Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)
1980-02-17 / 47. szám
1980. FEBRUÁR 17. TÁRSADALOMPOLITIKA DN HÉTVÉGE 5. A társadalomtudomány műhelyei II Pécsi Tudományegyetem tudományos munkájáról Beszélgetés dr. Szűcs Pál egyetemi docenssel, a PTE rektorhelyettesével Budakeszi új pavilon-iskolájának homlokzata. BETONYP-elemekből épült fel, 115 nap alatt Fotó: Fekete József Új iskola a gondolánál a beköltözésig — egy éven belül Tantermeket gyorsan, oltson (3.) A Pécsi Tudományegyetem nemcsak Pécsnek, az országnak is egyik fontos szellemi központja. Az itt folyó szakemberképzés magas színvonala országos szempontból is jelentős tényező; népgazdaságunknak szinte minden ágazatában és minden szintjén megtalálhatók a Pécsett végzett jogászok és közgazdászok. Az oktatás terén elért eredmények azonban elképzelhetetlenek volnának a megfelelő tudományos kutatási háttér, tudományos színvonal nélkül. Az egyetemnek ez utóbbi tevékenységéről számolt be a közelmúltban az intézmény vezetése az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Agitációs és Propaganda Bizottságának, amely alapvetően pozitívan értékelte az egyetemen végzett tudományos munkát. Ennek az általános vonásairól beszélgettem dr. Szűcs Pál egyetemi docenssel, a PTE rektorhelyettesével.- Milyenek a Pécsi Tudományegyetemen folytatott tudományos kutatói munka tárgyi és személyi feltételei? — Mielőtt ennek főbb vonásait jellemezném, el kell mondanom, hogy egyetemünk 1975- től működik a jelenlegi szervevezeti formában. Ekkor egyesült egy intézménnyé az Állam, és Jogtudományi Kar és a Közgazdaságtudományi Kar. Az egyesítés egyik fő célja — többek között — a tudományos kutatómunkában történő együttműködés elősegítése. Az 1975. óta eltelt időszakot ebből a szempontból pozitívan értékelhetjük még akkor is, ha a tudományos kutatásban történő együttműködésnek csupán a kezdeti lépéseit tettük meg. Ezek az eredmények azonban jelentőségükön túl a jövőre nézve is biztatóak. Ami a konkrét személyi és tárgyi feltételeket illeti, ezzel kapcsolatban le kell szögezni, hogy az egyetemen folyó színvonalas oktatásinevelési tevékenységnek, a szocialista felsőfokú szakember- képzésnek nélkülözhetetlen alapfeltétele a sokoldalú tudományos munka. A kutatásnak nem lehet másodlagos szerepe az oktatással szemben, vagy megfordítva. Ennek ellenére sem javultak a tudományos munka feltételei a Pécsi Tudományegyetemen. Az egyetem épületén belül olyan mérvű a zsúfoltság, hogy ott nincs lehetőség az elmélyült tudományos munkára. A személyi feltételekre pedig erősen jellemző a feszített létszámgazdálkodás. Ami a kérdés minőségi oldalát illeti, az egyetem két kara - eltérő múltjából következően — eltérő tudományos háttérrel rendelkezik. Amíg az Állam- és Jogtudományi Kar több évtizedes gyümölcsöző tudományos kutatómunka bázisán áll, addig a Közgazdaságtudományi Kar csupán néhány éves múltra tekinthet vissza.- Milyen fontosabb témákkal foglalkoznak jelenleg az egyetem kutatói? — A jogtudományi kar igen nagyszámú téma kutatására vállalkozott, amelyek többsége néhány nagyobb problémakörbe tömörül. Ezek: a szocialista vállalat, a közigazgatás továbbfejlesztése, a bűnözésmegelőzési és a büntetési rendszer fejlesztése, a környezetvédelem, a szocialista demokrácia, valamint a szocialista tudat fejlődése. A Közgazdaságtudományi Karon folyó kutatómunka ugyancsak rend-» kívül széles területet ölel fel, a matematikatudományoktól a számítástechnikán keresztül a közgazdaságtudományok legkülönbözőbb területéig, ami tulajdonképpen a közgazdászképzéshez szükséges ismeret- anyag terjedelméből is következik. — Hogyan lehetne röviden összefoglalni ezeknek a kutatásoknak a főbb eredményeit? — Az említett témakörökben eddig igen jelentős tudományos eredmények születtek. A közigazgatás fejlesztését szolgáló főirány keretében öt monográfia látott napvilágot. Igen jelentősek azok a kutatások, amelyek az államszervezet területi tagozódásának időszerű problémáit, ezen belül különösen a regionális kapcsolatokat vizsgálják. Az államigazgatási eljárás továbbfejlesztését szolgálják azok a kutatások, amelyek az államigazgatási bizonyítási rendszert, valamint az államigazgatási jogorvoslati rendszert, továbbá az állam, igazgatási alkalmazottak felelősségét elemzik. A Közgazdaságtudományi Kar oktatói kutatási részeredményeiket szintén számos folyóiratcikkben, tanulmányban publikálták, illetve tudományos értekezésekben tankönyvekben hasznosították. Az országos szinten kiemelt kutatási főirányok közül mindenekelőtt „A szocialista vállalat” című témához kapcsolódnak kutatásaik. — Milyen fontosabb tudományos kapcsolatokkal rendelkezik a Pécsi Tudományegyetem? — Az egyetem kapcsolatai rendkívül kiterjedtek. Igen szoros a tudományos együttműködés az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetével, az MSZMP Társadalomtudományi Intézetével, az Államigazgatási és Szervezési Intézettel, az MTA Dunántúli Tudományos Intézetével, a Közgazdaságtudományi Intézettel és az Ipargazdasági Intézettel. Ezen túl igen fontosak az egyetem külföldi kapcsolatai is. A jogi kar nemzetközi kapcsolatai hosszú időre tekintenek vissza. Ennek keretében szép eredményeket szülő tudományos együttműködés valósul meg a Jénai Jogi Karral, a Krakkói Jogi Karral és a Pozsonyi Jogi Karral. A kezdeti nehézségek után intenzíven fejlődnek a Közgazdaságtudományi Kar nemzetközi kapcsolatai is. Mindezen túl az egyetem számos oktatója áll rendszeres kapcsolatban, és tevékenykedik együtt jelentős szovjet felsőoktatási és tudományos intézetekkel és tudósokkal. — Hogyan hasznosíthatók ennek a sokrétű és sokirányú kutatási munkának az eredményei? , — A felsőoktatásban a tudományos kutatómunka elsősorban az oktatás követelményeit kell hogy szolgálja. A kutatási eredmények hasznosításának egyik, de nem mindig reprezentatív fokmérője a publikációk száma. E tekintetben mennyiségi és minőségi fejlődés egyaránt megfigyelhető, amit a nívós hazai és nemzetközi folyóiratokban való publikációs tevékenység igazol. A kutatási eredmények hasznosítását és az összehangolt kollektív kutatómunkát jeléntős mértékben lendítették előre a szerződéses vállalkozások. — Ezek a jelenlegi helyzet főbb jellemzői, amelyeket a tudománypolitikai irányelvek, az MSZMP PB 7977. júniusi állás- foglalása és a Tudománypolitikai Bizottság 30 01811977. sz. novemberi határozata alapján tekintettek át. Mik az egyetem legfontosabb tervei, elképzelései a jövőre nézve? — Az egyetem középtávú kutatási terve alapján a témák megválasztásakor azt kell figyelembe venni, hogy olyan témakörökre irányuljanak az itteni kutatások, amelyek országos szinten is kiemelt kutatási feladatokat jelentenek, mint például a szocialista vállalat, vagy a közigazgatás fejlesztésének témaköre. Ugyanakkor a helyi lehetőségeket, adottságokat is figyelembe kell venni. Az egyetem intézkedési terve nagy hangsúlyt helyez a komplex kutatások fejlesztésére az ilyen irányú kutatói munka nagyobb megbecsülésére, a tudományos kutatói együttműködés erősítésére. A közös kutatáshoz vezető út ezeken a területeken még kitaposatlan, göröngyös, bár fejlődés itt is van. A két kar tett már ilyen irányban lépéseket egymás felé. Például közös műhelyvitákat rendezünk, amelyeken az adott témák képviselői megismerve egymás véleményét, közelebb kerülhetnek egymáshoz, közös látásmódot alakíthatnak ki. A tanszékek összevonása is segítheti ennek a célnak a megvalósítását. A következő öt évben az eddigi eredményekre támaszkodva az országos szintű kutatási témákba való fokozottabb bekapcsolódás mellett a területek további koncentrálására lesz szükség. Jelenleg még mindig túlságosan sokféle témával foglalkoznak a kutatók. Ez azzal is összefügg, hogy a kutatómunka jelenlegi elismerése a társadalomtudományokban túlzottan személyekhez kapcsolódik. A beosztásban történő előrelépés elsősorban a kutatómunkában elért egyéni eredményekhez kötődik. Ez arra ösztönzi a kutatókat, hogy olyan témák kutatásával foglalkozzanak, amelyekben viszonylag gyorsan, egyénileg lehet eredményeket elérni. A szétaprózódás igazi háttere ez. .További feladat az, hogy az egyetem az eddigieknél fokozottabban bekapcsolódjon a város, a megye és a régió tudományos megalapozást igénylő feladatainak megvalósításába. Ilyen ajánlásaink vannak többek részéről például a köz- igazgatási rendszer továbbfejlesztése, a nemzetiségi kutatások és a területfejlesztési kutatások vonatkozásában. — Az előbbiekben szembetűnő volt egy ellentmondás a komplex kutatásokra való törekvés és az egyéni én/ényesü- lés között. Van ilyen?- Van. A tudományos minősítés jelenlegi rendszere az egyéni teljesítményekre épül. Ez a minősítési rendszer nem ösztönöz kellőképpen a komplex kutatásokra. így a komplex kutatásokban jelentősebb előrelépés akkor várható, ha az oktatók tudományos fokozatbeli ambícióikat már. kielégítették. Éppen ezért az egyetemi és a kari vezetés a lehetőségekhez képest segíti és ösztönzi a kutatókat ilyen jellegű egyéni ambícióik realizálásában. Például a kandidátusi fokozat megvédése esetén hozzájárul annak költségeihez. A nemzetközi kapcsolatok fejlesztése érdekében fontosnak tartott nyelvtudás megszerzésére házi nyelvtanfolyamok működnek az egyetemen. A nem budapesti, magyarul: „vidéki” kutatóhálózat fejlesztése elmaradt az ez irányú célkitűzésektől és ez szintén nem közömbös ebből a szempontból. A következő időszak nem túlságosan nagy anyagi alapot ígérő periódusában ebben a vonatkozásban is előre kellene lépni, hogy csökkenjen, a hatását ma is erőteljesen éreztető Budapest-centrikusság, amely mint tény és mint szemléletmód nyomja rá a bélyegét a hazai tudományos életre. Bebesi Károly Martinusz Ferenc Trabantján Budakeszi felé robogunk. A Pest megyei Tanács oktatási csoportjának főmunkatársa út közben a fővárosi agglomerációs övezetben a lakosság robbanásszerű növekedését említi. Ennek példája Budakeszi is, ahol Szabó Gyula igazgató egy közös igazgatású intézmény élén áll. összesen 1300 általános iskolai és 202 gimnáziumi tanuló, 68 különböző tanuló- csoport nevelő-oktató munkáját irányítja. Ez a másfél ezer diák 1979 decemberéig 38 tanteremben zsúfolódott össze. December 21-én felavatták egy régi iskolaépületük udvarán az új nyolctantermes BETONYP elemekből készült iskolát. Az épületet egyébként rekordidő: 115 nap alatt(!) szerelte össze egy Borsod megyei tsz (bogácsi mgtsz) melléküzemágának 15— 20 tagú(!) építőbrigádja. (Ők csinálták a budaörsi óvodát is.) Mit jelent Budakeszin ez az új 8 tanterem? — Elkerültük a fenyegető három műszakos oktatást, ami a jövő ta.névben bekövetkezett volna ... — mondja az igazgató és felsáhajt. — De folynak a parcellázások, folynak a lakó- területi építkezések. 1982-ig 622 lakást adnak át. Legkevesebb 500 újabb tanulóra számíthatunk két év alatt. 1982-re már 70 tanteremre volna szükségünk a mostani 46 helyett. .. Újabb ' nyolctantermes iskola kellene, azzal — váltakozó tanítással — meg tudnánk oldani . . . Most nyugton vagyunk. De ha egy évvel ezelőtt kérdezi, akkor nagyon pesszimista képet festek az iskola jelenlegi helyzetéről. Sürgős intézkedés kellett és tudom, induláskor nem volt meg az építkezéshez a szükséges pénzösszeg. A községnek volt valamennyi a fejlesztési alapjából, s a járás két községe Törökbálint 3,5,' Páty pedig 2,5 millió forintot kölcsönzött Budakeszinek. Így azután ebből és egyéb községi forrásokból kikerekedett a szükséges összeg, meg lehetett rendelni az épületanyagot. — Végül is mennyibe került? — Tizenegymillióba. — Mennyibe? ... — Tizenegymillió forintba. Volt némi társadalmi munka is. Az Ipari és Szerelvény Gépgyár dolgozói kommunista műszakban kiásták az alapot, a szülők az összeszerelésnél hordták az elemeket, a gyerekek takarítottak. — De hát ez csaknem egy- harmada a hagyományos építésű nyolcosztályos iskolának! ... És egyáltalán, hogy néz ki ez? — Jöjjön, nézzük meg .. . * Az épület kívülről is vonzó. Közelében a régi hőközpont. Ez sokat jelentett költségben, hiszen csak bekötő csövekre és radiátorokra volt szükségük. Az épület tágas, napfényes, levegős. Fekvő H-alakú; középütt nagy légterű, zsibongószerű kupolás csarnokkal. Színeiben a halványzöld uralkodik, a kupolabelsőt dohányszínre pácolt ragasztott akácboltívek fedik. Ez a belső tér kiválóan alkalmas testnevelésre, ünnepségekre, diszkóra stb. Rossz időben zsibongó. Folyik a tanítás, de mintha kihalt lenne az épület, olyan csönd van. Bekukkantunk egy-két osztályterembe. Rendkívül tágasnak hat minden. Balról ablaksor, sötétedéstől a mennyezet irányítható lámpáinak özöne ontja a fényt. Két-két osztályterem között egy keskeny szertárféle helyiség is fokozza a hangszigetelést. Mindenütt műanyagpadló. A folyosókon sárga és zöld színek. Megkocogtatom az egyik falelemet. Kemény, szinte fémes hangot ad. Már semmi nem emlékeztet az anyagában rejtőző préselt faforgácsra. Ez a hang már inkább valóban a betoné ... És mindez 115 nap alatt, a hagyományos építkezés egyhar- madáért. Megfoghatatlan. Vagy mégse?. . . Hangosan mégis inkább azt kérdezem: mi lesz, mondjuk 10 év múlva, ha „lefut" a demográfiai hullám, és megürül a sok átmeneti, „ideiglenes" tanterem? — Nálunk ez nem gond — mondja az igazgató. — Lehet, hogy akkor éppen szakközépiskolai vagy szakmunkásképző osztálytermekre lesz szükség. Az is, hogy esetleg újabb óvodai helyekre. Vagy átadjuk a közművelődésnek, könyvtári vagy szakköri célokra . . . Budakeszin — és még vagy 120 Pest megyei községben — megoldódott az égető tanteremhiány pillanatnyi gondja. Iskolák épültek fel 4-5 hónap alatt, illetve a gondolattól a felavatásig 10-11 hónap alatt. Mit lehet ehhez hozzátenni? Megfogták az isten lábát? Lehet . . . De mi lesz a többi megyével? Az országos gondok megoldásával? ... * Elbúcsúzva Pest megyétől sokféle kérdőjel maradt bennem. A BETONYP elemeket gyártó vállalat vezetőjét telefonon hívtam fel Sopronból. Kiss Jenő, a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát Bútor- és Épületszerkezetgyártó Gyáregységének (korábban: forgácslap gyáregység) igazgatója az alábbiakban válaszolt kérdéseimre: — Van-e önöknek iskolaépítésre kapacitásuk 1980-ban? — Van, hogyne volna. Eddig Pest megyén kívül csak Veszprém, Székesfehérvár és Dunaújváros érdeklődött. Ja, és Pécsről a Mecseki Szénbányák egy óvodát kért. Az alapanyagot (BETONYP-lapok) szombat- helyi központunk gyártja, mi itt a falelemeket gyártjuk és 1 az épülettervezés is itt történik. Kívánságra egyedi vagy típusterv szerint. — Ezzel a gyártmánnyal csak önök foglalkoznak? — Igen, egy svájci—nyugatnémet licencet vásároltunk meg. Ez a cementkötésű forgácslap, a BETONYP. — A budakeszi nyolcosztályos iskola felelős emberek szerint 1J millióba került, és alig négy hónap alatt lett készen. A hagyományos építésű hasonló iskolára úgy 30 milliót és legalább 3 évet kalkulálnak. Lehetséges ez? — Hogyne, persze ... A BETONYP négyzetmétere mintegy 3400 Ft. Ezzel a nyolc osztály anyaga kb. 6 millió és kb. a dupláját kell számítani az egyéb munkákra (szállítás, ösz- szeszerelés, földmunkák stb.). Éppen belefér... — Mennyi lehet az épület élettartama? A helyszínen kb. két-három évtizedet emlegettek... — Az nem stimmel. Az a korábbi FORFA épületre vonatkozott, ami valóban 20—25 évig tarthat. A BETONYP elemes épület élettartama egyenértékű más könnyűszerkezetes építési módokkal (Clasp, Cander, Filod pl), tehát 80—100 év lehet, vagyis ez tartósabb a betonelemes épületeknél .. . „A demográfiai csúcs lassan tolódik az általános iskolák felé . . . 1981-85 között 4400zal több gyerek kopogtat Baranyában az általános iskola kapuján az eddigi létszámoknál. Ha 50 fős osztályokkal számolunk — ami képtelenség -, akkor is 275 új tanteremre lesz szüksége a megyének ebben az időszakban . .." (Dunántúli Napló 1979. december 8.) Wallinger Endre Riportkörúton Pest megyében „A FORFA márkajelzés műgyantakötésű forgácslapelemeket je. löl. A soproni gyáregység 1977 óta a forgácslapelemeket cement, kötéssel készíti el BETONYP néven. Ez utóbbi masszívabb, erősebb, időtállóbb, az előzőnél. A BETONYP márkajelzésű panellap idöjárásálló, festhető, gombamentesített és éghetetlen, tehát tűzbiztos. A két lap között salakgyapot, párazáró fólia és légrés van. Jó szigetelő, a belőle készült épület kitünően fűthető. Összeszerelés előtt kb. 80 cm mély és kb. 30—60 cm magas betonlapot készítenek. A gondosan megmunkált betonlapon az épületek igen gyorsan összeszerelhetők: egy négytantermes épület 3—5, a nyolctantermes 8—10 hónap alatt...” (A BETONYP 1978-as gyórtmányleírásából. Köznevelés, 1979. január 19.)
