Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)
1980-02-15 / 45. szám
2 Dunántúli napló 1980. február 15., péntek ZáRSZfiMOOÓ KÖZGYŰLÉSEK Mindszentgodisai tsz Kigazdálkodták a veszteséget Közelebb kerülni a világpiachoz Szeruezeti uöltozások az agrárexporttal foglalkozó uällalatoknäl Tavaszi szezon a kiskertekben ló a növényvédöszer- és vetőmagellátás w Megszűnt az Afész Pécs környéki túrajárata Évekkel ezelőtt viharos közgyűlések zajlottak le az alig több mint kétezernyolcszáz hektáron gazdálkodó mindszentgodisai termelőszövetkezetben. A tagság a veszteséges gazdálkodós alapvető okát a kedvezőtlen adottságokban kereste; abban, hogy a közös gazdaság mintegy ezeregyszáz hektáros szántóterülete épphogy meghaladja a tíz aranykorona értéket. Mondták: ilyen földeken nem lehet olyan hozamokat elérni, hogy a veszteség nyereségre váltson. Igaz, az elmúlt három esztendő irdatlanul következetes és kemény munkát adott az akkor megválasztott vezetőknek, de megérte! A közös összefogás eredményeként tegnap délelőtt Kovács Gyula elnök arról számolhatott be a tagságnak, hogy a mindszentgodisai termelőszövetkezet hosszú évek óta először nyereséggel zárta az 1979. esztendőt. Mindent egybevetve a gaz. dálkodás eredményessége a mérleg szerint alig több mint hatvanezer forint, de ezt a mintegy kétszázötven fős tagság érzékelheti csak igazán. A zárszámadó közgyűlésen felszólaló Pá/es Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyet, tese mondataiból érdemes meg. jegyezni a következőket: a ter- termelőszövetkezet igen szigorú és következetes gazdálkodásának köszönhető, hogy kötelezettségeiknek eleget tettek és ez a hitelképesség garanciáját is jelentheti egyben. De hadd tallózzunk az elnöki beszámolóban elhangzottakból, és kezdjük mindjárt a tagság szempontjából legfontosabb mutatóval! Az elmúlt esztendő, ben a tízórás munkanapra jutó átlagos kereset meghaladta a száznegyven forintot, amely tizenhárom forinttal több, az előző évinél. Tavaly 30,7 millió forint volt az előállított termelési érték, ami megközelítőleg hárommillióval haladta meg a bázis év mutatóját A gazdaság fő növényei a kukorica, a búza voltak, emellett az elmúlt esztendőben megkezdték a napraforgó termesztését is. Figyelmet érdemlő eredmény, hogy 1979-ben hatvanhárom mázsa kukoricát takarítottak be hektáronként, amelyre a huszonegy éve gazdálkodó közös gazdaságban még nem volt példa. Jó néhány éve kukoricából harminchat mázsát adott egy hek. tár a mindszentgodisai, a ba- kócai, a kisbesztercei és a gyü- mölcsényi határban: egyébként ez a növény hozta a legnagyobb nyereséget a termelőszövetkezetnek, 2,4 millió forintot. Megemlítendő az is, hogy a hektáronkénti 34,5 mázsás búza hozamukkal a komlói járásban működő termelőszövetkeztek közül a második legjobb eredményt érték el. A közös gazdaság vezetői helyesen döntöttek, mikor elhatározták: fejlesztik a juhászati ágazatot, amely az elmúlt esztendőben a hatszázhatvanezer forintos nyereségével kompenzálta a szarvasmarhaágazat veszteségét A beszámolóban el. hangzott, hogy a korszerű belterjes legelőgazdálkodás lehetőségeit jobban ki kell használni — erre biztosítékot ad a több mint nyolcszáz hektáros legelő — a marhatartás és -hizlalás terén is. A termelőszö. vetkezet az elmúlt esztendőben több mint 1300 anyajuhot tartott: az állományt ebben az évben — nem hagyva figyelmen kívül a szigorú állategészségügyi követelményeket — 2500- ra kívánja növelni. A zárszámadó közgyűlésen többek között elhangzott, hogy az elmúlt évben a háztáji révén több mint négymillió forint értékű sertést, üszőt, bikát és tehenet, valamint tejet értékesítettek. Palkó Sándor ország- gyűlési képviselő hozzászólásában gratulált az elért eredményekhez, de egyben arra is felhívta a tagság figyelmét, hogy a követelmények szigorodásával az emberi lelkiismeretesség mind fontosabbá válik, mert egykoron utódaink mondanak véleményt mindennapjainkról. S. Gy. * A vajszlói Zöld Mező Tsz-ben 5 százalékkal több a termelési érték a tervezettnél: 63 millió forint. A 184 fős kollektíva 6 409 000 forintos nyereséget ért el. Hektáronként 64 mázsa kukorica termett, de búzából a hektáronkénti 40 mázsával nem elégedettek. Egy kiló hízósertés előállítására 3,5 kiló abrakot fordítottak és átadtak exportra 105 vagon hízósertést. Az állattenyésztést, elsősorban a tehéntartást tovább javítják. Egy magyar tarka tehéntől egy év alatt 3067 liter tejet fejtek: ez az átlag már jobb, mint az 1978-as. Idén a termelést 7 százalékkal fokozzák, ezen kívül csaknem másfél millió forintos tejprémiumban részesülnek. Egy tsz-tag éves jövedelme 1979-ben majdnem 46 000 forint volt. * A borjádi Új Élet Tsz-ben a nyereség 7 962 000 forint. Kukoricából hektáronként 78 mázsát gyűjtöttek be. Először lett jövedelmező az állattenyésztés, főként a sertéshizlalás. A háztájiból közel 9 millió forint értékben értékesítettek sertést és szarvasmarhát. Idén tovább bővítik a sertéstelepet és a tavalyi 2500 helyett már ezerrel több hízósertést akarnak eladni. Az agrártermékek exportjával foglalkozó vállalatok körében az elmúlt időszakban végbement szervezeti változások lehetőséget teremtenek arra, hogy a termelők jobban és gyorsabban alkalmazkodjanak a külpiaci igényekhez, a világpiaci „értékítélethez". A kezdeti ered. mények biztatóak — amint arról a MÉM-ben az MTI munkatársát tájékoztatták. Az élelmiszer-termékek világ, piacán kialakult éles versenyhez való gyors és rugalmas alkalmazkodás egyik lényeges feltétele a termelők és az eladók folyamatos, közvetlen kapcsolata. Az elmúlt időszakban fokozatosan teremtették meg a feltételeket ahhoz, hogy a termelők „közelebb kerüljenek" a világpiachoz. Eddig hat mező- gazdasági és élelmiszeripari vállalat kapott önálló külkereskedelmi jogot: a Bábolnai Me. zőgazdasági Kombinát, a Magyar Hűtőipari Vállalat, a Na- dex Kft, a Phylaxia Oltóanyag és Tápszertermeiő Vállalat, az Agrotröszt és az Agrober. Az elmúlt évig az ágazat külkereskedelmi forgalmának mindössze 4 százalékát bonyolították le ezek a vállalatok. Az ön. állóság tapasztalatai azonban kedvezőek: rugalmasabban alkalmazkodtak a piachoz. A M6M irányítása alá tartozó ágazatokban az elmúlt időszakban a külkereskedelmi tevékenységet — a Külkereskedelmi Minisztérium felügyelete alatt működő vállalatok bonyo. lították le. Ezek jelentős mértékben segítették az ágazatter. mékeinek értékesítését. A megváltozott világpiaci feltételek azonban szükségessé tették, hogy a hagyományos bizományosi kapcsolatot olyan új társasági szerződések váltsák fel, amelyekben a termelő és a külkereskedelmi vállalatok szóró, sabban összehangolják érdekeiket: közösen vállalják a piaci értékesítés kockázatát. Ilyen jellegű szerződés szerint dolgozik már a Terimpex és az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt, valamint a Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztje, továbbá az Agrimpex a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalattal. Társasági szerződéses kapcsolat alapján tevékenykedik még a Terimpex és a Hungarofruct a konzerviparral, a Monimpex pedig a dohányiparral, a szesziparral és a Magyar Édesiparral. A folyamat erősítésére több olyan külkereskedelmi iroda alakult, amelyeknek fő feladata a termelők és az eladók érdekeinek egyeztetése. így jött lét. re a Borgazdasági Vállalatok Trösztjének, az Ágker Kft-nek, a Téeszker-nek és a Monimpex Külkereskedelmi Vállalatnak a részvételével a boriroda. Ez bo. nyolítja le Magyarország mintegy 5 milliárd forint értékű bor. exportját. Megalakult a Hungarofruct, az Ágker Kft, az Érdért Vállalat és számos áfész és termelőszövetkezet részvételével a Gyümölcs-Zöldségszá- rítmány Külkereskedelmi Iroda is. A pécsiek Pannóniája, oz „öreg", a Kosuth Lajos utcában már jó néhány esztendeje becsukta kapuit. Előbb a szálloda - 1976-ban - majd a bár, s végül 1977 végén a bisztró fejezte be áldásos működését. Akkor megírtuk: 1979 végén avatjuk a felújított egységet. Ebből azonban nem lett semmi: pénzügyi gondok elvitték a szép tervet. Most megindult az öreg Pannóniában valami mozgás: a Hungarhotels dolgozói az igeiglenesen raktárnak használt épületet átadásra készítik elő; az építőknek tisztítják a terepet. Információink szerint megkezdődött a korábbi rekonstrukciós terv „porolása" is. Tervezők vizsgálják, s rövidesen ráteszik a pecsétet. Még ugyan szerződéskötés nem volt, de szóbeli tárgyalások alapján úgy néz ki, hogy a kivitelező a Baranya megyei Állami Építőipari Visszatér-e még a tél, vagy sem? Nem tudjuk. Egy azonban biztos: a kiskertekben már el kell kezdeni a munkát. És el is kezdték... De vajon a Vállalat lesz, s hogy idén, a második félévben kezdődik a felújítás. Az öreg, patinás épület stílusát, hangulatát megőrző teljes rekonstrukció előrelát, hatólag négy évig tort majd, s 1984 nyarán-őszén vonulhatnak el az építők. Az eredeti program 120 milliós költséggel számolt. A Pannónia rekonstrukciója egy nagyszabású felújítás első üteme, mihelyt elkészülnek vele, a Nádor Szálló „újraöltöz- tetése” is megkezdődik. A teljes rekonstrukció nyomán — úgy a 80-as évek vége felé — a két egység összeépül, különböző csatlakozó udvarokon, folyosókon át lehet majd közlekedni, s ha a városrendezési terv nem módosul: a Déryné utca felől is kapnak beiáratot, amolyan üzemi kaput. így o vendégfogadást és az áruszállítást el tudják különíteni K. F. munkához valók: a szükséges növényvédőszerek, a vetőmagvak rendelkezésre állnak-e? A BARANYAKER pécsi, Hajnóczy utcai növényvédőszer- boltjában elmondták, hogy a tavalyihoz hasonlóan közel félmillió forintos árukészlettel várják a vásárlókat. A cikkek többségéből bőséges az ellátás, egyesek viszont hiányoznak. Nincs például Tiovit, van azon. ban megfelelő helyettesítőszer. Nem érkezett meg még a virágzás alatti permetezéshez használható Ortoplantán sem. 10 és 50 kg-os kiszerelésben van elegendő nitrogénműtrágya, nincs azonban kombinált műtrágya. Itt említjük meg a Pécsi Áfész-től szerzett információkat: a megszigorított előírások miatt a Pécs környéki 44 községben idén már nem tudják az előző években jól bevált módszer sze. rint értékesíteni a növényvédő- szereket. Minthogy a falusi kisboltokat nem lehetett méreganyagok tárolására is alkalmas, só tenni, ún. túrajáratokkal előre meghatározott napokon juttatták ki a községekbe a növényvédőszereket, melyeknek az árusítása a gépkocsiról történt. Ez az értékesítési forma megszűnt, az áfész a pécsi üzleteket készíti fel a községekből bejövő vásárlók kielégítésére. A Pécsi Áfész üzleteibe egyébként már december óta érkeznek a vetőmagszállítmányok, s ami jön, az szinte azonnal el is kel. Nyilván sokakat érdekel, hogy a közeljövőben kilátás van egy nagyobb dug- hagymaszállítmányra, amelyet a mai szabadpiaci árnál lénye, gesen olcsóbban tudnak majd forgalomba hozni. Érdeklődtünk a Rákóczi úti vetőmagboltban is, ahol elmondták, hogy a vásárlásokat tekintve jó két hete kimondottan tavaszi szezon van már. A vetőmag-kínálat nagyjából megfelel a tavalyinak. Két új paprikafajta van: a korai, fólia alatt is termeszthető közepes testű fehér özön, valamint a nagytestű gól iát. A közkedvelt drazsírozott aprómagvakból — ságarépa, petrezselyemgyökér, saláta és retek — most várnak újabb szállítmányt. A tápanyagba ágyazott vetőmag nagy előnye, hogy ritkán is vethető, tehát nem kell utólag egyelni. H. I. Megszépül az „öreg” Pannónia Az idén kezdődik a rekonstrukció Berták László közönsége körében a műsor alatt • estjei Pécsett Új találkozási lehetőségeket teremtett O' Pécsett élő művészek és. a közönség számára a Doktor Sándor Művelődési Központ A hónap művészei című igen intenzív és sokrétű rendezvénysorozatával. Nemcsak önálló estekről, kiállításokról van ebben szó, hanem a közös színre lépések, a különféle találkozók lehetőségeit is kihasználják a szervezők: így lépett fel Erdős János kiállításának megnyitóján Vallai Péter Berták László verseivel, így tette teljessé a kedden lezajló Bertók-estet játékával Bánky József zongoraművész. A hónap költője ugyanis Berták László, akinek február 12-i szerzői estje e hetek valóban reprezentatív és élményt adó rendezvényének számít. Az életpályát bemutató est után tegnap két megjelent költői életrajz, Csokonai és Vörösmarty írójaként találkozott Berták László a Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola tanulóival. Velük Vörösmarty pályájáról beszélgetett, a következő héten, 21-én pedig ő mond bevezetőt a Diákszínház Karnyóné című Csokonai-bemutatójához. Az igazi bemutatkozást azon. ban az említett szerzői est jelentette. Ezt szolgálta a Csűrös Miklós irodalomtörténész által adott pályarajz, rnojd o Ba- gossy László szerkesztette versösszeállítása Pécsi Nemzeti Szín ház és a Pécsi Amatőrszínpad tag jainak tolmácsolásában. Az esten nem volt „felkonferálás” — szerkesztője egységes hangulati egészre törekedett. Ezt kapta a hallgatóság a tárgyszerű irodalomtörténészi elemzés után Bánky József élményt adó zongorajátékával, amely bevezette a verseket. Mottót adott az est költeményeihez József Attila verssora: „A költő olyan, mint a kisgyerek ..." s ez után következtek az embernek gyermeki szelíd- ségű, költőnek mindent észre vevő, mindenért kiáltó, a dolgokat nevén nevező Berták László versei. A teljesen kopárrá csupaszított színpadon jelzésszerű díszletek között szólaltatták meg azokat a verseket, melyek jellegzetesen városi értelmiségi közérzetet re. gisztrálnak, sámsoni nekifeszüléseket és a mindennapok kereteit, visszaidézik a falu, „az elárult gyerekkor” rég ott hagyott világát, és szatirikus éllel fricskáznak meg egy országos provincializmust, állandóan vállalva azt a feladatot, hogy a költőnek nevén kell neveznie a dolgokat. Csűrös Miklós a niklai falakat széjjelhasogató Berzsenyi kései tanítványának nevezte Berták Lászlót, akinek szatirikus megnyilatkozásai egy később kibontakozó szatíraírót sejtetnek. Az estet a költő által felolvasott Dédapám, március című költemény zárta — amely a nemzedékek, történelmi sorsfordulók, mároius tizenötödikék, esztendők és ősök meg- idézésével egyszerre adta a vallomásos önéletrajzi és az eoikus, történelmi ihletésű költészet élményét. Gállos Orsolya IA kolto es közönségé
