Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)
1980-01-08 / 7. szám
1960. január 8., kedd Dunántúlt napló 5 A Biztonsági Tanács előtt az „afgánkérdés” Holtai Imre felszólalása--------------------------------- *--------------------------------A z ENSZ Biztonsági Tanácsa vasárnap délután folytatta az úgynevezett „afganisztáni helyzet" megvitatását, amit az Egyesült Államok, valamint más imperialista és reakciós erők nyomására szombaton kezdett meg. Az első felszólaló Donald McHenry amerikai ENSZ-nagykövet volt. Az Egyesült Államok képviselője megpróbálta hamis színben feltüntetni a testvéri barátságon és szolidaritáson alapuló szovjet—afgán kapcsolatokat, és figyelmen kívül hagyva a két ország barátsági, jószomszédsági és együttműködési szerződését, a Szovjetuniót „intervencióval" vádolta.--------------------------------- « ■ A Biztonsági Tanácsnak az afganisztáni helyzettel foglalkozó vitájában vasárnap felszólalt Hollai Imre nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselője). Egyebek kört 'rámutatott: Mint a múltban Vietnam, Kambodzsa és Irán népe, most Afganisztán népe került szembe a haladás ellen küzdő imperialista erőkkel. Ezután emlékeztetett arra, hogy a külföldről támogatott aknamunka megakadályozására az afgán vezetők számos alkalommal kértek katonai segítséget a Szovjetuniótól, hogy eredményesen verhessék vissza az Afganisztán Demokratikus Köztársaság megdöntésére törő külső és belső ellenség támadását. Egyetértünk az afgán külügyminiszter által itt kifejtett állásponttal — folytatta a magyar ENSZ-nagykövet —, amely sze. rint az afgán vezetők többszöri kérése nyomán nyújtott szovjet segítség teljes összhangban áll az ENSZ alapokmányával és a két ország 1978 decemberében aláírt szerződésével. A történtek kizárólag Afganisztán belügyét képezik és nem tartoznak másra, mint a két érintett országra: Afganisztánra és a Szovjetunióra. Hollai Imre néhány adatot idézett arra vonatkozóan, hogy milyen magatartást tanúsít a nemzetközi ügyekben az Egyesült Államok, amely most terjeszkedéssel és egy másik ország megtámadásával vádolja a Szovjetuniót. Amerika jelenleg 429 állandó támaszpontot és 3000 egyéb katonai rendeltetésű létesítményt tart fenn a világ 30 országában, A második világháború óta az Egyesült Államok 215 katonai akciót hajtott végre más országok ellen. A magyar ENSZ-nagykövet figyelmeztette azokat az országokat, amelyek most hozzájárulnak az Egyesült Államok által kezdeményezett hisztériakampány szításához, hogy ezzel a hidegháborús hangok felerősödését segítik elő és veszélyeztetik az elmúlt időszak pozitív eredményeit. Hollai Imre végül a magyar nép és kormány támogatósáról és szolidaritásáról biztosítót, ta az országa társadalmi haladásáért küzdő szuverén, demokratikus és el nem kötelezett afganisztáni népet. Kabul: „Az afgán fővárosban az élet fokozatosan visszatér a normális kerékvágásba, csökken a feszültség, az emberek nyűgöd, tabbak és egyre inkább biztonságban érzik magukat” — írják a vasárnapi Pravdában a lap kabuli tudósítói. Ugyanakkor azonban folytatódnak az új afgán rendszerrel szemben az ellenséges erők akciói. Maoista csoportok röpiratokat terjesztenek Kabulban és ezekben támadják a Szovjetuniót, rágalmazzák az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítséget és az új rendszer elleni lázadásra szólítják fel a lakosságot. TASZSZ-nyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról) ellentmond az afgán nép, o szuverén afganisztáni kormány kinyilvánított akaratának. Az elnök beszédében jelentős helyet kapott az iráni ügy is. Az elnök ismét arra próbálta felhasználni az Egyesült Államok teheráni nagykövetsége munkatársainak fogvatartá- sát, hogy zsarolja és fenyegesse a Szovjetunióval szomszédos Iránt. Mint ismeretes, több más országhoz hasonlóan, a Szovjetunió is kifejtette álláspontját a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi konvenció valomeny- nyi állam részéről történő betartásának szükségességével, valamint azzal kapcsolatosan, hogy az iráni—amerikai vitát békés eszközökkel rendezzék. Az amerikai fél lépései valamint az amerikai elnök január 4-i nyilatkozata azonban arról tanúskodnak, hogy az Egyesült Államok más eszközöket részesít előnyben, többek között Irán gazdasági blokádjára törekszik. Washingtonnak természetesen nincs ínyére az iráni nép által végrehajtott forradalom, az az iráni törekvés, hogy az ország szembeszálljon a fenyegetés és a nyomás imperialista politikájával. Felmerül a kérdés: vajon kellően felmérték-e Washingtonban, milyen következményeket vonhat moga után Irán gazdasági blokádja, az Iránra gyakorolt nyomás, vajon hogyan végződik és kinek árt leginkább ez a politika. Beszédében az Egyesült Államok elnöke egy sor intézkedést jelentett be a szovjet— amerikai kapcsolatok területén. Közölte, hogy csökkentik az amerikai fél lépései miatt már amúgy is korlátozott gazdasági, tudományos-műszaki kapcsolatokat és kulturális cserét, valamint hogy akadályozni fogják az amerikai gabona vásárlására vonatkozó szerződések teljes volumenben történő realizálását. Az ilyen jellegű intézkedéseket aligha fogadják jóváhagyással az amerikai lakosság széles köreiben, hiszen ezekben a körökben már nemegyszer mutattak érdekeltséget o Szovjetunióval való együttműködés, az üzleti kapcsolatok kiszélesítése iránt, jogosan vélve, hoay mindez az Egyesült Államok számára is előnyös. Ha a Fehér Házban elhatározták, hogy befolyást próbálnak gyakorolni a Szovjetunió külpolitikájára, ez reménytelen dolog. Az ilyen kísérletek a múltban kudarccal végződtek és most is meghiúsulnak. Az Egyesült Államok elnökének egész beszéde azt a benyomást kelti, hogy hiányzik belőle a politikai egyensúly, a nemzetközi helyzet reális számbavétele, túlértékeli az Egyesült Államok reális lehetőségeit, és bizonyos mértékben alábecsüli azoknak az országoknak a lehetőségeit, amelyekkel szemben az Egyesült Államok ilyen vagy olyan lépésre készül. Azonban az Egyesült Államokban senki sem kételkedhet abban, hogy a Szovjetunió képes megvédeni törvényes érdekeit, csakúgy, mint szövetségesei és barátai érdekeit is. A Szovjetunió vezető köreiben szeretnék remélni, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok, többek között a béke megőrzését célzó erőfeszítések józan, előrelátó megközelítése végső soron az Egyesült Államokban is felülkerekedik. A Zimbabwe Hazafias Front katonái sóira foglalják el a tűzszü- neti megállapodásban kijelölt gyülekezési pontokat Rhodesiában. A képen a gerillák egy csoportja indulásra vár. * + TOKIÓ: Izsák Jenő nyerte a Jomiuri Simbun, a szigetország egyik vezető napilapja által megrendezett első nemzetközi karikatúrapályázat fődiját. A másik fődíjat Octavian Covaci román művész kapta. A nagydijat egy thaiföldi karika- turistának ítélték oda. + KAIRÓ: Begin izraeli miniszterelnök hétfőn délben népes küldöttség élén a felsőegyiptomi Asszuánba érkezett, ahol négy napig lesz Szadat egyiptomi elnök vendége. A repülőtéren egyiptomi kollégája, Muszafa Khalil fogadta Bég int, aki a fogadási ceremónia után Szadat elnökkel folytatandó tárgyalásainak színhelyére, az asszuáni Oberoi szállodába hajtatott. Elutazott Budapestiül az NSZK külügyi államminisztere Elutazott Budapestről dr. Hildegard Hammbrücher, az NSZK külügyi államminisztere, aki a Német Szövetségi Köztársaság kulturális hetének megnyitására érkezett hazánkba. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Meruk Vilmos, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese és Johannes Balser, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete búcsúztatta. 4- BECS: Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere hétfőn hivatalos látogatásra Ausztriába érkezett. Az NDK diplomáciájának vezetője osztrák kollégája, dr. Willibald Pahr meghívásának tesz eleget. + MOSZKVA: Lenin-renddel tüntették ki a megalapításának 50. évfordulóját ünneplő Szov- jetszkij Szojuz című folyóiratot, amely havonta jelenik meg, az orosz mellett számos idegen nyelven is. A folyóiratot magyar nyelven Szovjetunió címmel adják ki. Üdvözlő táviratok Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Heng Sámánt, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront Központi Bizottsága elnökét, a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács elnökét január 7-e, a kambodzsai népnek a Pol-Pot—leng Sary rendszer felett aratott győzelme első évfordulója alkalmából. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa ugyancsak táviratban köszöntötte a Kambodzsai Nemzeti Egységfront Központi Bizottságát. + MOSZKVA: A kambodzsai nép győzelmének első évfordulója alkalmából Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és Minisztertanácsa, valamint az egész szovjet nép ne. vében vasárnap forrón üdvözölte Heng Samrint, a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanácsot, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront Központi Bizottságát, a testvéri kambodzsai népet.-f PÁRIZS: Egyiptom és Izrael szövetsége az Egyesült Államok elképzelései szerint crra hivatott, hogy magja legyen egy új, agresszív katonai tömbnek, amely később az Egyesült Államok más szövetségeseivel egészülne ki, olyanokkal, mint Oman és Pakisztán — írja az Al-Saab című libanoni lap. Politikai gyilkosság Palermóban A szicíliai Palermóban meggyilkolták Piersanti Mattarellát, oz Olaszországhoz tartozó autonom jogokat élvező sziget tartományi kormányának elnökét. A politikai merénylet a legsúlyosabbnak számít azóta, hogy megölték Aldo Morót, a kereszténydemokrata párt elnökét. A 44 éves Mattarella Moro politikai hívének számított és a kereszténydemokráciának ahhoz a szárnyához tartozott, amely azt vallotta, hogy a sziget és az ország gazdasági-társadalmi gondjait csak a kommunistákkal együtt, demokratikus nemzeti egységpolitika keretében lehet orvosolni. A merényletet először egy „Fasiszta foradalmárok csoportja” nevű szervezet vállalta, nyomban ezután viszont a „Vörös brigádok” és az „Első vonal”. Még nem tudni, valójában melyikük hajtotta végre oz akciót, csupán annyi bizonyos, hogy sem módszereik, sem céljaik tekintetében nincs lényeges különbség köztük. Mattarellát akkor gyilkolták meg, amikor Szicílián újból szóba került, hogy olyon tartományi koalíciót hoznak létre, amelyben az OKP is részt venne. (Korábban kirekesztették belőle az OKP-t — összhangban azzal a jobbra tartó politikával, amelyet a kereszténydemokrácia országos méretekben is folytatott.) A szicíliai merénylet hátterében tehát feltételezhetően az húzódik meg, hogy megakodályozzák egy ilyen haladó koalíciónak n létrejöttét. Vezető olasz politikai körökben nagy megütközést keltett a gyilkosság híre. LAPZÁRTA A Pars hírügynökség hétfői közleménye szerint Khomeini ajatollah bejelentette, hogy fáradtságára való tekintettel január 12-től két hétre felfüggeszti közéleti tevékenységét, A 79 éves ajatollah Iránba történt visszatérése múlt év februárja óta már többször jelentett be hasonló „pihenőket". * Hétfő délelőtt Adolfo Suarez miniszterelnök meghívására hi. vatalos látogatásra Madridba érkezett Helmuth Schmidt, az NSZK kancellárja. Schmidt karácsony óta Spanyolországban tartózkodott, Palma de Mallorcán töltötte az ünnepeket, onnan érkezett most a spanyol fővárosba, ahol szerdáig marad. Helmuth Schmidt kancellárt röviddel megérkezése után a Zarzuela-palotában fogadta I. János Károly király, a hivatalos tárgyalások vendéglátójával, a spanyol miniszter- elnökkel kedden kezdődnek meg a Moncloa-palotában. * Harold Brown amerikai hadügyminiszter Pekingben elhangzott beszédében élesen támadta a Szovjetuniót. Ha az Egyesült Államok és Kina „közös érdekeit veszély fenyegeti, akkor e két ország egymást kiegészítő akciókkal válaszol a védelem és a diplomácia területén egyaránt” — mondotta egyebek között Brown azon a díszvacsorán, amelyet Mszü Nsziang-csien, kínai honvédelmi miniszter adott tiszteletére. Az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét measzállva tartó „iszlám diákokat” hétfőn panamai diákok egy csoportja kereste fel. Mint egy szóvivő közölte, szolidaritásukról biztosították egymást az imperializmus elleni harcban és egyebek között megállapodtak, hogy a jelenleg Panamában tartózkodó volt sah kiadatása érdekében állandó kapcsolatokat tartanak fenn egymással. Washingtonban Waldheim ENSZ-főtitkár tájékoztatta Carter ame. rikai elnököt iráni megbeszéléseiről A legújabb jelentések szerint Indira Gandhi pártja, (a nemzeti kongresszusi) jelentősen előretört az indiai választásokon. Megfigyelők szerint aligha férhet kétség ahhoz, hogy a világ második legnépesebb országának kormányfője ismét India első miniszterelnökének, Dzsava- harlal Nehrunak a lánya, Indira Gandhi lesz. A hatvanéves politikusnő három esztendeje az ellenzék legfontosabb, legmarkánsabb alakjaként tevékenykedik, s kétségtelenül ő a legcélratörőbb, a legkeményebb az indiai belpolitikai porond népes mezőnyében. Nemcsak személyi vonzereje és politikai érzéke páratlan, hanem szorgalma is: a mostani választások előtt országában ötvenezer kilométeres kam- pánykörútat tett meg. Politikai előretörése annál figyelemre méltóbb, mivel 1977- ben súlyos vereséget szenvedett a választásokon. Mik voltak az akkori bukás okai, milyen tényezők vezettek a mostani sikerhez és milyen feladatok várnak az új korfncflra és India mányra — ezek a most kézenfekvő kérdések. Ami a bukást illeti, a legfőbb motívumok a következők: 1. 1977-ben Indira Gandhi már tizenegy esztendeje állt megszakítás nélkül az ország élén és ellenfelei „új kísériet, tiszta lap” jelszóval próbálták összefogni ellene. 2. Indira Gandhi főleg három dologgal könnyítette meg munkájukat — és ásta alá akkor a saját népszerűségét: a sterilizálás túlzott erőltetésével, a rendkívüli állapot bevezetése nyomán végrehajtott tömeges letartóztatásokkal, és fia Szandzsaj nagyratörő, anyagi, valamint politikai igényeinek kritikát- lan támogatásával. A mostani siker titka egyértelműen azokban az eredményekben rejlik, amelyek 1977 után zajlottak le Indiában: sem Morardzsi De- szai, sem utódja, Csaran Szingh nem tudott felnőni a hatalmas ország problémáihoz. A hatalomra jutott ellenzékről, elsősorban annak vezető erejéről, a Dzsanótáról hamar kiderült, hogy laza szövetség, amelyet csak az Indira-ellenesség hozott létre, de amely a miniszterelnök-asszony bukása után elemeire hullott szét. A Dzsanata-kabinet egyik legnagyobb gyengesége az volt, hogy nem tudott megbirkózni a nyersanyag árrobbanás és a rossz termés nyomán bekövjetkezett gazdasági gondokkal. A pénzromlás elérte a húsz százalékot és ez még elviselhetetlenebbé tette a tömegek helyzetét. A szüntelen belvillongásokkal küzdő Dzsanata-kabinet ráadásul nem tudott eredményesen szembeszállni sem a vallási, sem a szeparatista fanatikusokkal. Csökkent az indiai közegben oly fontos központi irányítás hatékonysága is. Indira Gandhinak, mind a tapasztalata, mind a képessége megvan ahhoz, hogy szembenézzen országa nyo. masztó gondjaival. Azt azonban csak a jövő döntheti el, hogy tanult-e az 1977-es keserű leckéből. Harmat Endre
