Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)
1980-02-02 / 32. szám
e Dunántúli napló 1980. február 2., szombat Gruber Lajos — Paczolay Péter Siklós, Harkány és Máriagyűd jobb vízellátásáért Siklós—Harkány—Máriagyűd kisregionális vízmű tanulmánytervét készítette el és nyújtotta be a pályázatra Gruber Lajos és Paczolay Péter. Mindketten a Baranya megyei Vízmű Vállalat munkatársai. Dolgozatukkal harmadik dijat nyertek. Siklós, Harkány és Máriagyűd 1974-ben közös vízellátó rendszert alakított ki. A rendszer együttes csúcsfogyasztása 1978- ban 3749 m3/nap volt, ezzel szemben a víztermelő kapacitás 4046 m3/nap. A szabad kapacitás ellenére nyaranta a térségben vízellátási zavarok jelentkeznek. Különösen Harkány szenved vízhiányban a nyári csúcsfogyasztások idején, mindemellett ellátása cseppet sem biztonságos, az egyetlen vezeték esetleges meghibásodása súlyos zavarokat okozna. A zavarok megszüntetése érdekében szükségszerű a tározókapacitás mielőbbi bővítése és újabb víznyerési lehetőségek bekapcsolása. Figyelemmel kell lenni a növekvő vízigényekre is. Siklóson a 15 éves lakásépítési program keretében 1995->ig 3053 lakást építenek. Harkány fejlesztési terve magasabb komfortfokozatú vállalati és társasüdülők építését irányozza elő a kemping- és szállodai helyek bővítésével együtt. Gondoskodni kell a strand befogadóképességét jelentő 30 ezer fürdőven- déq vízszükségletének kielégítéséről is. Mindezek a körülmények indokolják, hogy egységes alapkoncepció keretében, to- nulmánytervi szinten, több alapváltozat kidolgozásával keressék a térség vízellátásának megnyugtató megoldását, egyben megadják a vízmű távlati fejlesztésének irányvonalát. Erre vállalkozott a két szakember. Mindenekelőtt rövid és középtávra (1985 és 2000) megvizsgálták a várható vízigényeket, a rendszer kialakításának műszaki lehetőségeit. Több változatot mérlegelve kisregionó- lis rendszert terveztek, megtervezve a hálózatot ellátó vízbázist, ai szükséges tározókat, elvégezve o választott változatra a számítógépes hidraulikai vizsgálatokat, megbecsülve a rendszer távlati fejlesztési lehetőségeit is. Végül is három változatot vizsgáltak, s a gazdaságosság és a biztonság szem előtt tartásával a ,,C" változat mellett döntöttek. Tervükbe természetesen a meglévő vízellátási létesítményeket beépítették. Lássuk nagy vonalakban a legjobbnak tartott változatot. A kisregionális rendszert egységes vízműrendszerként alakították ki, ami ez esetben azt jelenti, hogy a rendszer egy központi, Máriagyűdre tervezett közös magastározóval üzemel és a regionális vezetékek közvetlenül az ellátott település belső elosztó hálózatát táplálják. A központi magastározó töltő-fogyasztó vezetéke — két új vezeték lefektetésével — kétoldali táplálást tesz lehetővé, a rendszer ugyancsak kétoldali ellátást biztosít Harkánynak. A rendszer tóvá' bi részletezésére nincs hely, egy biztos, egyszerű, üzembiztos megoldást javasolnak. Bölcsházy Éva Lassan gyarapodik a bolthálózat Baranya fogyasztási- cikk-kereskedelmének 1981 —1985-re szóló elképzeléseivel foglalkozik dolgozatában Bölcsházy Éva, a Baranya megyei Tanács tervosztályának munkatársa. Munkájával második dijat nyert. Bölcsházy Éva mindenekelőtt a megyei kiskereskedelmi hálózat eddigi változását elemzi, s próbál következtetni a kapacitásfejlesztési igények jövőbeni alakulására. Többek között megállapítja, a megye lakosságának kereskedelmi alapterülettel való ellátottsága összességében kedvezőbb az országos átlagnál, ezen belül a városokban élők ellátási színvonala csaknem azonos az ország többi városlakóéval, a baranyai községekben élőik viszont lényegesen kedvezőbb helyzetben vannak, mint a megyén kívüli községekben élők. A mostani tervidőszakban csaknem 50 ezer négyzetméternyi bolti és 12 600 négyzet- méternyi vendéglátói alapterüNagy Miklósné let-fejlesztést irányoztak elő, ami 1975-höz képest 23 százalékos hálózatbővülést jelent. Sajnos, a tervidőszak végére (1980) a bolti előirányzatnak csak kevesebb mint fele teljesül. összesen 30 új egység és 3 bővítés beruházása húzódik át a következő ötéves tervidőszakra. Ezeknek alapterülete összesen 23 ezer négyzet- méter, s 80 százalékban Pécset érinti. Lemaradás oka az állami támogatással megvalósuló beruházásaiknál — például a pécsi Belvárosi Áruház bővítése, a szentlőrinci kisáruház, a szigetvári lakberendezési áruház — a támogatások elmaradása, a vállalati, szövetkezeti források csökkenése, valamint a tervnél ki- sébb alapterületű megvalósulások, a kivitelezési munkák elhúzódása. A VI. ötéves tervidőszakban tehát a fejlesztési szükségletek egy része már az előző tervciklusban elhatározott, de meg nem valósult feladatokból adódik. Á célcsoportos lakásberuházásokról Pályázatom megírásakor az a szándék vezetett, hogy Pécs IV. ötéves tervi célcsoportos lakásberuházásának részletes ismertetésével és elemzésével, valamint az V. ötéves tervi célcsoportos lakásberuházás érintőleges (mivel nem befejezett tervidőszak) elemzésével a jelentkező gondokat feltárjam, és javaslatokat tegyek a VI. ötéves tervi lakásberuházásokra — bocsátotta útjára dolgozatát Nagy Miklósné, a Baranya megyei Tanács pénzügyi osztályának csoport- vezetője. A „Javaslatok Díjnyertes dolgozatok Évről évre meghirdeti közös pályázatát a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága és a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete. A múlt évi pályázat keretében a megye hatodik ötéves tervi fejlesztéseire kértek javaslatokat, s végül is a felhívásra 14 pályamunka érkezett be. Nemrég hirdettek eredményt: egy második, két harmadik és számos különdíjat osztottak. Köz- gazdasági élet rovatunkban most részleteket adunk a díjnyertes dolgozatokból, azzal a megjegyzéssel, hogy a címeket mi kölcsönöztük, azok nem szükségképpen a pályázatok fő mondanivalóját fejezik ki, csupán a szemelvényekben foglaltakra utalnak. Miklósvári Zoltán Pécs város 1981—85-re szóló lakásberuházási tevékenységének továbbfejlesztésére” című pályamunkáját harmadik díjjal jutalmazták. A lakásellátottsági mutatók javításának alapvető, de nem kizárólagos eszköze a célcsoportos beruházás. Fokozódó igény tapasztalható a vállalatok és intézmények részéről a 20-100 lakásos, tömbökben épülő, telepszerű többszintes lakások iránt. Ez a tendencia a következő tervidőszakban is várható. Ezért már o közeljövőben fel kell mérni a1 várható igényeket és az átvételre kerülő pénzeszközöket. A vállalatok részére, valamint az OTP- beruházásra tervezendő többKÖZGAZDASÁGI ÉLET szintes lakások építését az V. ötéves tervidőszakéhoz hoson- lóan olyan éves ütemben szükséges tervezni, hogy kapacitás oldalról a célcsoportos beruházások megvalósítását ne hátráltassa. (Tanácsi koordinációs feladat.) Az agglomerálódó városkörnyéki településeken várhatóan emelkedik a korszerű családi- házas építési igény. Ehhez a közműves területeket a pénzügyi lehetőségek függvényében biztosítani kell, mivel ez o folyamat lassítja a városba áramlás ütemét, valamint elősegíti a város és a városkörnyéki települések fejlesztésének, összehangolását (tanácsi ágazati feladat) — írja többek között javaslataiban Nagy Miklósné. Albert László Sok a végzős egyetemista, kevés a munkahely A felsőfokú oktatási intézményekben végzett szakemberek elhelyezkedésének baranyai tapasztalatait összegezte Albert László, a Baranya megyei Tanács munkaügyi osztályának főelőadója. Idézünk a különdíjas dolgozatból. Felsőfokú intézményeink körzete — a Pécsi Tudományegyetem kivételével, amely nem regionális oktatási intézmény — elsősorban a dunántúli megyékre terjed ki. Ennek ellenére megállapítható, hogy valamennyi pécsi egyetemen és főiskolán a végzős hallgatók között túlsúlyban vannak a Baranya megyei és a pécsi lakhelyű hallgatók. A végzős hallgatók területi elhelyezkedését, valamint a beérkezett pályázatok megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a kettő között ritkán található meg az összhang. Némely intézménytípusban végzők iránt óriási kereslet nyilvánul meg a munkáltatók részéről, más területen viszont a pályázati felhívások száma messze a végzők száma alatt marad. Megyénkben elhelyezkedési nehézséggel kellett számolniuk a jogtudományi karon, a műszaki főiskolán, a tanárképző főiskolán végzetteknek, hiszen a beérkezett pályázatok száma ezen a területen kevesebb volt, mint a megyében lakó — és várhatóan itt elhelyezkedni kívánó — végzős fiatalok száma. Nehezíti a helyzetet, hogy a képzési idő alatt bekövetkező családi változások (házasság, gyermekszülés stb.) tovább növelik a Baranyában elhelyezkedni kívánók számát. Különösen komoly problémaként jelentkezik ez a Pécsi Tanárképző Főiskolán, ahol az elmúlt tanévben 238-an pályáztak a megüresedett 57 baranyai helyre. Akadt olyan pécsi állás is, melyre 26-an nyújtották be pályázatukat. Dr. Barta Györgyi — Dr. Rechnitzer János Termékváltás egy falusi kisüzemben A falusi ipar munkaerő- helyzetének társadalmi- gazdasági környezetéről készült megyei felmérés tapasztalatait összegezte a két fiatal tudományos kutató, dr. Barta Györgyi (Földrajzi Kutató Intézet) és dr. Rechnitzer János (Dunántúli Tudományos Intézet). Dolgozatukat kiemelt különdijjai jutalmazták. Részlet a pályamunkából: A szakképzettség hiánya erősen behatárolja a falusi kisüzemek és telephelyek tevékenységét, fejlesztését. Felméréseink során érdekes példát találtunk erre. Az egyik telephelyen élénk munkaerőmozgás indult meg. A mozgás okainak kutatását azonnal befejezhették volna, ha csak a közeli kisvárosban újonnan nyílt könnyűipari üzem elszívó hatását vették volna számba. Az ezen túlmenő, mélyebb okot az üzemben keresték és a termék- váltásban találták meg. Az egység hét éven át egyfajta termékcsaládot gyártott, ennek minden csínját-bínját kitanulva, a megrendelő nyugati cég nem kis megelégedésére. E hosszan tartó munka a dolgozóknak biztonságot adott, megfelelő rutinnal tudták elvégezni feladataikat. Ekkor az anyavállalat új telephelyet indított be egy másik községben és ezt a viszonylag nem nagy szakképzettséget — a könnyűipari munkába való betanulást elősegítő terméktípust — kívánó munkát átvitte oda. Telephelyükre viszont egy nagyobb felkészültséget, precízebb munkát kívánó termék, a komplett farmeröltöny gyártását bízták. Az átállás rendkívül sok feszültséggel járt együtt, ami egyrészt a jövedelemben, másrészt a munkában fejeződött ki. A bérek az első hónapokban visszaestek, nem érték el az előző munkáét, a munka nagyobb odafigyelést, más fogásokat és technológiát kívánt meg. Ezeket az anyagi és fizikai terheket többen nem bírták és elmentek a telephelyről a közeli város akkor megnyílt hasonló munkahelyére. Véleményünk szerint a munkaerőmozgás elsődleges oka a szakképzettség hiányában keresendő. A dolgozók hosszú ideig egy termékcsaládot gyártottak, a betanított munka itt már rutinszerű képességgé vált. Az új feladat, a normaszint és az azt megtestesítő munkafolyamatok kibillentették az embereket addigi anyagi és szellemi nyugalmukból, és ezt a változást többen nem bírták. Az ügynek több tanulsága is van. Az egyik, hogy a szak- képzettséggel rendelkező állomány nagyobb rugalmasságot tud tanúsítani a termékváltásban, jobban, zökkenőmentesebben és gyorsabban tudja elérni a kitűzött normaszintet. Tehát a telephelyeknél a szaképzett- ség fokozásával nemcsak a termelés mennyiségi és minőségi feltételeit tudják biztosítani, hanem annak időbeli folytonosságát is. A másik következtetés az lehet, hogy a gyakoribb termékváltással, termékmódosítással a dolgozók rugalmasságát fokozhatjuk. Végül pedig a vállalatoknak jobban elő kell készíteniük a termékváltást telephelyeiken. Dr. Cserta Péter Meleg vizet az automata mosógépekbe! Az a legolcsóbb energia, amit el nem fogyasztunk. Ezt az immár szállóigévé vált aranymondást választotta mottóul dr. Cserta Péter, a Pécsi Hőerőmű osztályvezetője. Kü- löndijat nyert dolgozatában a háztartási és kommunális energiafogyasztás ésszerűsítésének lehetőségeit vette számba, vagyis hogy miként takarékoskodhatnánk jobban a meleggel, a meleg vízzel és az árammal. Javaslataiból közreadunk egyet. Az automata mosógépek o mosáshoz szükséges meleg vizet maguk állítják elő villamos fűtéssel, 1,2—2 kilowatt teljesítmény vételezésével. A mosógépeket — gyári előírás szerint — csak hideg vízre szabad rákötni. Meleg vízre való csatlakozás esetén —konstrukciós okokra hivatkozva — a gyártó mentesül a garanciális kötelezettségek alól, E megszigorításnak reális oka lehet, bizonyos vonatkozásban energetikailag is hasznos, (öblítés hideg vízzel stb.) Mégis, véleményem szerint meg kellene szerkeszteni azt a mosógéptípust is, amely meleg vízre is csatlakoztatható, hogy ott, ahol központi melegvíz- ellátás vagy gázzal működő egyedi melegvíz-ellátás van, mentesítsük a villamos 'hálózatot a hőtermelés alól. Ha villamos víztárolóból származik a meleg víz, akkor o javaslatnak csak akkor van előnye, ha a víz melegítése „éjszakai" árammal történik, s nappal kiiktatták a melegvíz-készítést. Javaslatomnak van hátrányos oldala is, de az o „pazarlás”, ami a meleg vízre kötött mosógépnél a meleg vizes öblítésben nyilvánul meg, bőven kárpótlódik azáltal, hogy jóval olcsóbb s a népgazdaságot sokkal kevésbé terhelő energiahordozóval (gázzal, erőművekben előállított forró vízzel) állítják elő a meleg vizet. Ha csak a beruházás vonzatát vesszük figyelembe az így kiválasztott villamos teljesítménynek, 100— 150 ezer forint megtakarítást mutathatunk ki mosógépenként. Dr. Gál József Koncentráltabban támogassák a gyepgazdálkodást! A gyepgazdálkodás helyzetét elemezte dr. Gál József, a PM Bevételi Fő- igazgatóság Pécsi Területi Igazgatóságának közgazdásza. Koncentráltabb támogatást! — igy összegezte javaslatait, egyben ez volt pályázatának jeligéje is. Különdijban részesítették. Közismert, legelőinket mesz- sze nem hasznosítjuk úgy, ahogyan egy ilyen fejlett mező- gazdaságú országban kellene és lehetne. Az utóbbi években megyénkben is több nagyüzemi gazdaság kapott fejlesztési támogatást rét- és legelőgazdálkodásához, történt tehát egy s más, ámbár még csak kezdeti eredményekről számolhatunk be. Dr. Gál József mindenekelőtt elemezte a helyzetet, majd javaslatokat tett a termelőszövetkezeteknek, a megyei szerveknek és rajtuk keresztül az országos szerveknek a gyepgazdálkodás javítására, íme, néhány a javaslatok közül. A rét- és legelőgazdálkodás terén a tsz-ek részéről jelentkező támogatási igények lényegesen meghaladják a rendelkezésre álló megyei pénzügyi lehetőségeket. Ezzel összefüggésben a Baranya megyei Tanács részéről indokolt volna egyrészt a támogatások üzemek közötti szétaprózottságának csökkentése, másrészt a támogatásokat elsősorban azoknak az üzemeknek kellene adni, amelyek a korábbi években kapott pénzeket szakszerűen használták fel. Egyes nagyüzemi gazdaságok az állami támogatással megvalósított gyeptelepítéseket és felújításokat nem ápolják és tartják karban megfelelően, ezért a területek termő- képessége néhány év után jelentősen csökken. Egyrészt a kedvezőtlen helyzet megelőzésében, másrészt a gyepterületek szakszerű hasznosításában való érdekeltség növelésére a megyei tanácsnak mint felügyeleti szervnek a támogatással telepített és felújított gyepterületek elhanyagolása esetén részben vagy teljes egészében vissza kellene fizettetnie a támogatást az érintett üzemekkel, illetve más szankcióval — például 5 évig nem részesülhet támogatásban — kellene sújtania.
