Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-13 / 12. szám

2 Dunántúli tlgplo 1980. január 13., vasárnap „Sora a’ vigságoknak...” 0 József Attila- emlékbizottság felhívása Elősegíti a szakosodást és az árucserét Űj szabványok kerülnek bevezetésre Takarékosság a fenyőfával Téltemetés - bálteremben Közel negyedmillió forint — ennyit hagytak idén a vendégek a szilveszteri mulatság éjjelén a Nádorban. Szép pénz, de úgy látszik, a fáradtságokat kihe­vertük, a pénztárcákat is sikerült újból feltölteni, mert igen nagy az érdeklődés a kezdődő far­sangi szezon báljai iránt. Pedig még csak január közepén va­gyunk, s az igazi farsang ideje a február. A hagyományok — kiderült ez most is ~ parancsolóak. Már száz évekkel ezelőtt „vigalomba borult” ilyenkor Magyarország, s a hajdani téltemetés rítusait lehántva pusztán „sora a' vig­ságoknak" maradt. Alkalomban most sincsen hiány, pedig nem olcsó mulatság egy-egy bál: a belépő és a kötelező fogyasztás már maga 200—300 forintba ke­rül. És akkor még ott van a ru­ha, amelynek unikum voltára a hölgyek fölöttébb kényesek. Egy ilyen ruhaköltemény súlyos ez­rekbe kerülhet, ha készen ve­szik, akkor is háromezer forint körül van az ára. A sor szombaton a svábbállal kezdődött, de lesz még több Pécsett. (Az Olimpiában három is.) A rendezvényekből kiderül: minden valamire való közösség mintha a rangját is bizonyíta­ni akarná egy-egy fényesen (vagy félhomályosán) kivilágí­tott bálteremmel, lajbis cigány- zenekarral. Lesz idén a város­iján közgazdász és autósból, délszláv és jogászbál, mező­gazdász és kispiaros bál és postás bál. Leggyakrabban a Szliven étteremben, ahol hét alkalommal várják a mulatni vágyókat. Itt rendezik meg a cigánybált is — a farsang utáni első csütörtökön — bőgőteme­téssel, kakaspörkölttel, ahogy az dukál .. . Bevételben nem lesz hiány. A Szlivenben egy-egy éjszaka 100 000 forint körüli, az Olim­piában ugyanekkora, a bládor- ban mintegy 100-120 ezer fo­rint bevételre számítanak. A Pannónia sem marad ki, ha nem is bálba, de az e hónap végén megrendezésre kerülő „római hét"-re sok vendéget várnak. Nekünk tulajdonkép­pen csak két dolgunk van: dön­teni a pizza és a kakaspörkölt között — hogy azután otthon, a konyhán megspóroljuk jóked­vünk árát. — ma — „Az egyesület célja, hogy a népművelők körében és az egész társadalomban tovább erősödjék az egységes közmű­velődési szemlélet és cselek­vés, ennek érdekében szorgal­mazza az anyagi és szellemi energiák összehangolását, a közművelődési, oktatási és sportintézmények együttműkö­désének javítását” — fogal­mazza meg a tavaly decem­berben megalakult Népműve­lők Egyesületének célját az alapító közgyűlés dokumentu­ma. Az egyesület létrejöttéről hírt adtunk már lapunkban. A 35 tagú elnökség tagjává válasz­tották Brandstötter Györgyöt, a1 Baranya megyei Tanács műve­Vörös drapériával körülvett feliraton a munkásőreskü sza­vai: „...Fegyverrel, munkával, felvilágosító szóval mindig szo­cialista hazám felvirágzását szolgálom.” A transzparensen szereplő mondat hűen tükrözte a mohácsi Rózsa Ferenc mun­kásőr zászlóalj eddigi eredmé­nyeit és a jövőre vonatkozó cél­kitűzéseit, amely tegnap tartot­ta ünnepélyes évzáró egység­gyűlését. A mohácsi Park utcai általá­nos iskola úttörői műsorral kö­szöntötték a jelenlevőket. Lőrincz Sándornak, az egység parancsnokának jelentését fo­gadta Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának titkára, a megyei párt- vb tagja, aki elfoglalta helyét az elnökségben, ahol jelen volt Megyaszai József, a munkásőr­ség Baranya megyei parancs­noka, Devecseri József, az MSZMP Mohácsi járási, és Bor­sos János, az MSZMP Mohács városi Bizottságának első titká­ra, az állami szervek képvisele­tében dr. Németh Elemér, a já­rási hivatal elnöke, Fischer Já­nos, a városi tanács elnöke, va­lamint a társ fegyveres erők és testületek, ifjúsági és tömeg­szervezetek, a területen működő jelentősebb gazdasági egysé­gek képviselői és a „zászló­anya": Ómacht Jánosné. Az elmúlt évben elért ered­ményeket értékelte és a jövő év feladatait ismertette Lőrincz Sándor zászlóaljparancsnok. Mint elmondotta, az egység 1979-ben jól hajtotta végre a politikai, kiképzési és a szolgá­lati feladatokat. Tovább szilár­dult a személyi állomány fe­gyelmi helyzete, s az egyes fel­adatok elvégzése során tanúsí­tott aktivitása. Jól példázza ezt az is, hogy az elmúlt évben 42 fő részesült kitüntetésben, ju­talomban, dicséretben. Tovább növekedett a mun­kásőrök oolitikai felkészültsége, a politikai képzés különböző fórumain az állománynak több mint 80 százaléka vett részt. Az aleqységgyűléseken nyílt, őszin- té légkör uralkodott, az ott szerzett tapasztalatok, valamint a mindennapi élet és a szol­gálat ellátásának színvonala is lődésügyi osztályának helyettes vezetőjét is. Az ország nép­művelési szakembereit, kutatóit tömörítő egyesületnek jelenleg mintegy 1600 tagja van, akik­nek jogai és kötelességei közé tartozik a szakmai kérdések megvitatása, az alkotó célzatú kísérletezés, a kölcsönös ta­pasztalatgyűjtés, az önképzés. Az egyesület céljai elérése ér­dekében vándorgyűléseket, fó­rumokat rendez, alkalmi kiad­ványokat jelentet meg, pályá­zatokat hirdet és szakmai ki­rándulásokat szervez. azt bizonyítja, hogy a munkás­őrök egyértelműen kiállnak pár­tunk politikája mellett, jó agi­tátorai a marxista—leninista eszméknek, s ha kell, fegyver­rel is megvédik népköztársasá­gunk vívmányait. Mindehhez kapcsolódva ki­emelte a parancsnoki állomány lelkiismeretes munkáját, felké­szültségét, amely mind politi­kailag, mind a korszerű techni­ka elsajátításában, megismer­tetésében is nagy részt vállalt a zászlóalj sikereiből. A parancsnok elismeréssel beszélt a gazdasági szervek­ről, amelyek sokoldalú segítsé­get nyújtanak a munkásőrök feladatai elvégzéséhez, ugyan­akkor kiemelte a családtagok áldozatkészségét, segítségük jelentőségét. Az idei feladatok közül ki­emelt figyelmet fordítanak a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyekre, amelyben a munkásőrökre nagy feladat há­rul, nemcsak a gazdasági mun­kában, de a kiképzési és szol­gálati feladatok ellátásában is. A beszámoló után ismertették az egység előtt a munkásőrség megyei parancsnokának ünnepi parancsát a szocialista ver­senymozgalom eredményeiről. Eszerint a zászlóalj történetében először a megye önálló egysé­gei között a második helyet ér­ték el a mohácsi járási és vá­rosi munkásőrök, elnyerve az ezzel járó elismerő oklevelet. A munkásőrség országos oa- rancsnoka a 20 éves szolgála­tért kitüntetést adományozta Hámori GNöraynek, Matuz Lászlónak, Weninger Adómnak és Fülöp Andrásnak. A Munkás­őr emlékérmet 11 leszerelő, il­letve tartalékállományba vonuló munkásőr kapta meg. Ezután 13 új munkásőr tett esküt. A le- szerelők nevében jelképesen id. Rasinger Ferenc adta át a fegyvert az újak képviselőjének, Csizmár Józsefnek. K. Gy. Mit nyújt az egyesület Ba­ranyának? Mindez attól függ, mikor alakul meg megyénk­ben o népművelők területi szervezete, s tagjai milyen ak­tivitást fejtenek ki. A területi szervezet megalakításához az alapszabály szerint legalább 10 tag írásbeli javaslata szük­séges. Bízunk benne, hogy er­re o közeljövőben sor kerül. Érdemi munkáról nyilvánvalóan csak ezután lehet beszélni. A három évre választott el­nökség legközelebbi ülésére februárban kerül sor 1980-ban összesen 1062 új vagy korszerűsített szabvány lép életbe, többségük a gép­ipar, a vegyipar és a kohászat gyártmányaihoz kapcsolódik. A szabványosítási tervekről, s a KGST-országokkal e téren folyó együttműködésről Sütő Kál­mán, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese adott az MTI munkatársának tájé­koztatást. —• Jelenleg megközelítően tízezer szabvány szolgálja a különböző ágazatokban o mű­szaki előírások pontos betar­tását, könnyíti az eligazodást a termékekkel szemben tá­masztott követelményekben, öt évenként kerül sor a meglevő szabványok korszerűsítésére, s — ahogyan o gyakorlat dik­tálja —, folyamatosan új elő­írások kidolgozására. Az idén életbe lépő szabványokkal a korábbiaknál is következete­sebben törekszünk a takaré­kossági, minőségjavítási fel­adatok megvalósítására. Ennek érdekében növekszik a több minőségi fokozatot tar­talmazó előírások száma, a már meglevő több mint 100 mellé ebben az évben újabb 60 bevezetésére kerül sor. A jó, illetve kiváló minőségre szóló kétféle előírás elsősor­ban azoknak a gyártóknak kedvez, akik jelenlegi műsza­ki színvonalukkal csak átlago­san jó minőségű termékek elő­állítására képesek, de a világ- színvonalhoz igazodó kiváló minőségszabvány húzóerőt, ösztönzőt jelent számukra, s egyben támpontul szolgál fej­lesztési munkájukhoz. Másrészt o gazdaságosságnak is kedvez a differenciált szabvány, sok esetben ugyanis a kiváló tu­Minden bizonnyal o Ma­gyarországon tanuló mongol fiatalok képzési bázisa lesz a komlói 501-es Ipari Szakmun­kásképző Intézet. Ugyanis a magyar—mongol államközi egyezmény értelmében 1977-től az intézetnél tanuló mongol diákok szakmai és nyelvi fel­készítését tanulmányozó Kara György, az ELTE belső-ázsiai tanszékének vezetője és a Ba­ranya megyei Tanács V, B. művelődésügyi osztályának munkatársai kimagaslónak ér­A József Attila-emlékbizott- ság felhívást tett közzé a költő születése közelgő 75. évfordu­lójának méltó megünneplésé­re. Életműve — Petőfi Sándor, Ady Endre forradalmi, a világ­haladás sodrában kiteljesedett örökségének szocialista folyta­tása — elevenen él társadal­munk, a magyar nép szívében, tudatában — hangsúlyozza a felhívás bevezetőben. A közelgő évforduló alkalom arra, hogy még többen és mé­lyebben éljük át, értsük meg költészetének az idővel egyre gyarapodó tanulságát. József Attila az imperializ­mus és a proletárforradalmak korában, a fasizmus előretöré­sének idején, egy levert és egy győztes szocialista forra­dalom közötti, ellenforradalmi lajdonságokat nélkülöző, vi­szont olcsóbb termék is meg­felel bizonyos igényeknek. Ilyen például, az értékes fenyőfű­részáru pótlását célzó egyik új szabvány, amely lehetőséget teremt, hogy a különféle ládá­kat, egyszerűbb bútorokat, áll­ványokat, padlókat lombos fű­részáruval helyettesítsék, ugyan­akkor a fával szemben igé­nyes épületasztalos-iparban a szabványelőírások szigorúbbak. Az új szabványok egy része — szám szerint 355 —a KGST- orszógok közös előírásaihoz is csatlakozik. A tagországokban jelenleg 2000 közös szabvány varr érvényben, s az idén to­vábbi ezerrel bővül ezeknek köre. A KGST-szabványok elő­segítik a tagországok közötti árucsére-forgalmat, a sokol­dalú szakosodási, kooperációs egyezmények megvalósítását. Megközelítően 10 százalékuk magyar javaslatra válik közös szabvánnyá. Az idén életbe lépők közül ilyen a többi kö­zött a háztartási gépek villa­mos biztonsági előírásainak egységesítése. Eddig az orszá­gonként eltérő villamoshálózat miatt különböző érintésvédelmi szabványok voltak érvényben, ami nehezítene például a szovjet hűtőszekrények, centri­fugák és villamostűzhelyek for­galomba hozását, most azon­ban az egységes biztonsági előírások lehetővé teszik e ter­mékek nagyobb arányú im­portját. tékelték az intézet tanárainak másfél éves munkáját. Tekintettel az egyezményben meghatározott hosszabb távú képzési programra, ebben az évben már a harmadik diák­csoport érkezik az ázsiai or­szágból Komlóra. A mongol fiatalok három évi tanulás után vájár szakmun­kás-bizonyítványt kapnak, és visszatérve hazájukba, a mon­gol bányákban kamatoztathat­ják majd a Komlón szerzett gyakorlati és elméleti ismere­teiket. korszakban vált a magyar líra, ezen belül a magyar szocialis­ta költészet nemzetközi jelen­tőségű klasszikusává. Hazája és a nagyvilág tár­sadalmi, történelmi ellentmon­dásait, feloldásuk forradalmi irányát a legelnyomottabb és legforradalmibb osztállyal, a proletariátussal azonosulva, sze­mélyes sorsként élte át és tet­te költőként mindenkor átélhe- tővé. Művészetének népi, forra­dalmi egyetemessége abból fa­kadt, hogy a munkásosztály­hoz, annak sorsához, történel­mi feladatához tudatosan és cselekvőén csatlakozott; hogy önmaga és a világ helyzetét a forradalmi munkásmozgalom elméletének és gyakorlatának jegyében értelmezte. Költésze­te a felismert törvényszerűsé­gek tudatában a társadalmi, nemzeti és személyes szabad­ságnak egyetlen korszerű, leg­érvényesebb lehetőségét és igényét: a tudatos osztályharc. a szocialista forradalom, a szocializmus programját fejezte Ki. A munkásosztálynak, a kor­szakot meghatározó osztálynak eletét, környezetét, mindennap­jait, harcát és törekvéseit, el­méletének és mozgalmának fo­galmait az érthető művészet vi­lágába vonta. Azonosulásának ez a rendkívüli mélysége tette lehetővé, hogy ne a szó sző­kébb, hanem lényegi értelmé­ben legyen a munkásosztály költője; azaz legyen egyszer­smind a magyar falu, az egész dolgozó magyar nép, a nem­zet. végső soron minden gon­dolkodó, cselekvő, minden tel­jesebb életre vágyó ember, az emberiség költője. Osztálya nevében kívánta a „hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezetének" hatalmát; szol­gálta tudatos jövőbelátással, köJfői és mozgalmi cselekvés­sel; a szabadság szülte rend egyetlen lehetséges emberi táv­latát; osztálya nejében szállt sze.mbe a világot és az egyes embert fenyegető, a népét el­nyomó fasizmussal. A munkásosztályhoz, annak elméletéhez és mozgalmához való kötöttsége — pártossága — ha életében konfliktusokkal járt is, költészetében soha nem a világ leegyszerűsítésének, ha­nem mindig teljes átvilágítá­sának volt a forrása. Világné­zetté összegezett tapasztalatait az emberi lét minden — kül­ső és belső — jelenségére, összefüggésére kiterjesztette. Átélte az imperializmus korsza­kára jellemző elidegedenésél- ményét, de a személyes lét távlattalanságával a közösség, a szocializmus emberi távlatát szegezte szembe. A diszhar­móniát nem letagadva, hanem átélve, okait átértve küzdötte ki a harmóniát. Feltárta az egyes ember sorsának és a társadalom helyzetének rejtett összefüggéseit, máig hatóan fe­jezte ki, hogy a munkásosztály harca, a szociaíizmus megte­remtése a személyiség küzdel­mes felszabadítását is jelenti. Amiért harcolt, részben va- lóravált. Társadalmunk fejlő­dése különösen időszerűvé te­szi az élet mindenoldalú, tel­jes, szocialista szellemiségű, művészeti birtokbavételét. József Attila költészete itt­hon — és egyre inkább a nagyvilágban — nemcsak em­lékeztető tanulság, hanem tör­ténelmi feladataink megoldá­sának erőteljes művészi ösz­tönzője; a szocializmus által formált, gyarapodó ember — köztük a mindenkori fiatalok — egyik legközvetlenebb művészi nevelője; ars poétikájával lí­ránk, egész művészeti életünk eleven hagyománya, élő példa­képe. Az emlékbizottság azzal a felhívással fordul a magyar társadalomhoz, a magyar köl­tészet határainkon túli barátai­hoz: elsősorban művének szé­les körű és mélyebb megisme­résével, megismertetésével, va­lóban méltó módon emlékez­zünk meg József Attila születé­sének 75. évfordulójáról. ­Egységes közmüuelodesí szemleletet A Népművelők Egyesületének első hetei Elismerés a mongol fiatalok komlói felkészítéséről Ünnepélyes munkásőr­egység­gyűlés Mohácson Baranyában is megalakul a területi szervezet

Next

/
Oldalképek
Tartalom