Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-02 / 32. szám

e Dunántúli napló 1980. február 2., szombat Gruber Lajos — Paczolay Péter Siklós, Harkány és Máriagyűd jobb vízellátásáért Siklós—Harkány—Mária­gyűd kisregionális vízmű tanulmánytervét készítet­te el és nyújtotta be a pá­lyázatra Gruber Lajos és Paczolay Péter. Mindket­ten a Baranya megyei Víz­mű Vállalat munkatársai. Dolgozatukkal harmadik dijat nyertek. Siklós, Harkány és Máriagyűd 1974-ben közös vízellátó rend­szert alakított ki. A rendszer együttes csúcsfogyasztása 1978- ban 3749 m3/nap volt, ezzel szemben a víztermelő kapacitás 4046 m3/nap. A szabad kapaci­tás ellenére nyaranta a térség­ben vízellátási zavarok jelent­keznek. Különösen Harkány szenved vízhiányban a nyári csúcsfogyasztások idején, mind­emellett ellátása cseppet sem biztonságos, az egyetlen veze­ték esetleges meghibásodása súlyos zavarokat okozna. A za­varok megszüntetése érdekében szükségszerű a tározókapacitás mielőbbi bővítése és újabb víz­nyerési lehetőségek bekapcso­lása. Figyelemmel kell lenni a nö­vekvő vízigényekre is. Siklóson a 15 éves lakásépítési program keretében 1995->ig 3053 lakást építenek. Harkány fejlesztési terve magasabb komfortfoko­zatú vállalati és társasüdülők építését irányozza elő a kem­ping- és szállodai helyek bőví­tésével együtt. Gondoskodni kell a strand befogadóképessé­gét jelentő 30 ezer fürdőven- déq vízszükségletének kielégíté­séről is. Mindezek a körülmé­nyek indokolják, hogy egységes alapkoncepció keretében, to- nulmánytervi szinten, több alap­változat kidolgozásával keres­sék a térség vízellátásának megnyugtató megoldását, egy­ben megadják a vízmű távlati fejlesztésének irányvonalát. Er­re vállalkozott a két szakember. Mindenekelőtt rövid és kö­zéptávra (1985 és 2000) meg­vizsgálták a várható vízigénye­ket, a rendszer kialakításának műszaki lehetőségeit. Több vál­tozatot mérlegelve kisregionó- lis rendszert terveztek, megter­vezve a hálózatot ellátó vízbá­zist, ai szükséges tározókat, el­végezve o választott változatra a számítógépes hidraulikai vizs­gálatokat, megbecsülve a rendszer távlati fejlesztési lehe­tőségeit is. Végül is három vál­tozatot vizsgáltak, s a gazda­ságosság és a biztonság szem előtt tartásával a ,,C" változat mellett döntöttek. Tervükbe ter­mészetesen a meglévő vízellá­tási létesítményeket beépítet­ték. Lássuk nagy vonalakban a legjobbnak tartott változatot. A kisregionális rendszert egységes vízműrendszerként alakították ki, ami ez esetben azt jelenti, hogy a rendszer egy központi, Máriagyűdre tervezett közös magastározóval üzemel és a regionális vezetékek közvetlenül az ellátott település belső el­osztó hálózatát táplálják. A központi magastározó töltő-fo­gyasztó vezetéke — két új veze­ték lefektetésével — kétoldali táplálást tesz lehetővé, a rend­szer ugyancsak kétoldali ellá­tást biztosít Harkánynak. A rendszer tóvá' bi részletezésére nincs hely, egy biztos, egysze­rű, üzembiztos megoldást java­solnak. Bölcsházy Éva Lassan gyarapodik a bolthálózat Baranya fogyasztási- cikk-kereskedelmének 1981 —1985-re szóló elképzelé­seivel foglalkozik dolgo­zatában Bölcsházy Éva, a Baranya megyei Tanács tervosztályának munka­társa. Munkájával máso­dik dijat nyert. Bölcsházy Éva mindenek­előtt a megyei kiskereskedel­mi hálózat eddigi változását elemzi, s próbál következtetni a kapacitásfejlesztési igények jövőbeni alakulására. Többek között megállapítja, a megye lakosságának kereskedelmi alapterülettel való ellátottsága összességében kedvezőbb az országos átlagnál, ezen belül a városokban élők ellátási színvonala csaknem azonos az ország többi városlakóéval, a baranyai községekben élőik vi­szont lényegesen kedvezőbb helyzetben vannak, mint a me­gyén kívüli községekben élők. A mostani tervidőszakban csaknem 50 ezer négyzetméter­nyi bolti és 12 600 négyzet- méternyi vendéglátói alapterü­Nagy Miklósné let-fejlesztést irányoztak elő, ami 1975-höz képest 23 szá­zalékos hálózatbővülést jelent. Sajnos, a tervidőszak végére (1980) a bolti előirányzatnak csak kevesebb mint fele tel­jesül. összesen 30 új egység és 3 bővítés beruházása húzó­dik át a következő ötéves terv­időszakra. Ezeknek alapterüle­te összesen 23 ezer négyzet- méter, s 80 százalékban Pé­cset érinti. Lemaradás oka az állami támogatással megvaló­suló beruházásaiknál — pél­dául a pécsi Belvárosi Áru­ház bővítése, a szentlőrinci kisáruház, a szigetvári lakbe­rendezési áruház — a támo­gatások elmaradása, a válla­lati, szövetkezeti források csök­kenése, valamint a tervnél ki- sébb alapterületű megvalósu­lások, a kivitelezési munkák elhúzódása. A VI. ötéves tervidőszakban tehát a fejlesztési szükségle­tek egy része már az előző tervciklusban elhatározott, de meg nem valósult feladatok­ból adódik. Á célcsoportos lakásberuházásokról Pályázatom megírása­kor az a szándék vezetett, hogy Pécs IV. ötéves tervi célcsoportos lakásberu­házásának részletes ismer­tetésével és elemzésével, valamint az V. ötéves tervi célcsoportos lakásberu­házás érintőleges (mivel nem befejezett tervidő­szak) elemzésével a je­lentkező gondokat feltár­jam, és javaslatokat te­gyek a VI. ötéves tervi la­kásberuházásokra — bo­csátotta útjára dolgozatát Nagy Miklósné, a Bara­nya megyei Tanács pénz­ügyi osztályának csoport- vezetője. A „Javaslatok Díjnyertes dolgozatok Évről évre meghirdeti közös pályázatát a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága és a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete. A múlt évi pályázat keretében a megye hatodik ötéves tervi fejlesztéseire kértek javaslato­kat, s végül is a felhívásra 14 pályamunka érkezett be. Nem­rég hirdettek eredményt: egy második, két harmadik és szá­mos különdíjat osztottak. Köz- gazdasági élet rovatunkban most részleteket adunk a díj­nyertes dolgozatokból, azzal a megjegyzéssel, hogy a címe­ket mi kölcsönöztük, azok nem szükségképpen a pályázatok fő mondanivalóját fejezik ki, csu­pán a szemelvényekben fog­laltakra utalnak. Miklósvári Zoltán Pécs város 1981—85-re szóló lakásberuházási te­vékenységének továbbfej­lesztésére” című pálya­munkáját harmadik díj­jal jutalmazták. A lakásellátottsági mutatók javításának alapvető, de nem kizárólagos eszköze a célcso­portos beruházás. Fokozódó igény tapasztalható a vállala­tok és intézmények részéről a 20-100 lakásos, tömbökben épülő, telepszerű többszintes lakások iránt. Ez a tendencia a következő tervidőszakban is várható. Ezért már o közeljövő­ben fel kell mérni a1 várható igényeket és az átvételre ke­rülő pénzeszközöket. A vállala­tok részére, valamint az OTP- beruházásra tervezendő több­KÖZ­GAZ­DA­SÁGI ÉLET szintes lakások építését az V. ötéves tervidőszakéhoz hoson- lóan olyan éves ütemben szük­séges tervezni, hogy kapacitás oldalról a célcsoportos beruhá­zások megvalósítását ne hát­ráltassa. (Tanácsi koordinációs feladat.) Az agglomerálódó városkör­nyéki településeken várhatóan emelkedik a korszerű családi- házas építési igény. Ehhez a közműves területeket a pénz­ügyi lehetőségek függvényében biztosítani kell, mivel ez o fo­lyamat lassítja a városba áramlás ütemét, valamint elő­segíti a város és a városkör­nyéki települések fejlesztésének, összehangolását (tanácsi ága­zati feladat) — írja többek között javaslataiban Nagy Mik­lósné. Albert László Sok a végzős egyetemista, kevés a munkahely A felsőfokú oktatási in­tézményekben végzett szakemberek elhelyezke­désének baranyai tapasz­talatait összegezte Albert László, a Baranya megyei Tanács munkaügyi osztá­lyának főelőadója. Idé­zünk a különdíjas dolgo­zatból. Felsőfokú intézményeink kör­zete — a Pécsi Tudományegye­tem kivételével, amely nem re­gionális oktatási intézmény — elsősorban a dunántúli megyék­re terjed ki. Ennek ellenére megállapítható, hogy vala­mennyi pécsi egyetemen és fő­iskolán a végzős hallgatók kö­zött túlsúlyban vannak a Ba­ranya megyei és a pécsi lakhe­lyű hallgatók. A végzős hallgatók területi elhelyezkedését, valamint a be­érkezett pályázatok megoszlá­sát vizsgálva megállapítható, hogy a kettő között ritkán talál­ható meg az összhang. Némely intézménytípusban végzők iránt óriási kereslet nyilvánul meg a munkáltatók részéről, más terü­leten viszont a pályázati felhí­vások száma messze a végzők száma alatt marad. Megyénk­ben elhelyezkedési nehézséggel kellett számolniuk a jogtudo­mányi karon, a műszaki főisko­lán, a tanárképző főiskolán vég­zetteknek, hiszen a beérkezett pályázatok száma ezen a terü­leten kevesebb volt, mint a me­gyében lakó — és várhatóan itt elhelyezkedni kívánó — végzős fiatalok száma. Nehezíti a hely­zetet, hogy a képzési idő alatt bekövetkező családi változások (házasság, gyermekszülés stb.) tovább növelik a Baranyában elhelyezkedni kívánók számát. Különösen komoly probléma­ként jelentkezik ez a Pécsi Ta­nárképző Főiskolán, ahol az elmúlt tanévben 238-an pá­lyáztak a megüresedett 57 ba­ranyai helyre. Akadt olyan pé­csi állás is, melyre 26-an nyúj­tották be pályázatukat. Dr. Barta Györgyi — Dr. Rechnitzer János Termékváltás egy falusi kisüzemben A falusi ipar munkaerő- helyzetének társadalmi- gazdasági környezetéről készült megyei felmérés tapasztalatait összegezte a két fiatal tudományos kutató, dr. Barta Györgyi (Földrajzi Kutató Intézet) és dr. Rechnitzer János (Dunántúli Tudományos Intézet). Dolgozatukat ki­emelt különdijjai jutalmaz­ták. Részlet a pályamunkából: A szakképzettség hiánya erő­sen behatárolja a falusi kis­üzemek és telephelyek tevé­kenységét, fejlesztését. Felmé­réseink során érdekes példát találtunk erre. Az egyik telep­helyen élénk munkaerőmozgás indult meg. A mozgás okainak kutatását azonnal befejezhet­ték volna, ha csak a közeli kisvárosban újonnan nyílt könnyűipari üzem elszívó hatá­sát vették volna számba. Az ezen túlmenő, mélyebb okot az üzemben keresték és a termék- váltásban találták meg. Az egység hét éven át egyfajta termékcsaládot gyártott, ennek minden csínját-bínját kitanul­va, a megrendelő nyugati cég nem kis megelégedésére. E hosszan tartó munka a dolgo­zóknak biztonságot adott, meg­felelő rutinnal tudták elvégez­ni feladataikat. Ekkor az anyavállalat új te­lephelyet indított be egy másik községben és ezt a viszonylag nem nagy szakképzettséget — a könnyűipari munkába való betanulást elősegítő terméktí­pust — kívánó munkát átvitte oda. Telephelyükre viszont egy nagyobb felkészültséget, precí­zebb munkát kívánó termék, a komplett farmeröltöny gyártá­sát bízták. Az átállás rendkívül sok feszültséggel járt együtt, ami egyrészt a jövedelemben, másrészt a munkában fejező­dött ki. A bérek az első hóna­pokban visszaestek, nem érték el az előző munkáét, a munka nagyobb odafigyelést, más fo­gásokat és technológiát kívánt meg. Ezeket az anyagi és fi­zikai terheket többen nem bír­ták és elmentek a telephely­ről a közeli város akkor meg­nyílt hasonló munkahelyére. Véleményünk szerint a mun­kaerőmozgás elsődleges oka a szakképzettség hiányában ke­resendő. A dolgozók hosszú ideig egy termékcsaládot gyár­tottak, a betanított munka itt már rutinszerű képességgé vált. Az új feladat, a normaszint és az azt megtestesítő munkafo­lyamatok kibillentették az em­bereket addigi anyagi és szel­lemi nyugalmukból, és ezt a változást többen nem bírták. Az ügynek több tanulsága is van. Az egyik, hogy a szak- képzettséggel rendelkező állo­mány nagyobb rugalmasságot tud tanúsítani a termékváltás­ban, jobban, zökkenőmenteseb­ben és gyorsabban tudja elérni a kitűzött normaszintet. Tehát a telephelyeknél a szaképzett- ség fokozásával nemcsak a ter­melés mennyiségi és minőségi feltételeit tudják biztosítani, hanem annak időbeli folyto­nosságát is. A másik következ­tetés az lehet, hogy a gyako­ribb termékváltással, termék­módosítással a dolgozók ru­galmasságát fokozhatjuk. Vé­gül pedig a vállalatoknak job­ban elő kell készíteniük a ter­mékváltást telephelyeiken. Dr. Cserta Péter Meleg vizet az auto­mata mosógépekbe! Az a legolcsóbb ener­gia, amit el nem fogyasz­tunk. Ezt az immár szálló­igévé vált aranymondást választotta mottóul dr. Cserta Péter, a Pécsi Hő­erőmű osztályvezetője. Kü- löndijat nyert dolgozatá­ban a háztartási és kom­munális energiafogyasztás ésszerűsítésének lehető­ségeit vette számba, vagy­is hogy miként takarékos­kodhatnánk jobban a me­leggel, a meleg vízzel és az árammal. Javaslataiból közreadunk egyet. Az automata mosógépek o mosáshoz szükséges meleg vi­zet maguk állítják elő villamos fűtéssel, 1,2—2 kilowatt telje­sítmény vételezésével. A mosó­gépeket — gyári előírás sze­rint — csak hideg vízre sza­bad rákötni. Meleg vízre való csatlakozás esetén —konstruk­ciós okokra hivatkozva — a gyártó mentesül a garanciális kötelezettségek alól, E meg­szigorításnak reális oka lehet, bizonyos vonatkozásban ener­getikailag is hasznos, (öblítés hideg vízzel stb.) Mégis, véle­ményem szerint meg kellene szerkeszteni azt a mosógép­típust is, amely meleg vízre is csatlakoztatható, hogy ott, ahol központi melegvíz- ellátás vagy gázzal működő egyedi melegvíz-ellátás van, mentesítsük a villamos 'hálóza­tot a hőtermelés alól. Ha vil­lamos víztárolóból származik a meleg víz, akkor o javaslat­nak csak akkor van előnye, ha a víz melegítése „éjszakai" árammal történik, s nappal ki­iktatták a melegvíz-készítést. Javaslatomnak van hátrá­nyos oldala is, de az o „pa­zarlás”, ami a meleg vízre kötött mosógépnél a meleg vi­zes öblítésben nyilvánul meg, bőven kárpótlódik azáltal, hogy jóval olcsóbb s a nép­gazdaságot sokkal kevésbé terhelő energiahordozóval (gázzal, erőművekben előállí­tott forró vízzel) állítják elő a meleg vizet. Ha csak a beru­házás vonzatát vesszük figye­lembe az így kiválasztott vil­lamos teljesítménynek, 100— 150 ezer forint megtakarítást mutathatunk ki mosógépen­ként. Dr. Gál József Koncentráltabban támogassák a gyepgazdálkodást! A gyepgazdálkodás helyzetét elemezte dr. Gál József, a PM Bevételi Fő- igazgatóság Pécsi Területi Igazgatóságának közgaz­dásza. Koncentráltabb tá­mogatást! — igy össze­gezte javaslatait, egyben ez volt pályázatának jel­igéje is. Különdijban része­sítették. Közismert, legelőinket mesz- sze nem hasznosítjuk úgy, aho­gyan egy ilyen fejlett mező- gazdaságú országban kellene és lehetne. Az utóbbi években megyénkben is több nagyüze­mi gazdaság kapott fejlesztési támogatást rét- és legelőgaz­dálkodásához, történt tehát egy s más, ámbár még csak kezdeti eredményekről számol­hatunk be. Dr. Gál József min­denekelőtt elemezte a helyze­tet, majd javaslatokat tett a termelőszövetkezeteknek, a me­gyei szerveknek és rajtuk ke­resztül az országos szerveknek a gyepgazdálkodás javítására, íme, néhány a javaslatok kö­zül. A rét- és legelőgazdálkodás terén a tsz-ek részéről jelent­kező támogatási igények lénye­gesen meghaladják a rendel­kezésre álló megyei pénzügyi lehetőségeket. Ezzel összefüg­gésben a Baranya megyei Ta­nács részéről indokolt volna egyrészt a támogatások üze­mek közötti szétaprózottságá­nak csökkentése, másrészt a támogatásokat elsősorban azoknak az üzemeknek kellene adni, amelyek a korábbi évek­ben kapott pénzeket szaksze­rűen használták fel. Egyes nagyüzemi gazdasá­gok az állami támogatással megvalósított gyeptelepítése­ket és felújításokat nem ápol­ják és tartják karban megfe­lelően, ezért a területek termő- képessége néhány év után je­lentősen csökken. Egyrészt a kedvezőtlen helyzet megelőzé­sében, másrészt a gyepterüle­tek szakszerű hasznosításában való érdekeltség növelésére a megyei tanácsnak mint fel­ügyeleti szervnek a támogatás­sal telepített és felújított gyep­területek elhanyagolása esetén részben vagy teljes egészében vissza kellene fizettetnie a tá­mogatást az érintett üzemek­kel, illetve más szankcióval — például 5 évig nem részesül­het támogatásban — kellene sújtania.

Next

/
Oldalképek
Tartalom