Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-13 / 43. szám

Az EIVRT pécsi Sopiana Gépgyárában a Paksi Atomerőmű részére idén 30 millió forint értékben készítenek hajtásátvezetéseket, más szávai transzmissziókat. A betonfalakon átvezető igen precíz meg­hajtóegységeknek hermetikusan kell zárniuk, hogy kiküszöböljék a sugárveszélyt. Erb János felvétele Gromiko Indiában Megkezdődtek a tárgyalások Ü i- Delhi Kedden hivatalos baráti láto­gatásra Indiába érkezett And­rej Gromiko, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. Gromikót Új-Delhi repülőterén kollégája — Naraszimha Rao indiai külügyminiszter és más indiai hivatalos személyiségek, valamint a szocialista országok Új-Delhibe akkreditált diplomá­ciai képviseleteinek vezetői fo­gadták. A repülőtéren a szovjet kül­ügyminiszter az alábbi nyilat­kozatot adta: „örülök, hogy eleget tehetek az indiai kormány meghívásá­nak és újból ellátogathatok a baráti Indiába. Az indiai veze­tőkkel folytatandó tárgyalások során célunk, hogy megvitassuk a kétoldalú kapcsolatok kérdé­seit, valamint olyan nemzetközi problémákat, amelyek számot tartanak India és a Szovjetunió érdeklődésére. Kapcsolataink a békét és a stabilitást biztosító fontos tényezővé váltak nem­csak Dél-Ázsióban, hanem szé­lesebb nemzetközi téren is, olyon tényezővé, amely minden hegemonista és imperialista törekvés ellen irányul. Úgy véljük, hogy a jelen kö­rülmények között, amikor az im­perializmus és a reakció erői megkísérlik a nemzetközi hely­zetet az enyhüléstől a feszült­ség és a veszélyes szembenál­lás útjára terelni, India és a Szovjetunió közös erőfeszítései fontos szerepet játszhatnak e helyzet normalizálásában. Úgy gondolom, hogy az indiai ve­zetőkkel folytatandó találko-. zóink és eszmecseréink e ma­gasztos célt szolgálják a szov­jet és az indiai nép javára, Ázsia és a világ békéje erősí­tése jegyében. Válaszában Naraszimha Rao hangsúlyozta: teljes mértékben osztja kollégájának meggyőző­dését, hogy a küszöbönálló in­diai-szovjet tárgyalások gyü­mölcsözőek lesznek és a két or­szág népei között a hagyomá­nyos barátsóq további erősíté­sét szolgálják. Ennek záloga, hogy a Szovjetunió és India sok nemzetközi kérdésben azonos nézetet vall. Andrej Gromiko, az S2KP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter találkozott az ország államfőjével, Nilam Szandzsiva Reddi köztársasági elnökkel. A két politikus baráti légkörű megbeszélést folytatott, amelyben áttekintették a két ország kapcsolatainak kérdé­seit és néhány nemzetközi problémát. A nap folyamán Andrej Gromiko találkozott In­dira Gandhi miniszterelnökkel is, és átadta neki Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB fő­titkárának, a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége elnökének üze­netét. Életpályára való irányítás, szaktanácsadás és a pályára való-felkészités a Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézet dolgozóinak is feladata Bizonyos esetekben korszerű műszerek segítik az intézet munkáját a pályaalkalmassági vizsgá latokon. — Szokoiai felv. — Hangnemváltás Ha hinni lehet a kiszivárgott, de még inkább a kiszivárogta­tott értesüléseknek, akkor a te- heráni túszügy utolsó felvoná­sához érkezett. Bizonyára sen­kiben nem kelt csalódást az óvatos fogalmazás: a fogva tar. tott amerikaiak esetében már annyi ellentmondó jelentés lá­tott napvilágot, hogy minden­képpen indokolt a fenntartás. Úgy tűnik, ezúttal Kurt Wald­heim és az ENSZ felfokozott erőfeszítései jelentenek új ele­met a több mint száz napja tartó nyilatkozat-háborúban. Persze, a bizonytalansági ténye­zőket most sem szabad figyel­men kívül hagynunk. Ismeretes, hogy közvetlenül beiktatása után Baniszadr, Irán államfője élesen bírálta az ame­rikai nagykövetséget megszállva tartó „iszlám diákokat”. A többi között megengedhetetlennek tartotta, hogy Irán külpolitikai irányvonalát önhatalmúan ve­szélyeztessék. Amióta ugyanis november 4-én túszul ejtették az ötven diplomatát és követ- ségi alkalmazottat, kétségtele­nül hatalmi központtá nőtte ki magát a fegyveresek csoportja. Többször hangoztatták ugyan, hogy Khomeininek engedelmes­kednek, néhány megnyilatkozá­suk azonban arra utalt, hogy a vallási vezetővel sem minden­ben értenek egyet. Az utóbbi időben Washing­ton magatartásában is észreve­hető változás mutatkozik a túsz­ügy megítélésében. Az amerikai hangnemváltást minden bizony­nyal az indokolja, hogy a kö­zép-keleti játszmában az USA szívesen állítaná a maga olda­lára Teheránt, kárpótlásul Afga­nisztánért Összecsengenek ezzel a tö­rekvéssel Baniszadrnak a Le Monde hasábjain megjelent el­képzelései. Ezek szerint a tú­szok kiszabadulásához elegen­dő lenne, ha az amerikaiak el­ismernék: részben őket is fele­lősség terheli a megbuktatott uralkodó bűneiért. Bár Washing­ton sietve elzárkózott minden ilyen szellemben fogant nyilat­kozat elől, lehetséges, hogy a jövőben hajlékonyabbnak mu­tatkozik. Annál is inkább, mert esetleg már a közeli jövőben megkezdheti munkáját Teherán, ban a sah bűneit kivizsgáló nemzetközi bizottság. Waldheim főtitkár ezzel összefüggésben valóságos csomagtervet dolgo. zott ki, amelynek részletei ugyan nem ismeretesek, de egy ENSZ- szóvivő szerint most „rendkívül érzékeny szakaszába érkezett” a diplomáciai tevékenység. Persze kérdéses, hogy a tú­szok őrzői miként reagálnak a diplomaták igyekezetére. S ar­ról is nehéz lenne jóslatokba bocsátkozni, hogy Khomeini aja. tollah végül is beéri-e a nem­zetközi bizottság vizsgálódásá­val, az USA esetleges önkriti­kájával. Annyi bizonyos, hogy Teheránra rendkívül nagy nyo­más nehezedik Washington ré­széről. Ennek első számú kivál. tója a túszügy, de ennél alig­hanem már rég többről van szó. Gyapay Dénes Harmincöt eve szabadi Budapest mm Ünnepi megemlékezés a Vígszínházban------------------ i».. — .. . A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Fővárosi Tanács Budapest fel- • szabadulásának 35. évfordulója alkalmából ün népi megemlékezést rendezett kedd este a Víg- ! színházban. Az ünnepségen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Németh Károly, az MSZMP Po- í litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Roska István külügyminiszter-helyettes. Ugyancsak az elnökség tagja volt a budapesti ünnepségekre hazánkba érkezett szovjet dele­gáció vezetője, Leonyid Boriszov, az SZKP Moszkvai Bizottságának titkára, Nyikolaj Szivolapov, a ZIL-gyár lakatosa, a küldöttség egyik tagja, aki 1945-ben részt vett a magyar főváros fel- j szabaditásában; Vlagyimir Szivenok vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó ; szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnoka, Fjodor Iscsenko altábornagy, Valentyin Boriszkin ezredes és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságé- ; nak tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára mondott megnyitó szavakat, majd Szépvölgyi Zoltán, az MSZMP KB tagja, a Fővárosi Tanács elnöke emelkedett szólásra. 1945. február 13-án a szovjet fővárosban — Moszkvában — díszsortűz adta hírül a világ­nak: Budapest felszabadult. A 25 évi elnyomást betetőző fa­siszta uralom korszakának ve­tettek véget hatalmas vér- és emberáldozatukkal a szovjet katonák Budapesten, ahol a hitleristák és magyar kiszolgá­lóik öltek, raboltak, pusztítot­tak. Kifosztott, romba döntött város vádolta a fasizmust. 35 esztendővel ezelőtt a gyötre­lem, a bénultság és a gyász mellett azonban már sok bu­dapesti szívében új reményt hozott ez a nap. Új érzelmek keltek: a tisztelet, a hála érzé­sei a szovjet emberek, a Vörös Hadsereg katonái iránt, akik a felszabadulást, a békét, az eddig nem ismert szabad élet és az újjászületés lehetőségét hozták. Utat nyitottak az em­beribb, a gazdagabb és bol­dogabb társadalom, a szocia­lizmus felépítéséhez. Ezért em­lékezünk minden esztendőben február 13-án a felszabadító Vörös Hadsereg katonáinak hősiességére, példamutató bá­torságára és emberségére. Ál­dozatos küzdelmüket megkö­szönjük az élőknek, és fájda­lommal, örök hálával, tisztelet­tel gondolunk azokra a szovjet hősökre, akik a legdrágábbat, életüket áldozták fővárosunkért, népünk felemelkedéséért — mondotta Szépvölgyi Zoltán, majd így folytatta: Népünk legjobbjai - bár döntő módon nem tudták be­folyásolni a főváros felszaba­dításáért folyó hadműveleteket —, de részvételükkel, ha sze­rény mértékben is, elősegítet­ték a szovjet hadsereg felsza­badító küldetésének sikerét. Ma, a főváros felszabadulá­sának előestéjén kegyelettel gondolunk és tisztelettel emlé­kezünk azokra a honfitársaink­ra, akik bátran kiálltak népünk becsületéért, s életüket sem kí­mélve, fegyverrel harcoltak a fasizmus ellen, aktív részeseivé váltak a magyar szabadság megszületésének. De hálóval és kegyelettel emlékezünk azokra a román katonákra is, akik fővárosunk felszabadítá­sáért harcoltak, és hősi halált haltak. A Fővárosi Tanács elnöke ezután részletesen szólott Bu­dapest három és fél évtizedes fejlődéséről. A többi között hangsúlyozta: az elmúlt évti­zedek a társadalmi összefo­gásnak számos nagyszerű pél­dáját adták. A Budapesti Párt- bizottság kezdeményezésére a Hazafias Népfront, a szakszer­vezetek és a KISZ-szervezetek közreműködésével a lakosság nagymértékben hozzájárult a főváros fejlesztéséhez önkéntes társadalmi munkával is. ünnepi beszéde befejezése­ként Szépvölgyi Zoltán ezeket mondotta: 1945 napsütéses feb­ruár 13-a óta három és fél év­tized telt él. Akik ezt az idő­szakot Budapesten élték vé­gig, és hittel, hazaszereteten alapuló, kötelességtudattal dol­goztak fővárosunk újjászületé­sén, fellendülésén, talán észre sem veszik, hogy az országgal együtt milyen hatalmas mér­tékben fejlődött a város, amely ma szebb, gazdagabb, mint történelme során bármikor. Az ünneplés és az eredmények mellett sem hallgathatunk azonban- arról, hogy sok még a gondunk, hogy sok a tenni­valónk a lakosság jogos igé­nyeinek kielégítése, a főváros fejlesztése érdekében. Pártunknak és kormányunk­nak azonban az ország, a nép érdekeit szolgáló, világos céljai vannak. És ez irányt mutat mindazok számára, akik a szebb, a gazdagabb élet, a rzof-ializmus felépítésének út­ját járják, és ezért hajlandók is dolgozni. A kitűzött célok megvalósítása számunkra az or­szág és a főváros töretlen fej­lődését jelenti, a dolgozók éle­tének szebbé, boldogabbá té­telét és azt, hogy Budapest a jövőben is méltó fővárosa ma­rad szocialista hazánknak. Szépvölgyi Zoltán nagy tet­széssel fogadott beszéde után L: Boriszov, az SZKP moszkvai bizottságának titkára emelke­dett szólásra. Leonyid Boriszov beszéde Engedjék meg, hogy Buda­pest fasiszta megszállás alóli felszabadulásának 35. évfordu. lója alkalmából az SZKP Moszk. vai városi Bizottsága és a Moszkvai városi Tanács végre­hajtó bizottsága megbízásából tolmácsoljam a Magyar Nép- köztársaság fővárosa minden la­kosának a moszkvai dolgozók forró üdvözletét és szívélyes jó. kívánságait — kezdte beszédét Leonyid Boriszov, majd egyebek közt hangoztatta: A szovjet hadsereg csapatai — a magyar hazafiak tevékeny részvételével felszabadították Budapestet, majd az egész or­szágot. Ez felbecsülhetetlen je­lentőségű tett volt a magyar ál­lam nemzeti újjászületése szem­pontjából és megnyitotta az új élet építésének távlatait. A fel. szabadulást követő években a magyar dolgozók a párt veze­tésével alapvető szociális-gaz­dasági változásokat valósítottak meg és megkezdték a fejlett szo­cialista társadalom építését. A szovjet emberek mély meg. elégedéssel állapítják meg, hogy a Magyar Népköztársa­ságban a szocialista építés 35 éve egyben az országaink kö­zötti állandóan erősödő barát­ság és szüntelen fejlődő együtt­működés esztendői voltak. A szovjet—magyar testvéri kapcso. latok alapja az SZKP és az MSZMP álláspontjának, tettei­nek egysége, hűségük a marxiz­mus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elveihez. Leo­nyid lljics Brezsnyev elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének el. nöke kijelentette: „Pártjaink óriási érdeme abban mutatko­zik meg, hogy a szovjet—ma­gyar barátság milliók, a szovjet és a magyar dolgozók milliói­nak közös kincse lett". Engedjék meg, hogy a Ma­gyar Népköztársaság fővárosa kommunistáinak, minden dolgo­zójának azt kívánjuk, hogy nagy munkasikerekkel fogadják a Ma. gyár Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusát, s érjenek el újabb győzelmeket a fejlett szó. cialista társadalom építésében. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli ncrolö XXXVII. évfolyam, 43. szám 1980. február 13., szerda Ara: 1,20 Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom