Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)
1980-02-13 / 43. szám
2 DunQntmt napló 1980. február 13., szerda KIAKNÁZNI A TERMŐFÖLDET ÉS A TENGERFENEKET Angol professzor a jogi karon Donald R. Denman profesz- szor nem először jár Magyar- országon. A termelőszövetkezetek földtulajdona, földhasználati viszonyai keltették fel érdeklődését még 1963-ban, dr. Földes Iván pécsi tanszékvezető egyetemi tanár egy előadása nyomán. A kapcsolat azóta is rendszeres Cambridge és Pécs között, s Denman professzor többször útba ejti hazánkat. Nemcsak a földjog tanulmányozása céljából, hanem mert magánemberként is vonzza Magyarország, a magyarok oldott- sága, humora. A jog és a közgazdaság kapcsolatával foglalkozott pályája során, oktatott Cam bridge-ben és más angol egyetemeken, tizenhat könyvet publikált, s" jelenleg részt vesz egy fontos ENSZ-program kidolgozásában. Tegnap a XX, századi angol földjogról tartott előadást a jogi kar hallgatóinak, ma akar oktatóival vesz részt baráti találkozón, s a tengerjog kérdéseiről tart számukra előadást Akaratlanul is felmerül a kérdés: tengerjog és Magyarország? Mi összefüggés van e két távol eső dolog között? — Nyolc éve folynak a tárgyalások az ENSZ tengerjogi bizottságában, melynek mint ENSZ-tagállam, tagja Magyor- ország is, íqv részt vesz a bizottság politikájának kialakításában. Előreláthatólag idén kerül sor a tengerjogi egyezmény aláírására, melynelc első alapelve, hogy a tengerfenék az egész emberiség öröksége. Minden népnek joga van tehát az ott rejlő ásványkincsek kiaknázására — természetesen azokon a területeken, melyek kívül esnek az egyes országok felségvizein. A jövő nyersanyag- termelésében lesz igen nagy szerepe ennek oz egyezménynek. — Professzor úr másik témája a földjog. Miért éppen Magyar- országot keresi fel oly gyakran ez ügyben? — Földes professzor egy cambridge-i előadása hívta fel a figyelmemet e kérdés itteni vetületeire. A hetvenes években kezdtem tanulmányozni a magyar termelőszövetkezetek föld- tulajdonának, földhasználatának viszonyait, s ezeket összehasonlítom lengyel és NDK-beli példákkal. Valahányszor idelátogattam, évről évre tapasztoltam az emberi feltételek állandó fejlődését, s látok még egy változást, pontosabban fejlődést is: míg az ötvenes években arról beszéltek Magyarországon, hogy a földnek nincs értéke, most itt is az az alapelv, hogy a föld igenis fontos nemzeti érték. — Ön ezt a kérdést tanulmányozza Afrikában, Amerikában és az ázsiai kontinensen. Véleménye szerint mi a legfontosabb alapelv, ha a föld, s a tengerfenék kutatását nézzük? — Hogy szót értsünk egymással. A politikusoknak lehet hogy ellentétesek a véleményeik, mi, kutatók ózonban meg kell hogy értsük egymást, mert az emberiség legfőbb érdekeit kell szolgálnunk. A fő .alapelv a különböző vélemények vita közben való egyeztetése a kutatási területeken. G. O. Szalántai Hunyadi Tsz Csak feszített tervvel lehet előre lépni S zomorú bejelentéssel kezdődött a mohácsi-szigeti „Duna- völgye” Termelőszövetkezet tegnap Újmohácson megren. dezett részközgyűlése: az elmúlt esztendőben 40 tag hunyt el. Néhány pillanatig rájuk emlékezett a tagság. Ugyancsak a tegnapi részközgyűlésen jelentették be, hogy január 1-én 67 tag nyugdíjba ment, közülük többen kitüntetést is kaptak. Kór lenne azonban arra következtetni, hogy a szigeten csupán öregek dolgoznak a szövetkezetben. Az 1423 fős létszám átlagéletkora ugyanis negyven esztendő, az elmúlt évi gondokon másként aligha tudtok volna úrrá lenni. Mint Pál- kuti György, a termelőszövetkezet elnöke mondotta, éppen a 12-ik közös zárszámadást tartják az összevont nagygazdaság életében, a hetvenes évtized első évében és most a utolsóban volt sajnos a leggyengébb esztendő. Az elmúlt évben mindössze 532 milliméter csapadék esett a szigeten, 1911 óta nem volt hasonló szárazság, az amúgy is kevés esőből májusban, amikor a legjobban kellett volna, csupán 5 milliméter jutott a gabonára. A gazdálkodást zavarta az anyagok és energiák árának nagyarányú növekedése is. A „Dunavölgye" Termelőszövetkezetben azonban korántsem akarják csupán a külső tényezőkre hárítani a gyengébben sikerült 1979. évi eredményt, ugyanis a munkafegyelem, a technológiai fegyelem hiánya, belső szervezési hiányosságok, vezetési hibák is előfordultak. Az amúgy is kritikus szellemű zárszámadáson éppen az utóbbiak miatt a vezetőség olyan javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, hogy a vezetőknek oz elmúlt évre (természetesen a legfelső, tehát valamennyi vezetőt beleértve) ne fizessék ki a tervezett prémiumot. Az eddigiekből arra a következtetésre is juthatnánk, hogy a szigetiek nagyon gyenge eredményt értek el. Tévedés, önmagukhoz képest elégedetlenek. A 4553 hektáron gazdálkodó szövetkezet 1400 hektáros búzaterületén 41 mázsás hektáronkénti átlagtermést ért el. Kukoricából 1263 hektáron 49 mázsás átlagtermés volt. Az idén már tagjai az IKR-nek, ettől remélik, hogy a termésátlagok ugrásszerűen emelkednek. Burgonyából, szójából, borsóból, kenderből ugyancsak jelentős területekkel rendelkeznek, ezek is elég sok gondot okoztak az elmúlt évben. Az állattenyésztésben nőtt a tejtermelés (3257 literről 3599 literre emelkedett a tehenen- kénti éves átlag), ugyanakkor egy liter tejet a korábbi 46 deka abrak helyett 34 dekából állítottak elő. A tej önköltsége 6 forint 10 fillérről 5 forint 60 fillérre csökkent. . Nagyon jelentős a Mohácsiszigeten a termelőszövetkezet melléküzemi tevékenysége, a közös gazdaság eredményeihez is nagyban hozzájárulnak. A vasipari részleg például túlteljesítette árbevételét és nyereségtervét ás, a szolgáltató részleg pedig mintegy 600 ezer forint értékben végzett különböző fontos szolgáltatást a tagoknak és a sziget más lakóinak. Végezetül mindent összevetve, nem sikerült annyi nyereséget elérnie o szövetkezetnek, mint terveztek, az elmúlt év ezernyi gondját is figyelembe véve ózonban az 5,6 milliós nyereség sem lebecsülendő. A vitában többek között felszólalt Vereczkei Imre, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője is. Hangsúlyozta, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok és a közös gazdaságok kapcsolatának jó szervezése, az együttműködés nagyon fontos, ez több élelmiszert, de egyben több jövedelmet is biztosít Ugyanilyen fontos a termelő- szövetkezet melléküzemi tevékenységének ösztönzése, országos átlagban a termelőszövetkezetek árbevételének 40 százaléka ebből származik, nem beszélve arról, hogy új javakat, létfontosságú szükségleti cikkeket termelnek. A tegnapi zárszámadáson módosították a termelőszövetkezet alapszabályát, sőt új tisztségviselőket is megválasztottak, ugyanis a magasabb termelési követelmények megkövetelik a termelőszövetkezet bizonyos fokú átszervezését is. Az 1980-as tervek már az eddiginél dinamikusabb szervezet elé állítanak könnyűnek éppen nem mondható feladatokat, ugyanis az elmúlt öt esztendő eredményeit figyelembe véve minden ágazat a legmagasabbat kapta célként. L J. A megye párt- és állami vezetői, Ognyenovics Milán régi munkatársai állnak diszőrséget a ravatalnál Baranya megye és Pécs város párt-, állami vezetői, volt partizánok, veteránok, a Délszláv Szövetség és a testvér szövetségek, a Kulturális Minisztérium képviselői, rokonok, ismerősök, barátok, a volt választókerületének lakói kísérték utolsó útjára tegnap Pécsett, a központi temetőben Ognyenovics Milánt, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének nyugalmazott főtitkárát, a Magyar Partizán Szövetség tagját, Baranya megye országgyűlési képviselőjét. Koporsójánál megyénk és Pécs város párt. és állami vezetői, egykori harcostársak álltak díszőrséget. A tököli Művelődési Ház délszláv férfikórusa anyanyelvi éneke után dr. Rusz Márk, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének elnöke mondott búcsúbeszédet, ezt követően dr. Szabó József országgyűlési képviselő Baranya párt-, állami és társadalmi szervei nevében méltatta Ognyenovics Milán érdemeit és búcsúzott volt képviselőtársától. A sírnál Győri Emil, a Pécsi Nemzeti Színház művésze szerb-horvát nyelven mondott verset. Ezt követően helyezték örök nyugalomra az elhunytat a részére adományozott díszsírhelyen. ÍGY KÖZLEKEDÜNK Ml Mohácsi-szigeti „Dunavölgye” Tsz Végső búcsú Ognyenovics Milántól Kedvezőtlen Időjárás, közepes eredmények V közlekedés rendjét betartják a gépjárművezetők. Képünk a Bajcsy-Zsilinszky és a Szalai András ít kereszteződésében készült — Szokolai felv. — Időnként tele a pirosba A buszok furcsán állnak meg Kedvezőtlen időjárás, közepes eredmények — így összegezhető o szalántai Hunyadi Tsz múlt évi gazdálkodása, amelyről hétfőn zárszámadó közgyűlésen a vezetőség nevében Kerner Ádám elnök tájékoztatta a tsz tagságát. A gazdaság 1979. évi termelése 5,1 százalékkal emelkedett, a termelési érték 124 009 000 forint, ugyanakkor a nettó árbevétel 8,5 százalékkal nőtt, aminek háttere: a háztáji gazdaságok 1 100 000 forinttal növelték árutermelésüket és összességé, ben a tsz-ben az országos átlagnál több mezőgazdasági terméket állítottak elő és értékesítettek. A növénytermelés (átlagtermések hektáronként: búza 39,11, kukorica 61,7, napraforgó 25,55 mázsa) az időjárás súlyos kártétele ellenére is teljesítette árbevételi tervét, mégis 1 700 000 forint veszteséggel zárt, mert az aszály miatt több volt a talajmunka és előre tervezett talajerőpótlást végeztek, mely utób. binak költséghatásban és remélhetően termésben idén jelentkezik haszna. A sertéstenyésztésben és hizlalásban folytatódott az évek óto tartó re kord sorozat: 20 százalékkal több volt a malacszapo. rulot, mint 1978-ban, 6610 sertést hizlaltak 7304 mázsa összsúlyban az 5000 sertés „előállítására” alkalmas telepükön. Objektív és szubjektív okok miatt a szarvasmarha-tenyésztésben (borjúszaporulat, tejtermelés, hizlalás) jelentős visszaesés volt, amelynek okait megvizsgálták és kidolgozták a szükséges intézkedéseket. A háztáji gazdaságok (sertés, tej, hízottmarho) árutermelése 25 633 000 forint értékű volt, 1,1 millió forinttal több mint 1978- ban, A 800 db-bal több hízott sertés a biztonságos termelési kedvet mutatja, a tejtermelés 2 százalékkal volt több, a szarvas, marha-hizlalás nem változott. A gazdálkodási eredmények alapján a tagok egy napra jutó teljes részesedése 166,19 fo. rint. 1980-ra, levonva o múlt esztendő tanulságait a következő főbb feladatokat határozták meg: növénytermelés 10, állat- tenyésztés 2—2,5 százalékos növekedés, a háztáji termelésben oz 1979-es eredmények ismétlődését várják. A zárszámadó közgyűlésen felszólalt Kovacsevics Márk, az MSZMP Siklós városi-járási Bizottságának első titkára, aki el. ismeréssel szólt a tsz tagjainak és vezetőinek szorgalmos mun. kájáról, az ebből fakadó eredményekről, valamint azokról a feladatokról, amelyek a szalántai tsz gazdálkodási eredményeit tovább javíthatják. K. j. Csendes szemlélői voltunk tegnap délelőtt a pécsi közlekedésnek. Néhány negatív jelenségre hívták fel a figyelmünket, s most azok nyomába eredtünk. Előrebocsátjuk azonban: megfigyeléseinket nem csúcsforgalmi időben tettük. Ha tehát a negatívumok nem a várakozás szerint „jöttek be", az nem jelenti azt, hogy nincsenek. Tudjuk be ezt a nyugalmasabb közlekedési körülményeknek. „A” villanyrendőrnél — tehát a Rákóczi út és a Bem utca találkozásánál — azt figyeltük, hogyan érvényesül az a KRESZ-előírás, miszerint, ha a lámpa sárgára vált, csak az a jármű haladhat át biztonságosan, amelyik a fényváltás időpontjában a keresztezést féktávolságon belül közelítette meg. Gyakori jelenség, hogy „bátran” belehajtanak némelyek a pirosba. Ottlétünk idején viszonylag gyér volt a forgalom, így az előírás betartása nem jelentett különösebb nehézséget. Egy személygépkocsi mégis beletüzelt a pirosba. Nagy szerencséje volt, hogy a keresztirányú forgalom még nem indult meg. Ugyanezt a jelenséget figyeltük az új 6-os út jelzőlámpás csomópontjain. Az eredmény: csupa fegyelmezett, a szabályokat betartó járművezető. Csak azt volna jó tudni, hogy ugyanők a csúcsforgalom idegesítő viszonyai közepette vajon hogyan viselkednek. Aztán figyeltük az autóbuszokat is, ezúttal a megállókban. A város főútvonalain — mint tudjuk — autóbuszöblök tennék lehetővé, hogy a jármű, vek kilépjenek a forgalomból, mert így nem zavarják a le- felszállás idején a közlekedést. Ezzel szemben mit láttunk? Azt, hogy némely busz bizony nagyon is féloldalason áll be az öbölbe; azaz úgy, hogy a fara ott marad a forgalmi sávban. Ez kétszeresen is veszélyes. Egyrészt azért, mert a követő járművet indokolatlan kerülésre készteti, ez pedig a belső forgalmi sáv közlekedésé, nek ütemességét is zavarhatja; másrészt azért, mert a féloldalason álló jármű mentén nem lehet végigpillantani, s meggyőződni arról, hogy pl. a hátsó ajtónál is befejeződött-e a felszállás. Szemlélődésünk idején ez a jelenség csak elvétve fordult elő. Annál gyakoribb viszont az, amiért a „mazsolát” már a rutinpályán elvágják: nem szeretnek az autóbuszok a járdaszélhez állni. Sajnálatosan gyakori, hogy félméteres, vagy még nagyobb a távolság a megálláskor. Az úttestre való lelépés, vagy az onnan való fellépés az utasok többségének eléggé körülményes. Főleg akkor, ha az úttest szélén víz is áll. Persze sokszor ugyanilyen körülményes a le-felszál- lás a járda mentén is. Ugyanis sok helyen éppen a buszmegállóknál csak szegélykő, nem pedig a 10—15 cm-es szintkülönbség jelzi a járda szélét. Odafigyeltünk az út menti fákra is a Szigeti úton, a Tüzér utcában. A tavaszi metszésre várnak ezek, mert most bizony a járművek tördelik az úttest fölé benyúló, megnyurgult ágakat. A Tüzér utcában a felfelé tartó járművek — főleg az autóbuszok és a teherautók — vezetőit különösen azért is zavarják a benyúló ágak, mert azok még így csupaszon is nehezítik a jelzőlámpákra való rálátást. H. I.
