Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)
1980-02-13 / 43. szám
1980. február 13., szerda Dunántúli napló 3 Elmélet, sport, bátorság, ügyesség, tudás és szerencse Szervezettebben, gyorsabban Fiatalok felkészítése katonai szolgálatra Tizenkétezer tag a baranyai MHSZ-klubokban A köztudatban az MHSZ egyet jelent a lövészetekkel, a harcias versengésekkel, a látványos repülő-, hajó- és autómodell-versenyekkeí, a hagyományos augusztus 20-i budapesti vízi- és légiparádéval, melyeket százak, ezrek vagy a tv előtt milliók néznek meg, izgulnak végig. Mennyi munka, milyen felkészülés van mindezek mögött? — kérdeztük Valkai József alezredest, a Magyar Honvédelmi Szövetség Baranya megyei titkárát.- Szövetségünk alapvető célja a lakosság, ezen belül is az ifjúság hazafias és honvédelmi nevelése, felkészítése. Munkánknak van látványos és a klubokban, szakosztályokban, folyó, csendes hétköznapokként szómon tartott része, ezek teremtik meg a szakmai alapokat, amivel már kióllhatunk a nagyközönség elé. Tevékenységünk sokrétű és szerteágazó: elmélet és sport, bátorság és ügyesség, tudás és szerencse mind megtalálható, jól megférnek egymással a komoly felkészülés, a technika, a fegyelem és a szigorú biztonsági rendszabályok. Ez utóbbiaknak tudható be, hogy már a második éve nem történt nálunk rendkívüli esemény.- Egyik alapvető feladatuk a sorkötelesek felkészítése a tényleges katonai szolgálatra ...- ... a hivatásos tiszti, tiszt- helyettesi pályára irányítással együtt. A bevonulás előtt álló fiatalokat felvértezzük mindazzal a szükséges és hasznos ismeretanyaggal, amivel felkészülten kezdhetik meg tényleges katonaidejük letöltését. A tanfolyamot kötelező elvégezniük, így írja elő a honvédelmi törvény. A felkészítésüket csak a munkaidejükön túl végezhetjük, ez okoz néha megoldhatatlannak látszó gondokat, ezért kérjük a munkahelyi vezetőket, tegyék lehetővé számukra, hogy elvégezhessék a tanfolyamot. Sokan a gépjárművezető-képző iskolánkon megszerzett hivatásos jogosítvánnyal, rádiótávírász képesítéssel vagy más képzettséggel vonulnak be. A tanintézetekben folyó honvédelmi oktatást a tagságunk több mint egyhar- mada 18 éven aluli. Országos központunk az ifjúságra is gondolt, amikor határozott: új sportágakkal bővítjük tevékenységi körünket, ezzel a kollektív szabadidő-eltöltési módok között még nagyobb választási lehetőséget adunk. így a szükséges szabályozás után beindul nálunk szakosztályi formában a segédmotoros, a motor- kerékpáros, a sárkányrepülő, a hőlégballonos, a gokartos, a tehercrossos technikai sportág, emellett a könnyűbúvár-barát és a széllovas szakosztályok, szakcsoportok életre keltése sem várat soká magára. — A tartalmas munka élettere a klub. A klubhálózat átfogja a megyét, de vajon mindenütt ott van az MHSZ?- A tanintézetekben nem mindenütt. Pécsett néhány középiskolán, valamint a tanárképző és a műszaki főiskolán kívül még nem tudtunk szinte semmilyen MHSZ-életet beindítani. A honvédelmi napok, a vetélkedők, a lövészetek meggyőzően bizonyítják, hogy a tanulók érdeklődnek az általunk biztosított lehetőségek iránt, tehát ismét lépnünk kell. A minőségi munka további záloga, hogy az eddigi lövészés tartalékos klubokat honvédelmi klubokká szervezzük, melyek megteremtik a lehetőségét és a feltételeit akár a lövész, akár a rádiós, a modellező vagy egyéb szaktevékenységnek. Az itt felbukkanó tehetségek előtt nyitva állnak a modellező, rádiós, könnyűbúvár, a repülős és ejtőernyős szakklubok, vagy a minőségi lövészeket tömörítő pécsi Petőfi Sándor lövészklub. Egyre több közAz MHSZ Ércbányász Modellező Klubban rádióirányitásos félmakettet készit Szvacsek Ferenc patronáló klubjaink, eszközeink, létesítményeink segítségével, közreadásával támogatjuk.- Mennyire vonzó az MHSZ a fiataloknak? — Úgy érzem, a technikai sportok kedvelői már úttörőkoruktól kiélhetik ambícióikat az általunk támogatott gépjór- műbarát, rádiós, modellező és lövész szakkörökben. Akik tovább akarnak lépni, azok a klubokban, szakosztályainkban tevékenykedhetnek a megkedvelt területen, vagy akár repülősként, ejtőernyősként, könnyűbúvárként. Várjuk az utánpótlást. Klubjainkban több mint 12 ezren tevékenykednek, ségi klubunk épített magának MHSZ-bázist vagy lőteret, ezzel is bizonyítva, hogy a klubtagok jól érzik magukat sorainkban. — A klubtagság befelé fordul, vagy mozgásit másokat is a különféle rendezvényekre? — Némi túlzással állíthatom, hogy a megye egész lakossága részt vesz valamilyen rendezvényünkön, akár aktívan, akár nézőként. A hatfordulós honvédelmi kupa lövényversenyen majd 130 ezren, az összetett honvédelmi versenyen több mint 70 ezren, a tartalékosok honvédelmi versenyén több mint kétezren vettek részt az elmúlt évben, ez is jelzi mennyire népszerűek a lövészet és az azzal kapcsolatos versenyágaink. A szénbányász, az ércbányász szocialista brigádok, a MEDOSZ által szervezett lövészversenyek, a Volán-kupa lövészverseny is tömegeket mozgat.- Milyennek Ítéli a baranyai MHSZ-sportolók elmúlt évi szereplését? — A különböző országos bajnokságokon, kupafordulókon és rangos versenyeken elért bajnoki címek és helyezések: egy gyémánt-, 15 arany-, 47 ezüst- és ugyanennyi bronzérem mellett nincs szégyenkezni valónk, az osztályos szintet 168 versenyzőnk érte el. Az tény, hogy nem vagyunk maradéktalanul elégedettek, de örülünk a sikereknek. Legsikeresebbek továbbra is a modellezők, az Ércbányász-klub országosan is élen áll, Kúcsera Gábort választották a Dunántúli Napló olvasói az év legjobb MHSZ-sportolójának. Mohai Istvánék a tavalyi Sza- muely-emléktúra sikerén felbuzdulva országos kezdeményezői a repülőmakett-építésnek és -versenynek. A repülőejtőernyős klub a tavalyi évét mondhatja legsikeresebbnek előkelő országos helyezéseivel. Ez a legköltségesebb, ugyanakkor ellátottságban talán a legmostohább szakágunk. Rádiózásban utánpótlási és főleg a szakkörökben anyagellátási gondjaink vannak, a rádió- többtusa utánpótlás nélkül áll, a rádíóiránymérőink, főleg az ifjúságiak taroltak a tavalyi OB-n. A Petőfi lövészklubunk pisztolyos és női utánpótlási nehézségekkel küzd, de nemcsak őket, az egész várost, sőt a megyét is nyomasztja, hogy még mindig az elavult, kicsi kisállomósi lőterünk a bázishelyük, hogy nincs egy olyan lőterünk, amely az egész város lövészsportjának bázisa lehetne, és színhelye valóban rangos versenyeknek. A klub lövészei országosan is az élmezőnyben vannak, eredményeikkel is rászolgáltak a jobb körülményekre.- A gépjárművezető-képzésről nem esett szó. — A pécsi iskolánkon és a járási székhelyeken működő kirendeltségein tavaly majd háromezren szereztek motor- kerékpár, személyautó vagy hivatásos vezetői jogosítványt. A sorkötelesek felkészítésén túl magángépjármű-vezetők oktatását is végzik elméleti és gyakorlati téren.- Anyagi, technikai és eszközellátottsággal hogyan győzik a mind sokrétűbb tevékenységet?- Egyre nehezebben. A központi keretből az ország anyagi teherbíróképessége miatt a vártnál kevesebbet kapunk. A patronáló vállalatok, intézmények támogatásáról nem mondhatunk le, ugyanakkor saját bevételeink növelésére szilárdítani kell a tagdíjfizetési fegyelmet, a kluboknak olyan rendezvényeket kell kiötleniök, amikre olcsó belépődíj mellett is szívesen jönnek az érdeklődők.- Mit vár az 1980-as évtől?- Az biztos, hogy látványosság terén szerényebb lesz a tavalyinál. Készülnek az előzetes tervek a közép-meszesi régi homokbányában építendő új városi és megyei lőtérre: reméljük, hogy most már valóban szabad utat kap. Motor- kerékpáros tanpálya létesítése is szerepel terveink között. Alapvető kiképzési feladataink maradéktalan végrehajtásán túl tervezzük a differenciáltabb klubtámogatást, hogy a, valóban jobb eredményeket felmutató klubnak biztosíthassuk a jobb feltételeket. A „35 év szabad hazában" vetélkedősorozat, a júniusi pécsi autómodellező OB, a júliusi Mecsek Kupa modellverseny szervezése, rendezése épp olyan fontos számunkra, mint az, hogy továbbra is kiemelkedően foglalkozzunk a fiatalokkal, a minőségi és a tömegsporttal. Murányi László A Belvárosi Áruház ötéves története A történet azzal kezdődik, hogy Pécs belvárosában, a Kos. suth utca—Zetkin Klára utca— János utca által határolt saroktömbben az 1975. augusztus 25- én lezúdult felhőszakadás meglehetősen nagy károkat okozott. Megrokkant az épület. „Uszo- dányi víz gyűlt össze a Belvárosi Áruház alatt!" — mondták a Baranya megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalatnál. S minthogy a cégnek már korábban is szándékában állt az áruház bővítése, o felhőszakadás kapóra jött: akkor kezdjünk neki! Két hónap múlva már miniszteri en. gedélyük volt az új beruházásra, aminek a lényege: többszintessé, ezáltal bővebbé tenni az áruházat. Időközben jött a beruházási stop, ami azt okozta, hogy erre az áruházra szánt állami támogatás összege ugyancsak megtett, ebből hetet a vállalat kért, további tizenkilencet a tanács sajátított ki. Erre a vállalat 800 ezer forintot fordított. További 90 ezerbe került a beruházási program elkészítése, 60 ezer forintba en. nek módosítása. Húszezer forint körül volt a talajvizsgálat óra, s az új variáció tervezési költsége negyedmilliót igényelt. A Belvárosi Áruház tervezett új része — kétemeletes lesz majd — 33 millió forintba kerül. Erre a Merukernek 11 milliója van, további 11 millió forint bankhitel és újabb 11 millió forint állami támogatás fedezi a beruházást. A minap azt hallottuk a vállalat kereskedel. mi igazgatójától, Bánki Endrétől, hogy 1981-ben elkészül az új áruház, ami azt jelenti, hogy 1600 négyzetméterrel bővül a jelenlegi eladótér. csappant. Módosítani kellett hát az eredeti elképzeléseket: ne felfelé - a szintek számának növelésével -, hanem befelé, a tömbbelső adta lehetőségeket kihasználva bővüljön az áru. ház. Szivler Józsefné, a Meruker üzemeltetési osztályának vezetője: — A felhőszakadás után a PIK szakaszosan állította helyre az épület megrokkant részeit. Egy év múlva visszakaptuk a Kossuth utcai front felét, majd 1978-ban az egész szakaszt. Időközben az új beruházás megvalósítása érdekében megtettük a szükséges intézkedéseket, többek között az itt lévő lakások kisajátítási ügyét is elindítottuk. összesen 26 lakást érinA gond csak az, hogy a beruházási stop életbelépésekor a Meruker már „sínen tudta" a bővítést, ezért az itt lévő lakások kisajátítását 1978-ban meg. kezdte. Ma már csak egy lakó él a János utca 6-ban — szigorúan zárva otthonát, mert csö- vezők, „önkéntes anyaggyűjtők” zavarták nyugalmát mindaddig, amíg kerítés és kapu nem készült az építkezési területen. Most már a Meruker ezt is lerendezte, de helytálló az észrevétel, hogy — bár az áruház bővítése nemcsak vállalati, hanem városi érdek is — a beruházás ütemezése, a munka megkezdése lehetett volna job. ban szervezett is. Amit egyébként a Merukernél is elismernek. Mészáros Attila Energiatakarékos távfűtés A megtakarítás 30—40 százalékos Fűtés és energiatakarékos- ság? Hozzá kell szoknunk a gondolathoz, e két fogalom jól megfér egymással. Szeretjük, megszoktuk a meleget. A PÉTÁV az utóbbi években elkényeztette a távfűtéses lakásokban élők, a távfűtéses intézményekben dolgozók nagy többségét, ahol túlfűtött. A rendeletek kötik a vállalatot a maximált hőmérsékletek tartósához, így számolnunk kell azzal, hogy a túlfűtött lakásokban élők a szabványszintre levitt hőmérséklet mellett „vacogni" fognak, amíg meg nem szokják. Hozzá kell szokni, hogy a fűtéssel is lehet, sőt szükséges takarékoskodni, akár egyedi, akár táv- hőellátásról van szó. A 11/1979. (VII. 17.) NIM sz. rendelet három szempontból is megköti a PÉTAV kezét a közületi távhőellátást illetően. Először: rögzíti a hivatalok, irodák, intézmények, a kulturális épületek, a szállás jellegű épületek (szállodák stb.), az iskolák, tanintézmények, az egészségügyi és szociális épületek helyiségeiben a nappali hő- mésékletet. (Irodákban és tantermekben 20, kereskedelmi létesítményekben 18, fizikai munkahelyeken 12—18 fok stb.) Másodszor: kimondja, hogy a rendeltetésszerű használaton kívüli időben — magyarul: munkaidőn túl és hétvégén — a helyiségek fűtését csökkenteni vagy szüneteltetni kell. Harmadszor: az engedélyezett eltérés csak plusz 2 fok lehet, az ennél nogyobb hőmérsékletet a fogyasztó köteles bejelenteni. Lássuk, hogy szerez érvényt e szigorú megkötéseknek a PÉTÁV. Még október közepén a rendelet szellemében sugallt kérdőíveket 83 olyan intézménynek postázta, melyek épületében önálló hőközpont üzemel. A kért 30 nopos határidő helyett december végén érkezett vissza a vállalathoz a hatvannegyedik kitöltött kérdőív, a többire azóta se jött válasz. A túlfűtést senki $em jelentette — ahol az van, úgy megszokták, hogy észre se veszik? A „mikor csökkentsék a fűtést?" kérdésre egynegyedük határozottan válaszolt: soha. A PÉTÁV-nál Hanyecz László főmérnököt és Farkas Mátyás fejlesztési csoportvezetőt kérdeztem, mikor kezdik meg a munkaidőn túli és a hétvégi fűtéscsökkentést. — Ahol műszakilag kivitelezhető, megkezdtük az előszerelést és az őszi fűtési szezonban már automatikákkal szabályozunk az önálló hőközpontú intézményeknél. Ho ilyenekben szolgálati lakás_vagy éjjel-nappal használt helyiség van, ott különválasztjuk a fűtésrendszert. A közeljövőben várhatóan megjelenik a távhőszolgáltatás közműszabályzata a lakóépületek fűtési rendszerének energia- takarékos üzemeltetésére is, a lakóházak és az azok hőközpontjaiból fűtött üzletsorok, egyéb kommunális helyiségek energiatakarékos hőellátását a szabályozás adta lehetőségek figyelembevételével oldjuk meg. — Mennyit hűlnek a munkaidő után visszafogott fűtésű he. lyiségek? — Mérési tapasztalatain!« alapján a nulla fokos külső hőmérséklet esetén a 12 órás fűtésszünet alatt talán 4—5 fokot. A fűtést mindenütt időben és úgy kell visszaadnunk, hogy munkakezdésre minden helyiségben meglegyen az oda előírt hőmérséklet. — Jár-e kedvezmény a fogyasztónak? — A rendelet egyértelmű válasza: nem. — A rendelet végrehajtása költséges és munkaigényes műszaki megoldást kíván, A befektetés megtérül-e és vajon való. ban energiamegtakaritássaf jár? — Egyelőre csak 60 automati- kát rendeltünk meg a hozzá szükséges anyagokkol, ezek eddig 3 millió forintba kerülnek. A nagy anyagi ráfordítások ax előzetes számítások alapján 2-3 éven belül megtérülnek, a munkaidőn túli és a hétvégi fűtés csökkentésével az épületeknél 30—40 százalékos fűtésenergia takarítható meg. A megtakarítás népgazdasági szinten jelentős, a ráfordítás a vállalatot terheli. M. L
