Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-17 / 47. szám

1980. február 17., vasárnap Dunántúlt napló 3 A MecsekI Szénbányáknál A Mecseki Ércbányászati Váiiaiatnái A jövőben gyorsabb, fegyelmezettebb, következetesebb munkára lesz szükség! Jobb szervezéssel, színvonalasabban biztosítani a gazdasági feladatok elvégzését! A Mecseki Szénbányák kom­munistái jó hangulatban, de nem elégedetten, főként nem elbizakodottan tanácskoztak tegnap a vállalati pártértekez­leten Pécsett, a Puskin Művelő­dési Házban. Sikerekben gaz­dag, de azért a kudarcoktól sem mentes 5 esztendő mun­kájáról számoltak be. Sajnos nem lehetett már mindenki ott a számvetésen, sokakat elpusz­tított a bánya, akik részesei voltak annak, hogy a vállalat 1976-ban miniszteri „Dicsérő Oklevelet” kapott, 1977-ben el­nyerte az MSZMP KB Jubileu­mi Zászlaját és a Kiváló Válla­lat címet, 1978-ban a tröszt ve­zérigazgatójának dicséretét ér­demelték ki, 1979-ben pedig az 5-ik ötéves terv legeredménye­sebb esztendejét zárták a szén- termelés minőségét, termelé­kenységét, a vállalat gazdál­kodását tekintve. Ügy tűnik, a mecséki szén­bányászok a munkában elért sikereiket az 1980-as esztendő­re is át akarják hbzni, leg­alábbis ez derült ki a pártér­tekezlet egyik elnökének, Zen­fa/ Józsefnek szavaiból. (A dél­utáni ülésen Pintér József, a vállalat személyzeti osztályve­zetője irányította a pártérte­kezlet munkáját.) A hazánk felszabadulásának 35-ik évfor­dulója, a XII. pártkongresszus tiszteletére indított munkaver­seny eredményeként már eddig 12 ezer tonnával túlteljesítették 1980. évi időarányos szakmai tervüket. A 200 küldött részvételével rendezett pártértekezlet mun­kájában részt vett Czégény Jó­zsef, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának titkára. Nagy Dezső, az MSZMP KB tagja, nyugdíjas bányász és Si­mon József, az MSZMP Komló városi Bizottságának titkára is. Dr. Schwarcz József, a párt- bizottság titkára szóbeli kiegé­szítésében köszöntötte azokat a kommunistákat, akik 35 esz­tendeje a párt tagjai, s akik mint küldöttek vagy meghívot­tak jelen voltak a pórtértekez- leten: Bogár József, Garam- völgyi János, Gyorsok István, fazbinsek Vilmos, Kárpáti Fe­renc, Neu Géza, Szám István, Radóczy László elvtársak szá­mára 1945-ben töltötték ki a párttagsági könyvet. Ezt követően a vállalat gaz­dasági tevékenységét elemezte a Xll-ik pártkongresszus irány­elveinek szellemében. Az ötö­dik 5 éves tervben a mecseki szénbányászok 400 ezer tonna szenet termeltek szabadnapjai­kon, a fogyasztók szénigényét csak így voltak képesek kielé­gíteni. Ez főként a munkaerő­gazdálkodósban meglevő gond­jaik miatt volt, a 14 ezer dol­gozót foglalkoztató vállalat létszáma ugyanis évről évre csökken, az átlagéletkor nő, csak az elmúlt négy esztendő­ben 1520-ra emelkedett a meg­változott munkaképességűek, a rehabilitációra szorultak szá­ma. Mindezeket tetézi, hogy az igazolatlanul mulasztók száma magas, évi 8—9 ezer, egy köze­pes termelésű fejtés műszak­igényével egyenlő. Betegség miatt 330—340 ezer műszak esik ki, míg a vájvégi munka­időveszteség megegyezik egy napi 1000 tonna szenet terme­lő fejtés munkaerő-igényével. A felsoroltak önmagukban is jelzik, milyén sürgető feladato­kat kell megoldaniuk a munka­erő-gazdálkodásban. De nem­csak abban. A már látványosan megindult műszaki fejlesztés további dinamikus tevékenysé­get követel, Az elmúlt tervidő­szakban 360 millió forintot fordíthattak bányaépítésre és mintegy 600 milliót gépbeszer­zésre. A mostani 5 éves terv­ben 800 millió a bányaépítésre és 1,4 milliárd a gépbeszerzés­re fordítható fedezet. A kezdeti lépések megtörténetek: sok, még a mostaninál több olyan gépi berendezést kell üzembe állítani, amelyek növelik a ter­melékenységet, kiiktatják a legnehezebb fizikai munkákat, növelik a bányászok biztonsá­gát, amelyek mellett az ember csak irányító szerepet játszik. A beszámoló szólt a vállalat bérpolitikai elveiről, amelyek egyre jobban érvényre juttat­ják a nehéz fizikai munka, a nagyobb teljesítmények maga­sabb anyagi elismerését, vala­mint a bányászlakás-építési akció eredményeiről, amely Pé­csett és Komlón eddig 1252 bányász számára biztosított új otthont. A pártszervezetek belső éle­tével kapcsolatban szó esett a testületek összetételéről; a pártbizottság tagjainak 67 szá­zaléka munkás, a nők és a 30 éven aluli fiatalok aránya is megfelel a vállalat munkaerő^ mérlegében elfoglalt arányuk­nak. A pártszervezetekben min­dig is demokratikus, nyílt, őszinte légkör uralkodik, a párt­egység erős, a feladatokat egy­ségesen értelmezik és hajtják végre. Sok szó esett az alao- szervezetek tevékenységéről. És méltón: ugyanis itt dől el a párt politikájának tulajdonkép­peni végrehajtása. Az általá­ban kedvező tapasztalatok mellett is növelni kell a veze­tőségek munkájának színvona­lát, a pártcsoportok működé­sét. A beszámolóban is, a vitá­ban is kiemelten foglalkoztak a vezetők morális magatartá­sával, 'a példamutatás szüksé­gességével. A vitában huszonnyolcán kí­vántak részt venni, közülük 19- en tudtak szóban véleményt alkotni, javaslataikat elmon­doni, a többiek véleményét írásban csatolják a pártérte­kezlet dokumentumaihoz. Imre Árpád Kossuth-bányai, Králl Zoltán szászvári, Pop lenöné a pécsi szénelőkészítő, Szeke­res István vasasi, Zoboki Béla pécs-bányaüzemi, luhász Ist­ván Kossuth-bányai, Holla Im­re zobáki, Meitert István az építészeti üzem (Pécs), Vass László, a vállalati KlSZ-bizott- ság titkára, Szili István béta­bányai, Győri István a Mecse­ki Tanbánya, Pintér lózsef, az igazgatóság, Kolip lános, a gépkocsiüzem, Keszler Ferenc, a szakszervezeti bizottság tit­kára, Bárány György a villa­mos üzem, Palotai Győző a ku­tatási osztály, Martai Ferenc a gépüzem kommunistáinak képviseletében saját munka- területük eredményein és gondjain kívül a gazdasági, ideológiai, réteg politikai mun­ka szinte valamennyi területét érintő, több tucatnyi javaslat­tal gazdagították a vitát, Czégény József a vállalat há­romezer kommunistájának kép. viseletében részt vevő küldöt­teknek elmondotta, hogy a Mecseki Szénbányák megkü­lönböztetett fontosságú Bara­nyában, ennek megfelelően a pártbizottság is hasonló figye­lemmel kíséri a vállalat mun­káját. Az utóbbi évek ered­ményei alapján jó munkát vé­geztek, miként a pártértekezlet is. Nem könnyű, de mégis eredményes 5 évet tudhatnak maguk mögött, jó alapot je­lent ez a további feladatok elvégzéséhez. Schwarcz József összefogla­lójával zárták le a vitát, majd a délutáni órákban sor került a választásra. A pártértekezlet 47 tagú pártbizottságot és 11 tagú végrehajtó bizottságot vá­lasztott. A Mecseki Szénbá­nyák pártbizottságának titká­rául dr.. Schwarcz Józsefet vá­lasztották, míg a végrehajtó bizottság tagjai: Batári Árpád, Bárány György, Garamvölgyi János, Gergő György, Kiss Gyu­la, Palotás Antal, Pap Jenőné, Puskás Mihály, Raposa János, dr. Schwarcz József és Zentai József. A pártértekezlet megválasz­totta a pártbizottság mellett működő munkabizottságok ve­zetőit és tagjait is, majd a me­gyei pártértekezlet 37 küldöttét is. A fegyelmi bizottság elnöke dr. Horváth Imre lett. A Me­cseki Szénbányák .pártértekez­lete jogot kapott arra, hogy a Xll-ik pártkongresszusra köz­vetlenül is küldötteket válasz- szón, a megtisztelő megbíza­tásra Balogh László Kossuth- bányai csapatvezető vájárt és Zoboki Béla üzemvezetőt vá­lasztották. A címben megfogalmazott gondolattal lehet összegezni azt a vitát, mely a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat kommunistái­nak szombaton, ai vállalat mű­szaki klubjában megtartott párt­értekezletén kibontakozott. A tanácskozáson, melyen Cseri János, a III. sz. bányaüzem pártbizottságának titkára elnö­költ, .146 küldött vett részt. Ott volt dr. Nagy József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Megyei Pártbizottság első tit­kára, dr. Kovács József, az MSZMP KB munkatársa, Koós László, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője. A pártbizottság írásos jelen­tésben összegezte az elmúlt öt évben végzett munka tapaszta­latait, melyet Kovács István, o vállalat pártbizottságának titká­ra a tanácskozás elején szóbeli referátummal egészített ki. Többek között szólt arról, hogy a vállalat dolgozóinak tudatát, cselekvő készségét áthatja., hogy a gazdasági, társadalmi tevé­kenységüket példásan végezzék el, ha szerény mértékben is, de hozzájáruljanak anyagi és po­litikai erejükkel a párt célkitű­zéseinek, a szocialista társadal­mi rend további építésének megvalósításához. Megállapította, az elmúlt öt évben a vállalat kommunistái és dolgozó kollektívája legfon­tosabb feladatának tartotta, hogy a párt gazdaságpolitiká­jának megfelelően teljesítsék a kitűzött tervfeladatokat. Az elő­terjesztett írásos jelentés rész­letesen beszámolt az elért ered­ményekről és a végrehajtás so­rán jelentkező gondokról. Mun­kájuk során figyelembe vették, hogy az uránércbányászat nagy jelentőségű feladat, világszerte megnőtt az igény a termék iránt, hiszen nemcsak a jelen, hanem a jövő fontos energia­forrása, melynek felhasználósá­val minden más alapanyagnál olcsóbban állítható elő a vil­lamos energia. A vállalat nem könnyű körül­mények között tesz eleget ter­melési feladatainak. Legna­gyobb gondjuk a fizikai lét­szám csökkenése, fluktuációja, a rehabilitációra Szorulók nagy aránya. Egy ideig lehetett ezt o kiesést a termelékenység eme­lésével ellensúlyozni, de nem feledkezhettek meg a fiatal szakmunkások neveléséről, a bá­nyászok képzéséről, a csökkent munkaképességűek pótlásáról. Ugyanakkor biztosítani kellett, hogy a megfelelő tartalékok fel­tárásával, a munkaszervezés to­vábbi javításával, a műszaki fej­lesztéssel biztosítsák a vállalat állandó fejlődését. A pártbizott­ság évenként elkészített cselek­vési programjai helyesen jelöl­ték ki a pártalapszervezetek, a kommunisták főbb feladatait, melyek végrehajtását minden szinten fegyelmezetten megkö­vetelték. A vállalati pártbizottság írá­sos beszámolója tájékoztatta a pártértekezlet küldötteit arról, hogy az alapszervezetekben o pártélet tervszerű és rendszeres. A párttagság nagy erőt képvi­sel, képesek a dolgozókat moz­gósítani az előttük álló felada­tokra. A vállalat kommunistái oktívan részt vesznek a megye és Pécs város politikai, társa­dalmi életében, a várospolitikai tervek megvalósítását sokolda­lúan segítik, jó kapcsolataik vannak a különböző területe­ken működő pártbizottságokkal, pártszervekkel. Az írásos beszámolóval és a szóbeli kiegészítővel megfogal­mazottak vitájában felszólalt: Nagy Zsigmond vájár, Jillek Szabolcs villanyszerelő, Novák György vájár, Fulmer Istvánné laboráns, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának tagja, dr. Cső­vári Mihály vegyészmérnök, Molnár Mihály vájár, Pereces András főcsatlós, Deák László vájár, dr. Patla Károly osztály- vezető, dr. Tóka István munka­ügyi vezető, Mészáros István vállalati KISZ-bizottsóg titkára, Honti Lajos, a IV. sz. bánya­üzem pb-titkára, Szabó Károly műszerész, Lovas László aknász, Fürdös Ferenc körletvezető. A pártértekezletet Barcsa Zsig­mond, a II. sz. bányaüzem pb- titkóra, a mandátumvizsgáló bi­zottság elnöke tájékoztatta a küldöttek összetételéről. A felszólalók többsége a vál­lalat előtt álló termelési felada­tok jobb megoldásának lehető­ségeivel és feltételeivel foglal­kozott. Rámutattak a műszaki fejlesztés, a korszerűbb munka- szervezés szükségességére, ki­emelve, hogy az új gépek be­állításával nem lehet megolda­ni a jelentkező gondokat, ha megfeledkeznek a dolgozók szakmai képzettségének növe­léséről, a fiatal szakmunkások neveléséről. Fontosnak tartot­ták, hogy a pártalapszervezetek, a kommunisták folyamatosan is­mertessék a dolgozókkal a ter­melési célkitűzéseket, nyújtsa­nak segítséget a gazdasági és műszaki vezetésnek ezek meg­valósításához, fejlesszék a ter­melés pártirányítását és ellen­őrzését. Nagy jelentőséget tulajdoní­tottak a szocialista brigádmoz­galomnak, mely eddig is szép eredményeket ért el a vállalat­nál. A pártértekezlet vitájában hangzott el, hogy a Molnár Mi­hály vezette szocialista brigád 200 méteren felüli vágathajtást ért el a XII. kongresszus és ho­zónk felszabadulása 35. évfor­dulója tiszteletére kibontakozott munkaversenyben, melyen belül 58 cm műszak a teljesítménye a brigádtagoknak. A vállalat szocialista brigádjai csatlakoz­tak a Sziklai-brigád felhívásá­hoz, egy szabadszombaton szer­vezett kommunista műszak tel­jesítményét ajánlották fel a gyermekintézmények fejlesztésé­re. Javasolták, hogy a jövőben a munkoverseny eredményei kapjanak nagyobb nyilvánossá­got. Több fölszólaló megerősí­tette o bányász-rehabilitáció gondjairól, o munkavédelemről, egészségvédelemről elhangzot­takat, megoldásukhoz o vállala­ti és országos szervek határo­zottabb segítségét kérték. A pártértekezlet küldötteibe vállalat kommunistáit köszön­tötte dr. Nagy József, a párt- bizottság első titkára, szólt helytállásukról a termelési fel­adatok elvégzésében. Jelentős­nek tartotta azokat az eredmé­nyeket, amelyeket a kutatás, a műszaki fejlesztés, a munkaszer­vezés, a beruházások terén el­értek. Hangsúlyozta, hogy a dol­gozók munka- és szociális kö­rülményeivel, a lakásgondok megoldásával való foglalkozás továbbra is fontos feladata kell hogy legyen a vállalat párt- és gazdasági vezetésének. Meg­állapította, a pártalapszerveze­tek a vállalaton belül eredmé­nyesen ismertetik a . párt poli­tikáját, célkitűzéseit, mozgósí­tanak azok megvalósítására. Fi. gyelemre méltó az a közműve­lődési tevékenység, amely a vál­lalatnál folyik és ahogyan en­nek feltételeit biztosítani kíván­ják. Ezt bizonyítja a Ságvári Művelődési Központ új létesít­ményeinek közelmúltban történt átadása, mellyel más vállala­toknak is jó példával szolgál­nak. Az itt dolgozók naqyszerű példáját adják a maqyar—szov­jet barátság erősítésének, poli­tikai rendezvényeik az egész város érdeklődését felkeltik. Kedvezőnek minősítette azt a pártépítő tevékenységet, melyet a vállalat pártbizottsága a já­rási jogú hatáskör megkapása óta végzett. A vita lezárása utón a jelö­lő . bizottsáq nevében Németh János, a vállalat osztályvezető­je tett javaslatot a 41 fős párt­bizottságra és a megyei párt­értekezlet 22 küldöt'ére. A oárt. értekezlet a javaslatakor titkos szavazással elfogadta, A felső pártszervek engedélyezték, hogy a pártértekezlet eqy küldöttet válasszon a XII kongresszusra. A küldöttek Deák László vájárt, szocialista brigádvezetőt válasz­tották meq. A pártbizottság megtartotta első ülését, melyen Kovács Ist­vánt megválasztották a pártbi- zottsáq titkárának. A véqrehaj- tó bizottsáq tagjai: Berki Mik­lós, Bimbó József, Buitor Béla, dr. Csővári Mihály, Geisz Fe­renci; Halász István, Hosszá Zol­tán, Kovács István, Nagy Zsig­mond, Novák Györav. dr. Nyéki Károlyné. A feqyelmi bizottság elnöke Buayik János lett. Meg­választották a pártbizottsáq mellett működő munkabizottsá­gok vezetőit és tagjait. A pártértekezletekről tudósí­tottak: Hársfai István, Kozma Fe­renc, Lombosi Jenő, Mitzki Er­vin. Fotó: Cseri László, Ért János, Szokolai István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom