? — Hogyne, persze ... A BE­TONYP négyzetmétere mintegy 3400 Ft. Ezzel a nyolc osztály anyaga kb. 6 millió és kb. a dupláját kell számítani az egyéb munkákra (szállítás, ösz- szeszerelés, földmunkák stb.). Éppen belefér... — Mennyi lehet az épület élettartama? A helyszínen kb. két-három évtizedet emleget­tek... — Az nem stimmel. Az a ko­rábbi FORFA épületre vonat­kozott, ami valóban 20—25 évig tarthat. A BETONYP elemes épület élettartama egyenérté­kű más könnyűszerkezetes épí­tési módokkal (Clasp, Cander, Filod pl), tehát 80—100 év lehet, vagyis ez tartósabb a be­tonelemes épületeknél .. . „A demográfiai csúcs lassan tolódik az általános iskolák felé . . . 1981-85 között 4400­zal több gyerek kopogtat Ba­ranyában az általános iskola kapuján az eddigi létszámok­nál. Ha 50 fős osztályokkal számolunk — ami képtelenség -, akkor is 275 új tanteremre lesz szüksége a megyének eb­ben az időszakban . .." (Du­nántúli Napló 1979. december 8.) Wallinger Endre Riportkörúton Pest megyében „A FORFA márkajelzés műgyantakötésű forgácslapelemeket je. löl. A soproni gyáregység 1977 óta a forgácslapelemeket cement, kötéssel készíti el BETONYP néven. Ez utóbbi masszívabb, erő­sebb, időtállóbb, az előzőnél. A BETONYP márkajelzésű panel­lap idöjárásálló, festhető, gombamentesített és éghetetlen, te­hát tűzbiztos. A két lap között salakgyapot, párazáró fólia és légrés van. Jó szigetelő, a belőle készült épület kitünően fűthető. Összeszerelés előtt kb. 80 cm mély és kb. 30—60 cm magas betonlapot készítenek. A gondosan megmunkált betonlapon az épületek igen gyorsan összeszerelhetők: egy négytantermes épület 3—5, a nyolctantermes 8—10 hónap alatt...” (A BETONYP 1978-as gyórtmányleírásából. Köznevelés, 1979. január 19.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom