Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-02 / 32. szám

1980. február 2., szombat Dunántúli Tlaplo 5 Politikai vihar a japán parlamentben ÍRA A NAGYVILÁGBAN c A japán parlament üléssza­kán a baloldali és konzerva­tív képviselők külpolitikai szó­csatája hirtelen általános politi­kai viharrá változott a Penta­gon évi jelentésének hírére. Brown hadügyminiszternek a japán katonai szerepvállalás fo. kozását sürgető állásfoglalása egyöntetű tiltakozásra késztette az erősen megosztott japán el­lenzék valamennyi pártját, még a jobbra húzó középutasokat is. A washingtoni jelentést elemző japán hírmagyarázatok, valamint a tokiói újságok saját értesülései mind arra utalnak, hogy az Egyesült Államok az amerikai—japán katonai szerző­dés hatáskörének veszélyes bő. vítését szeretné kieszközölni. A parlamenti interpellációk­ból és a polgári sajtó cikkeiből egyaránt kicsendül az aggoda­lom, hogy Washington a „biz­tonsági szerződés” átértelmezé­sével Japánt szorosabban be akarja vonni globális stratégiá­jába. Az ülésteremben hatalmasfel­zúdulást keltett, hogy a kabinet és a kormányzó liberális demok­rata pórt felelős tisztségviselői •közül némelyek az amerikai óhajoknak megfelelő „új értei, mezőst” akarták adni a földraj­zilag csak a Távol-Kelet térsé­gére érvényes kétoldalú bizton, sági paktumnak. Maga Okita külügyminiszter volt kénytelen egy alkalommal kiigazítani egyik magasrangú beosztottjá­nak szavait arról, hogy „a Per­zsa-öböl is a Távol-Kelet vé­delmi peremvidéke” s ezért nem okoz Japánnak problémát, ha területéről ide irányítanak át amerikai katonaságot. A felháborodott közbekiabá­lósok miatt az ülést többször is fel kellett függeszteni. A japáni hangulat jól érzékelteti a Mai- nicsi Simbun pénteki vezércik­ke. A liberális polgári újság megállapítja: Brown tervei el­fogadhatatlanok Japán számá­ra. Tokiónak javítani kell kap­csolatait a Szovjetunióval, és a közel-keleti helyzet megszilárdí­tására kell törekednie. Indira Gandhi nyilatkozata a Paris-Match hetilapban A Paris-Match című francia hetilap legújabb száma inter­jút közöl Indira Gandhi indiai miniszterelnökkel. Arra a kér­désre, politikai megfontolással vagy személyes rökonszenwél mogyarázható-e, hogy sok nemzetközi kérdésben állás­pontja közeli a Szovjetunióé­hoz, Indira Gandhi a követke­zőket válaszolta: — Én India pártján vagyok. A Szovjetunió többször segített •nekünk, érdekeink sok szem. pontból egybeesnék, omi'kor az Egyesült Államok olyan stratégiát folytat, amely nem számol a mi érdekeinkkel. Fel- fegyverzi Pakisztánt, és erősíti 'kapcsolatait Kínával. Az Egye­sült Államok elnökei nyílton kimondták, hogy előítéleteik vannak Indiával szemben. Ez az, ami nyugtalanít bennünket. A továbbiakban Gandhi rá­mutatott, hogy a Szovjetunió az ENSZ-ben mindig támogat­ta az afroázsiai csoportot. Bár sokon erre mondják, hogy követjük őket, valójában az oroszok veszik figyelembe a mi álláspontunkat, a gyarma­tosítás elleni harcban szerzett tapasztalatainkat. Egy másik kérdés arra vo­natkozott, nyugtalanítja-e In. diót, hogy a most Tibefben tartózkodó kínaiak ismét fe­nyegetik India határát. — Ha a kínaiak fegyvert kapnak, 'kísértést érezhetnek majd azok használatára — mondotta az indiai kormány­fő. — A kérdés az, ki ellen. Kína már bejelentette or­szágunknak területi igényeit, s nemcsak a múltban már ál­taluk elfoglaltakra, hanem újabb körzetékre, nem szólva Délkelet-Ázsia országairól. A lap tudósítója megkérdez­te Gandhi asszonyt, nem ma­radt-e benne keserűség az amerikai politikával szemben. — Senkivel szemben sem érzek keserűséget — felelte Indira Gandhi. — Az amerikai politi­ka nem túl sikeres. Kudarccal végződött Vietnamban. Az Egyesült Államok akkor sem ért el sikert, amikor Pakisztánt támogatta a bangladesi hábo­rúban. Ennek őket kell nyug­talanítania. Barátságot akarunk velük. A barátságnak azonban az egymás iránti megértésen és megbecsülésen kell alapulnia. Arra a kérdésre, hogy India miért nem csatlakozik néhány nyugati kormány hangulatkel­téséhez az afganisztáni ese­ményekkel és a szovjet kato­nai kontingens odairányításá- val kapcsolatban Gandhi kije­lentette: Afganisztán a Szov­jetunió szomszédja. Ha egy szomszéd segítséget kér, az •más kérdés. Ceausescu-Gromiko tárgyalás Pénteken a román, fővárosban Andrej Gromiko, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere másodszor folytatott megbeszé­lést Nicolae Ceausescuval, a Román KP főtitkárával, a Ro­mán Szocialista Köztársaság el­nökével. A felek folytatták az időszerű nemzetközi problémák megvitatását és a problémák­kal kapcsolatos álláspontjuk ki­fejtését. Tekintettel a Varsói Szerző­dés aláírásának közelgő huszon­ötödik évfordulójára, érintették az európai szocialista országok védelmi szervezete tevékenysé­gének kérdéseit. Ceausescu ezután villásreg­gelit adott Andrej Gromiko tiszteletére. A villásregqelin ba­ráti pohárköszöntők hangzottak el. ♦ ÚJ-DELHI: Fidel Castro, aki jelenleg az el nem kötele­zett országok mozgalmának is elnöke, a nemzetközi együttmű­ködés előmozdítására szántotta fel az ENSZ gazdaságfejlesztés si szervezetét, amely jelenleg Új-Delhiben ülésezik. Levelében Castro a világbékét fenyegető legnagyobb veszélynek nevezte a több mint 500 millió embert sújtó nyomort és elmaradottsá­got. Figyelmeztetett arra, hogy „a halaszthatatlan problémák nagyrészt a feszült nemzetközi helyzet következményei". A nemzetközi helyzetben rejlő közvetlen veszélyekkel kapcso­latban Castro Zimbabwéval, a palesztin problémával, az iráni és az afganisztáni események­kel foglalkozott, valamint az­zal, hogy az Egyesült Államok halogatja a SALT-II jóváha­gyását. + ISLAMABAD: Brzezinski, Center elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója Warren Chris­topher külügyminiszter-helyet­tes társaságában pénteken Is- lamabadbő érkezett, hogy meg­beszéléseket folytasson Ziaul Hak pakisztáni elnökkel. A megbeszélések tárgya a Pakisz­tánba irányuló amerikai fegy­verszállítások felújítása, amit Washington az Afganisztánnak nyújtott szovjet katonai segítség megtorlásaként szorgolmaz. A két amerikai vezető megláto­gatja Peshawarban, az ország északkeleti részén az afgán el- lenforradalmároknok felállított legnagyobb kiképzőtábort is. A Pakisztánnak szállítandó ame­rikai fegyverek egy részét az af­gán ellenforradalmároknak szánják. Brzezinski és Cristopher hétfőn utazik tovább Szoúd- Arábiába. Szovjet gáz Franciaországnak Nemrégiben kezdődtek meg a Szovjetunióból Franciaországba irányuló közvetlen földgázszállí­tások. A „Gas de Fance'* állami vállalat és a szovjet Szojuzgaz- ezport Külkereskedelmi Vállalat megállapodása alapján 1980 és 1995 között évi 4 milliárd köbmé­ter földgázt ezportál a Szovjet­unió Franciaországba. A csővezeték, amelyen keresz­tül a szovjet gázt szállítják az Ural lábától az Atlanti-óceán partjáig, 5 országon halad ke­resztül. + PÁRIZS: A francia általá­nos munkásszövetség (CGT) és a spanyol munkásbizottságok vezetősége Párizsban nyilvános­ságra hozott közös közleményé­ben határozottan elítélte a NATO nyugat-európai rakéta- telepítési tervét. A dokumen­tum hangoztatja, hogy az új tí­pusú amerikai - rakétafegyverek Nyugat-Európában történő el­helyezése fokozza a fegyver­kezési hajszát, élezi a nemzet­közi helyzetet, és komolyan ve­szélyezteti a világbékét. Ennek a tervnek a gyakorlati megvaló­sítása nagy összeget emészt fel, és ellentmond a helsinki záró­okmányban foglaltaknak. A ve­zető francia és spanyol szak- szervezeti központok bejelentet­ték, hogy a jövőben hatéko­nyabban összehangolják erőfe­szítéseiket a Közös Piac multi­nacionális társaságainak a dol­gozók érdekeit sértő politikája ellen - állapítja meg végezetül a közlemény. Tűzben a túszok Kommentár Nehéz eldönteni, vajon a Guatemalavárosban bekö­vetkezett véres tragédia mennyiben függ össze a tér­ség eseményeivel. Annyi azonban bizonyos, hogy a szomszédos Salvadorban és a nem sokkal távolibb Nica. roguában történtek felbáto­ríthatták a guatemalai köz­véleményt. így kerülhetett sor arra, hogy az ország északi felé­ből, Quiche tartományból harminckét parasztember föl- kerékedett, s a fővárosban megszállta a spanyol nagy- követséget. A szabvány túsz­szedő akcióra éppen Közép- Amerikában tömérdek példa kínálkozik. Kétségtelen, hogy önmagában egy-egy ilyen erőszakos cselekmény álta. lábon semmit nem old meg — legkevésbé használ az iga­zi forradalmi céloknak -, ám Latin-Amerika diktatúrái el­len gyakran éltek ezzel a fegyverrel. Nos, a guatemalai akció hátteréről is érdemes néhány szót ejteni. Fernando Romeo Lucas Garcia tábornokot 1978. március 5-én „válasz­tották” államfővé. Az idéző­jel ebben az esetben nem holmi fölös aggályoskodás: Guatemalában az olapvető emberi jogok, o szabad vé­leménynyilvánítás nem az or­szág legfőbb jellemzői. Annál inkább annak tekinthetők a túlkapások, a jogtiprás, a „felforgató elemeknek" mi­nősített demokratikus erők üldözése. Éppen ez váltotta ki Quiche tartományban az emberek fölzúdulását. A hadsereg már hosszabb ideje zaklatta a lakosságot, s az ügy ki­vizsgálására a kormányzat nem volt hajlandó bizottsá­got alakítani. Napirenden voltak a letartóztatások, az alkalmi ' börtönökben kínval­latásnak vetették alá a gya­núsítottakat, sokakat meg­gyilkoltak. A Guatemalavárosba in­duló népes küldöttség min­denáron szóvá akarta tenni a tartomány panaszát. Csak­hogy sehol nem fogadták őket. Végső elkeseredésük­ben szánták el magukat a spanyol nagykövetség meg­szállására, s az éppen ott tárgyaló magas rangú sze­mélyiségek foglyul ejtésére. Néhány pisztoly, kés és benzines palack — ennyi volt minden fegyverük. Talán bé­kében távoztak volna, ha a hadsereg nem indul roham­ra. Lucas tábornok ózonban nem hallgatott a spanyol nagykövetre: parancsot adott az épület elfoglalására, a túszok erőszakos kiszabadítá­sára. Hogy a tűz mikor ütött ki, talán soha nem derül ki. Tény, hogy nem is első­sorban az ostrom, hanem a tűzvész következtében lelte halálát harminckilenc ember. Köztük a volt külügyminiszter és az ország egykori alelnö- ke. A nagykövet feltalálta magát, s a második emelet­ről kiugrott, így - az első jelentések szerint — egyedül ő élte túl o drámát. Egy elsietett parancs — harminckilenc halott. Közép. Amerika diktatúráinak recse- gő-ropogó építményére vet­nek rőt fényt a guatemalai lángok. Gyapay Dénes Elutazott Costa Gomes Costa Gomes tábornok, a Portugál Köztársaság volt el­nöke, a portugál béke- és együttműködési tanács elnöke, a BVT elnökségének tagja, aki az Országos Béketanács vendé­geként látogatást tett Magyar- országon, pénteken elutazott Budapestről. A Ferihegyi repü­lőtéren Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke búcsúztatta. A portugál vendéget magyar- országi tartózkodása során fo­gadta Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Kállai Gyula, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának és az európai biz­tonság és együttműködés ma­gyar nemzeti bizottságának el­nöke, Péter János, oz ország- gyűlés alelnöke, valamint Púja Frigyes külügyminiszter. A por­tugál vendég megbeszélést foly­tatott Sebestyén Nándornéval, az OBT elnökével, Kovács Bé­lával, az Országos Béketanács főtitkárával és az Országos Bé. ketanács több más vezetőjével. ♦ WASHINGTON: Fremz-Jo­sef Strauss bajor miniszterel­nök március 9—16. között hiva­talos látogatást tesz az Egye­sült Államokban és várhatóan fogadja őt Carter elnök is, ér- testült mértékadó kormányfor­rásból aj MTI tudósítója. A CDU-CSU kancellárjelöltje mindössze néhány nappal kö­veti majd Helmut Schmidt bon­ni kancellár március 5-i láto­gatását a Fehér Házban. Ame­rikai források szerint nem ke­vés belső vita előzi meg wa­shingtoni politikai körökben a két vezető nyugatnémet poli­tikus látogatását a bonni vá­lasztások évében.-f TRIPOLI: A Jana líbiai hír- ügynökség újabb adatokat kö­zölt az egyiptomi hadsereg tisztikarában végrehajtott le­tartóztatásokról. Eddig 93 ma­gas beosztású tisztet, köztük a hadsereg különböző fegyverne­meinek 30 tábornokát vették őrizetbe. + WASHINGTON: Edward Kennedy pénteken azzal vá­dolta Carter elnököt, hogy „háborús 'hisztériát” kelt a Per­zsa-öböl körül. A szenátor tv- nyilatkozatában emlékeztetett rá, hogy Vietnamban már egy­szer a halálba küldték az ame­rikai fiatalokat „a külpolitika kudarcai miatt”. Kennedy is­mételten vitatta a kormánynak azt a nézetét, hogy a jelen­legi nemzetközi válság a leg­súlyosabb, amellyel az ország­nak a háború óta szembe kell néznie. Bár a Közel-Kelet kö­rüli viszályt maga is nagynak ítélte, Kennedy elutasította a kormány szította háborús hisz­tériát és mérsékletre intett. + PÁRIZS: Az Autonóm For­radalmi Brigád elnevezésű szélsőjobboldali csoport vál­lalta magára a Joseph Fon- tanét volt miniszter elleni me­rénylet elkövetését. Péntekre virradóra párizsi otthona előtt több lövéssel megsebesítették a centrista volt minisztert. Fon- lanet állapota az orvosi je­lentés szerint válságos. A ha­tóságok egyelőre nem tudják, hogy valóban politikai me­rényletről vagy közönséges bűncselekményről van-e szó. + MOSZKVA: Moszkvában pénteken jegyzőkönyvet írtak alá a Szovjetunió és Afga­nisztán közti 1980. évi árucse­re-forgalomról. A jegyzőkönyv a kölcsönös áruszállítások 70 százalékkal történő növelését irányozza elő. Ennek főbb té­telei szovjet részről: gépék és berendezések, olajtermékek, vasérc, cement, műtrágya, gép­kocsik és közszükségleti cik­kek. Az afgán exportot főként földgáz, gyapot, kafbamid, gyapjú, bőráru, friss és szárí­tott gyümölcs, valamint sző­nyegek alkotják. Magyar-osztrák kulturális megbeszélések Dr. Pozsgay Imre kulturális miniszter, aki Herta Firnberg tudomány- és kutatási, illetve Fred Sinowatz közoktatási és művészeti miniszterek meghívá­sára kedden érkezett négyna­pos hivatalos látogatásra Bécs- be, pénteken a burgenlandi Mattersburgban folytatott meg. beszéléseivel befejezte ausztriai programját. Dr. Pozsgay Imrét fogadta dr. Hannes Androsch osztrák al- kancellár. Elutazása előtt az MTI bé­csi tudósítójának élmondotta, hogy tárgyalásai, amelyeken át­tekintették az 1977-ben megkö­tött kulturális egyezmény és az azt követően elfogadott mun­katerv végrehajtásának mene­tét, a magyar—osztrák kultu­rális kapcsolatok fejlesztését szolgálták. Dr. Pozsgay Imre pénteken Burgenlandból hazautazott Bu­dapestre. + MADRID: Hat csendőr esett áldozatul pénteken reg­gel annak az orvtámadásnak, amely a baszkföldi Bilbao köze­lében fekvő Isparter határában érte őket, amikor az országúton egy hadianyagot szállító teher­autót kísértek. Az ismeretlen támadók géppisztolytüzet zúdí­tottak a csendőröknek a teher­autó mögött haladó dzsipjére, mojd a teherautót elrabolták. A teherautón nem megerősített jelentések szerint három akna­vető és mintegy 60 gránát volt. Nem sokkal később a teher­autót, az aknavetőket és a grá­nátokat megtalálták. LAPZÁRTA A béke megőrzése érdeké­ben szenvedélyes hangú fel­hívással fordult a nyugatnémet közvéleményhez Willy Brandt, a szociáldemokrata párt elnö­ke. „Mindent, ami emberileg lehetséges, meg kell tennünk, hogy megakadályozzuk a visz- szazuhanást a hidegháborúba. A józan és illúzióktól mentes békepolitikának napirenden kell maradnia. Tudjuk: gyors előrelépés most sokkal kevés­bé megvalósítható, mint ko­rábban, nehéz és hosszadal­mas út áll előttünk” — hang­súlyozta Brandt. * Teheránban 200—300 ezer főnyi tömeg ünnepi felvonulá­son emlékezett meg pénteken Khomeini hazatérésének év­fordulójáról. A felvonulás lég­köre a megfigyelőket arra az örömünnepre emlékeztette, amely a tizenöt éves szám­űzetésből hazatérő Khomeini ajatollahot tavaly február 1-én fogadta. A menet a kórház elé vonult, ahol Khomeinit enyhe szívbántalmakkal ke­zelik. A felvonulók jókívánsá­gaikat fejezték ki a forrada- ' lom vezetőjének. * Az amerikai kormány szigo­rú titoktartást rendelt el hat külügyi alkalmazottjának, akik eddig a teheráni kanadai nagykövetségen rejtőztek és (hamis útlevelekkel) elhagyhat­ták Iránt. A hat diplomatát, illetve konzulátusi tisztviselőt előbb az NSZK-ban tájékoztat­ták az amerikai—iráni viszony állásáról, majd pénteken Da­vid Newsom külügyminiszter­helyettes tárgyalt velük az amerikai légitámaszponton, ahol két napig a sajtótól el- zárvcf tartották őket A hat személy Washingtonban elő­ször szerepel a nyilvánosság előtt a külügyminisztériumban, de a kormány részéről előre közölték, hogy nem válaszol­hatnak az újságírók kérdéseire.

Next

/
Oldalképek
Tartalom