Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-15 / 45. szám

1980. február 15., péntek Dunántúlt napló 3 Képeinken, balról: a Ságvári Művelődési Ház új épületszárnya, az Épitők munkásszálló klubkönyvtárában, a mozgalmi ház Kapunyitás egymásra és a városrészre Munkásotthonok 1^1 unkásszállók. így emlegetjük sok száz ércbányász, építőmun- ■ * kás, ideiglenes otthonát, így hívják ők is egymásközt azo­kat az épületeket, amelyek szobáiból reggelenként munkába in­dulnak, s ahová esténként hazatérnek. Pécsett, Újmecsekalján, két nagy vállalatnak, a MÉV-nek és a BÉV-nek van munkásszállója. Évekkel ezelőtt ezeket az épü­leteket is szállásnak nevezték, a 10—12 vaságyas, olajos pad- lójú, vízcsapos szállásokról. Pe­dig ezek már eleve nem szál­lásnak, hanem szállónak épül­tek. Azóta állandóan korsze­rűbbé, barátságosabbá tették — otthonná változtatták. Az el­múlt esztendő fordulópont a történetünkben, de Újmecsekal- jáéban is. Egy év leforgása alatt két olyan épületrész ké­szült el - a Ságvári Endre Mű­velődési Ház új szárnya és az ÉM-Szálló ,,D''-jelű épülete — a két munkásotthon szomszéd­ságában, melynek célja túlnő az ércbányászok és építőmun­kások művelődésének, szórako­zásának szolgálatán. Tavaly épült fel a mozgalmi ház, amely ugyan funkciójában kissé eltér a másik kettőtől, ám mégis otthon. A lakóterü­leti, politikai, mozgalmi munka műhelye, több száz - már nyug­díjas — munkás napközbeni ott­hona. Egy év alatt három létesít­mény! Olyanok, melyek nem­csak a munkásművelődést te­kintik feladatuknak, hanem egy egész városrész alapvető kul­turális igényeit látják el. * Az ércbányászoknál éjszaka sincs kapuzárás. Jönnek haza a második műszakban dolgo­zók. Napközben szüntelen a nyüzsgés. Különösen a föld­szinten. Itt van a könyvtár, a fodrászat, a büfé, a szabóság, a bolt. tes, szerepelt itt a Szélkiáltó­együttes és cirkuszvarietét is rendeztek. Az új és a régi épü­letrész együtt jelenti a Ságvári Művelődési Házat, a kettő együtt ad otthont 19-féle klub­nak, szakkörnek, öntevékeny művészeti csoportnak. A csapóajtó és a porta kö­zött balra nyílik a csizmamosó. A munkából érkező építők csak idáig jönnek sárosán, porosán. A munkaruha, csizma a kis öl­tözőszekrényekben marad. Itt is négyágyasak a szobák, itt sem ritkaság a saját televí­zió, magnó, itt is elvétve talál­ni olyan szobát, amelyik ne vi­selné magán lakói gondos igye­kezetét: virágokkal, képekkel, faliszőnyegekkel tették ottho­nossá. Valamennyi szinten van főzőkonyha és élelmiszertároló. Minden épület földszintjén szeszmentes büfével együtt van a társalgó. A három közül kettőben színes tv. — Sokan azt gondolják, hogy a munkásszálló és környéke mindig hangos — mondja Eisen- berg József szállóvezető. — Ez tévedés. Az emberek, akik itt élnek, fáradtan érkeznek haza, csöndre, nyugalomra vágynak. Ezt az igényt egymással szem­ben kölcsönösen tiszteletben A mozgalmi ház a lll-as szá­mú lakóterületi pártvezetőség és két pártalapszervezet állan­dó otthona, ám az egész lakó­terület politikai, mozgalmi éle­tének kiteljesedését szolgálja. Itt mindig nyitott ajtókra talál­nak a környék lakói is. Az épü­let belső helyiségeit az éssze­rűség és a gyakorlatiasság je­gyében alakították ki: minden az előcsarnokból nyílik. így a nagyterem, a könyvtár, a játék­szoba és a tanácskozóhelyi­ségek. A nyugalom és a derű ötvözetének kellemes érzését ébreszti a látogatókban a bú­torok két uralkodó színe, a'bar- na és a zöld. Az ércbánya és az építők munkásotthona hosszú időn át az itt lakó dolgozók ideköté- séért igyekezett mindent meg­tenni. Ezért vállalkoztak csak­nem 30 ezer kötetes könyvtár létrehozására, ezért rendeztek folyamatosan író—olvasó talál­kozókat, előadói esteket, vetél­kedőket, kiállításokat. A közel­múlt meghozta az eredményt: a két otthonban lakó emberek többsége ezeken a programo­kon részt vesz. Ez a kötődés adta a tovább­lépés gondolatát: mi lenne, ha az otthonok lakói — beleértve a komlói szénbányász munkás- otthont is — közös programot rendeznének? Tavaly került sor először - az Ércbányászati Vál­lalat kezdeményezésére - kö­zös politikai, kulturális, sport- vetélkedőre. Idén ismét meg­rendezik . .. Mióta elkészült a Ságvári Endre Művelődési Ház új szár­nya, a környék lakói és az épí­tőmunkások is rendszeresen ide­járnak szerdán, szombaton és vasárnap moziba. Az építőknek pedig ott van a „D”-épületük — ami teljesen különóll a há­rom másiktól — és 241 fő befo­gadására alkalmas. Ök nem filmvetítéseket, hanem műso­Fischer Jenő szállóvezető az emeletre kalauzol. Sakk-, illet­ve zsebszínpad-termekbe, rá­diósklubba nyitunk be. A szo­bák négy- és kétszemélyesek. Nagy részükben hűtő, televízió, rádió, magnó, könyvek, dísz­tárgyak, szőnyegek. A lakók tu­lajdona. A „pizsamás" mozit nemrég bezárták. Tavaly november óta kész a Ságvári Művelődési Ház új szárnya. Kétpercnyi járásra van a szállótól. Bármelyik köz­ponti művelődési ház megiri­gyelhetné színpaddal ellátott, légkondicionált nagytermét, amely filmvetítésre is alkalmas. A rendkívül hangulatos, zöld és barna árnyalatú, zsöllye szé­kekkel berendezett nagyterem hangversenyek rendezésére is megfelel. Tízezer kötetes könyv­tára, illetve olvasóterme mellett korszerű fotólaborral is rendel­kezik. Az egyik legnépszerűbb állandó programja a művelő­dési ház új szárnyának a „Hét­fő esték a Ságváriban". Fellé­pett már a Mecsek tóncegyüt­tartják. Nagyon halkan szól a zene a munkásotthon klubkönyvtárá­ban is. A sztereó-rádió, lemez­játszó hangja mellett fiatalem­berek szakkönyveket lapozgat­nak. Körben a falakon Gyimesi Ferenc amatőr festő kiállított képei láthatók. Ez a klubkönyv­tár és olvasóterem már számos kiállításnak, előadói estnek adott otthont. A munkásotthon új szárnyát, a „D”-jelű épületet tavaly épí­tők napján avatták. A parket­tás, narancssárga alapon bar­na mintás fotelekkel berende­zett nagyterem színpadán a Pécsi Nemzeti Színház művé­szei, a dunaszekcsői népi együttes tagjai léptek fel elő­ször. A közösségi épület idei programján jelenleg dolgozik egy bizottság. * Kívülről is impozáns a Tüzér és az Athinay utca sarkán ál­ló, sokszög alakú, piros tégla borítású épület. Az egyszerűsé­gével fogja meg az embert. ros esteket terveznek, s az ajtó nyitva áll mind az ércbányá­szok, mind a környék lakói előtt. A klubkönyvtáruk rendez­vényeire sem csak az építőknek szól a meghívásuk. Több elő­adást tartottak itt a lakóterü­leti pártalapszervezetek tagjai — s nem egy kiállítást a lakó- területi népfrontbizottságokkal, vöröskeresztes szervezetekkel együtt rendeztek. A legújabb munkásotthon, a mozgalmi ház nem is akar időt adni önmagának ahhoz, hogy először a területen levő párt­alapszervezetek, mozgalmak munkáját lendítse fel, s csak utána nyisson kaput a város­rész lakói felé. Egyidőben in­dul a két feladatnak. Könyv­tárával, politikai, kulturális ren­dezvényeivel, kiállításaival szé­lesíti Újmecsekalja lakóinak művelődési, szórakozási lehe­tőségeit. A három intézmény kellő együttműködéssel nemcsak a vóros- ” rész kulturális alapellátottságát jelenti, hanem szorosabbra kovácsolja azt az egységet is, ami az itt tevékenykedő pártalap­szervezetek és vállalatok között kialakult. Török Éva Mibő[ é[ a falu? Jól jön a többlet a háztájiból Végigterpeszkedve a heverőn, a plafont bámulva könnyű a jö­vőről álmodozni, csakhogy ha­mis, rózsaszínű álmok ezek és gyorsan elillannak, A pénzkeresés jóval nehe­zebb és több ennél — hozzá­segít az álmokhoz. o Szemmelróth István a fiatal nemzedékhez tartozik: 32 esz­tendős múlt ősszel. Szakmája autószerelő. A választás sze­rencsés volt. Pogányból járt be Pécsre, az akkori AKÖV-höz, itt kapta szakmunkás oklevelét. Azonnal a mezőgazdaságban helyezkedett el, a szalántai tsz- ben. Miért? — Falusi gyerek vagyok, itt érzem jól magam. Széles udvar­ban, ahol pajta is, ól is van, ahol pezseg az élet. Mit jelent ez? — Van a ház körül is munka, tennivaló. Most éppen bikákat hizlolok, sertéseket tartok. Szó­val, ki tudom egészíteni a fize­tésemet. Két gyereke van, a felesége gyes-en. A nagyobbik a 10 esz­tendős Zoli, a kicsi az egyéves Edit. Saját háza van, ugyanis benősült, s egy félig kész há­zat kellett tető alá hozni, für- dőszobósítani, központi fűtést bevezetni... — Mikor kel, mikor fekszik? — Amióta itt dolgozom a re­ménypusztai termelőszövetkezet műhelyében — s ez már három éve —, nem kell túl korán kel­nem. A munka előtt megetetem az állatokat, ami szükséges, el­végzem a ház körül. Este szin­tén. Nem is ez jelenti az állattar­tás nyűgét. A kötöttség. Nincs ünnep, nincs vasárnap. Nem is lehet elmenni sehova. — Itt a gépműhelyben? — Szeretem ezt a munkát is. Biztos fizetést hoz. Az otthoni háztáji a kiegészítés. De kell mind a kettő, mert különben nemigen álmodozhatnék . .. e Zimmer István szintén pogá- nyi. Szemmelróth Istvánnal egy­korú, de nőtlen. Bóján végzett mint mezőgazdasági gépsze­relő, aztán azonnal Remény- pusztára jött. — A háztájim közös művelés alatt van: egy hold. Kukoricát kapok a tsz-tagság jogán, s veszek még mellé. .. Kell az állatoknak. — Milyen állatokat tart? — Pillanatnyilag hét bika van az istállóban: de ebből kettőt nemsokára leadok . . . Általá­ban 5-öt tartok. — Mit hoz ez? — Egy bikán 5—6 ezer forint a tiszta nyereség éves viszony­latban. De van velük munka bőven. Aki nem hiszi, próbáljo ki. Mondja: az idő vész el, nem mehetett már jó néhány éve se­hova sem nyaralni. Igaz, erő­sen gyűjt, házat szeretne építe­ni. Épp a régi háza helyén. — Mennyi itt a keresete? — A gépműhely 3800-at hoz úgy átlagban. Van, hogy töb­bet. Nyáron kombájnozok is, meg egyebeket is vállalok. — Mennyi volt tavaly a leg­magasabb fizetése? — Jóval tízezer fölött. De azért meg kellett dolgozni ke­ményen. Esténként úgy zuhan­tam az ágyba, nem éreztem se éhséget, se semmit. . . — Miért hajtja magát? — A házért elsősorban. Sze­retnék egy igazán szépet épí­teni, központi fűtéssel, beren­dezve, garázzsal, s a qarázsban egy kocsival várni a holnap- utánokat. . . — Mikorra sikerül? — öt év múlva meglesz. Per­sze, veszek fel OTP-kölcsönt és biztos kapok baráti segítséqet is. — S meddig tart majd ez a hajtás? — Ameddig megéri. S remé­lem, hogy hosszú távon így lesz. Persze, ha már rendeződnek a körülményeim, csak módjával. Azért üresen nem maradhat so­se az ól, az istálló. o Miből él a falu? Abból amiből jó pár száz éve. A földből, az állatok szaporu­lataiból, a gazdálkodásból. S hogy könnyű ez az élet? Ki­ki maga szabja meg o munka határait: ki-ki tudja, mennyit vállalhat. Kozma Ferenc Zimmer István a háztáji munka közben Szemmelróth István a bikaistállóban MimliöKiiiii halmaitól estig

Next

/
Oldalképek
Tartalom