Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-13 / 12. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanlo XXXVII. évfolyam, 12. szám 1980. január 13., vasárnap Ara: 1,60 Fi Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Leonyid Brezsnyev nyilatkozata a Pravdának A Szovjetunió békepolitikája m Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke válaszolt a Pravda tu­dósítójának kérdéseire. Kérdés: Hogyan értékeli ön, Leonyid lljics a nemzetközi helyzetet, különös tekintettel az amerikai kormányzat legutóbbi lépései­re? Válasz: Pártunknak a békére, az eny­hülésre, a leszerelésre irányuló vonala megvalósítása, az SZKP' XXIV. és XXV. kongresszusán meghatározott békeprogram va- lóraváltása során sok mindent sikerült elérni. Ha nagy általá­nosságban fogalmazzuk meg, a legfontosabb, omit elértünk az, hogy sikerült megszakítani a tragikus körforgást: világhá­ború—rövidlélegzetű béke— újabb világháború. Ezekre a történelmi eredmé­nyekre joggal vagyunk büszkék mi, szovjet emberek, joggal büszkék erre barátaink, a töb­bi szocialista országok népei, mindazok, akik harcoltak és harcolnak a békéért, az enyhü­lésért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett éléséért. A hetvenes és a nyolcvanas évek fordulóján azonban je­lentősen bonyolultabbá vált a nemzetközi helyzet. S a népek­nek meg kell tudniuk az igaz­ságot, azt, hogy ki felelős ezért. Kertelés nélkül kimondom, ezért az imperialista erők, mindenek­előtt az Egyesült Államok meg­határozott körei a felelősek: azok, akik a feszültség enyhí­tését akadálynak tekintik annak útjában, hogy megvalósítsák agresszív elgondolásaikat, há­borús pszichózist keltsenek és beavatkozzanak más népek bel- ügyeibe. Azok az erők felelő­sek azért, akikbe mélyen meg­rögződött az a megszokás, hogy minden ceremónia nélkül visel­kednek más országokkal szem­ben, úgy cselekednek a nem­zetközi életben, mintha nekik minden meg lenne engedve. SOLT-II., és ami utána történt Mór bizonyos ideje tisztán látni, hogy az Egyesült Álla­mok és néhány más NATO-or- szág vezetői olyan útra tértek rá, amely ellenséges az eny­hülés ügyével szemben, amely a fegyverkezési verseny meg­növeléséhez, a katonai veszély megerősödéséhez vezet. Ennek alapjait még 1978-ban, a NA­TO washingtoni tanácsülésén rakták le: ott fogadták el a tagállamok katonai költségve­tésének a XX. század végéig tartó automatikus növelését. Az Egyesült Államok politiká­jában meglévő militarista ten­denciák az utóbbi időben ab­ban is megnyilvánulnak, hogy új, hosszú távú fegyverkezési programokat erőszakolnak, új katonai támaszpontokat hoznak létre messze távol az Egyesült Államok határaitól, így a Kö­zel-Keleten és az Indiai-óceán térségében, létrehozzák az úgy­nevezett „gyorshadtestet", a ka­tonai beavatkozás politikájá­nak ezt az eszközét. megingathatatlan msm fm Az Egyesült Államok kormánya a hidegháború felújítására törekszik A Szovjetuniónak nincsenek terjeszkedési szándékai Vegyünk például egy olyan fon­tos szerződést, mint a SALT—II. A szerződés megvalósítása nagy lépésnek nyitna utat a leszerelés terén. Mint ismeretes, a szerződés az egész világon támogatásra talált, beleértve az Egyesült Államok NATO- szövetségeseit is, támogatja azt a nemzetközi közvélemény szé­les köre is. De mit tett a szer­ződéssel James Carter kor­mányzata? Alighogy aláírták a SALT—II. szerződést, az Egyesült Államokban máris megkezdték annak lejáratását, a ratifikáci­ós eljárást pedig a szerződés ellenségei — az Egyesült Álla­mok kormányköreinek közremű­ködésével — arra használták fel, hogy a végtelenségig meg­nehezítsék a ratifikációt. Carter elnök azzal a döntésével, hogy meghatározatlan időre befa­gyasztják a SALT—II. szerződés kongresszusi vitáját, újabb vo­nással egészítette ki ezt a ká­ros folyamatot. Az Egyesült Államok kény­szerítette rá NATO-szövetsége- seire 1979 decemberében azt a határozatot, amelynek értel­mében több nyugat-európai or­szágban új közép-hatótávolsá­gú nukleáris fegyvereket he­lyeznek el, ami a fegyverkezési verseny új fordulójához vezet. Washington a szó szoros értel­mében torkon ragadta azokat a szövetségeseit, akik hajlamo­sak voltak arra, hogy pozití­van válaszoljanak a Szovjet­unió konstruktív javaslatára, ar­ra, hogy folytassanak erről a kérdésről tárgyalásokat. Ürügy: Afganisztán Ma a béke és az enyhülés ellenségei azzal próbálkoznak, hogy az afganisztáni esemé­nyekkel folytassanak spekuláci­ót. Valóságos hazugsághegye­ket emelnek ezek körül az események körül, arcátlan szovjetellenes kampányt kezd­tek el. Mi történt a valóság­ban Afganisztánban? 1978 áprilisában az ország­ban forradalom ment végbe. Az afgán nép saját kezébe vette sorsának intézését, o függetlenség és a szabadság útjára lépett. Ahogyan ez mindig is történt a történelem során, a múlt erői felsorakoz­tak a forradalom ellen. Az af­gán nép magától értetődően maga is megbirkózott volna ve­lük, azonban a forradalom első napjaitól kezdve szembe találta magát a külső agresz- szióval, a belügyeibe történő durva külső beavatkozással. Ezernyi és ezernyi külföldön felfegyverzett és kiképzett lá­zadót, egész fegyveres alaku­latokat dobtak át Afganisztán területére. Az imperializmus, csatlósaival együtt, a gyakor­latban hadüzenet nélküli há­borúba kezdett a forradalmi Afganisztán ellen. Afganisztán állhatatosan kö­vetelte, hogy szüntessék meg az agressziót, hagyják, hogy nyugodtan építhesse az új éle­tet. A külső agresszióval szem- beszállvo az afgán vezetés még Taraki elnök idején, majd később is több ízben fordult segítségért a Szovjetunióhoz, Mi a magunk részéről figyel­meztettük mindazokat, akiket ez illetett, ha Afganisztánban az agresszió nem szűnik meg, nem hagyjuk cserben az afgán népet. Nálunk pedig, amint ismeretes, a szavak és a tet­tek között nincs eltérés. Az agresszorok Afganisztán elleni tevékenységét Amin is elősegítette: a hatalmat meg­ragadva kegyetlen elnyomást Indított az afgán nép széles rétegei, a párt- és a katonai káderek, az értelmiség és a muzulmán papság képviselői ellen, vagyis azok ellen a ré­tegek ellen, , amelyekre az áp­rilisi forradalom támaszkodott. A nép a Babrak Karmai ál­tal vezetett Népi Demokrati­kus Párt vezetésével felkelt az Amin-féle zsarnokság ellen, végzett azzal. Ma Washington­ban és egyes más fővárosok­ban megsiratják Amint. Ez kü­lönösen ékesszólóan mutatja meg képmutatásukat. Vajon hol voltak ezek a siratok, ami­kor Amin a tömeges megtorlá­sokat végrehajtotta, amikor erőszakkal eltávolította, tör­vénytelenül fizikailag megsem­misítette Tarakit, az új afgán állam megteremtőjét? A folyamatos fegyveres be­avatkozás, a reakciós külső erők messzire menő összees­küvése azt a reális fenyegetést támasztotta Afganisztánnal szemben, hogy elveszíti füg­getlenségét, imperialista kato­nai felvonulási területté vál­toztatják országunk déli hatá­rát. Más szavakkal: elérkezett az a pillanat, amikor már hall­gatnunk kellett a baráti Afga­nisztán kormányának kérésére, ha másként ffettük volna, lehe­tővé tettük volna az agresszív erőknek, hogy megismételjék mindazt, amit például Chilében tettek, ahol vérbe fojtották a nép szabadságát. Ha nem így jártunk volna el, az azt jelen­tette volna, hogy közömbösen nézzük, hogyan jön létre déli határunkon a szovjet állom biztonsága ellen irányuló ve­szélyes fenyegetés tűzfészke. (Folytatás a 13. oldalon) téli előszállítások A vasúton érkezett szállítmányt a Volán gépkocsijai szállítják a rendeltetési helyére, a pécsi sörgyárba. — Szokolai felv. — Szombaton 650 vagon terméket szállított a MÁV Pécsi Igazgatósága A Volán és a MÁV várja a rendeléseket Tegnap szabad szombat volt a nagyvállalatoknál, s ez mint mindig, most is pangást okozott az áruszállításban. A 12-es Volán 570 üzemképes tehergépkocsijából 250—280 végzett áruszállítást. Igaz, a Volánnál is szabad szombat volt, de az éjjel-nappali ügye­letén magánemberektől korlát­lanul felvettek kocsi rendelése­ket. A nagyfuvaroztatók ugyanis — mint az ügyeletén elmondták szabad szombatokon egyáltalán nem, vagy csak ritkán rendel­nek Volán-kocsikat. Ilyenkor, mint tegnap is, o vállalat kizá­rólag a lakosságnak dolgozik, költöztet, vagy magánépítkezé­sekhez szállít anyagot. Ä nem szabad szombatos hétvégeken a Volán kocsipark 65-70 száza­léka végez áruszállítást. A téli előszállítások fontosságát te­kintve ez sem túl jó arány, még akkor sem, ha a gépkocsik 10 százalékát általában javítják. Az év első tíz napjában a nagy hótakaró akadályozta a kocsi­kapacitás teljes kihasználását. A Volánnál arra számítanak, hogy az útviszonyok javulásá­val a nagyfuvaroztatók az ed­diginél komolyabban veszik majd a téli előszállitásokat. A téli Misina-tető is,,-f•• Jjt , *• "fi Erb János felvétele A MÁV szombati kocsiforgal­ma lényegesen kedvezőbb ké­pet mutatott. A szombatra ter­vezett 700 kocsiból a MÁV Pé­csi Igazgatósága 650-et indított néhány nagyon pontos, a hét­végi lehetőségeket rendszere­sen kihasználó nagyfuvaroztató jóvoltából. Ilyen partner a Be- remendi Cementmű, ahonnan tegnap 1500 tonna cementet szállított el a MÁV, a Nagy- harsányi Kőbánya: 1000 tonna kő, valamint o komlói szénbá­nyák, dmelyek 1000 tonna sze­net szállítottak. Gyékényesről tegnap 5000 tonna sódert, a Dunaújvárosi Vasműből 2500 tonna készárut szállítottak teg­nap a MÁV Pécsi Igazgatósá­gának szerelvényei. Szüneteltek a mezőgazdasá­gi szállítások. A cukorrépa-szál­lítást már befejezte a vasút, de nagy mennyiségű, napi 100—140 vagon kukoricát szállítanak el hétközben a vonatok Tolna, Ba­ranya és Somogy megyéből az ország minden részébe. Szom­bat-vasárnapra nem kértek kukoricaszállításra vaaont a fuvaroztatók, pedig a MÁV min­den kocsiigényt teljesíteni tu­dott volna. A Pécsi MÁV Igazgatóság év eleji mérlege ennek ellenére kedvező. 1980 első tíz napjá­ban 59 000 tonnával több árut szállítottak — 17,1 százalékkal többet — mint az előző év ha­sonló időszakában. A tervhez képest azonban 2,9 százalék az elmaradásuk. A téli előszállítás nemcsak népgazdasági, de vállalati ér­dek is, különösen most, amikor némileg emelték a teherszállí­tás díjtarifáit, mert az előszál­lításoknál a MÁV fuvordijtérí- tést ad. A nagyfuvaroztatók, ez kétségtelenül előrelépés, a tavalyinál lényegesen több téli előszállítási igénnyel lépték fel a MÁV-nál. A szándék azonban egyelőre csak jelzés, a MÁV- nak nincs módja szankcionálni, ha nem teljesítik a rendelése­ket. A vasút felkészült a na­gyobb téli igényre, kizárólag a fuvaroztatókon múlik, javul-e majd az előző évhez képest o téli előszállítások mennyisége, amivel az évközi szállítási csú­csok mérsékelhetők. Rné

Next

/
Oldalképek
Tartalom